Evangélikus Élet, 1960 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1960-10-23 / 43. szám
KP. BERM. BP. 72. flz európai egyházait konferenciája AGYAR BIBLIAFORDÍTÁSOK AZ EURÓPAI EGYHAZAK Konferenciája első ülését 1959. januárjában tartotta a dániai Nyborgban. Második ülésére most, okt. 3—8 között került sor, ugyancsak Nyborgban. Ez a konferencia azzal a céllal alakult, hogy az európai protestáns, anglikán és ortodox egyházak olyan feladatokkal foglalkozhassanak, amelyek elsősorban az európai egyházakat érintik. A nagy egyházi világgyűléseken ugyanis nincs mód arra, hogy az európai problémákat részletesen megbeszélhessék. A nyborgi konferencián 22 európai nemzet egyházainak kiküldöttei voltak jelen: Az összes jelenlevők száma megközelítette a 150-et. Ott láthattuk háromtagú elnökségen (dr. Emmen, Kiivit és dr. Lilje) kívül többek között Johann Wendland szovjetunióbeli, jelenleg berlini ortodox püspököt, Turs lett, Fugl- sang-Damgaard dán, Danell svéd, Wantula lengyel, Noth német evangélikus püspököket, Niemöller egyházi elnököt, Wilm präsest, Klop- penburg egyháztanácsost, Nyugat-Németországból, Novak püspököt Csehszlovákiából és még sok mást. Képviseltette magát a Prágai Keresztyén Békekonferencia, Ondra főtitkár személyében. A KONFERENCIA FÖ- TEMÄJA ez volt: „Az európai egyházak szolgálata egy változó világban.” A bevezető előadást dr. I.ilje hannoveri evangélikus ■ püspök tartotta. Azt mondotta, hogy az európai egyházak csak akkor tudják betölteni feladatukat, ha látják azokat a politikai, gazdasági és társadalmi problémákat is, amelyek Európát, de általában az egész világot foglalkoztatják. Véleménye szerint a legfontosabb problémák közé tartozik a gyarmatosítás kérdése, a Kelet és Nyugat közötti feszültség és ezzel összefüggésben a háború és béke kérdése. Szem előtt kell tartani azt is, hogy az űrhajók és rakéták világában megváltozott a világkép, továbbá, hogy Európában, de általában az egész világon nagyfokú szekularizáció megy végbe. Ebben a helyzetben kell vizsgálnunk az egyház szolgálatát. AZ ELSŐ ALTÉMÁRÓL: s ,Az egyház szolgálata egy elkeresztyénetlenedéstől szorongatott világban” dr. Leeuwen hollandiai lelkész tartott előadást. Ha az előadás minden részletét nem is tudtuk magunkévá tenni, mégis örömmel hallottuk, hogy az előadó sok olyan megállapítást tett az egyház szolgálatával kapcsolatban, melyeket a mi magyarországi protestáns egyházainkban több mint egy évtizede hangsúlyozunk. Egyre több nyugati ember jut el azokra a következtetésekre, amelyekre mi már előbb eljutottunk. Előadásában többek között ezeket mondotta: „A szolgálattal kapcsolatban abból az alapvető tényből kell kiindulnunk, hogy a világ abból a szolgálatból él, amelyet Isten végzett el Jézus Krisztus áltál. Ez a szolgálat elvégeztetett. Krisztus nem azért jött, hogy néki szolgáljanak, hanem, hogy Ö szolgáljon és életét adja váltságul. Valahányszor az egyház szolgálatáról beszélünk, mindig eriől a szolgálatról van szó. Az egyháznak az az elsőrendű feladata, hogy a valóságos embernek legyen segítségére, a valóságos bajában. Isten az egyházat ismét Samaritá- nussá akarja tenni, hogy lehessünk együttérzőidre és szabadokká, szolgálni a valóságos embernek abban a pillanatban és ott, ahol szükség van rá. Szolgálni csak szolgai formában lehet. Az egyház a mi világunkban szolgálatát nem a világ ellen, hanem a világ kellős közepén végzi. Aki szolgál, elsősorban nem erkölcsi prédikációt tart, nem kényszerít rá sepkire valami intézményt vagy sémát. A szolgálat szolidaritás az el- keresztyénetlenedett világgal. Önfeláldozó munkálkodás érte. Mi, keresztyének nem az egyház szolgálatára hivattunk el, hanem az egyház hivatott el arra, hogy szolgáljon a világnak. Az egyház egyszerű tagjai, Isteninek az a népe, amely ebben a világban megjeleníti Krisztusnak a szolgálatát. Minden hivatalos szervünknek, minden püspökünknek és lelkészünknek, egész egyházi apparátusunknak, teológiai kutató- és kiképzőmunkánknak, liturgikus és katechetikai tevékenységünk- nek; mindennek kizárólag arra kell Irányulnia, hogy Isten népe felkészüljön a világban a világ ilyen szolgálatára. Ez a szolgálat csak ökuműhikus lehet. Az ökumené eredeti értelme ez: az egész világot átfogó. Az egyháznak eszközzé kell válnia Krisztus kezében, hogy a megbékélés munkáját általa Krisztus elvégezhesse. A MÁSODIK ALTÉMA- ROL: „Az egyház szolgálata egy békétlen világban” dr. Jesehke csehszlovákiai professzor tartott előadást. Érdekes volt megfigyelni, hogy a főbb kérdésekben mennyire megegyezett a két előadó. Jesehke többek között ezeket mondotta: Üjra végig kell gondolnunk a mi időnkben az egyház szolgálatának kérdését. Akinek van szeme a látásra, annak látnia kell, hogy az egyház szolgálatának régi formái nem elégségesek ma. Idők folyamán a „szolgáló lányból”, úrnő lett” (pl. államegyházak alakultak stb.). Jézus pedig azt mondotta, hogy aki első akar lenni, annak utolsóvá kell lennie. Az egyháznak a szolgálatban kell elsőnek lennie, anélkül, hogy közben azt kérdezgetné, hogy ezért milyen előny vagy megbecsülés jár. * A reformáció az Isten igéjének hirdetését tette az egyház elsőrendű kötelességévé, mellyel az emberek üdvösségét és békességét szolgálta. De a reformáció egyháza nem korlátozta magát a szolgálatnak erre a formájára (ti. az igeliirdetésre). Az igehirdetés volt a szolgálata kiindulópontja, de ebből nőtt ki sok más formája a szolgálatnak: jótékonyság, rlí-okóni? stb. Ma sent korlátozhatja magát az igehirdetés szolgálatára. Az Isten szolgálata a legszorosabban 'összefügg a felebarát, az ember szolgálatával. Minden igaz istentisztelet emberszolgá lathoz vezet. Nem a helyzet, hanem az Isten kényszerít bennünket erre. Ma pedig, amikor olyan béA REFORMÁCIÓ ELŐTT A legjelentősebb magyar bibliafordítás a reformáció előtti korban a magyar husziták műve. Pécsi Tamás és Újlaki Bálint, a magyar huszita mozgalom két tudós, Prágában tanult pap-vezére, a dunamenti Kamenic községben (Szerém megye) 1416-ban hozzáfogtak a Szentírás magyar nyelvre fordításához. Akkor még nem lévén könyvnyomtatás, munkájuk természetesen csak kézírásban jelenhetett meg. Néhány részlete ennek a bibliafordításnak az ún. Bécsi-, a Müncheni- és az Apor-kódexek- ben (kézírásos könyvekben) maradt. ránk. Ismeretlen szerzőktől bibliáfordítástöre- dékek maradtak ránk más kódexekben is (Restetich, Érdy, Winkler és Pozsonyi kódexekben). — A magyar husziták bibliafordítása nagy jelentőségű: ez az első teljes magyar nyelvű Biblia. A REFORMÁCIÓ KORA Komjáthy Benedek, a Peré- nyi-család tanítója lefordítja Pál apostol leveleit. Műve 1533-ban jelent meg Krakkóban — az első nyomtatott magyar nyelvű Biblia-részlet! Nyelve nehézkes, terjengős, de magyarázatai a reformáció szellemét tükrözik. Pesti Mizsér Gábor a négy evangéliumot fordítja le (Bécs, 1536.) Nyelve íze- sebb, mint Komjáthyé. 1511-ben jelenik meg Sylvester János teljes Üjtesta- mentoma. Erről a nagy jelentőségű műről lapunk okt. 2-i számában emlékeztünk meg. Heltai Gáspár kolozsvári református lelkész munkatársaival a teljes Bibliát fordítja le. Ebből Mózes öt könyve 1551-ben jelent meg Kolozsvárott. A Biblia további részei egyes kötetekben jelen-1 t.ek meg, az utolsó részletkötet 1565-ben. A mű azonban ezután félbenmaradt. A Heltai-fordítás szövege nagy haladás a magyar bibliafordítások történetében, hiszen számos ótestamentomi könyv ezúttal jelent meg először magyarul. Meliusz Péter debreceni református lelkész 1565-ben az Ötestamentom egyes részeit adja ki fordításban. Félegyházi Tamás, ugyancsak debreceni lelkész, is lefordította az Üjtestamento- mot s magyarázatokat is készített hozzá. 1586-ban jelent meg Debrecenben. Az 1590. esztendő fordulópont a magyar bibliafordítás történetében. Ekkor jelenik meg Károlyi Gáspár gönci református lelkész na<?y műve: a magyar nyelvű teljes Biblia. Szövege — azóta számos javítást, ún. revíziót érve meg — mai napig hivatalos bibliaszövege a magyar protestantizmusnak. Az azóta eltelt 370 esztendő alatt 130 kiadásban jelent meg, az Üj- testamentom és a zsoltárok ezenkívül, még külön 85 kiadásban. Jelentősége a magyar irodalom történetében is rendkívüli. A REFORMÁCIÓ UTÁNI KOR A római katolikus egyház legjelentősebb magyar nyelvű fordítása 1626-ban jelent meg kétlen a világ, segítenie kell az egyháznak is a inagy problémák, a béke és háború gyarmati kérdés, az atomfegyó verek megsemmisítése stb. kérdésében. A HARMADIK ALTÉMA- RÖL: „Az egyházak szolgálata egymásközt” dr. Nissiotis Bécsben, Káldy György jezsuita szerzetes műve. Ez a harmadik teljes magyar nyelvű bibliafordítás, a huszitáké és Károlyié után. Azóta sokszor átdolgozták és kiadták. Ma is a Káldy-fordítás a magyar római egyház legelterjedtebb biblia-szövege. Jelent meg azonban azóta egészen új, igen jól olvasható szövegű Űjtestamentom fordítás katolikus kiadásban. Péchy Simon, az erdélyi fejedelem kancellárja az Ötestamentom részeit fordította le (1634). Szenczy Molnár Albert versben fordította le a zsoltárokat. Műve hosszú időkre a magyar református egyház legkedveltebb énekeskönyve lett. Tragikus sorsú Komáromi Csipkés György debreceni kollégiumi tanár bibliafordítása. Teljes Bibliája 1718-ban jelent meg a hollandiai Ley- denben — azért ott, mert hazánkban már javában dühöngött az ellenreformáció. A díszes kötésű Biblia 3000 példánya Lengyelországon keresztül került Magyarország- da. Itt azonban lefoglalták, a szállítmányt és Kassára,* majd Egerbe vitték. Jóllehet a király a református egyház sürgető kérésére három ízben is elrendelte a Bibliák kiadását, az egri római katolikus püspök ezt mindannyiszor megtagadta. Végül 1754- ben a Bibliákat az egri püspöki palota udvarán ünnepélyesen megégették. A Hollandiában maradt mintegy 1000 példány végre 1789-ben eljutott Debrecenbe — hetven esztendő múltán. A debreceni városi tanács akkori 33 000 arany koronát költött erre a Bibliára. — Komáromi Cs. György bibliafordítása a leghívebben követi az eredeti szöveget az összes addigi fordítások között, éppen ezért titkár, a görögországi ortodox egyház tagja ^tartott előadást. Hangsúlyozta, hogy az egyházak szolgálata csak úgy válik hitelessé, ha elfogadják maguk felé Uruk szolgálatát és ha egyik egyház a másik felé is kész ezt a szolgálatot gyakorolni. Az európai egyazonban nehézkes, olvasása fárasztó. Így nem is tudta a Károlyi-szöveget kiszorítani. Torkos András győri evangélikus lelkész Üjtestamen- tom-fordítása 1736-ban jelent meg Wittenbergben, II. kiadása 1803-ban, Pozsonyban. A Dunántúl sokáig használták ezt a jó fordítást. Szeniczei Bárány György evangélikus püspök és Sartorius János nemescsói evangélikus lelkész közös Űjtesta- mentom-fordítása 1754-ben jelent meg á szászországi Lau- I banban. Fordításukhoz magyarázatokat és jegyzeteket is csatoltak. A LEGÜJABB KOR Kámory Sámuel pozsonyi evangélikus teológiai tanár lefordítja a teljes Bibliát (1870). Nyelvezete azonban — jóllehet modernségbe törekedett — nem tudta meghódítani az olvasókat. Műve így nem terjedt el szélesebb körben. Tarkanyi Béla római'katolikus plébános a Káldy-íéle bibliafordítást dolgozta át is ez 1862—65-ben Egerben jelent meg. Ballagi Mór, a neves tudós, Mózes öt könyvét . fordította le s adta ki jegyzetekkel (1840-41). Dr. Masznyik Endre pozsonyi evangélikus teológiai tanár Újszövetség-fordítása 1925-ben jelent meg. Dr. Raffay Sándor evangélikus püspök 1929-ben adta ki Újszövetség-fordítását. Czeglédy Sándor református lelkész Újszövetség-fordítása 1924-ben jelent meg Győrben. A magyarországi izraeliták is buzgólkodtak a Bibliafordítás terén. Több ótestamentomi részlet-fordítás után a teljes Ószövetség fordítása is elkészült és 1925-től kezdve kötetekben jelent meg. házaknak is egymást tevőlegesebben kell szeretniük és egymásnál, alázatosabban kell szolgálniuk. Az előadásokat megbeszélések követték, melyek nyomán jelentős határozatok születtek. Ezekre még visszatérünk. Káldy Zoltán Bűn é s szeretet Lehet-e így egymás mellé állítani ezt a két fogalmat? Lehet. így találjuk a Bibliában is. Bűn és kegyelem, bűn és bűnbocsánat. Bár ebben a párosításban elég szokatlan. Mire akar utalni a cim? Arra, hogy megtorpanhat-e a szeretet a maga áldozatkészségében, segítő szándékában ott, ahol nyilvánvaló bűnbe ütközik? Ne feleljünk rá azzal a kegyes hirtelenséggel, bogy nem torpanhat meg, mert a szeretet mindent legyőz. A mindennapi élet bizonyítja, s ezt a Biblia is aláhúzza, hogy olyan sok segíteni induló szeretet, annyi áldozatkészség szenvedett és szenved újra és újra hajótörést ezen a kérdésen: „Ki vétkezett, ki a bűnös, hogy ez az ember ilyen mélyre jutott?” Vagy: „Miért jutott ez ide?’’ S ha a felelet ez a meztelen' igazság: A bűne juttatta ide, akkor az ész kezd dől* gozni a szív helyett és pillar natok alatt megássa a szere-* tet sírját. Milyen rossz, bűnös hozzáállás a bajbajutott, a segítségre szoruló emberhez az ilyen és hasonló kérdés. Figyeljétek csak meg, hogyan vonul vissza a szeretet a maga sáncai mögé, amikor azután tudakozódik a szeretet- Sfyakorlása előtt, hogy megér- demli-e ez a nyilvánvaló bűnös,. vagy ez a bűnnel bélyegzett család a segítséget, vagy nem? Még az ilyen enyhébb kérdések nyomán is sokszor csődöt mond a szeretet: Ki tartozik eltartani, ápolni, otthonába fogadni ezt az öregembert vagy elaggott asz- szonyt, aki valamikor apa, si fagy anya volt a kérdezőknek? Talán én? Hát csak . én vagyok a gyermeke? Azután így lehetne sorolni: Az utolsómat adjam oda? Gyermekeim szájától vegyem el? Mire menne azzal, amit én tudnék adni neki? Hol van a sok minden, amije volt valamikor. Ugye te is tudod, olvasó testvérem, hogy hány forint maradt a zsebedben, hány alkalommal nem ültettél valakit asztalodhoz, hány szépen elgondolt áldozat lett semmivé, mert a segítség megtétele előtt feltéttél, egy olyan kérdést, amilyenek az előbbiek voltak. Jézus felfogása ez: Bűnös, nsm bűnös? Én, vagy más tartozik segíteni rajta? Nem szabad, hegy az ilyen kérdés útjába álljon a szeretette indulónak. Csak az lehet a kérdés mindig: Mivel tudok rajta segíteni és hogyan tudom megmenteni? Jézus soha nem állt meg így betegek, éhesek, paráznák, bolondok és hold- kórcsok előtt: Bűnös-e? Jézus nem nyomozott a bűn után. Minket sem nyomozóknak rendelt ebbe a világba, hanem testvéreknek azzal a küldetéssel, hogy szeretetüuk- kel segítsünk gyógyítani a bűn rontását. S el ne felejtsük soha, hogy a bűn vágyik megtisztító szeretetre. Balczó András A FORDÍTÓ Károlyi Gáspár emlékezetének Alkotni könnyebb: a szellem szabad, A képzelet csaponghat szerteszét, Belekaphat a felhők üstökébe, Felszánthatja a tenger fenekét. Virágmaggal eget-földet bevethet. Törvénnyé teheti a játszi kedvet. Zászlóvá a szeszélyt, mely lengve lázad, S vakmerőn méri Istenhez magát... Az alkotás jaj, kísérteibe is visz. A fordítás, a fordítás — alázat. Fordítni annyit tesz, mint meghajolni, Fordítni annyit tesz, mint kötve lenni, Valaki mást, nagyobbat átkarolva, Félig őt vinni, félig vele menni. Az, kinek szellemét ma körülálljuk. A Legnagyobbnak fordítója volt, A Kijelentés ős-betűire Alázatos nagy gonddal ráhajolt. Látonf: előtte türelem-szövétnek, Körül a munka nehéz árnyai: Az Igének keres magyar igéket. T i'.om, l:ngy küzd: az s~Htya nyelv Megcsendíti-e Isten szép szavát? És látom: győz, érdes beszédinek Szálló századok adnak patinát. Ó be nagyon kötve van Jézusához. Félig ő viszi, félig Jézus ő*, Mígnem Vizsolyban végül megpihennek Együtt érve el egy honi tetőt. Amíg mennek, a kemény fordítónak Tán verejtéke, tán vére is hull, De türelmén és aiázátáii által Az örök Isten heszél — magyarul. Reményűt Sándor i > ...............i „.i i—i-,—— -.................i
