Evangélikus Élet, 1952 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1952-01-27 / 4. szám

evangélikus elet ? AZ KfíYUAZTOliTEMfí! HOL Leonardo da Vinci: kora fáklyája A XV. század másod k felében egy­re érezhetőbb veit a középkori hű­béri társadalom banya lása. Ennek nemcsak a fegyveres parasztforradat- makban, a társadalmi harcokban, hanem a kultúrharc területén is meg­voltak a maga kétségtelen tünetei. A XV. század embere már Ide­gennek érzi a középkori élet­ielfogást, amely a földi élet «siralom völgyében» az Unsunyar- gatás programénjárul lefékez,e az emberi haadás erőit. Az érdeklődés egyre inkább a látható világ felé fordul. Erre az időre esik a könyvnyomtatás ftl.alálúsa, Ame­rika felfedezése, a régi görög és ró­mai írók műveinek újraéi-Lé'ke.cse, az arab írók állal megőrzött természet- tudományi Ismeretek elterjedése. Mindezt a hatalmas szellemi fejlődést és felszabadulást a középkori papi szellemi elnyomással szemben a XV. század embere így fogalmazla: renaissance, újjászületés! Az új sziliem nagy gyorsasággal terjedt a felédé törekvő polgárság soraiban, a tőkés termelés fellegvárai­ban, a kereskedővárosokban. Külö­nösen Olaszország pompakedvelő és álvezetvágyó polgársága, a gazdug ne­messég és a fényes pápai udvar ve­télkedtek a művészetek pártolása, ban. »Pess, amit akarsz!? — mondta II. Gyula pápa Michelangelónak, mikor a Slxtus-kápolna boltozatfes- tésérőt volf szó. A pápa számára a fény és a pompa volt fontos, azonban a művész kezében az eszmei mon­danivaló fegyverré lehetett a hala­dásért folytatott harcban, így volt ez Leonardo da Vinci életében is. 500 évvel ezelőtt, 1452-ben születésit Leonardo da Vinci, a Firenze mel­letti Vinci faluban, miint egyszerű parasztasszony és egy falura vetődött polgár gyermeke, A fiatal Leonardo Firencfben Veracchio tanítványaként kezdt® meg festői pályafutását. Fej­lődése során állandóan foglalkoztat­ják a festői látás problémái. Leo. nardo pontos és hiteles képet akar adni az emberről és világáról. Az előző korok bő fantáziájú mijtotégi- kus festészetével szemtxyi reálisan érzékelteti az emhetr és á természet, az ember és valóság viszonyát. Sokat foglalkoztatta a finom félámyékok festőt feldolgozása, amivel a barokk művészetnek lett ejőfutárja. A fény és árnyék problémájának festői meg­oldása a „Szileliák közt ülő Madonna“ c. festménye. Festészeti tankönyvé- JMín mondja: «Figyeljük csak meg »1- köóyntkor, vagy ha rossz az idő, az utcán levő férfiak és nők arcát: mi­lyen báj és finomság jelentkezik rajtuk.» A fénynek és árnyéknak va formák körvonalait elfátyolozó, lágy átmenetei adják azt az újat, amely világhíressé tette Giocondo firenzei (Kiig ár feleségének Leonardo által festett arcképét, amely Mona Lira név alatt isméretes. Ebben a képében bátran domborítja ki az egyes em­ber joteitóségét, akii öniudaitosan néi szembe a világgal, s nem tekinti ma­gát az uralkodói és papi akarat jám­bor és alázatos eszközének. Másik festői jellemvonása Leo, itardonuk. hogy kerül) a közép­kori misztikát, titokzatosságot, sejtelmességet, éríht (ellenséget. A lényeget és a jellemzőt domborítja ki ,■> ezért képeinek moradiaraiívailója világos és könnyen érthető. Példa erre a gyermek Jézus előtt hódoló «Háromkirályok? festménye, amelyen az előtérben világosan emelkedik ki a főcsoport amely geometriailag a térben elheyezett - gúla-idom kereté- ben jelenik meg. A főszereplők moz­dulatainak művészi ellentétei fel­oldják a szigorú szimmetriát. Az egyik király mélyen kőbőrül, a másik térdelő helyzetben van, Mária kissé félrehajÜU a frontális helyzetből, s «zzel nem a kimértség, hanem a mozgalmasság színét ölti fel a kép. Leonardo eesétje Istent szol­gálta. Keresztyénsége azonban I már nem tükrözi a középkori va,.ásosság elemeit. Leonardo festészete egyházlörténelml ese- mény abban a vonatkozásban, hogy mögötte a középkortól el­térő hitbeli látás húzódik meg. ö, aki olyan sokat foglalkozott a fes, tészet elvi, tartalmi kérdéseivel, fes­tészetében is val.omást tesz hitbeli látásáról. Ezt szen.l. Illetjük világ­hírű képén, az «(/lO.so vacsorám-n. Ebben nyoma sincs m.szlicízmusnah, a középkori fantázia ábrándképei- nek, hanem bibliai realizmussal ábrázolja Jézus Krisztust és tanít­ványait abban a jelenetben, amikor Jézus Krisztus kijelenti; «Egy ti- közülyiek elárul entern.» Leonardo rajzainak végtelen sora tanúskodik arról, hogy milyen fáradhatatlanul kutatta a megfel lőcn kifejező em­beri mozdulatokat és arcvonásokat ehhez a jelenethez. Goethe híva fel a figyelmet arra, hogy Leonardo nagy művén a szereplők milyen vál­tozatos kézmozdulattal tudják ki­fejezni azt az érzést, ami szívükben van. A* «Utolsó vacsora» témája a legkercsztyénibb, amelyben Jézus, a testté ätett Ige, osztja ki testét és vérét tanítványainak és minden idők keresztyénéinek. Leonardo kora új típusú embere, akii mélyen érdekel az ábrázok-« problémája. Nagyszámú rajza tanús- kod,k arról, hogyan iámul munyoaia és kísérletezte végig pl. a pillanatnyi gyors mozdulat ábrázolásának mű­vészi kérdését. Ezekkel a tanulmá­nyaival függ össze a budapesti Szép- művészeti Múzeumbán őrzött bronz­szobrocska. A lestek minél tökélete­sebb ábrázolásához boncolási tanul­mányokat is végzett, amit pedig szi­gorúan tiltott a középkort egyház. A természettudományos megisme­rés olthatatlan vágya sarkalta arra, hogy minél alaposabban megismerje a természet törvé­nyeit. Kora élenjáró kutatója volt, a fizikában, matematiká­ban, mechanikában, csillagászat­ban. építészetben Tanulmányoz­ta a madarak repülését és ennek alapján repülőgépeket szerkesz­tett Kijelentette, hogy a madarak Is fizikai törvények alapján re­pülnek, s ezeknek a törvények­nek a megismerése az ember számára sem lehetetlen. Mik<>r kora természettudománya meddő elméletig Játékokkal foglalkozott, lehetetlennek tartotta az örök mozgás, «Perpetuum mobile» létrehozását, valamint a kör négyzetesí'é.séneU problémáját. He lyette konkrét és az emberiség előrehaladását szolgáló nagy ter­vekre hívta fel a figyelmet, ö építette a* Adda és Martesana csatornáit és felvetette a Szuezt- csatorna építésének gondolatát. A matematikában hires újít ára volt mert ő alkalmazta először a plusz- és mínusz-jeleket. Amikor a Béke Világtanács határo­zata felhívta a világ békeharcosai­nak figyelmét Leonardo da Vinci •zültetésének 500-ik évfordulójára, ez­zel olyan művészt állított elénk, aki minden vonatkozásban saját kora fáklyája, a haladás és felfelétörés iránymutatója. Bebizonyítja, hogy a művész korának harcosa, akinek kü­lönös életfeladata, hogy előbbre- vigye az emberiség ügyét. Leonardo hátatfordífott az elavultnak, az el- halónak, és teljes figyelemmel for­dult a születő új felé. Keresztyén hitbeli látása újat jelentett, a miszti­cizmust, sejtelmesséyel, csapongó fantáziát jelentő középkorral szem. ben, a papi ludományeUentsségyel szemben. Művészi felfogása újat je­lenteit: a beható opt-iksii tnniuőmú- nyozáson alapuló valósá.sábrázolást. Természettudományi kutatásai új embert jelentetlek, aki új ismeretek felfedezésével, tudományos újítással, nagy tervek keresztülvitelével akarta szolgálni az egész emberiség hala­dását. Ottlyk Ernő Enyedy Ador retate püspök lemondott „Január 7-ón Enyedy Andor veti az »Sin táró zását jelentet te bo az Egyete­mes Konvent Elnökségének, hogy a tiszániinneni egyházkerületben viselt püspöki tisztségéről lemond és le­mondását benyújtja az egyházkerület kőzgyűiiésének. Ezt jam. 9-én tudomú- aára hozta a tjszáninneni egyházke­rület espereseinek is. Egyházi törvé­nyünk értelmében az egyházkerület életének irányítását —• a főgondnok mellett — a legidősebb esperes: Far­kas Elek gönczi lelkipásztor vette át. A püspöki Jr.viaitell ügyvitelét Ilenkc Imire felstímárai lelkipásztor, egyház- kerületi jegyző vezeti. Enyedy Andor püspöki minőségiben nyugalomba vo­nul, mint a miskolc-belvárosi gyüle­kezett lelkipásztora tovább végzi szol­gálatát.“ (az Ót) Orgonák, harmóniumok készítése. Javítása eladás, vétet, csere. Villamos Mvóberendezéek szállítása, rrm-Eit sandor orgonaétitő mester Budapest, XTV.. Miskolci út 62. UJ ORGONÁK építését, javítását vállalja Rieger Ottó orgonagyár Budapest, XIV„ Füredi-utca 4L Tel.: 297—023. SZŐRMÉK GONDOS JAVÍTÁSA, ALAKÍTÁSATISZTÍTÁSA Wf -ti l*rrr~l* éke«lágyVI. Ő-utca 36. (Nagymező-utcánál) Tőtefw; mi; KÜLFÖLDI EGYHÁZI HÍREK egyesült Államok J. A. Delaine summeríoní (Dél-Ka­rolina) néger protestáns leikész, a néger iskolaszék elnöke, beszédet mondott a gyermekek faji elkülöní­tése ellesi. A lelkipásztort e minit el­mozdították állásából és Izgatás cí­mén 4500 dollár pénzbüntetésre ítél­ték, A tárgyalás után a rendőrség szemetá1'tára fe'.evujtolták házát, öt magát életveszélyesen megfenyegették és azt a tizenegy fehér embert, aki melltelt« szót emelt, azonnali hatállyal elbocsátották állásukból. A tűzoltóság nem vonult ki a néger lelkész házá­nak o'iásóra, akit végül a városból is kiüldöztek. (E. T.) Kína. 1950-ben Kínában 718.977 Szentírást oszlottak szét, előző évben 965.480-at. Ezek a számadatok a biblia egyes könyveire vonatkoznak. 1949-baa 31.579 teljes bibliát, 1950-ben 33.245 példányt adtak el. Ma Kínában nyomják a teljes kínai bibliát, öt kínai nyelvjárásban jelent meg edd'g, rnoet revideálják a mongol nyelvű Üj-Szövetséget, Brazillá A déiamerifcai protestáns egyházi vezetők Curlibán tartott gyűlésén a lutheránus világszövetség nemrég el­hunyt főtitkára kijelentette, hogy a világszövetség nem' konkurrálni akar a keresztyónség egyetemességét és e-vségét szolgáló mozgalmakkal, ha­nem oszlop akar lenni az okra menté­ben. * Buümanit professzor a marburgi teológiai fakultás nagy­hírű professzora nyugalomba vonult, Utódjául a finnországi Gyllenberg professzort hívták meg, aki eddig az Abo-i? egyetemen adott elő. IND iüBÜ XHTJ$K I HARMADIK Ö JMENKUS IFJUSfiGI V1LÁGX0HFERENCIAI ’A Keresztyen Ifjúság Harmadik Vi­lágkonferenciáját, amely az 1947-ben Oslóban, Norvégia fővárosában és 1948-ben Amsterdamban tartott konfe­renciákat követi, az idei év végén a délindiai Travancore-ban tartják, de­cember ll-töl 27-ig. A konferenciát az Egyházak Világtanácsának ifjúsági szer­vezete rendezi, « keresztyén ifjúság legfontosabb nemzetközi egyesületeivel való együttműködésben. A Travancore-ban tartandó konfe­rencia elsősorban az ázsiai „fiatal egy­házak“ ifjúságának problémáival fog foglalkozni- A konferencián a tervek szerint ezernél több ifjúsági kikiiidött megjelenésére számítanak. Ezeknek túl­nyomó többsége Ázsia különböző or­szágaiból fog érkezni. Az európai ás amerikai egyházakból érkező kiküldöt­tek száma, beleértve a konferencia nem ázsiai származású előadóit is, mintegy 300 körűt lesz. A konferencia előadási anyagának megfelelő előkészítése céljából könyv­nek is beülő terjedelmes füzet jelent meg, valószínűleg még a piyär előt.t, amelyet több nyelven adnak ki, közöt­tük ázsiai nyelveken is. A béke és a háború, a szociális és gazdasági igaz­ság, a család jövője, az egyház termé­szete és szolgálata: ezek lesznek azok a legfontosabb tárgykörök, amelyek­kel a konferencián tartandó előadások foglalkozni fognak. A konferencia részvevőiből alakuló csoportok biblia- tanulmányai két tárgykört ölelnek fel. Ezek közül az egyik: „Krisztus a ke­resztyén élet középpontjában“, a má­sik pedig: „Isten beieavatkozása az ember világába“. Kiléptek a római katolikus egyházból Franciaországban Ma.síin abbé és vole együtt 40 híve otthagyta a ró­mai katolikus egyházat. Ez a ko­moly bibliái tanulmányokat folytató kör nyomtatásban kiadott emlékirat­ban indokolta meg elhalárazását. Eb­ben az iratban tíT.ako®á#Alkftt fejezik ki minden olyan egyház etliten, ame­lyik egyedüli közbenjáró kíván tenni Isten és teremtménye, az ember kö. zött, elvetik ezzel együtt a pápai! csail- hataManságróI szóló tanítást is. „Til­takozunk az etilen, hogy mindazokat, akik lelkiismeretűk szavára hallgat - • nafc, hiú nagyratöröknek nevezzenek. Nem ismerhetünk el olyan egyházat, bármelyik légyen is az, «melyik az­zal a bálványozó igénnyel lép fok hogy emberi alkotmánya, szervezeté­nek formáii és kormányzatának mód­szenei feltétlen istent kinyiCaitkozta- fásból származnak és elismerésük az üdvösség szempontjából minden em­berre kötelezőek.“ A párizsi püspök Masain abbét eret­neknek és szaikadámak nyilván?'ohta és a római katolikus egyházból kikö- 5!‘sO*oir GYÜLEKEZETI HÍREK Következő vasárnap, jam. 27. via- kereszt utáni 3. vasárnap. Igék: Bőm. 12:17—21., Máié 8:1—18. Litisrg kns szia: zöld. Esperes Iktatás A pesti középső egyházmegye január 23-án, délelőtt 11 órakor iktatja be új espereséi: Válint János bényei lelkészé a bényei templomban. Bereczky Albert reformálni püspök doktorrá avatása Prágában Bereczky Albert református püspök Prágába utazóit, ahoil a Comentes fakulás díszdokto-rává avatják. Be- rccuky Albert több eiőadáist tart Cseh­szlovákiában. Útjára elkísérte Péter Já- nos reformálna püspök éis Df. Kádár Imre szerkesztő. Tordaa január 13-án, vasárnap tartották a íor- dasiak az év első gyű teke jeti napjait. Délelőtt és este istentisztelet, délután biWiaóra vo?l. A gyülekezeti nap sajtó- esttel záródott, amelyen az egyházi írók küldetéséről szólt, majd novrt'ái- ból felolvasott a vendég igejiirdető: V áradt Lajos csepeli lelkész. Elek Január hónap első teljes hetében a reformátu* és baptista egyházakkal együttesen imáimtet tartótit elekj egy­házközségünk. Az Úr em« szavai ra­gyogtak csillagként telkükre: „hogy mindnyájan egyek tegyenek“. Napíól- napra esetenként a három fetekezet igeli.rdetői felváltva szolgáltak. Volt nap, amikor ötv&nen is Imádkoztak és szát't az ima magyar, román és tát nyelven. Legyenek áldottak a kitartó, buzgó részvevők; imádságuk pedig ta­láljon meghallgatásra. * r „Elítéljük azokat akik lábbal tapos­sák az emberiség jobb reménységét és támogatjuk azokat, akik a békés és aí- kotó munkái dicsös-ggé tették. * Mi, akiiikót a Béke Fejedolme egyesí­tett szerétéiben, áll'junk etilen minden olyan kísérte nek, oimeíly a békét há­borúval akarja felcserélni, evangéliumi egységben, megingathalatilan líecsüte- f ességünkben fojtsuk el már csírájá­ban a háborús gyujtogatók •szándékát az egész földön, amely még most is nedves a sok vértől és könnytől és amelyben még m ádig ássák az af'ig elmúlt háború áldozatainak sírját.“ (Az orosz patriarchátus folyóiratából.) A* első szlováknyelvű zsolt ároskönyv 1752-ben, tehát 200 évvel ezelőtt, az ungi és felsőzempléni szlovák re­formátusok ón-eke «könyvet kaptak. A könyv ezt a címet viselte: „Szent Dá­vid királynak és a prófétáknak 150 zsoltárt, melyek a francia nóta «ie­rint magyarból szlovák nyelvre van­nak fordítva, és az igaz Isten szolgái­nak lelki használatára vannak elké­szítve. És most először kiadva Debre­ceniben. Nyomtatta Margittal János 1752 1)ori.“ A szlovák reformátusok megszerették énekoskönyvüket, s az az elmúlt két évszázad átallt 12 kia­dást ért meg. Legutoljára 1945-ben jelent meg Kassán. Az émekeskönyv meg jelenése, az egykorú szlovák re­formátus irodalmi termékekkel, az első kísérlet a szí óvók nyelv megte­remtésére.“ (az Út) .. As Levant gél thus kzákesmentő M!ak#*C február 14— 17-ig konferenciát í«rt (telldömölköu. Az érdeklődőket ezúton is szeretettet hívjuk és várjuk. Az Ev- íszákosinerrtő Misszió közli még ezen kívül, hogy ezentúl össze jövetei eá* Üllői-út 24. sz. alatt tartja (Salétrom-u. 5. helyeit). Hétfőn este 6 órakor ima­óra, szerdán este 7 órakor evangéíizálö Óra van. Közié« a lelkész! hivataloknak! Sok érdeklődő levélre váraszói! v» Mii közöljük, hogy az Evangélikus Naptár 1952. és az ti! mutató a Biblia rendsze­res olvasásához 1952. teljesen elfő gyott. Rendeléseket ezekre a kiadvá­nyainkra már jan'aár 5-« óta nem ve­szünk fel. Akik tehát ezután rendelitek napiárt és akik eddig nem kaptáik meg a megrendelt példányokat, azok nak már sajnos nem küldhetünk. Akii u rendelést a vételár egyidejű bekül dó, sével adta fel, annak pénzéi vissza­utaljuk. Kérjük azonban, szíveskedje­nek ezt türelemmel megvárni, mert Újévi kiadványainkkal kapcsolatban kiadóhivatalunkban igen nagy munka­torlódás van. Ugyancsak több érdeklődésre vála­szolva ttt közöljük, hogy amint azt fent! kiadványaink első hirdetésében is közöttük, a nyomda kiadványaink leszállítását nem tud1 a vállalni, esak ® karácsony és újév közötti időre, Saj­nos, kiadványaink leszállítása enné! rt- később történt. Kérjük, rendelőink el­nézését a raj’unk kívülálló okokból bekövetkezett későbbi postázásért. Kapbalió a mraít esztendő Útmutató a Biblia rendszeres olvasásához. A né­hány példányt kedvezményes áron. 2.59 forintért lehet megrendelni Sajtó­osztályunknál. K'ss Samu: Magyar profastin.s egy­háztörténtet című tankönyve Sa Jtóosz• tá!yunknál megrendetheSÖ. Ara: 4.— forint. Esküvő Baum Mária és Tímai János }eb- ruár 12.ém tartják esküvőjüket a paksi ev. templomban. Aramylakodataw Rákospato'.áii Agárdi József evan­gélikus egyházunk 80 éven át érdé mes presbiter« és neje: C«. Molnár Julianna, nemrégen ünnepelték 50 éves házassági évfordulójukat;. A templomban Kökény Etek lelkész kérte Isim áldását az arany lakodal­mait ülő házastársakra. Halálozás Pröhle Snndoroé, Prőhte Sándor votit rákospalotai lelkész felesége, hosszú «zenved'éts után Budapesten elhunyt. tfj. Fábián József szabómester, egyházához hűséges, családjához jó- *égo« és mindvégig munká» ál elének 43. évében, kínos betegségben, tragi­kus hirtelenséggel karácsonykor Bu­dapesten elhunyt. Rádiós Utentisztetet Január 27ten, vasárnap, fél 10 órá­tól rádiós istentiszteletet özveítt a Petőfii-rádiö a fasori tempíonibóll. Igéi hirdet Dávid János tellöáez. Énekel a fasori énekkar, I*c.vká Zoltán kar­nagy vcztetésével. Énekok a Keresztyén Énekeskönyvbőől a 246. éneik 1—2. és a 463. ének 1—5. verse. A magyar protestáns egyházak kire a világban Az Egyházak Világtanácsa genfi hi­vatalos kőnyomatosa legújabb számá­ban ismerteti a magyar egyházaknak a világkereeztyénséghez intézett kará­csonyi üzenetét. Szószerint közli az üzenetnek azt a részét, amely megcá­folja a nyugati sajtóban terjesztett, a magyar karácsonyi ünnepek betiltását hiresztelő rágalmakat. Megállapítja, hogy a legtöbb protestáns templomban három-négy istentiszteletet is tartot­tak a karácsonyi ünnepeken * a ma­gyar rádió is közvetítette a református és evangélikus istentiszteletet, ■— Is­merteti az üzenetet a svájci Semeur Vaudois, a párizsi Reformé, a londoni Central European Observer i*. A* angol és francia lelkészek őszi magyarországi látogatása továbbra is foglalkoztatja a nyugati sajtót. Az el- zászlotbaríngiaá evangélikus egyház lap­jában Albert Greiner hosszabb cikké­ben megállapítja: a látogatás atyán mély hatással volt a francia egyházi közvéleményre, hogy az általános ér­deklődés folytára annak aktáit még mindig nem lehet lezárni. A lap hosz- szabh beszélgetést közölt Dexséry László püspökkel. A The Rock című ausztráliai lap Hromádka professzornak a vendéglelkészek részére tartott elő­adását közli egész terjedelmében és ugyanezzel az előadással részletesen foglalkozik « kanadai Anglikán Out­look, « berni Seeman, a prágai Kres- tanske Revue. Az Esperantista Labo- rista Bereczky Albertnck és Péter Já­nosnak, « keletoémetországi Friede rattd Wahrheit Kádár Imrének «"-kén» gédlelkészek számára adott tájékozta­tóit közli. A nyugatnémetországi protestáns új­ságíró szövetség kőnyomatosa, az In­formation is foglalkozik az angol lel­készek látogatásával ás megállapítja, hogy a vendégek igen kedvező benyo­másokat szereztek Magyarországon. Az Action című francia lapban Ezbrayat református lelkész részletesen fojto­gat!, hogy a látogatásnak mély és ma­radandó hatása volt; a francia keresz­tyénekben felébresztette a vágyat, hogy megszabadulva zz ellenséges propagan­da befolyásától, tárgyilagosan, komo­lyan, 4 valóságos helyzet alapján, tár­sadalmi előítéletektől mentesen ismer­jék meg « keleti egyházak megújuló életét, A La Vie Protestant® és a Di« Tat (Zürich) a Pál-ünnepségek alkalmából tartott országos teológiai konferenciá­val, a Religious News Service című amerikai kőnyomatos az evangélikus teológia megnyitásával és a baptista egyház új elnökének beiktatásával fog­lalkozik, A Central European Observer kará­csonyi száma Kádár Imre tollából kö­zöl cikket a nyugati keresztyén egy­házak szerepéről a békeharcban, A Neue Zeit című keíelraéroetországi na­pilap Vető Lajos püspök cikkét bozze- A Lutheran című amerikai evangélikus folyóirat teljes egészében hozz« i Hungarian Church Press közleményét az evangélikus zsinat előkészületeiről, az evangélikus püspöki értekezletről ít sir egyetemes presbitérium ülésérót

Next

/
Oldalképek
Tartalom