Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-10-26 / 43. szám

EVANGÉLIKUS ÉLET 3 ÉLŐ VÍZ A tizennyolcadik teve Egy keleti arab mese szól a tizen­nyolcadik tevéről. Nem mésekönyvböl ismertem meg. Egy zürichi Ideggyó­gyász, elmeorvos munkájában olvas­tam. Szerinte minden ember, aki egy másik ember mellé lép, s egyszerű köz­vetlen szavakkal, de testvéri zívvel vele beszélgetést folytat, segítséget nyújt, hogy az összekuszálódott élet­viszonyaiból kikerüljön, élete a holt­pontról kimozduljon, a mesében sze­replő tizennyolcadik tevéhez hasonlít. Egy öreg arab — így siói a mese — tizenhét tevét hagyott örökségül há­rom fiának. Végrendeletében úgy in­tézkedett, hogy a legidősebb fiúé le* gycn a tevék fele, a középsőé a har­madrésze, a legkisebbé pedig a kilen­cede. A testvérek osztozkodni próbál­tak. de sehogy sem sikerült megegyez- niök. Képtelenség a számítást meg­találni. Végül egy idős szomszédjukhoz fordultak tanácsért. Az így szólt: Van nekem is egy tevém, odaajándékozom egyetlen jószágomat nektek, hogy az igazságos elosztásban ne legyen fenn­akadás. Valóban így nem Is akadtak meg. Az idősebbik kilenc tevét kapott, a középső hatot, a legkisebb kettőt, így azonban maradt még mindig egy teve. Ez volt éppen a tizennyolcadik, az ajándékba kapott. Szépen visszaad­ták a bölcs szomszédnak. A példázat értelmében — fiízi hozzá az orvos — a lelkipásztornak ugyanaz a szerepe, mint a tizennyolcadik tevéé. Isten belekeveri más emberek ügyes- bajos dolgaiba, hogy azok tanácstalan­ságukból kijussanak, aztán eltűnik életükből, hogy visszatérjen jogsze- rlnti tulajdonosához. A példázat bennem is ébresztett né­hány gondolatot: A keresztyének sokat emlegetett egyetemes papsága nem azt jelenti-e. hogy egymás lelkipásztorai yagyunk? Egymás pásztori szolgálatára rászoru­lunk? Mennyire szükségünk van a má­sik testvér vigasztalására, tanácsaira, türelmes szeretettre, amellyel meghall­gatni és megérteni kész bennünket! A családban, a házaséletbcn, -okonok, barátok és munkatársak között állan­dóan arra van szükségem, hogy a má­sik ember lelkipásztorom is Indian lenni. Emberre van szükségem, mint a Bethesda tava mellett fekvő bénának, hogy a hitben megmaradjak, hogy két­ségeimtől szabaduljak, meddő tépelő- déseimet elhagyjam, botor indulataim­tól és gondolataimtól szabaduljak és életem tevékeny, jó gyümölcsökben gazdag életté váljon. Megtérésre egyetlen igehirdetés számtalan lelket el tud juttatni, de ah­hoz, hogy a megértés jó gyümölcseit teremjük, sok pásztori szolgálat szük­séges. Az igehirdetés — talán nem érti senki se félre — tömegmunka. Olyan, mint a vetés, amelyet egy em­ber Is elvégezhet. Egymás pásztori gondozása — darab-munka. Olyan, mint az aratás és a szüret. Sok ember kell hozzá. Minden egyes elhullott ka­lászért külön kell lehajolni, minden egyes szőlőfürtöt külön kell kézbe venni. Aratókra, egymást pásztorotokra ott van szükség, ahol gazdag vetés volt, ahol Isten Igéjét erőteljesen hir­dették. Nemcsak magam szorulok rá másol: pásztori szolgálatára. Másoknak Is szükségük van arra. hogy pásztori lé­lekkel álljak melléjük. A tizennyolca­dik teve szerepére Hígamnak is váí'al- koznotn kell. Ez azt jelenti, hogy jelen­tőségemet és jelentéktelen voltomat egyaránt látnom kell. Valóban jelentős, hogy tettetés nélküli szeretettel, őszinte és egyszerű emberi melléállással kö­töm-e magamat hozzá a másik ember ügyes-bajos kérdéseihez. De az is fon­tos, hogy lássam jelentéktelen volto­mat. Tudjak visszahúzódta!, mikor le­járt az időm. Ismerjem korlátáimat. Bízzak abban, hogy nem rajtam múlik egyedül minden. Szeretetem ne vegye el a másik szabadságát és az én sza­badságomat se korlátozza a másik irán­tam való bizalma, vagy ragaszkodása. Tudlak úgy visszatérni isten új rende­léséhez, mint ahogy a tizennyolcadik teve is visszatért gazdájához, mikor feladatát betöltötte. Mikor egymás lel­kipásztoraivá válunk, akkor is érvény­ben van, amit Keresztelő János mon­dott Jézusról és magáról: annak növe­kednie kell, nékem pedig alábbszálla- nom. Benczúr Lászió Asztali beszélgetések Lutherrel A hegyességről és az imádságról istennek az a legigazibb szolgálata s azt szereti Ű maga is leginkább, ha dicsérjük Őt. Persze csak akkor di­csérhetjük, ha előbb szeretjük is. S nyilván azért szeretjük Öt. mert ke­gyes hozzánk és jót tesz velünk. Ke­gyessége pedig abban van, hogy meg* bocsátja bűneinket. Ezért csak azok szeretik 'Ot, akik hisznek, 'vagyis akik tudják, hogy Krisztusért megbocsát- tattak bűneik. Isten igaz ismerete a legnagyobb tudomány. Isten úgy jelenti meg rna- át a Szentirásban; hogy 0 az étet, a ékesség és az öröm Istene a Krisz­tus által. Ha ezt nem hiszem, bizony magamat csalom meg s akkor meg sem ismerhetem Öt. Hogyan leszünk Krisztus érdemé­nek részesei? Nos, egyszerűen ügy, hogy hittel elfogadjuk az Ö igazságát, amit. nekünk ajándékozni akar. Bizony senki el nem hiszi, mekkora ereje van az imádságnak,, aki azt ki sem próbálta és meg nem tapasztalta. Csak ha szorongat minket az ínség, akkor tudunk igazán szívből fohász­kodni. S vataliányszor ilyen balga­sággal könyörögtem, mindig meghall­gatást találtam, sokszor reménységén felül. Néha. ugyan megvárakoztatott ’Isten,' de végüt mégis' válaszolt kéré­semre. Az én imádságom a Mialyánk. Nincs hozzá hasonló imádság s szí­vesebben imádkozom ezt, mint akármi más mádságot; legföllebb a zsoltá­rok foghatók hozzá. Mert a Miatyánk összeköti a híveket s közösséget te­remt, úgy, hogy mindnyájan egy­másért cs együtt imádkozunk s úgy megerősödünk, hogy a halál sem győzhet meg minket. A szívből mon­dott imádság és a szegények kiáltása felhat az égbe. Bizony, a mi Urunk­nak éles füle és finom hallása van. Az evangélikus egyház nagy nehézségekkel küzd Tito Jugoszláviájában Jugoszláviában soha nem volt könnyű a kisebbségben lévő pro­testantizmus helyzete, most azonban szinte elviselhetetlen. A római ka­tolikus és a görögkeleti egyház egy­mással való küzdőimé a/, elsőségért azt eredményezi, hogy ezeknek az egyházaknak a vezetői versengenek Tito uralmának kiszolgálásában- A reakciós egyházi vezetőségek öröm­mel üdvözlik azt, hogy TUo népárulá politikát folytat s amerikai érdekelt­ségűvé építi át az országot. A kor­mányzat a politikai! támogatás ked­véért kedvez a többségi egyházaknak. A görögkeleti egyház a háború előtt Szerbiában csaknem államegyházként szerepelt, ugyanígy élt a római ka­tolikus egyház Horvátországban. Ez persze már nem át] fenn, de mégis « többségi egyházak élvezik az állam kegyeit, pár külföldi laptudósítók so­rozatosan azt írják Nyugaton, hogy zz összes egyházak alapvetően egyen­jogúak lettek abban, hogy az állam egyformán nem nézi jó szemmel a működésüket. (Kotima.) A görögke­leti egyház most mintha előtérben ál­lana azért, mert a római katolikus egyház vatikáni kapcsolatai miatt a jugoszláv kormány szemében Olasz­országot jelenti, Olaszország pedig ellenlábasa Jugoszláviának a trieszti kérdésiben. A jugoszláviai egyházaknak egész élete a templomra szorítkozik, az egyházi intézményeket Tíio kormánya mind elvette. A lutheránus egvház a németek kitelepítése után !<b. 80 ezer lelket vesztett, 80—-90 lelkésszel. Ma a szlovák evangélikus egyház a leg­nagyobb 52.000" lélekkel, 26 gyüleke­zetben, melyek azonban lelkészhiánv- nva] küzdenek, miután összesen 18 lelkészük van- A magyar egyház kb. 17,000, a horvát egyház kb. 70Ö0 hí­vővel próbálja fenntartani magát. A lutheránusok közös elnöke: Starke Sámuel, a szlovák egyház püspöke Az óriási lelkészüliny szinte kielé­gíthetetlen, mert bár 15 ifjú szeretné elvégezni a teológiát, a lutheránus egyháztól Tito elvette a Teológiai Szemináriumot és azt sem engedi meg, hogy ezen ifiak külföldön ké­szüljenek fel a lelkészi szolgálatra. Az evangélikus egyház Jiigoszláviá* ham »hálás« azért, hogy teológusai a belgrádi görögkeleti fakultáson, vagy a ljubljanai római katolikus szemináriumban hallgathatják leg­alább a bibliai tantárgyakat. Ennek érdekében azonban Belgrádban meg kell tanulniok az ó-szláv nvelvet. Egy lelkészi fizetés Jugoszláviában annul, hogy egy öltözet ruha megvételéhez károrn-négyhavi teljes fizetés szüksé­ges- A jugoszláviai evangélikusság a teljes szétoldódás veszedelmei között tengődik. t DEL-AFRIKA Mac Leód, a skóciai Iona Intézet igazgatója hazatérve délaírikai kör­útjáról, beszámolt tapasztalatairól a skót egyház zsinati ülésén. Beszámo­lóját a következő szavakkal végetie: .».n faji kérdés szörnyű tragédiája nagyrészt a nyugati keresztyéniig leggyengébb pontjára vezethető vissza, árra, hogy az egyéni üdvösség kérdé­sét és a szociális igazságosság kér­dését nem tudta egymással kapcso­latba hozni.« RÖVID KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK Schweizer Albertet, a híres orvost, misszionáriust és orgonamüvészt az 55. német orvosi nagygyűlés a most létesített Paracelsus éremmel tüntette ki. Hamburgban rendezik meg a jövő évi német egyházi napokat. Wilm egy­házi elnök táviratot intézett az egy­házi napok vezetőjéhez, Thaddenhez, amelybén kifogást emelt az ellen, hogy ismét a nyugati zónában akarják meg­rendezni a nyári találkozót: »az óda- túli gyülekezetek nem értik és fájlal­ják, hogy az egyházi napokat miért nem tartják a keleti zónában, vagy Berlinben.« Stevenson, az amerikai demokratikus párt elnökjelöltje egv sajtónyilatkozat alkalmával állást jogialt az ellen, hogy az Egyesüt A’lamoknak külön követe működjék a Vatikánban, mert ez ellenkezik az állam és egyház szét­választásának elvével. Thurneysen, baseli lelkész, aki né­hány éve minket is meglátogatott, a svájci lelkészek gyűlésén Niemöllert a korunk legökuménikusabb emberének nevezte, akit azonban a hivatalos ökuméné mégis gyakran nem ért meg. Az olaszországi valdens egyház szeptemberben tartotta szokásos évi zsinati ülését. A beszámoló Szerint az új alkotmányban adott vallás- szabadságot gyakorlatilag mind job­ban szűkítik és újra a türelmetlen fa­siszta időkből való törvényeket kezdik érvvényesítepi. A zsinaton Niemöller is jelen volt és felszólalt. 8 millió protestáns néger él.az Ame­rikai Egyesült Államokban. Hét és fél millió néger él a fehérektől elkülö­nítve —■ szervezett gyülekezetekben. Az egyházak elvileg a "faji megkülön­böztetés ellen vannak, de kegyes nyi­latkozataiknak hatása nem mutatko­zik a gyülekezetek életén. A rom. kát. négerek száma 300.000. Hetven éve, hogy meghalt Arany János, egyedien igazán klasszikus epikusunk. 1882 ok­tóber 22-én bekövetkezett haláláig, har­minchét esztendőn át, mint lírai költő is a legelsők közt állt. Az 1850-es évek során a legszemélyesebb élménykölté­szetben tudott hangot adni a nemzet fájdalmának. Szebbnél-szebb alkotásai, mint a Toldí-trilógia, Buda halála, Bo­lond Istók és a Nagyidai cigányok va­lamint balladái: ahány, annyiféle mű­faji árnyalat az epikában, mutatva egy rendkívüli tehetség csodálatos gaz­dagságát. Arany Jánost szerették úgy emlegetni, mint a családi élet gazdag áradású magasztalóját, s elhallgatták, hogy a forradalmi költőink közt is a legnagyobbak egyike; tanúbizonyság a bátörhangú — egyik legszebb ma­gyar vers —■ a »Walesi bárdok«, vagy méginkább a János pap országáról írt antlklcrikális, a múltban nem igen ter­jesztett müve. Öregkori költeményei lírai költésze­tünkben páratlan eredeti hangjukkal tűnnek ki. FILM FILMMŰVÉSZETÜNK komolyan hozzálátott, hogy megismertesse né­pünkkel hazánk évszázados független­ségi harcai során a hazaszeretetben, művészetben, tudományban kitűnt hő­seink seregét, hogy példát mutassanak. A »Déryné« páratlan sikere után, most SEMMELWEIS IGNÁC a nagy magyar orvostudós jelenik meg előt­tünk —* a filmen. Semmelweis az or­vostudomány egyik legnagyobb alakja, aki hallatlan szívóssággal és kitartás­sal küzdött egy egész elavult társa­dalmi rendszer ellen, amikor az anyák megmentése érdekében szembeszállt az ostoba és rosszakaratú, önző maradi- sággal. A film igen meggyőzően mutatja Semmelwelsnek azokat a jellemvoná­sait, melyek Őt az emberi haladás hő­sévé tették — a törhetetlen akaraterőt, Igazának tudatát, tudományos meggyő­ződését és mélységesen mély hazasze­retetét, A karlovyvéry-i filmversenyen dijat nyert új magyar film megírásiban, megrendezésében, s a művészi ábrázo­lásban elsőrendűt mutat, s eszmei mondanivalójában is egyik legsikerül­tebb filmünk, e minden bizonnyal so­káig pereg majd táblás házak előtt. Dr. J. C. Hoekendijkot, az ökume­nikus tanács evangélizácios kérdések­kel foglalkozó osztályának titkárát az utrechfi egyetem gyakorlati tanszékére, professzornak hívták meg, hogy elő­adásokat tartson a misszió és az evangelizáció kérdéseiről. NYUGAT-Nf.METORSZ.4G Nlemöller mint nyugatnémetországi Hessen-—nassaui egyházi elnök, leve­let intézett Zinn miniszterelnökhöz és belügyminiszterhez, aki a legutóbbi országgyűlésen nyilvánosságra hozta azoknak a kémszervezeteknek és szabotázscselekményekre szervezett összeesküvő bandáknak a működését, amelyek a megszálló amerikai hatósá­gok tudtával és támogatásával feltet­ték ki tevékenységüket. Levelében utalt arra, hogv már 1952. április 8-án kelt beadványában közölte a minisz­terrel azokat a névtelen fenyegetése­ket, amelyek őt ezeknek a titkos szer­vezeteknek emberei részéről érték, dé eddig beadványára választ nem ka­pott. Most, hogy maga a kormány­zat is felfedi ezeknek a működését és nyilvánosságra hozott néhány olyan nevet, amely a földalatti terrorszerve- zetek listáján szerepelt abból a cél­ból, hogy ezeket a személyeket há­ború kitörése esetén erőszakkal eltávo­lítsák vágy megöljék, három kérdést tett fel a miniszterelnöknek és belügy­miniszternek: 1. »Hajlandó-c a hessCtii kormány­zat azokkal, akiknek a neve a Leuth néven ismert szervezet gyilkosságlis­táján szerepelt, közölni ezt a tényt? 2. Hajlandó-e a hesseni kormányzat és van-e módja rá, hogy ezeket a sze­mélyeket Hessenben megfelelő állami védelemben részesíti? 3. A gyilkosságlista összeállításáért felelős banditák rendőri őrizetben vagy szabadlábon vannak-c?« FRANCIA PROTESTÁNS LELKÉ­SZEK A BÉKÉÉRT ES A SZABAD­SÁGÉRT Párizsban, a Mutuatíté palotában nagyszabású gyűlést tartottak a béke hívei, Henri Martin szabadotibocsá- tása érdekében. Henri Roser francia protestáns lelkész és lapszerkesztő, tagja volt a múlt évben Magyarorszá­gon járt lelkészcsportnak, az alábbi üzenetet küldte a gyűlést rendező Népi Jogvédő Tanácsnak: »Henri Martin elitéi tetése egyben a mi elitéltetésünket is jelenti. Mert ml szolidárisnak érezzük magunkat vele abban, hogy elutasítjuk az igazságta­lan vietnami háborút. Nem nyugodhat meg a lelkiismeretünk, amíg a Henri Martináéi szemben követett megtorló eljárásnak végét nem vetjük. Mi tehát követeljük Henri Martin szabadon- bJcs áfását.« Roser lelkész üzenetét felolvasták a párizsi népgyűlésen. M. Herubel protestáns lelkész, aki tavaly színién vendége volt a magyar református egyháznak, Alain Le Leap letartóztatása után az alábbi nyilatko­zatot küldte a Des Chretiens c. lap­nak: — Felháborodással értesültem a na­pokban végrehajtóit önkényes rendőri intézkedésekről, különösen pedig a CGT főtitkárának letartóztatásáról. Teljesen tudatában vagyok annak, hogy ezek a szabadság ellen elköve­tett merényletek veszélyes feny'egtést jelentenek az igazság és a béke ellen. Csatlakozom mindazokhoz, akik fel­emelik szavukat a Franciaországra zúdított erőszak ellen és nem monda­nak le a visszaélések kárhoztatásáról. Semmi sem téríthet el bennünket sür­gős kötelességünktől: küzdenünk kell a békéért, amely egyszerre jelenti Franciaország boldogulását és az egész világ népeinek boldog jövőjét. Szombat esti közös imádságunk FELÜLRŐL VALÓ BÖLCSESÉG Péld. 2, 1-8. I VI Az ige sohasem azt az embert mondja bölcsnek, akinek sóik és éles LEJ esze van, kiváló értelmi képességgel rendelkezik, hanem azt, aki {el­ismeri . Isten akaratát egyéni, közösségi és nemzeti vonatkozásban és enge­delmeskedik is Isten felismert akaratának. Ezzel szemben bolond az az ember, aki a maga esze szerint, a maga útján jár és nincs ^képessége arra, hogy egyéni, családi és más közösségi vonatkozásban belső lelki látással, a szívnek a ízemévé! észrevegye Isten csodálatos terveit. Mindezt úgy is mondhatjuk, hogy az a bölcs ember, aki hisz Jézus Krisztusban, mert Ö adatott nekünk bölcseségüí. rr"j Ezt a bölcseséget a magunk erejéből megszerezni nem tudjuk. Et LfJ ajándék. A bölcs-Jeten ajándéka, ügy ajándékozta nékünk. hogy a hir­detett Igében az ö Szentlelke megv-ilágositó erejével nyitogatj* a mi szí­vünk szemeit és megszenteli a mi értelmünket is. Kis, vagy .tiagv értelmi képességgel rendelkező embereknek Isten egyforma szeretettel adja ezt a felülről való bölcseié get. 0 A bői esésé get kérnünk keli. Isten adhatná kérés nélkül is, de ígérte arra figyelmeztet bennünket, hogy maga Isten köti magát ahhoz, hogy mi kérjük íőle ezt a bőloseségeh Ahol kérik ott kapják. Ez azt jelenti, hogy. a böleséség két dése tulajdoniképpen az imádság dolga. VALLJUK MEG, hogy sokszor Istenit okoltuk, amikor az ö munkáját nem értettük, a helyett, hogy bölcseséget kér­tünk volna az ő akaratának felismerésére. ADJUNK HALAT, hogy Isten az ő terveiből sok mindent fel­fed azok előtt, akik‘felülről való világosságot kérnek. KÖNYÖRÖGJÜNK magunk és mások számára Jézus Krisztus­ban való bölcseségért. Káldv Zoltán BIBLIA - OLVASO Október 26. Vasárnap. Zsolt. 31, 17, lk. 5, 17, Megtartásra van szükséged a test és a lélek nyomorúságával szemben. Ki tud igazi bizalommal kérni megtartatást Istentől? Az, akit nem vádol a szive a bűn miatt, mert tudja, hogy! Krisztusban van bünbocsánat számára. .(Olvasd még: 1. Ján. 3, 19—24; Préd. 11. 1—10; Room. 14, 8.) Október 27. Hétfő. Zsolt. 110, 4L Csel. 4, 30. Isten kegyelmének és szabad it ás árnak egyetlen alapja van: az 0 ígé­rete, Csak az ígéret, miatt várhatsz kegyelmet, nem pedig azért, mintha bár­kinél is különb lennél. (Olvasd még: Mt. 7, 1—5; Préd. 12, 1—7; II. Kor. 5, 8—10.) ' Október 28. Kedd. Zsolt. 110, 2. Mt. 7, 2L Mi az, ami miatt olyan solkan meghotránkoznak a keresztyén emberen? Az, hogy sokan csak beszélnek Isten akaratáról, de nem cselekszik meg azt Nem vádol-e téged is ez az ige? (Olvasd még: Lk. 17, 1—4; Gal. 1, 1—5.) Október 29. Szerda. I. Sám. 2, 10; Csel. 21, 14. Ne versengj a* ürral, hanem nyugodj meg az ő akaratában... Könnyű ezt mondani, de megtenni csak az tudja, aki Istenben megismerte a szerető mennyei Atyát. (Olvasd még: Mt. 6, 9—15; Gal, 1, 6-10; 9, 10.) Október 30. Csütörtök. II. Móz. 19, 6. Mt. 5, 48. Ha a »szent népnek«, az egyház népének tagja vagy. — feléd is hang­zik a nagy követelés: »Legyetek azért ti tökéletesek.,.« Mindenek előtt azt jelenti ez: légy irgalma »szívű és tudj megbocsátani. Október 31. Péntek. t Zsolt. 119, 81. Mi 5, 6. Luther az igében találta meg az üdvösség szilárd reménységét. De ezt megelőzte az . Isten igazsága után való vágyódása, amely olyan volt, mint az éhezés és szomjazás gyötrelme. Isrriéred-e ezt az éhezést és ezt a szomjazást? (Olvasd még: I. Kor. 5, 9—13; Gál. 2, 1—10.) November 1. Szombat. Jer. 17, 0. Mt. \7, 20. Ismered e igazin a szívedet? Lesújtó megállapítás az, amit Jeremiás' tesz a szívről. A szív legnagyobb fogyatkozása az, hogy nincs benne hiti KÖrwörögj hitért! (Olvasd még: II. Pét. 3, 13-18; II. Sám. 7, 17—29; Gál. 2, 11—16.1 Gáncs Áladé» KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom