Evangélikus Élet, 1949 (14. évfolyam, 1-51. szám)

1949-02-26 / 8. szám

Evangélikus Elet El kell törölni a reverzálist Lapunk terjedelmére való tekintet­tel csupán a tárgyunkkal • legszoro­sabban összefüggő s elvi jelentőségű rendelkezések szövegének közlésére szorítkoztunk. Csupán egy dologra kívánunk még ehelyütt rámutatni: az általánosságban ú. n. „elkeresztelési rendeletre“. Trefort miniszter bocsá­totta ki 1890 február 20-án 10.086. sz. alatt s ebben elrendelte, hogy az illetéktelenül keresztelő lelkész a ke­resztelési bizonylatot az illetékes lel­késznek nyolc niap alatt átküldeni s ennek megtörténtét úgy a bizonyla­ton, mint saját anyakönyvének jegy­zet-rovatában feltüntetni köteles. El­lenkező esetben kihágást követ el s 15—50 forintig, ismétlés esetén 100 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. Szükség veit a rendelet kiadá­sára egyrészt azért, mert a bírói magyarázat az illetéktelefc lel­kész által való keresztelést nem tekintette „felvételinek; állami anyakönyvek pedig még nem voltak s ekként a gyermekek tör­vényes vallási hovatartozása te­kintetében sok esetben jogbi­zonytalanság mutatkozott. Az állami anyakönyvek bevezetése következtében ezt a rendeletet hatályon kívül helyezték, jólle­het, az 1895 előtt vezetett fele­kezeti anyakönyveknek bizo­nyos jogesetekben ma is köz- ' okirat-jellege van. A reperzálisra vonatkozó s vázla­tosan ismertetett szabályoknak kivé­tel nélkül s gyakorlati szempontból éppenséggel nem közömbös közjogi jellegük van, ami a reverzálisoknak közigazgatási és bírói érvényesítésé­nél jelentkezik s ellentétes jogma­gyarázati lehetőségeknek nyit kaput. Á jogelmélet és az irodalom ugyanis a jogalkalmazásnál befolyásolja az eljáró hatósági szerveket s nem mindegy, hogy mit mond. Már pedig hazai irodalmunkban is kétfelé ágaz­nak el a vélemények. A reverzálisra vonatkozó tételes szabályokat közjogi jellegűnek minősíti az egyik, míg a másik magánjogi jellegüket vitatja. Márpedig, ha magánjogi jellegűnek vesszük azokat, akkor csakis az ér­dekelt felek érvényesíthetik a rever- zálisban lefektetett alanyi jogaikat és csakis rendes bírói úton, tehát köz- igazgatási úton. Ha ellenben közjogi jellegűnek minősül a jogszabály, ak­kor hivatalból (exofficis) való fellé­pésnek is van helye. Az utóbbi eset­ben az egész szabályozás a közjog; az előbbi esetben pedig a magánjog területére tartozik. Nálunk a vita nagy hullámokat vert fel a „Magyar Általános Polgári Törvénykönyv* megalkotásának immár félévszázados kísérletezése során, de máig sem jutott nyugvópontra. Előrelátható, hogy a reverzális- sal kapcsolatban, a már hivatalo­san is bejelentett és a gyermekek vallási hovatartozásáról rendel­kező törvény kidolgozásánál új­ból fel fog merülni. Ebben az előmunkálatban, az állammal megkötött „Egyezségünk*4 alap­ján az evangélikus egyház ré­széről kiküldött bizottság is köz­reműködik. Résen kell lennünk, hogy a múlthoz képest ma még komplikáltabb hely­zetre való tekintettel, a szabályozás közjogi jellege tartalmilag is kifeje­zetten kidomboríttassék, illetve hang- súlyoztassék, mert a fentebb tár­gyalt közjogi, másfelől magánjogi felfogás figyelembevételével — egy­házunk érdeke szempontjából is — a kérdés így áll: Tegyük fel, s bízvást reméljük is, hogy a kormány és a törvényhozók a gyermekek vallására vonatkozólag elejti az 1895 óta fennálló reverzá­list, illetve annak jogi érvényességét megszünteti s visszatér az 1868:53. t.-c. kizárólagos jogalapjára, neveze­ssen, hogy a gyermekek szükség­képpen nemük szerint követik szü­leik vallását. Ebben az esetben a hozandó törvény szövegezésén van a' döntő súly; másrészt az 1868:53. t.-c. rendelkezésének kiegészítésére van szükség éspedig a fentebb ismertetett elkeresztelési rendeletben foglalt bün­tető szankció újbóli bevezetésére. A szövegezésben kifejezetten hangsúlyo­zandó a hozandó törvény közjogi jellege, nehogy a magánjogi felfo­gásra alapított bírói magyarázat és közigazgatási hatóságaink tartózko­dása következtében a szülő törvényi­leg biztosított alanyi joga konkrét esetben bármiféle módon is meghiú­sulhasson. Vegyük pl. azt az esetet, hogy az anya evangélikus, az atya római katolikus. Reverzális nincs. Születik egy leánygyermek, akit erőszakos apja római katolikusnak akar ne­velni s ehhez képest megkeresztel- tetni. — Hiába „gondolta“ a tör­vényhozó közjogi jellegűnek a jog­szabályt, mert ha ezt kifejezetten ki nem mondta és szankcióval sem látta el, akkor könnyen lehetséges, hogy a „nevelés“ kiforgatja a gyermeket törvényes vallásából. A gyönge asz- szony nem mer ellenállni; gyermeké­nek törvényellenes neveltetésével szemben; bírói útra lépni sem mer, különben is ott esetleg éppen a leg­ridegebb magánjogi felfogással talál­koznék. A közigazgatási hatóság sem mozdul meg hivatalból, még az is­koláztatási kor elérésekor sem. mondván, hogy a törvény nem köz­jogi jellegű, tehát nem kötelessége annak érvényt szerezni. Ha ellenben a meghozandó tör­vény kiegészítése és precíz szövege­zése a fentebbiek szerint fog meg­történni, akkor a gyönge asszony mentesül a magánpanasz gyötrelmei­től; lelkésze is közbeléphet a köz- igazgatási hatóságnál; bíróság elé nem is kerül az ügy; a közigazga­tási hatóság pedig köteles lesz exof- ficio őrködni minden jogellenes kí­sérletezéssel szemben, legkésőbb a gyermek iskoláztatásának megkezdé­sekor. „Kifejezetten“ közjogi jellegű legyen tehát a gyermekek vallásáról szóló meghozandó törvény. Az ilyen jogszabály feltétlenül a közjog, nem pedig magánjog (családjogi rész) keretébe tartozik azért is, mert hi­szen nem az egyik szülőnek sértett joga érdekében hozza az állam eze­ket a korlátozó jogszabályokat, ha­nem a közjó érdekében, a vallás- erkölcsi nevelés szükségességének fel­ismerésétől indíttatva, nehogy a szü­lők közötti valláskülönbség folytán feltételezhető nézeteltérés a gyerme­kek vallásos nevelését bizonytalanná tegye. összegezve a gyermekek vallása kérdésében várható és beígért ál­lami törvénnyel kapcsolatos fenti el­gondolásokat, egyházunk részéről a következő alapvető szempontoknak, jogos és emberséges kívánságoknak törvényben (nem pedig rendeleti úton) való kifejezésre juttatását tart­juk szükségesnek: 1. Töröltessék el a reverzális. 2. Törvényben mondassák ki, „ki­fejezetten44, hogy a gyermekek vallá­sára vonatkozó minden állami ren­delkezés „közjogi“ jellegű jogforrás, amely nem csupán „általánosságban“ rendeli ei a „vallásos“ nevelést, ha­nem szabatosan megállapítja a „minő“, nevezetesen a „törvényes“ vallásban való nevelés kötelezettsé­gét. 3. Büntetőjogi hátránnyal sújtsa a törvény mindazokat a közigazgatási hatóságokat és tisztviselőket, akik a törvényi rendelkezésekkel szembe­helyezkednek akár tevőlegesen, akár mulasztás formájában. A részben vágj’ mindkét részről felekezeten kívüli szülőktől származó gyermekek vallásos nevelésének kér­désével ezúttal érdemlegesen nem foglalkozunk, egyrészt azért, mert ez fogalmilag nem tartozik a „reverzá­lis“ tárgyköréhez; másrészt, mert ez eddig is (1895:43 t.-c.) az egyik nem felekezeten kívüli házasfél, vagy a mindkét oldalról felekezeten kívüli házasfelek, vagy végső esetben a gyámhatóság „megállapítás“-a volt, a biztonság és a közjó gondolatától vezéreltetve. Különben is végső ideje a gyermek iskolaköteles korának el­érése idejére volt halasztható. Nem foglalkozunk ezzel a részletkérdéssel azért sem, mert még ismeretlen előt­tünk a kormány elgondolása. Egyet említünk meg csupán, hoev bármi legyen is a megoldás, a legutóbbi iskolai törvénnyel elvileg „összhang­ban“ kell lennie. Bízunk a kormánv bölcsességében, hogy ezt — a követ­kezetesség okából is —, meg fogja találni. Dr. Mikler Károly Viliigbajnokság világcsúcsok A téli sportok magyar kiküldöttei hetek óta versenyeznek országhatá­rainkon kívül. A szaklapok és a napilapok gyakran adnak hírt sike­reikről. Az egyik magyar versenyző új meg új világcsúcsok szerzésével írta be nevét a sport rövidéletű hal­hatatlanjai közé. A két másik ver­senyző pedig világbajnokságot nyert nagyon népes és kiváló versenyzők között. Ismerjük a magyar névnek két dicsőséget szerzett tagját. Mindkettő evangélikus iskoláink növendéke. A többszörös világcsúcsot javító férfiú a fasori gimnázium növendéke volt. A világbajnokság női tagja pedig Deák-téri gimnáziumunk növendéke volt. Ma, amikor az egész ország hálás elismeréssel emlékezik meg kiváló teljesítményeikről, mi is mindenki­vel együtt örvendezve, köszöntjük növendékeinket. De nemcsak sike­reiknek tudunk örvendezni, hanem emlékezünk velük kapcsolatban ki­sebb korukra is. Emlékezünk azokra az időkre, amikor templomainkban láttuk őket és becsülni tudtuk egv- háziasságukért és imádkozó maga­tartásukért. BUDAPESTI istentiszteletek sorrendje 1949. február 27-én Deák-tér 4. (ifjúsági) d. e. 9, Plachy Lajos. Deák-tér 4. (úrvacsora) d. e. 10, Plachy Lajos. Deálk-tér 4. d. e. 11, Kékén And­rás dr. Deák-tér 4. d. u. 5 (evangélizá- ciós), Gálát György. Fasor (ifjúsági) d. e. A 10, Pász­tor Pál. Faspr d. e. 11, Kemény Lajos. Fasor d. u. 4, Pásztor Pál. Dózsa Gy.-út 7 d. e. 8, Pásztor Pál Kőbánya, Kápolna-u. 14. d. e. A10, Majba Vilmos. Kőbánya, Kápolna-u. 14. d. u. 4, Koren Emil. Simor-utca d. e. 11, Bándi István. Rákóczi-út d. e. 1^12, Szabó Ala­dár. Rákóczi-út d. u. 4, Grünvalszky Károly. Rákóczi-út (szlovák) d. e. 10, Szi- ládi Jenő dr. Ullői-út 24. d. e. 'A\0, Fekete István. Ullői-út 24. d. e. 11, Grünvalszky Károly. Thaly Kálmán-u. 28. (ifjúsági) d.e. A10, Petrik János. Thaly Kálmán-u. 28. d. e. 11, Ha­lász Kálmán dr. Óbuda d. e. 10, Dezséry László. Óbuda d. u. 4, Dezséry László. Bécsikapu-tér d. e. 9, Glatz József. Bécsikapu-tér (rádió) d. e. 10, Túróczy Zoltán Bécsikapu-tér d. e. 11, Sréter Fe­renc. Toroczkói-tér 1. d. e. A9, Rezessy Zoltán dr. Böszörményi-út 22. d. e. 9, Kádár Gyula„ Böszörményi-űt 22. d. e. 11, Fe- renczy Zoltán. Böszörményi-út 22. (evangélizáció) d. u. Ab, Danhauser László. Fóthy-út 22. d. e. A10 (ifjúsági), Lehel László dr. Fóthy-út 22. d. e. 11, ifj. Rimár Jenő. Fóthy-út 22. d. u. 4, id. Rimár Jenő. Tomori-úti iskola d. e. 8, id. Ri­már Jenő. Római fürdő, Keve-u. iskola d. e. 9, Komjáthy Lajos. Zugló d. e. 11 (úrv.), Balikó Zol­tán. Zugló d. u. 4, Scholz László. Induló irodám részére írógépet (lehet táskaírógép is), sürgősen vennék. Telefon: 221—550. Református Egyház A magyarországi református egyház hiixltalos lapja. I. évfolyam, 1. szám. 1949. 11. 15. Nagy lexikon-nagyságú, 24 oldalon megjelenő folyóirat. Rendeleteket kö­zöl a református konvent és az egy­házkerületek szükségei szerint. Em­lékeket tár fel a múltból, melyeknek nevelési célja van. Tanulmányokat ad az egyház mai szükségei szerint. Az igehirdetés gyakorlatához értékes útmutatásokat közöl. Ismerteti a mai egyházi irodalmat Bő és nagyszerű könyvismertetést nyújt a mai ma­gyar marxista irodalomból is. Bizonyára hiánytpótló folyóirat. ’Nem egy lap a sok egyházi hetilap mellett, hanem az egyház hivatalos sajtóorgánuma. A lap anyagi megalapozása igen egyszerűen átgondolt Minden gyüle­kezet köteles megrendelni annyi pél­dányban, ahány lelkész a gyüleke­zetben van. Két érdekes püspöki rendelete a mi egyházi viszonylataink számára különös jelentőségű lehet. Mindket­tőt Bereczky Albert rendelte el. Az egyik az, hogy a gyülekezetek a hi­vatalos rendelkezések életbelépéséig is együtt és fennhangon mondhatják istentiszteleteken az Úri imádságot. A másik rendelet pedig az, hogy mindazok a világi pályán elhelyez­kedett református lelkészek, akik nem állanak látszólag isteni fegye­lem alatt, kötelesek havonként ab­ban az egyházmegyében igehirdetői szolgálatot ellátni, amelynek terüle­tén hivatalukat viselik. Nagyszerű esküvő „Akárki mit is mond: megtörtént. Végbement. Dús déli képzeleteket is felülmúló valódi hollywoodi rende­zéssel, végre örök hűséget esküdött Ty, Lindának. Ty: Tyrone Power, a világhírű filmszínész, Linda pedig, Linda Christian ugyancsak „szakma­beli“, tisztes polgári néven Rosa- blanca Welter, tempicói, (Mexikó) születésű 24 éves hajadon. Az eskü­vőt, mely a Santa Francesca Romana templomban folyt le, 30.000 ember nézte végig, főleg persze a felvonu­lást a Via dei Fori Imperialin, sor­falat állva. A lapok napokon át ha­sábokon méltatták az eseményt, nem feledkezve meg az esküvői toalettek színes leírásáról sem. Közben Los Angelesben Tyrone Powert elválasz­tották eddigi feleségétől, Annabellá­tól. A válás jogerős kimondása egy nappal előzte meg a római esküvőt. Utána a pápa fogadta a fiatal párt... Tehát egy nappal a válás után es­küvő és azután pápai fogadás. Hinnünk kell a bír valódiságában s csak egy kissé csodálkozunk a közlésen. Csodálkozunk a második házasság gyors megkötésén és még jobban megrökönyödünk azon, hogy a szelíd római püspök a nem is egy­ház által elválasztott felet ilyen könnyen maga elé bocsátotta. Eddigi tudásunk szerint számol­tunk azzal, hogy a római egyház — sokak szerint nagyon helyesen —, megnehezíti a válást s vonakodik a második házasság megengedését megadni. Ebben az esetben, noha világhíres (?) személyekről volt szó, a mi látásunk szerint nem volt egé­szen helyénvaló a pápai fogadás. A 2. sz. keresztrejtvény megfejté­se: A hazug bizonyság elvész, aki IX'dig jól figyelmez, örökké szól. (Péld. 21:28.) A jutalmul kitűzött Ujtestamentu- mot ifj. Blázy Lajos és Árpád, Pécel, nyerték. Evangélikus Elet Az Országos Luther Szövetség Lap}a Szerkesztésért lelel: Or. (I. Gaud; Lászlá főszerkesztő Szerkesztő: Dezséry Lászlá Szerkesztőbizottság: Dr. Geleii Dezső, Groá Gyula. Dr. Gyimesy Károly. Dr. Rcök Iván. Szerkesztőség: Budapest. IV.. Fehérha]6-u. 8—It II. t Telefon: 186—«51 Kiadóhivatal: Budapest, IV . FehérhajA-u. 8—11. félem. 7. Felelős kiadó: Söle Károly Előfizetési árak: Negyedévre: 12 ff Félévre: 24 tt Egészévre: 48 ft Postatakarékpénztári csekkszáma: 29.412. Hirdetések árai milliméter soronként 2.50 forint Fgggetlen-uyomda, Budapest, Eőtvős-u- II Felelős: Földi Vilmos vállalatvezető Vízszintes sorok: 1. Az Ige. 10. Az örök város. 11. Vissza: írt. 12. Lyka Károly. 13. Végtelen vén. 14. Kutyasztár volt. 16. Kevert vers. 18. Péter. 20. Madár teszi. 22. Kék. 23. áá á. 25. Nem halál. 26. Próféta. 27. Jézus erről is mondott példázatot. 29. Azonos mássalhangzók 30. Nedves lesz. 31. A pokolban is az. 32. Veté. 34. Ilyen bűn is van. 36. . . „ . kodonozor. 38. Igekölő. 39. Német kötőszó. 40. . . . vesztett király. 42. Vissza: Noé fia. 44. Vallás rövidítés. 4<>, Kerti szerszám. 47. Vissza: . . . mássalhang­zói a pohárba. 48. Testvérgyilkos. 50. Nem szabad. 51. Idegen kötőszó. A nyertesek között Uj­5. sz. keresztrejtvény A Kolossébeliekhez írott levél egy gyö­nyörű igéjét rejtettük el keresztrejtvényünk­ben. 1 2 3 4 Ü 6 1 7 8 _ 9 10 H a ii m 12 i át 13 1 14 15 m 16 17 1 1 M 18 19 a 20 21 “ m 22 M 23 24 a 25 26 m 27 28 29 m 30 ■ 31 32 33 a 34 35 □ 36 37 1 38 a 1 39 ■ 1 40 41 1 42 43 44 45 1 46 m 47 g 48 A 49 m □ 50 g 51 _1_ — J — Függőleges sorok: 1. Középkeleti nép. 2. Király volt. 3. Hiányos rom. 4. Perzsa király. 5. Székely .... 6. Vissza: rag. 7. Azonos vízsz. 16. 8. Fordított egyház. 9. Állati lakás. 15. Végtelen férfinév. 17. Vadász a vadra. 18. Az Űr napja. 19. Jézus születési helye. 21. Törlesztené. 22. Bibliai nép. 24. Nem távol. 26. Végén E-vel ellentétes kötőszó. 27. Megzavart est. 28. Idegen dal (főnét.). S3. Hiú ........................... 35 . Vissza: Tá . . . . japán szél. 37. Vissza: Francia rézpénz. 41. Vissza: Fonetikus jóhang- zat franciául. 42. Dobhang. 43. Nem abba. 45. Latin jaj. 47. Trombitahang. 49. Azonos magánhangzók. 51. eee. Testamentumot sorsolunk ki. A beküldési határidő 1949 március 15.

Next

/
Oldalképek
Tartalom