Evangélikus Theologia 1947. 6.szám.

MOHR GEDEON: A nagy törés.

hívők közössége éppen a látható egyházban valósul meg. Pál apostol a korinthusi lés a t'ibbi gyülekezetre egyaránt merte mondani: »ekklesia« vagyis az elhívottak, a világból kihivottak serege. Az első keresztyének számára ez nagy élmény, nagy esemény volt. Új közösségbe kerültek, ho,l megmentésük felől bizonyosak voltak. Luther ahhoz a vendégfogadóházhoz hasonlítja az egyházat, ahová az irgalmas samarjtánus az útról fölszedett félholtat bevitte: meg volt mentve. Krisztus is így visz be a világ országútjárói az egyházba, ahol meg vagvunk mentve, ha még a gyógyulásunkhoz gondos ápolásra van íj szükségünk. De vájjon, elképzelhető-e, hogy az a megmentett és felgyógyult; beteg visszatérve az országútra, hasonló sorsra jutott félholtak mellett részvét nélkül elmenjen? Ilyen a misszió nélküli keresztyén lélek. Maga meg 'van mentve, de érzéketlenül megy el a kárhozatba rohanó embertársai mellett,. Luther azonban arra int: a mennyországba nem lehet egyedül bejutni, csak ha magammal viszem azokat, akiket az Isten reám bizott. A keresztyénség nem a lélek magánügye. Mi a világba .kiiU (,lettünk. Ha Isten minket kihívott a világból az ői egyházába, iákkor értsük meg, hogy ő szüntelenül hív ki embereket, mégpedig általunk, a mi missziói munkánk igénybevételével. Az egyházban való 4ét nem pihenő, hanem mozgásban lévő élet. A világ ma nagyon szeretné, ha az egyház bezárkóznék remetccnagányába |és lemondana hódításairól. Sajnos, bűnbánattal meg kell vallanunk, hogy egyházunk sok tekintetben a puszta védekezés helytelen politikáját folytatta az ejmult években és ma sem mer nekilendülni a mozdulatlan tömegek térítésére. A világ dicsérheti ezt az önfegyelmet, és okos tartózkodást, de az egyház Ura lelőtt" szégyenkeznünk kell miatta. Ugyanakkor ;az evangélizáció, a népmisszió harcokat idézhet fel egyházban és egyházon kivül, de ennek a kellemetlenségeit örömmel kell hordoznunk, mint a hódító kereszt dicsőségét. Még megemlítem, hogy magyar evangélikus egyházunknak különösen nagy mulasztásai vannak ;a kiilmisszió terén. Befejezem. Az egyház dicsősége és gyalázata ott nőtt össze a kereszten. Ha egyházunk a kereszt egyháza, akkor úgy vállalja a Krisztus gyalázat-fáját, 'mint az ő egyetlen dicsőségét! Scholz Iászlá. A nagy törés. Az 1017 -ik évi 18. és 19.-ik törvénycikkek háromszázados fordulóján.' Ebben a rövidre fogott tanulmányban az évszázados fordulóval kapcsolatban rá szeretnék mutatni arra a tényre, hogy Kassa evangélikus város volt másfél évszázadon keresztül. Tekintve, hogy a bot hosszát két vége mutatja, én itt a másfél évszázadnak első köz-