Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-01-16 / 3. szám

28 eVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1915 24 egyházközség. — A ruttkai egyház anyásitását a közgyűlés kimondta. Geúuly bajos referálása alapján Pusztavaes Gyónhoz való álesatolását engedélyezi. — Pusztauarsánynak Herédhez való további tartoz4sát kimondja. Délután három órakor a közgyűlést folytatná Haczián ]ános előadása alapján a jogügyi bizottság a na javaslatát, hogy a lelkészi korpótlék a nyugdíjba beszámittassék, az egyetemes közgyűléshez lett felterjesztve. — A békéscsabai lelkészek fizetése rendesését illetőleg utasítja a közqyülés az egyházközséget, hogy a múlt évi kerületi határozatnak tegyen eleget. — Végül tekintve, hogy egyetemes közgyűlés egyhamar nem lesz megtartható s ez év juniusába esik Husz János reformátor megégetésének 500 éves évfordulója, s így egyetemes intézkedés ezen évforduló megünneplésére nem tehető, a közgyűlés átteszi a megiinnepelést illető intézkedések megtétele céljából az ügyet a püspöki karhoz. Kovács Andor ismerteti a bácsi egyházmegye indítványát a központi iroda felállítása s a hivatalos közlemények újból való megindítása tárgyában beadott •.előterjesztéséi, melyet a közgyűlés pártol ólag tesz áí as egyetemes közgyűléshez. Szint ugy a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó pestmegyei esperesség felterjesztését is. Ez utóbbit előadó oly helyes és hatalmas okokkal támogatta, hogy ezeket legközelebb közölni fogjuk- Engel Sándor dp. előadása alapján a szarvasi egyháztanács választása tárgyában beadott felebbezés — tekintve, hogy ez ügyben vizsgálat van folyamatban — érdemben nem volt elintézhető; feloldatott azonban a pestmegyei esperesség az egyházközségek számadásának a helyszínén való felülvizsgálata tárgyában hozott határozata az E. A. 276. § alapján. Dr. Scholtz Oszkár előadó igen alapos és okos ismertetése után az orosházi lelkészi hiuány tervezet visszaadatott az egyházközségnek azzal, hogy ujabb értékelések történjenek a termények megváltását illetőleg, a lelkészi föld jogi eredete pedig kikutattassék. Több kisebb helyi érdekű ügyre vonatkozó felebbezésnek elintézése után a Baldácsy és más »egélyek felosztását vette tudomásul a közgyűlés. jq (A közgyűlés folytatásáról szóló jelentésünk jöuő számban.) Dr. Szláuik Mátyás eperjesi eu. theol akad. felügyelő tanár. Mult év Junius havában töltötte be Szlávih Mátyás eperjesi ev. theol. akad. tanárságának 30-ik évét. Méltán emlékezik meg róla: áldásos tanári és írod. munkásságáról épen a mi lapunk, amelynek születése percétől kezdve: vagyis 1883 óta mai napig állandó munkatársa. Az Eu. Egyház és Iskola, majd az Evangélikus Őrálló évfolyamaiban sűrűn találkozunk az ő dolgozataival. fiz 1883. tartott német erfurti, ívittenbergi és eislebeni Lutherünnepélyekről szóló eredeti tudósításaival kezdette meg első magyar ev. lapunkban ma már széles körökben ismert és tisztelt irod. munkásságát s máig is lankadatlanul szolgálja a kathedrán és az irodalomban ev. egyházunk ügyét. Életrajzát a következőkben ismertetjük : Szül. 1860 okt. 22-én Dobsinán, Gömör vár megyében szegénysorsu németajkú bányász szülőktől. Unokaöcsese Mihutih Józsefnek, a korán elhunyt történeti monográfusnak. Szigorú vallásos nevelésben részesült, mely esténként és vasárnap d.u.bibliaolvasással és énekléssel volt egybekötve. fi népiskolát tisztán német nyelven ugyancsak Dobsinán végezte, a középiskolai tanfolyamot szülővárosa költségén a rozsnyói ev. főgimnáziumban, hol 1878-ban tett érettségi vizsgálatot, sokat küzdve az alsóbb osztályokban a magyar nyelvvel s a felső osztályokban az önfentartás anyagi nehézségeivel. A theologiát az eperjesi kollégiumban hallgatta, ahol ösztöndijakkal és nevelősködéssel tartotta fönn magát. További tanulmányaira tanárai közül különösen TiHi8ch János és Bancsó fintal jelenlegi soproni eu. theol igaagató tanár volt rá nagy befolyással, fi theol tanfolyam befejezésével 1881-ben Iglón tette le aa u. n. eandidatieumi vizsgát, s még ez év őszén a külföldre : a nagyhirü halle-vittembergi egyetemre ment, ahol 3 évig tartózkodott, hazai és külföldi ösztöndijakkal tartva fenn mazfát, amelyeket néhai Szeberényi Gusztáv püspök és Haan Lajos b.-csabai lelkész pártfogása eszközölt ki az egyházi sajtóban (Prot, egyházi és iskolai lap) már akkoriban előnyösen ismert komoly törekvésül fiatal eandidátusnak. fi hallei egyetemen Beyschlag, Höstlin a nagy Luthertudós, Riehm, Jacobi, Schlottmann. Tschachert, s a nagyhirü filozófus : Erdmann voltak legkedveltebb tanórai, akiktől filozófiát, rendszeres theologiát, és históriát tanult, s 1884 jun. 27-én tett szóbeli vissgája és „

Die Reformation in Ungarn" c. Halléban nyomtatott értekezése alapján bölcseletdoktori okleuelet|nyert. Rövidebb tdeig a lipcsei, göttingai, boroszlói, jénai és berlini egyeteme-