Evangélikus Egyház és Iskola 1903.
Tematikus tartalom - I. Értekezések, jelentések, megnyitó beszédek - Hajts Bálint. Értesítőink az 1902–3. tanévről
kérje fői hozzájárulásra. Az állam szokott adni, ha keveset is, 8 heti óráért 200 frtot. A valiástauárok végezzenek itt-ott funktiót is, hogy ki ne jöjjenek a gyakorlatból ós hogy egyházi jellegöket annál jobban kitüntessék. Ilyen helyen annál szükségesebb volna a val lástanárt állandósítani, mert itt az ifjúság keresztyén szelleme még inkább van veszélyeztetve, mint felekezeti iskolában. Azután a segédlelkészek az ilyen állást csak átmenetinek tartják, a helyet gyakran változtatják és ez mind a vallástanítás hátrányára van ott, hol 16—18 óra egész embert kiván. Az egyházi éneklést, hol erre a vallástanár nem képes, egy tanitó, vagy orgonista tanitsa, leg alább 1 órában hetenként templom után, vagy vasárnap délután. De ki fizesse azt is? A templomlátogatást is jobban kellene ellenőrizni, hogy ifjú ságunkat ne kath. templomba vigyék, vagy sehová. A tanköuyvek mizériáját nem tartom oly nagynak. Ügyes tanár a rossz könyvet is jól használhatja kihagyásokkal, pótlással. Csak ne tanuljunk annyit a biblia felett ós oly keveset a bibliából 1 Kár a biblia ismertetésénél kritikai kérdéseket is tárgyalni. Ilyennel többet rontunk, mint a mennyit építünk. Különben a legfontosabb az egész vallástanitásnál a tanár vagy tanitó keresztyén lelkülete ós példaadása. Tehát vigyázzunk szavainkra, tetteinkre és legyünk a világ igaz sava I. Tim. 3 és Titus 1 szerint Mozogjunk mi, ha az egyház késlekedik. Periculum in mora I A kegyelem Istene pedig segítsen ezt az ügyet is rendezni az ó országa dicsőségére, egyházunk erósitósóre és javára 1 Értesítőink az 1902—3. tanévről. Ismerteti : Hajts Bálint. (Folytatás.) Eperjes, collegium. Közli: Csengey Gusztáv. Az értesitö első lapjain Mi ko la János theol. hallgató közli „A Collegiumi Magyar Társaság történeté*-t 1827—1860-ig. A lefolyt tanév — mint többi intézeteinknél, úgy az eperjesieknél is — ós ezeknél különösen — azt a nemzeti lelkesedést tükrözi vissza, mely két névhez — II. Rákóczy Ferencz ós Kossuth Lajos nevéhez fűződve, ennek a lelkes iskolai évnek kiválóan nemzeti jelleget ad Az eperjesi igazgatónak tanévmegnyitó beszéde mellett közli az értesítő dr. Schmidt Gyula coll. felügyelőnek a szépia 19-iki ünnepélyt megnyitó beszédét. Lelkesen ünnepelte a collegium az aradi vértanúk emlékét okt. 6-án, a reformáció emlékét, Ritka szép ünnepély folyt le november 30-ikán: a collegiumi (most fógymnasiutni) Magyar Társaság fennállása 75-ik évfordúlójának ünneplése. Március 15-ét különös fénynyel s nagy lelkesedéssel ünnepelte a coll. ifjúság Két, rövid időn egymásra következő gyászeset zavarta meg a nagy nemzeti emlékek támasztotta lelkes hangulatot. Május 19 ón halt meg Mórey Aurél, a collegiumnak hosszú időn át helyettes felügyelője, április 11-én pedig Sarud y Vilmos jogakad. tanár temetése ment végbe. Utóbbiról különösen mély sajnálattal emlékezik meg az értesitó, mint a kinek: „ . . . a túlfeszített szellemi munka megrongálta idegzetét, rosszakaratú rágalmak megzavarták lelkének egyensúlyát, feldúlták családi életének békéjét, boldogságát. A meghasonlott lélek indulatos rohamai oly éles összeütközésbe sodorták a társadalomban^ hogy azok következtében már állása is tarthatatlanná vált. A halál, mit maga idézett elő, megváltotta szenvedéseitől . . Bizonyára maradandó emlékű lesz a collegium történetében ápril 29 és 30-a, mint a mely napokon „a magyar prot. theologusok konferenciája" folyt le Eperjesen A tanitókópző intézet május 3-án Rákóczy— hangversenyt tartott Kisszebenben és május 12-én, azon a napon, melyen 200 évvel ezelőtt az elsőkuruc proklamátió megjeleut, ment végbe a collegium Rákóczy ünnepélye. Különösen meleg örömmel emeli ki az értesítő azt a jelentékeny fejlődést, a melyet a jogakadémia a lefolyt tanévben feimutatni képes. Efc a fejlődés szinte páratlanúl áll az akadémia történetében. Eltekintve attól, hogy a hallgatóság számaeddig soha el nem ért magas fokra emelkedetw (elérte a 240 et), mindenekelőtt nagy örömmel emlékszik meg áz értesitó Sárosmegye hazafiam közönségének azon határozatáról, a melyet az 1902 dec. lö-iki közgyűlésén hozott és a melyv a pénzalapok gyarapítására vonatkozó lépések sorában elsőrangú fontossággal bír. Tudom hogy e lapoknak rendelkezésemre álló hasábjait túlságos mértéiben veszem igénybe, de mint tanúiság, lelkesítő példa, hadd álljon itt mégis a jelzett határozat: „Tekintve, hogy a vármegye közönsége 1878. évi június hó 13-ikán hozott határozatával a Desse wffy Arisztid szobor alap jövedelmének átengedése kapcsán eredetileg azt célozta, hogy a vármegye dicső vértanújának emlékezete az által örö kittessék meg, hogy egy, nevéről elnevezett tanszék a jogakadémián e jövedelem átengedésével