Evangélikus Élet, 1965 (30. évfolyam, 1-52. szám)

1965-10-24 / 43. szám

Istent dicsőítve élni Máté 9, 1—8. 1. Olyan jó érzés, amikor valaki mellénk áll és segít a te­her hordozásában. Olyan jó, hogy érezzük, nem vagyunk egye­dül. Mert jó szeretetben élni! Amikor valaki megosztja bána­tunkat, gondunkat, egyszerre könnyebbül annak súlya. Ami­kor 'valaki vígasztal, erősít, egyszerre bátrabban tudunk előre nézni. — A történetünkben szereplő gutaütött számára bizo­nyára jó érzés lehetett, amikor voltak, akik tehetetlenségében segítségére siettek. Meggyógyítani ugyan nem tudták, de el­vitték oda, ahol gyógyulást talált. Neki magának nem volt annyi testi ereje, hogy eljuthatott volna Jézushoz. Vitte őt a mások segítőkész szeretete, s gyógyulást talált, mert szembe­találta magát Jézus Krisztus mindenkinél nagyobb szereteté- vel. 2. Sok embernek nem a testi erejével van baj. Testileg erős, egészséges, de erőtlen, beteg a lelke. Ügy is mondhat­nám, hogy megromlott az Istenhez való kapcsolata. Kívülről ebből legtöbbször semmi sem látszik, bár sokszor a lelki beteg­ség erősen kihat a testre is. Lehet, hogy ennél a gutaütöttnél senki sem gondolt a lelki betegségére, a bűnére. Jézus azonban nemcsak a testi gyógyulást tartja fontosnak, ezért szól így: Megbocsáttattak a te bűneid! Mert Jézus tudja: lehet bűnbo­csánatban élni! A bűnös számára a bűnbocsánat olyan, mint a beteg számára az orvos szava: meggyógyult. Nem kell többé hordozni a bűn terhét, nem kell szégyenkezni sem maga, sem Isten előtt bűnei miatt. Lehet bűnbocsánatból élni! Csak sok­szor nincs lelkierőnk odaállni a mi Urunk elé, hogy bocsá­natot kérjünk. Milyen jó volt ennek az embernek, hogy oda- yitték Jézushoz, ahol bocsánatot is nyert. 3. Amennyire megkeserít a betegség, annyira megörvendez­tet a gyógyulás. Amennyire lehúznak a gondok, annyira fel­szabadít azoknak, elmúlása. Ahogy kétségbeejthet a bűn, úgy újít meg a bocsánat. S nemcsak azok szívében megy végbe ez a fordulat, akiken történik a változás, hanem akik tanúi min­dennek. Amikor a gutaütött bocsánatot kapott és meggyógyí­totta őt Jézus — azt olvassuk — a sokaság dicsőítette Istent. Mert Isten hatalmas tetteinek szemlélője nem maradhat néma, hanem neki Istent dicsőítve kell élni! Nehéz terhek alatt élni, de kiszabadíthat ezekből a segítő­kész szeretet, amely Jézus Krisztusban volt meg a legtökéle­tesebben, akitől nyerhetünk bűneinkre is bocsánatot. Ezért dicsőítsük Öt egész életünkkeL Puskás János ISTENTISZTELETI REND BUDAPESTEN, 1965. OKTOBER 24-ÉN Deák tér de. 9. (úrv.) dr. Kékén András, de. 11 (úrv.) Hafenscher Károly, du. 5. Lutheránia dr. Kékén András. Fasor de. fél 10 Szirmai Zoltán, de. 11. Koren Emil, du. 6. Szirmai Zoltán. Dózsa György út de. fél 10. Koren Emil. üllői út 24. de. fél 11. Karácsony Sándor u. de. 9. Rákóczi út 57/13. de. 10. (szlovák) de. 12. (magyar). Thaly Kálmán u. de. 10. Bandi Sándor, de. 11. Rédey Pál, du. 6. Bándi Sándor. Kőbánya de. 10. Utász u. de. 9. Veöreös Imre. Vajda Péter u. de. fél 12. Zugló de. 11. (úrv.) Baranyai Tamás. Gyarmat u. de. fél 10. Baranyai Tamás. Fóti út de. 11. Solymár Péter. Váci út de. 8. Solymár Péter. Frangepán u. de. fél 10. Gádor András. Üjpest de. 10. Kosa László. Pesterzsébet de. 10. Soroksár Újtelep de. fél 9. Pest­lőrinc de. 11. Pestújhely de. 10. Weitler Sándor. Rákospalota MAv* telep de. 8. Rákospalota Nagy­templom de. 10. Rákospalota Kis- templom du. 3. Rákosszentmihály de. fél 11. Kamer Ágoston. Sas­halom de. 9. Kamer Ágoston. Rákoscsaba de. 9. Békés József. Rákoshegy de. 9. Rákosliget de. 10. Rákoskeresztúr de. fél 11., du. fél 3. Bécsikapu tér de. 9. Schreiner Vilmos, de. 11. Schreiner Vilmos, este 7. Templomavatási emlékest, Várady Lajos. Torockó tér de. fél 9. Várady Lajos. Óbuda de. 9. Vámos József, de. 10. (úrv.) vá­mos József. XII., Tarcsay Vilmos u. de. 9. Ruttkay Elemér, de. 11. Ruttkay Elemér, este fél 7. Takács József. Pesthidegkút de. fél 11. Takács József. Kelenföld de. 8. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, de. 11. (úrv.) dr. Rezessy Zoltán, du. 6. Uzon László. Németvölgyi út de. 9. Uzon László. Kelenvölgy de. 9. Visontai Róbert. Budafok de. 11. Visontai Róbert. Nagytétény de. 8. Csillaghegy de. fél 10. Csepel de. 1L du. 5 szeretet vendégség. HÍREK. HÉTRŐL—HÉTRE Istennek tetsző munkában — Szentháromság ünnepe utáni 19. vasárnapon az oltár­terítő színe; zöld. A vasárnap délelőtti istentisztelet oltári igéje: Ef 4, 20—28; az igehir­detés alapigéje: Mt 9, 1—8; a délutáni istentisztelet alap­igéje: 2 Thess. 3, 6—9. — EVANGÉLIKUS ISTEN- TISZTELET A RÁDIÓBAN. Október 31-én, vasárnap reg­gel fél 8 órakor evangélikus vallásos félórát közvetít a Pe­tőfi Rádió. Igét hirdet: D. DR. VETŐ LAJOS püspök. — PÁPA. A gyülekezet újonnan választott gondnokát Bernáth Jánost, jegyzőjét Farkas Sándort és három presbiterét Nagy Sándort, Sülé Józsefet és Szalóky Károlyt ünnepi istentiszteleten iktatta tisztségükbe Halász Béla es­peres. — MÓRICHIDA. A gyüle­kezet két új presbiterét Boros Kálmánt és Nagy Lajost iktat­ta tisztségébe október 3-án a gyülekezet lelkésze Sághy Je­nő. — EGYHÁZMEGYEI TA­NÁCSÜLÉS. A Csongrád-szol- noki egyházmegye október 11-én Szegeden tartotta ta­nácsülését, amely a Gyüleke­zeti Segély ügyekkel foglalko­zott. Ugyanezen a napon tartotta munkaülését az egyházmegye lelkészi munkaközössége is. Matthaeidesz Gyula, Aranyi József, Fodor Ottmár lelké­szek és Bártfai Lajos esperes szolgálatával. — PESTÜJHELY. Vasár­nap, bktóber 24-én délután 5 órakor a pestújhelyi templom­ban teológusok közreműködé­sével „Teológus nap”-ot tar­tanak. Az igehirdetés szolgá­latát ez alkalommal Kertész Géza teológus végzi. Istentisz­telet után szeretetvendégség lesz. — A VASI EGYHÁZME­GYE LELKÉSZI MUNKA- KÖZÖSSÉGE október 25-én, hétfőn tartja havi ülését Szombathelyen Kovács Béla, Komjáthy Lajos, Ittzés Gábor, Molnár Jenő és Lehel Ferenc szolgálatával. — GYŐR. A győri evangéli­kus öregtemplomban október 24-én 6 órai kezdettel orgona­hangversenyt tartanak Peskó György orgonaművész közre­működésével. A műsoron G. Muffat, Buxtehude, Bach, Cesar Frank, Liszt Ferenc, Sulyok Imre művei szerepel­nek. „Semper reformári” cí­men előadást tart Bojtos Sán­dor lelkész. HÁZASSÁG: Bándi Sándor János Budapest — Ferencvá­rosi segédlelkész — Bándi Ist­ván lelkész fia és Sághy Ildi­kó csepeli segédlelkész — Sághy Jenő lelkész leánya ok­tóber 18-án tartották esküvő­jüket a Ferencvárosi evangé­likus templomban. Az esketé- si szertartást a menyasszony édesapja végezte. Ezúton is Isten áldását kérjük az új há­zasokra, és sok boldogságot kívánunk életükre. Ökumenikus Reformációi Emlékünnepély A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsához tar­tozó egyházak 1965. október 31-én vasárnap este 6 órai kezdet­tel közös REFORMÁCIÓI EMLÉKÜNNEPÉLYT tartanak. A Reformációi Emlékünnepély színhelye ez évben a Gorkij fasori református templom (Budapest, VII. Gorkij fa­sor 7.) Az ünnepély sorrendje: 1. „Erős vár a mi Istenünk”, Énekli a gyülekezet. 2. Imádkozik: Oláh Lajos, a Baptista Egyház országos titkára. 3. Igét hirdet: Dr. Ottiyk Ernő, evangélikus teológiai profesz­szor, az Ökumenikus Tanács főtitkára. 4. Énekel a fóti református gyülekezeti énekkar. Vezényel Kalocsay Ferenc karnagy. 5. Ünnepi beszédet mond: Dr. Tóth Endre, debreceni reformá­tus teológiai professzor. 6. Énekel a Lutheránia vegyeskar. Vezényel Weltler Jenő karnagy. ■ 7. Befejező imát mond: Hecker Ádám, a Methodista Egyház szuperintendense. 8. 90. Zsoltár: „Te benned bíztunk éléitől fogva. Énekli a gyülekezet. II. Thess. 3,6—9. Csak akkor érthetjük helyesen ezt az igeszakaszt, ha ismer­jük azokat az okokat, amelyek Pált ezek leírására kényszerí­tették. Mik ezek? A címzett gyülekezet tagjai helytelen értelemben magya­rázták a Krisztus második eljöveteléről szóló alapvető taní­tást. Mintha Krisztus eljövetele már a küszöbön állna.. Ez né­melyeket nagyon megzavart lelkileg, mások pedig teljes tét­lenségbe estek, semmivel sem törődtek. így minden munkáju­kat, kötelességüket elhanyagolták. Ezek ellen hadakozik Pál, Ügy hivatkozik a Krisztus visszajövetelével kapcsolatos ta­nításra, mint amelyeket a gyülekezet tagjai nagyon is jól tud­nak. Csak nem aszerint élnek. Nekünk sem árt tehát ezeket megismételni. Tudnunk kell, Jézus visszajön erővel, hatalommal. Ez mindenki előtt nyilván­való lesz akkor. Ítéletre jön vissza s ekkor jutalmaz és bün­tet. Ezeket soha nem szabad felednünk, de élnünk is kell ezek szerint. Éppen azért, mert tudjuk: Krisztus visszajön, készülünk is rá. Nem azzal, hogy szektás várakozásba esünk, semmi földivel nem törődve, „eget lesve”. Az ilyen várakozás Krisztus-ellenes. Okosan, bölcsen kell készülnünk. Az a „hű és bölcs szolga”, akit a visszajövő Or munkában talál. Milyen munkában? Az Isten házanépének gondviselésé­ben. (Mt. 24,25.) Isten házanépe pedig az egész emberiség, nem­csak az egyházban élők. Ennek a népnek, az egész emberiség­nek, testi és lelki gondjait hordozó, segítő szolga az, aki helye­sen tölti a várakozás idejét. Éppen azért, mert ilyen, Istennek, Urának tetsző munkában van, nem fél, sőt teljes bizalommal néz előre s nem számítgatja mikor lesz ez. Bármikor lesz, ké­szen van a fogadásra, mert munkában van. Olyan munkában, amilyent az Úr kíván tőlünk. Ez a kötelességünk. így tetszik Istennek, ezt várja tőlünk Jézus Krisztus s ez lendít újra meg újra munkába bennünket. Másoknak nem ter­hére, de hasznára élve. Rnroc K arn!v NAPRÓL—NAPRA VASÁRNAP: I.SAM 12,24. — EF 5,1. — Határozott parancs és küLdetés Istentől, hogy szolgálatába kell állnunk, s a szol­gálatot hűségesen, életünk teljes odaadásával kell végeznünk, Ef 4, 22—32, Zsolt 78, 1—25. HÉTFŐ: ZSOLT 86,16. — II. TIM 2,1. — Van erőforrásunk; melyből naponként meríthetünk. Ez Krisztus kegyelme. — Mk 8, 22—26. — IL Tim 2, 1—7. KEDD: ZSOLT 50, 3. — KOL 3,4. — Krisztus a mi életünk. Enj nél többet és tartalmasabbat nem mondhat a bizonyságtevő élet. Részesei lehetünk dicsőségének. Kol 3, 5—11, — II. Tim 2,8—13. SZERDA: JER 4,14. — RM 8,6. — Két lehetőség van: vagy kitartani Isten akarata és törvénye mellett, vagy idegenül el­távolodni tőle. Eljutni a helyes választásra egyedül megtisz­tult szívvel, Krisztussal való közösségben lehet. — Kol 3, 12— 17. — II. Tim 2, 14—26. CSÜTÖRTÖK: II. SÄM 7, 11. — RM 15,3. — Krisztusban bé­kességet lelünk. Benne a vele együtt fáradozó és munkálkodó ember igazi megnyugvást talál. — Lk 19, 1—11, — II. Tim 3, 1—9. PÉNTEK: NEH 5,9. — RM 14,16. — Számtalanszor rászolgá­lunk ez Istentől távol állók kritikájára, mert többet „produ­kálnak —” az emberiség területén, mint mi, akiket szolgálatra rendelt az Ür. I. Jn 1, 5—10. — II. Tim 3, 10—17. SZOMBAT: PÉLD 5,21. — EF 5,13. — Nem tehetünk egy lépést sem anélkül, hogy Istennek tudomása ne lenne arról. Előtte nyilvánvalóvá válik minden szándékunk. Engedjük^ hogy ő jelölje ki útunkat s világítsa meg azt az ösvényt, amit ö rendelt nekünk. Jud 20—25. — II, Tim 4, 1—18. Solymár Péter Az emlékek néha úgy törnek Jel, mint a régen kialudt vul­kánok, váratlanul. Most az a nyár integet fe­lém, amelyen megmentették az életemet. Senki sem vette ész­re, milyen veszély kerülgetett, csak én tudtam, hogy ha nem sikerül megragadni egy vízbe­nyúló fekete láb valamelyik Ujját, menthetetlenül elveszek. ... A Neretva azúrkéken s Olyan sebesen rohant keresztül a városon, mint a gyorsvonat egy vidéki állomáson. S az egész város a karsztok olda­lán, a szikrázó nyári napfény­ben, fehéres-szürkén, szinte le­begni látszott. Lapos tetejű, Szögletes vonalú házak, mina­retek emlékeztettek arra. hogy a „kelet” építészete százado­kon keresztül dominált ezen a vidéken. S ott, ahol cseréptető piroslott a villákon, vagy lakó­házakon, az adriai,' vagy dal­mát kultúra nyomait kellett felfedeznünk. A dalmát és tö­rök kultúra ölelkezett tehát egybe itt Mostarban, s manap­ság békésen kart-karba .öltve várják az irdatlan hófehér sziklahegyek derekán, hogy mit hoz a holnap. Csak a Neretva száguld ke­resztül rajta, s valóban úgy, mint a gyorsvonat, mert a vá­ros közepén — mint a karszt- folyók általában —, kékségé­vel együtt tűnik el egy sötét sziklaalagútban. A város akkor déli csendben pihegett. Sehol árnyék, vagy árnyékot nyújtó fa. A nyitott ajtajú mohamedán templom, a dzsámi hűvöse csábítóan hívogatott. Megrökönyödve te­kintett fel a Korán olvasásá­ból a muzulmán pap, aki „tö­rökülésben” kis szőnyegen el­helyezkedve pillantott az ide­genekre. (Én mén ekkor nem tudtam, hogy cipőmet le kel­lett volna vennem belépéskor, Fekete életmentő és esetlenül bámészkodtam a szokatlanul idegen hatású templom belsejében.) A félho­mályban rácsokat, különböző alakzatú választórészeket ta­pintott ki szemünk, és amikor újra a napfényben fürödtünk, a minaret ékes tornyocskája ismerősen integetett a magyar diákokra. Ilyent már láttunk idehaza is. A Neretva kettészeli a vá­rost, mint éles kés a gőzölgő, friss kenyeret. Megállíthatat­lan rohanásának nyomait őrzi a mély vájat — a kanyon —, mert a sziklák között, itt a vá­rosban széles folyosót hasított. Karcsún ível át a magasban a kőhíd, amely Mostart a mi történelmünkkel köti egybe. A hidat Ferenc József idejében, az okkupáció után építették. Az utolsó „béke-császár” nevét hordta a híd 1918-ig. De itt a hegyekben, Mostar határában vívta élethalál harcát a német hadsereggel a jugoszláv nép. A hősiességnek legendás példájá­ról suttognak a szirtek. Lenn a szurdok mélyén cse- nevész fügebokrok haldokol­nak. A sziklák repedéseiben nincs, vagy alig akad éltető humusz. De ott, ahol a karszt vize egy pillanatra ráfut a lapos­ra koptatott sziklákra, embe­rek üldögélnek. Fürdőruhák tarka színpompája hívja fel fi­gyelmünket, hogy strand van (Ha nem is olyan, mint nálunk itt Magyarországon, ahol a biz­tonság a fürdőzésre is kihat.) A bátrak strandja ez, ahol a sebes folyóval úgy birkóznak meg az ügyesek, mint a piszt­rángok az árral. Belevetik ma­gukat és a fehér sodrú zuha­tag hátán, néhány méter ka­limpálás után a másik parton kötnek ki. Az ügyesebbek hosszabb utat tehetnek így meg. A gyávábbak csak a lá­bukat lógatják a vízbe, mert ennek hűse a roppant nyári meleget mérsékli. De akik bá­torságukkal és ügyességükkel visszaélnek, azok felett győz a Neretva, azt menthetetlenül paskolja sziklától szikláig, míg bele nem sodorja az alagútba, a búvópatak karsztos poklába. Felüdülés volt látni a kék vizet, amely anyám kékítö.s vizére emlékeztetett. Ott őgye- legtem magam is a parton, gusztálgatva a lehetőségeket, s ámúlva a „bennszülöttek” — szikár, napbarnította, szép em­berek a hercegovinaiak —, roppant ügyességén. A parton valahol ott, ahol „kikötni” kellett volna, néma szemlélődéssel ült egy néger. Akkor még ritka jelenség volt hazánkban, szomszédainknál és magam is hosszan nézegettem. Teste fekete volt, mint az ében. Haja rövid és göndör. Szeme és foga fehérje vakító ellentéte volt feketeségének. Unottan vette tudomásul, hogy minden tekintet megakad raj­ta. Akkor még nem tudtam, hogy az életemet köszönhetem majd neki. Mert végül rászántam én is magam, hogy átalmerészked- jem a „bátrak folyóján”. Az egész jelenet pillanatokig tar­tott csupán. Hiszen amint a vízben volt az ember, már nem a maga ura. Mint a pelyhet a vihar, úgy forgatta, dobta, lendítette a sebes víz testét. A tempózás. vagy az úszás irányának meghatározá­sa nem az akarattól függött. Nem emlékszem, hogy valaha is kétségbeejtőbben próbáltam volna egy ismeretlen erőt le­küzdeni, mint akkor. Nevetsé­ges lehettem bukdácsolásom­ban, de az életemről volt szó. S már láttam tátongani ma­gam előtt a „poklot”, a karszt vizét elnyelő tátongó űrt, amint elnyel fiatal éveimmel együtt. Hol itt, hol ott, térdem, könyököm, vagy mellem, ha­talmas ütéseket kapott a szik­láktól, amelyeken keresztül görgetett a folyó. És ekkor egy kinyújtott láb, vízbelógó, szurokfekete láb, jelentette az életet. Ez az ismeretlen, „erotikus” ember figyelhette fudokláso- mat. A vízbe nyújtotta mélyen a lábát, hogy legyen valami­ben megkapaszkodnom. Talán véresre martam a mentő lá­bat — erre már nem emlék­szem —, csak arra, hogy rá­néztem, s ö énrám. Egymás nyelvét nem ismertük. Nem tudtam, hogy „thank you”, vagy „merd” jár-e érte. Ma­gyarul motyogtam valami kö­szönet-félét, aztán eltűntem, mint életét visszanyert, de megalázott ember. Azóta is hálával gondolok ismeretlen, fekete, életmen­tőmre. Rédey Pál A LUTHERÁNIA ÉNEKKAR október 24-én, délután 5 órakor istentisztelet ke­retében a Deák téri templomban EGYHÁZZENEI Áhítatot tart, melyen Schütz, Bach és Händel műveket ad elő. Igét hirdet: dr. Kékén András A TEOLÓGIAI OSZTÁLY ÜJ IGAZGATÓJA Dr. Ivar Asheim norvég teo­lógiai professzor szeptember elsején vette át igazgatóként Genfben a Lutheránus Világ- szövetség Teológiai Osztályá­nak a vezetését. A 37 eszten­dős norvég professzornak nagy tekintélye van egész Norvé­giában és eddig elsősorban hit- tani kérdésekkel és a keresz­tyén nevelés problémáival fog­lalkozott. „A hit és nevelés Luthernál” címen könyve je­lent meg. A LUTHER-AKADÉMIA IDEI ÜLÉSE Az ún. sondershauseni Luther-Akadémia ez évi kon­ferenciáját augusztus 25-től szeptember 2-ig tartotta Güst- rowban, a mecklenburgi evangélikus tartományi egy­ház (NDK) meghívására. A konferenciát D. Dr. Beste püspök nyitotta meg istentisz­telet keretében és igehirdeté­sében hangsúlyozta, hogy a tudományos munkának az a rendeltetése az egyházban, hogy egyre jobban érthetővé tegye a hívek előtt Isten igé­jét. EURÓPAI REFORMÁTUS TEOLÓGUSOK KONFERENCIÁJA A Református Világszövet­ségben tömörült tagegyházak teológusai háromnapos konfe­renciát tartottak szeptember­ben Düsseldorfban dr. Henrik Berkhof leideni teológiai pro­fesszor elnökletével. Különösen az egyházszerve zet kérdése foglalkoztatta i konferenciát a modern világ­ban, hiszen ez a kérdés ma több tagegyházban vita tág) .. Megvitatták az amerikai re­formátus egyháznak azt a ja­vaslatát is, hoffv fogalmaz;.' . meg újra a reformátusok hit­vallását. — BALASSAGYARMAT. — Az egyházközség templomá­ban Schweitzer-emlékünne- pély volt. Előadás hangzott el a „nagy doktor”-ról, az ének­kar pedig Schweitzer egyház­zenei mesterének. Bach János Sebestyénnek koráljaiból és a János-passióból adott elő. Az ünnepély offertóriumát a be­tegek javára ajánlották fel. — BUNDÁK átszabása, irha tisz­títás, festés somogyi szűcsnél, Bp. v., Kossuth Lajos u. 1., az udvarban. — BEJÁRÓ TAKARÍTÓNŐT ke­res a Zuglói Evangélikus Papi­otthon. Kedvező fizetési feltéte­lek, teljes ellátás, napi 8 órai munka. Cím: Bp. XIV., Lőcsei út 32. — ZONGORA, páncéltőkés, ke- reszthúros, 3 pedálos Lauberger­Glotz, továbbá kanadai-nyárfa teleháló és konyhabútor privát­nak eladó. Cím: Papp György. Bp. v„ Bajcsy-zsilinszky út 72 n. 9. Telefon: 318—290 (délelőtt). EVANGÉLIKUS ÉLET A Magyarországi Evangélikus Egyetemes Egyház Sajtóosztályának lapja Szerkeszti a Szerkesztőbizottság Főszerkesztő: D. dr. Vető Lajos Felelős szerkesztő és kiadó: Gádor András Szerkesztőségi telefon: 342—423 Szerkesztőség: Bp. VIII., Üllői út 24 Kiadóhivatal és Sajtóosztály: Budapest, vili. Puskin u. 12. Telefon 142—074 Csekkszámlaszám: 20412—vili. Előfizetési ára egy évre: 60,— Ft Árusítja a Magyar Posta INDEX 25 211 65.10408/2 — Ny orr da.Bpesf F.v.: Bolgár L

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom