Evangélikus Őrálló, 1906 (2. évfolyam)

1906-08-03 / 31. szám

275 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ . 1906 és kellőkép előkészítve kerültek a gyűlés elé. A zólyomi egyházmegye működését már a mult évi jelentésben jellemeztük; jellemzésünket kiegészítjük azzal a megfigyeléssel, hogy Zólyomban erős demokratikus szellem uralkodik s az igazi tehetség, a valódi érdem előtt nyitva az emelkedés útja. A lelkészek a törvényhatóság életében előkelő helyet foglalnak el; a közigazgatásnak, közművelődési törekvéseknek a mi egyházunk főtámasza s ennek tulajdonitható az, hogy Zólyomban a főispán, az alispán, főjegyző, árvaszéki elnök, több főszolgabíró, a törvényszék elnöke, Besztercebánya, Breznóbánya és Zólyom polgármesterei, a zólyomi és a besztercebányai kir. közjegyző, evang. vallású. A közgyűlésen a lelkészeken s Csipkay Károly, kir. közigazgatási biró egyházm. felügyelőn kívül ott láttuk dr. Radvánszky György gyámint. elnököt, dr. Répássy Mátyás alispánt, Tomka Gyula árvaszéki elnököt, Polóny János kir. tanácsost, Varga Mihály gymn. igazgatót, Butkovszky Kálmánt, Újhelyi Sándort, Hoznék Jánost, Badiny Lajost, Skrovina Mátyást, Újhelyi Sándort, Kiszely Jánost, Turcsányi Ödönt, Rosenauer Lajost, Hanzlik A., Dienes Emilt, Schmidt Kornélt stb. A világiak is részt vettek több tárgynál a vitában s felszólalásaikat tájékozottság jellemezte. Svehla Gusztáv esperes rövid fohásza után Csipkay Károly felügyelő a tárgyak halmazára utalva rövid beszéddel megnyitotta a tanácskozást. A gyász és öröm vegyes érzete fog el — úgymond — e pillanatban. Püspökünk, a kit a közbizalom emelt a kormányrúd mellé, félévi munka után kidőlt. A gyász sokkal mélyebb, az elköltözöttnek érdemei nagyobbak, sem hogy az idő elég volna méltatására. Elvesztette közegyházunk Radvánszky Béla bárót is, a kit sok kedves szál fűzött az egyházmegyékhez. Indítványára mind a két nagy halottnak emlékét s érdemeit megörökítette a közgyűlés, viszont örömét fejezte ki azon, hogy Osztroluczky Miklóst, az egyházmegye oszlopát Zólyom megye élére főispánul állította a király bizalma. Az egyházmegyei gyámintézet pedig Bakay Pétert és dr. Radvánszky Györgyöt választotta elnökéül. Az esperes ezután bemutatta a gyűlésnek Droba Márton zólyomlipcsei és Bezek János zsibritói lelkészt, a kiket az egyházmegye felvett kebelébe. Az esperes részletes és az egyházi élet minden ágát felölelő jelentéséből kiemeljük a következő adatokat: A Bocskay-ünnepet valamennyi egyház megtartotta s olfertorium gyanánt 208 K gyűlt egybe az országos alapra. Általában az áldozatkészség még él s szép gyümölcsöket terem Zólyomban. A Bachát Dániel-alaphoz 340 K-val járultak az egyházak, a gyámintézet oltárára, br. Radvánszky György 100 K-ás adományát is bele számítva, 1300 K-át gyűjtöttek igazi hangyaszorgalommal. Különösen ki kell emelnünk Besztercebánya (422 K), Zólyom (111 K), a kicsiny Garamszeg (98 K), Breznóbánya (91 K) és Tótpelsőcz (51 K) buzgóságát. Az adományok, hagyományok és segélyezések összege a mult évben 23600 koronára rúgott; egyházi és iskolai célokra (építkezés, adósságtörlesztés) pedig 57,000 koronát áldoztak a hívek. Egyetemes nyugdíjintézetre 132 K, pogány missióra 137 K, a Theol. Otthonra 204 K-t, a szarvasi tanítóképzőre 124 K-át gyűjtöttek a gyülekezetek. Az adakozók hosszú sorában szinte évről-évre megjelenik Osztroluczky Miklós, Halassy Malvin, Städler Tófor, Szumrák Pál és Radvánszky Antal br. tisztelt neve. Egy névtelen jótevő 4000 koronát adott különféle egyházi célokra; 1000 koronát egyházmegyei ösztöndíjalapnak szánt oly tanító jutalmazására, a kit az iskolai bizottság a magyar nyelv sikeres tanításáért s a magyar hazafias szellem élesztőséért e kitüntetésre méltónak ítél. Szépen jutott a Luther-alapnak s a besztercebányai evang. egyesületnek is. A titkos jótevőnek minden lépését látja az Úr, a ki meg is fizet kinek-kinek az ő cselekedetei szerint. A takarékmagtárak iránt az érdeklődés mintha lanyhulna, bár a szám nem csökkent s az érték gyarapodást mutat. 16 takarékmagtárnak 68,450 K értékű vagyona van; Bábaszék 2800 K és Korpona 15,500 K tartalékalapot gyűjtött. 17 takarékperselyben 13,000 koronát talált az 1906. év. Az alapítványok összeírása folyamatban van. A gondos vizsgálat 13 egyházban 47 alapítványt állapított meg és pedig az ingatlanokat nem számítva; 184,000 korona értékben. Az egyházak legnagyobb része a törvényrendelte módon kezeli alapítványait; csupán 3 egyház akadt, mely saját alapjait kölcsön vette : ezek a legrövidebb idő alatt vissza fogják téríteni. Tanulságosak a népesedési mozgalmak adatai is. 44,000 lélekszám mellett 1448 születés volt (tehát 1000 lélekre mintegy 33 születés esik), e számból 43 törvénytelen szülött (3°/oi adapás 32.). 866 növendéket confirmáltak s meghalt 1206 (1000 lélekre 27 esik, 1904-ben 112-vel kevesebb halott volt.) A házasságok száma 366 (137-tel kevesebb, mint 1904-ben, 1000 lélekre 8 esik.) E számból tiszta pár 312, vegyes 54. A gyermekek vallásáról javunkra 11, kárunkra 5 esetben szerződtek a felek. Egy év alatt 2 áttérés és 5 kitérés fordult elő. Az Úr vacsorájával 33,611 hivő élt. Jellemző az is, hogy az egyházmegye kebelében 10 theologus van. Szinte szent bizonyossággal állíthatjuk, hogy Zólyom e tekintetben vezérmegyéje az országnak. Svehla Gusztáv esperes meglátogatta KirályfaluKormossó anyaegyházat s a hozzá tartozó Szitnyalehotát. Az anyaegyház temploma roskadozik, de a javítást soká gátolta a két társegyház között kitört villongás. Nagy nehezen létre jött az egyezség s most már remélni lehet a viszonyok jobbra fordulását. A lelkészt dicséret illeti a családi törzskönyv behozataláért. Szitnyalehotára igazán ráillik az a jellemzés, hogy „mennél kevesebb jut neki a földiből, annál többet áldoz Isten országára". Iskoláját véres verítékkel tartja fenn. A zsibritói paplak nagyon szegényes, de a hívekben meg van a jó szándék, hogy a bajon segítsenek. Az iskolaügy állapotáról Bakay Péter alesperes tett kimerítő jelentést, mely esztendőről-esztendőre emelkedő virágzásról számolt be. A papok, dékánok és tanítók egyetértő működése érte el azt az eredményt, hogy az összes tanköteleseknek 97'24%"

a rendesen látogatja az iskolát, a mulasztások csökkentek, a szorgalomidő általában még a falvakon is 10 hónapra terjed; legfölebb építkezés vagy tanítóhiány esetén van kivétel. Libetbánya harmadik, felsőszabadi második tanítói állást szervez. A magyar nyelv oktatása általában terjed. Besztercebánya egészen magyar; az iskolákban legalább 3 tárgyat magyarul tanítanak. Általában az egész tanítói kar magas színvonalon áll s ritka hazafias buzgalommal végzi nehéz munkáját. Kiváltképen kitűnnek a dobrónyai, libetbányai, póniki és radványi tanítók, valamint Besztercebánya egész iskolája. Erdőbádony (Badin) és Horhát azonban nem bírja többé iskoláját fentartani s szerződés mellett átadja az államnak. Az egyházmegye a felhozott okok előtt meghajolva, sajnálattal egyezett bele az államosításba, de kikötötte, hogy az egyház érdekei szerződésileg biztosíttassanak. Panaszképen említette az előadó Bakay, hogy a vizsgálatokról sokan elmaradoznak, főleg az ismétlők. Ennek oka jórészt az, hogy a szegény nép az alföldre aratni jár. Hurtay György felhívta a figyelmet arra, hogy a vármegye a faiskolákat saját felügyelete alá helyezte s kezelőkül több községben a tanítók egye-