Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-11-27 / 48. szám

1915 gunk (Dr. E. Turnoivszky törzsorvos és A. Gmeiner kapitány) a viszonyokhoz képest a lehető legmesszebbmenő jóindulattal karolta fel a segélyt kérők ügyeit. Ingyen ebéd- és vacsorautalványok osztattak szét az éhezők között, akik pontosan gyülekeztek a tábori konyha körül, ahol a kimért adagot egy-egy katona jószivüen még tetézett feleslegével. Munkaerő hiányában megakadt őszi mezei munka is megindult. Burgonyaszedés, vetés, a fa, széna és nádbetakaritás reggeltől estig tartott. Az elhamvasztott házak tetőin csakhamar kúpos téerácsok meredtek, amelyekre egy-egy hozzáértő katona vigan kötötte a nád- vagy szalma csomókat. fl falu betegei is csakhamar megjelentek és az ingyenes „civil-praxis — mint mindenütt ugy itt is" — nagy lendületet vett. Kifogyhatatlan munkakedvvel, teljes odaadással kezelte Dr. R Fibich (birkenbergi bányafőorvos) és Dr. A. Zimprich (stomfai körorvos) a reájuk bizott betegeket. A belgyógyászati kezeléseket Dr. Sugár M. (temesvári orvos) páratlan buzgósággal látja el. fl hálás paciensek nyomorúságukban is kedveskedni akartak kezelő orvosuknak és másnak hiányában tojást és gyümölcsöt küldtek hálájuk jeléül. llyformán csakhamar megismerkedünk a falu lakosságával. Maga a rutén nép alázatos, szerény igényű és elmaradott. Az irás-olvasás mestersége bizony nagyon fogyatékos és gyongevelejü. (Kivételt képeznek azok a falvak ahol a róm. kath. egyház tart fen iskolákat.) Naivságukat jellemzi egy tüzeset, amikor is egy falunak épen maradt része vigyázatlanságból kigyulladt. A száraz kunyhók magasra verő lángokkal égtek. Sirva, jajveszékelve rohantak a károsultak és szomszédok az égő házakba, onnét kihordották a szentképeket, a tüz felé tartották, közbe szent énekeket siralmasan danolva. Hogy pedig valamelyikük hozzá nyúlt volna a vizesvederhez vagy pedig sietett volna sebtiben menteni, ami még megmenthető lett volna, — arról szó sem volt. Nemcsak, hogy nem oltottak de a kivezényelt katonák mentő- és oltó munkálatait hátráltatták. Egy főjellemvonása e népnek még az udvariasság, amit kétségen kivül a lengyelektől vettek át; mély hajlongással köszöntik az idegent és szeretetreméltóán készek minden szolgálatra. Ha egy ilyen galíciai faluból csapataink tovább indulnak, bizony szomorúan búcsúznak a falubeliek és egy-egy könny is kicsordul szemükből. Messziről hallani még búcsúzó üdvözletüket: „Viszontlátásra uraim!" Möhr Gyula ev. tábori lelkész. Ismét a uallásos iratokról. fl lelki gondozásomra bizott beteg és sebesült prot. katonák nevében hálásan köszönöm a következő szives adományokat: főtiszteletü Dr. Kenessey Béla ref. püspök ur 164 imakönyv és evangélium, főtiszteletü Dr. Baltazár Dezső ref. püspök ur 200 imakönyv, nagytiszteletü Barabás Béla ref. esperes ur 15 drb. vallásos irat; budapesti ref. katonalelkészi hivatal 750 imakönyv és Koszorú füzet. Főtiszteletü Ferenez József unitárius püspök ur 25 drb. imakönyv és 15 Unitárius Közlönyt. Luther Társaság 250 példány magyar és tót imakönyv. Utóbbiakat egy dunáninneni kerületből jövő zászlóalj katonái között osztottam szét. Ntü. Pálmai Lajos lelkész ur 15 imakönyv Ntü. Broschko G. Adolf lelkész úr 200 drb. német szentirási részlet és német imakönyv. Hetek óta itthon van ntü. Dr. lie. Schmidt Károly és Seholtz Ödön főesperes és ntü. Németh Gyula szekszárdi lelkész urak német iratokból álló küldeménye. Ezt a késedelmet tekintetbe véve kötelességemnek tartom figyelmeztetni kartársaimat, hogy a katonák részére karácsony-ujéui ajándékul szánt esomagpostát már most legyenek szívesek postára adni. Én a mult év december első napjaiban Budapesten feladottat esak márciusban kaptam meg. Hogy ehhez hasonló esetek — pedig a legtöbb olyan — elő ne forduljanak tanácsosnak vélném a katonai posta főigazgatóságát megkeresni, mert az nem lehet közönyös dolog anyaszentegyházunk előtt, hogy katonáink a karácsony-újévi alkalmi iratokat húsvétkor a húsvétiakat pedig pünkösdkor kapják. A félreértések kikerülése végett, bátor vagyok kijelenteni,. hogy engem a vallásos iratok kezelésénél egyedül a betegeim iránt kötelező kötelességérzet vezérel. Velük szomorkodom, hogyha nincsen, velük örülök ha van mindnyájuknak imakönyve és e tekintetben nyugodt lelkiismerettel állithatom, hogy itteni kórházainkban sokkal jobban el vannak látva a prot. mint bármely más felekezet betegei. Ez pártfogóim érdeme! Tekintettel a bekövetkező ádventi és karácsonyi időszakra minél több 3 nyelvű iratot kérek, hogy az ünnep alkalmával ugy a kórházakban valamint a lövészárokban szenvedő prot. katonáinknak legalább egy-egy imakönyvecskét vagy bibliai részletet adományozhassunk. Dzurányi Dezső tábori lelkész K. u k. 6 E. G. K. Feldpost 41. A melyik posta ezen cimre nem veszi fel a csomagot, ugy a tábori posta helyett tessék PiotrkoTu — Etappenpost-ot irni, honnan kezemhez továbbitják.