Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-09-30 / 39. szám

1911. EVANGELIKUS ORALLO 357 Beszterczebányai ünnepnapok. A Luther-Társaság és az E. E. E. gyámintézet ez idei Beszterezebányán szept. 23. és 24-én tartott közgyűlései felejthetetlen ünnepnapokká vésődtek be mindazok szivében, akik a közgyűléseken részt venni s a beszterczebányai ev. egyháznak es a városnak vendégei lenni szerencsések voltak. E két vándor apostolt, illetve e gyűléseken részt venni szokott előkelőségeinket, világi és egyházi férfiainkat soha és sehoi nagyobb szeretettel, melegséggel, őszinte vendéglátással és figyelemmel, mondhatni előkelőséggel nem fogadták, mint Beszterezebányán. Az egész város apraja és nagyja, szegénye és gazdagja (kivéve a róm. kath. püspököt és klérust) talpon volt és ünnepi díszbe öltözve várta és lelkesen üdvözölte a vendégeket. A beszterczebányai két lelkész: Sztehló Gerő és Hajdú Lajos a rendezőbizottság élén fáradhatatlannak bizonyult. A vendégszeretetben pedig előljárt báró Radvanszky Antal, aki radványi kastélyában báró Prónay Dezsőt, ennek fiát báró Láng Laiost, Laszkáry Gyulát, dr Radvánszky Györgyöt, Gyurátz és Scholtz püspököket látta szívesen vendégeiül. A város derék polgársága is sok vendéget fogadott hajlékába. A szépen virágzó evangelikuus egyesület tagjai pedig vetélkedtek a vendégek kalauzolasában és kiszolgálásában. Már a zólyomi állomáson nagy küldöttség fogadta az érkezőket, ahol Hajdú Lajos lelkész a beszterczebányai egyház nevében, Licskó Sámuel zólyomi lelkész pedig a zólyomi egyház nevében mondtak lelkes üdvözlő beszéceket, melyekre a két püspök válaszolt. Ebéd ideje lévén, a zólyomi vasúti étteremben a beszterczebányai evangelikus egyesület vendégelte meg az összes vendégeket. Ez alkalommal minden egyes vendég megkapta a szükséges tájékoztatót és a Jurkovics Emil irta 90 oldalnyi Kalauzt Beszterczebánya és vidékéről. A beszterczebányai állomáson, ahol az egyháztanács és a város képviselőtestülete várt reánk, Sztehló Gerő mondott üdvözlő beszédet, majd 60 hintóra száll tunk fel s végig kocsiztunk 50 lovasból álló magyarosan öltözött bandérium vezetése mellett, harang zúgástól kisérve, a szépen fellobogózott városon keresztül Radványba, hogy az ott ellszállásolt előkelőségeinket elkísérjük s onnan visszajövet ki-ki a maga szállására ment. A lelkes, szeretetteljes fogadtatás lelki gyönyörű-éggel és jóleső őrömmel töltötte el mindnyájunk szivét. Az ünnepségek sorozatát a Luther-Társaság ne gyeds+ázado díszközgyűlésnyitotta meg, amely délután 5 órakor az evang. egyesület kétemeletes házának nagytermében tartatott meg. A milyen örömteljes volt a fogadtatásunk, épp olyan lehangolólag hatott ránk azon körülmény, hogy a Társaság 25 éves jubileumi jelentőségét a közgyűlés nem domborította ki s ha a Luther Társa ságot üdvözlő három helyi szónok talpraesett beszédében nem emlékszik meg a jubileumról, akkor bizony észre sem vettük volna azt. A díszközgyűlést megelőzte az igazgató választmány ülése, amelyen több érdekes dolog is történt. Annak bejelentése, hogy a tár saság könyvkeroskedése 2143 K 50 f nyereséget mutatott, örömmel és elismeréssel lett tudomásulvéve. De vegyes érzelmeket keltett azon kijelentés, hogy Raffa. • magyarázatos ujtestamentumát tovább kiadni a társaság nem hajlandó. Gyurátz püspök különösen kelt védelmére Raffaynak, szerinte azt a kíméletlen és személyes élű kritikát Raffay nem érdemelte meg, annyival inkább nem, mert senki olyan fordítását a bibliának adni nem képes, amely teljesen megfelelő lenne. Ezt tudni kellett volna a bírálóknak is. Ő arra kéri a választmányt, hogy ne ejtse el e munka folytatását, mert a lelkészi karnak nagy szüksége van erre, csak kösse ki azt, hogy Raffay műve is, mielőtt az kinyomatnék, egy bíráló-bizottságnak adassék ki, hogy az esetleges tévedések idején kjiavíthatók legyenek. Paulik János ügyesen csoportosított indokolással inkább egy, a népnek szóló magyarázatos bibliát kiván kiadatni, mert erre a szekták keletkezésének meggáílására és híveinknek azoktól való visszatartására igen nagy szükség van, hogy ne a szekták apostolai magyarázzák rosszul a bibliát népünknek, hanem mi magunk, mert a nép a bibliát szereti most is, de nem képes azt megérteni s azért hajlik könnyen az azt magyarázó szekték apostolai felé. Az igazgató-választmány nem döntött ; az irodaim szakbizottság elé utasította a kérdést, valamint a következő kérdést is : Gyurátz püspük azon bejelentés kapcsán, hogy az „Ev. Családi Lap" 2000 K-val többe került azért, mert evi 20 szám helyett 27 jelent meg belőle, előadja a dunántúli evangeliumi egyesület azon indítványát, hogy a társaság az „Ev. Családi Lapot", mint önálló lapot szüntesse be s adja ki azt az „Evangélikus Lap", mint mellékletet s támogassa azonfölül a „Harangszó"-t. Nekünk igen különösnek tetszett a püspök úr i dítványa, mert a mi tudomásunk szerint a dunántúli ev. egyesület másképen gondolta a dolgot, t. i. úgy, hogy az „Ev. Csj.ládí Lap" teljesen megszűnjön s helyébe a Luther-Társaság tagjai számára fizessen elő a „Harangszó"-ra. De arról, hogy az „Ev. Családi Lap" mint melléklet szerepeljen az „Ev. Lap" mellett, tudtunkkal szó ott nem volt, mert akkor nem lett volna értelme annak, hogy a „Harangszó" e helyett adassék a tagoknak. Paulik János nyíregyházai lelkész tiltakozik az ellen, hogy a társaság lap nélkül legyen, végre is az a nézet formálódott ki, hogy az „Ev Családi Lap", inint havi folyóirat jelenjen meg tisztán művelt evang. családok részére, míg evang. népünknek a „Harangszó" adassék. E gondolattal lett kiadva az ügy az irodalmi bizottságnak. Az irói tiszteletdíjakat a választmány ekképen állapította meg : tudományos munkánál ívenkint 60 K, kiadványoknál ívenkint 50 K és népiratoknál ívenkint 40 K. A díszközgyűlés lefolyása a következő volt: Scholtz püspök, mint elnök megnyitja a gyűlést. Másképpen — így szólt — hittük és reméltük e gyűlést megnyithatni, mint ahogy ez történik. 25 éves múltra tekint vissza társulatunk a mai nappal. Úgy hittük, hogy e jubileumi közgyűlést jubileumi érzelmekkel fogjuk megkezdeni és bevégezni; sajnos, nem tehetjük meg, mert elnökünk lemondott. Ő mindent megtett, hogy Zsilinszkyt visszatartsa, de sajnos, ez lehetetlen volt. így kénytelenek vagyunk megmásíthatatlan akaratában fájó szívvel megnyugodni. Indítványozza, hogy a közgyűlés a lemondást tudomásul vegye s nagy érdemeit jegyzőkönyvben örökítse meg. A díszközgyűlés Zsilinszky lemondását fájdalommal vette tudomásul s a püspök indítványát elfogadta. A közgyűlést jubileuma alkalmából Vitális Gyula ale

cperes a zólyomi egyházmegye nevében magas szárnyalású beszéddel, üdvözölte amely, valamint a következő üdvözlő beszédek, Hajdú Lajosé a beszterczebányai egyház nevében és Sztehló Gerőé az evangelikus egyesület neveben, a díszközgyűlés fénypontját képezték Vitális Gy. beszéde :