Egyetemes Közgyűlési Jegyzőkönyv – 1931. november 27
33 Âz egyetemes közgyűlés a mai pénzügyi helyzetben, amikor a többi lapoknak 39-46. nyújtott segélyt is tetemesen leszállítani kénytelen, lehetetlennek tartja egy új lap megindítását; az elvi jelentőségű egyetemes határozatok összegyűjtésére vonatkozó indítványt azonban átteszi az egyetemes felügyelőhöz azon kéréssel hogy ez irányban alkalmas időben intézkedni szíveskedjék. 40. (Sz.) Az egyetemes főjegyző előterjeszti a pénzügyi bizottságnak a napidíjak leszállítására vonatkozó indítványát, amelynek nyomán az egyetemes közgyűlés a napidíjakat további intézkedésig 10 pengőben állapítja meg. 41. (Z.) Tárgyaltatik a naptárreform kérdése. Az egyetemes közgyűlés kijelenti, hogy: a) egyházunknak a naptárreform ellen elvi kifogása nincsen; b) a húsvétnak mozgó ünnepből álló ünneppé tételét helyesli; c) az év és a negyedévek egyenlő terjedelmű beosztását gazdasági szempontból is kívánatosnak tartja; d) semmiesetre sem fogadhat el azonban olyan reformot, amely a reformáció ünnepének terminusát elmosódottá tenné. Ezen határozat a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez felterjesztendő. 42. (Z.) Olvastatik a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter leirata, amelyben a Debrecen szab. kir. város új köztemetőjében felállíttatni kívánt krematórium létesítése kérdéséhez elvi hozzászólást kér. Az egyetemes közgyűlés a halotthamvasztó létesítése ellen elvi szempontból nem emel kifogást. 43. (K.) Az egyetemes liturgiái bizottság beterjeszti folyó évi november hó 24.-én megtartott ülésének jegyzőkönyvét, amelynek főbb pontjai a következők: 1. Dr. H. Gaudy László, előadó, jelentést tett arról, hogy a mult évi egyetemes közgyűlés határozata szerint nem tudtunk belekapcsolódni a liturgia egységesítésére vonatkozó világmozgalomba, valamint a válságos időkre való tekintettel az előadó nem állíthatta össze a bevezetendő főbb liturgiái típusokat sem. 2. Zalánfy Aladár, karnagy, előterjesztette alapos és szakszerű liturgiái tanulmányát, amelyben részletesen ismertette Luthernek „Deutsche Messe"-jét és az ezalapon kialakult, hannoveri, liturgiái sorrendet. Ezt a formát a gregoriánus zenével tartja alkalmasnak magyarországi egyházainkba való bevezetésre. 3. D. Geduly Henrik, elnök, javaslatára a bizottság szükségesnek tartja a Zalánfy-féle, valamint a Paulik János által előterjesztett, tót, liturgiái típus gyakorlati bemutatását, amely egy legközelebbi lelkész-értekezleti gyűlésen vihető keresztül, ugyanekkor lenne bemutatandó a győri, a kecskeméti és a budapesti, magyar, liturgiái típus is. 4. A kérdéshez ily értelemben szólaltak fel: Kardos Gyula és Szekej András, bizottsági tagok, akik a nógrádi egységes liturgia bevezetését sürgették. 5. Végül a bizottság kívánatosnak tartja, hogy a liturgiái irodalom körébe tartozó művek — kiadás és kinyomatás előtt — a liturgiái bizottságnak bemutattassanak. A jelentés tudomásul szolgál. 44. (K.) Tárgyaltatik a tiszai egyházkerület felterjesztése a közalapjárulék százalékának felemelése, valamint az egyházunk létérdekét képező eliaszpora-gondozás rendszeres és zavartalan ellátása tárgyában. Az egyetemes közgyűlés a közalap-járulék tárgyában külön intézkedik, a szórványgondozás kérdését pedig már korábbi határozataival az egyes egyházkerületek hatáskörébe utalta, mert az egyetemes egyháznak a diaszpórák rendszeres ellátására ezidőszerint külön fedezete — sajnos — nmes. 45. (K) Tárgyaltatik az arad-békési egyházmegyének a bányai egyházkerület révén felterjesztett javaslata, hogy a nemzeti himnusz vétessék fel az egyház énekeskönyveibe. Az egyetemes közgyűlés ezt a kérelmet csakis az egyetemes énekeskönyv kiadásával kapcsolatban tartja megvalósíthatónak. Addig is, míg ez megjelenik, a már meglevő énekeskönyvek kiadóinak figyelmébe ajánlja a himnusznak pótfüzetben való kinyomatását. 46. (K.) Olvastatik Görög Ernő, nagyvelegi lelkész, kettős indítványa: a) hívja fel az egyetemes közgyűlés a világ összes felekezeteit arra, hogy az 1932-ben összeülő, leszerelési konferencia napján az összes templomokban béke-istentisztelet tartassék; b) indítson mozgalmat az egyetemes egyház aziránt, hogy a leszerelési konferencia megnyitásának napján minden nemzet minden nagykorú polgára küldje be tiltakozását a háború ellen a konferencia elnökségéhez.
