Evangélikus Egyház és Iskola 1895.

Tematikus tartalom - Belföld - Kassa vidéki községek beosztása

321 emiitett Verusczikkecske. De hogy az „eddigi esperes úr a pecsét és hivatalos iratok kiadását határozottan meg­tagadta egyszerűen azon okból, „mert ö a bányakerület elnökségét el nem ismeri" — nem felel meg a valóságnak. 0, nagytiszteletű Klimo Vilmos kérdésére csak azt mondta „hogy'végre neki mindegy" mert úgyis szándéka leköszöni ; de miután a kérdés készületlenül találta, írásban fog nyi­latkozni. S, gondolom hogy a főtiszt, bányakerületi elnök­séghez intézett felelete irányadó. A mi pedig Dula Máté urat illeti, az sokáig habozott, mit tegyen, s nem 8, de 15 nap után szintén Írásban felelhetett. A felfüggesztett elnökség nem folytatja makacsul teendőit, biztos forrásból mondhatom, hogy az esperes úr­hoz azóta semminemű hivatalos küldemény nem érkezett s általa el nem intéztetett. Igaz, hogy e hó 23 dikára espe­reseégi gyűlést hivtak össze, de annak egyedüli tárgya az alesperes választása volt és pedig kifolyólag az aug. 21-én tartott esperességi közgyűlésnek azon határozatából, hogy az alesperes, kinek működési körébe a tanügy vezetése adatik, minél hamarább választassák meg s annak fogana­tosításával az elnökség bízatott meg. Demonstrálásra nem volt kedvünk s nem is demonstráltunk látván egyházunk szomorú állapotát — de alesperest választottunk Krcsméry Miloszláv úr személyében, mert már az iskolaév kezdetén vagyunk s még semmiféle tanitásí utasítás nem adatott ki. Ha ezen választás érvénytelen lesz újból fogank össze­gyűlni s mégegyszer választunk. Hogyan tisztelik Turóczban a zsinati törvényeket azok, kiknek, első sorban a törvény őreinek kellene leníök nem lehet megbírálni addig, mig nem ismerjük el azon tényt, hogy máshol is „lapus calami" csúszik be, mint pél­dául midőn a Főtisztelendő s Méltóságos bányakerületi elnökség zsinati törvényeink 96. §-a daczára nem az espe­rességi jégyzőt, hanem nagyt. Klimo Vilmos urat bizta meg az esperesi tiszt ellátásával. Mink az emiitett lelkész urat, mint az egyház valódi pásztorját ismerjük, kinek tevékenysége, erélye képesítené őt első sorban esperesi teendők végzésére — s ebbeli munkálkodása, rendezett viszonyok között áldásdús is volna egyházunkra nézve; de miután az emiitett törvény nem tartatott be, helyzete bajos s nagy tapintatossággal kell bírnia, hogy Scylla és Charybdis közt biztos utat találjon a béke kikötőjébe. Hogy Turóczban valóságos anarchia uralkodik, elhiszem, mert sok tekintetben meg van, de nem csak most, hanem régóta. Annak okát pedig régi viszonyainkban kell keresnünk. Nem anarchia-e, hogy több egyházban az „Egyházi Rendtartás" behozatala után Í9 annak szabályai nem tar­tattak meg? s az esperességi levéltárban létező okmányok tanúskodnak arról, hogy a Rendtartásban előirt szabály­zatok életbeléptetése egyszerűen megtagadtatott, a lelkész a copraesidiumtól is elutasíttatott, a gyűléseken lelkész részéről való javaslattétel és hivatalos levelek át­vétele meg nem engedtetett s sok egyházban eddig is a legkritikusabb állapot s egyes előkelőbb személyek irányá­ban „noli me tangere" módszer uralkodik ! — Nem anar­chia-e, ha a jobb módú egyháztagok nem akarnak hozzá járulni egyházaik teherviseléséhez ? S a végrehajtási kér­vények a politikai hatóságnál egyszerűen elutasíttatnak? Mit szól ehhez volt egyházi rendtartásunk 420. §-a, zsinati törvényeink 8., 5. és 6. §-ja vagy a 10.000/1894. sz. a. ministeri rendelet ? Nem anarchia-e, ha a politikai hatóság emberei egyes községi elöljáróságoknak megtiltanak végre­hajtási segédkezet nyújtani s egyes egyháztagokat nem fizetésre bujtogatnak ? S sajnos, hogy a Verus-czikkben említett Újhelyi úr épen azok közé tartozik, kik egyházi terheket semmi módon viselni nem akarnak nem csak most az arányosítás után, de azelőtt sem, s ámbár Turányban és Szucsányban nagyobb birtokai vannak s Szt.-Márton­ban mint főszolgabíró működik, — egy krajczárral sem járul hozzá egyik egyház szükségleteihez sem, úgy, hogy egyik egyháznak sem lehet tagja. Felügyelőségi ügyét napi rendre hozni annyi volna, mintáz egyháznak legkínosabb sebét: a nagyurak egyházi közönyét a világnak meg­mutatni ; a mi sem az egyház, de Újhelyi úr érdeke sem lehet s jobb lesz inkább azt mondani: „requiescat in pace !" Mig azonban a belső harcz folyik, diadalmaskodik Róma. A r. k. papok jól tudják a hazaűak szerepét játszani, ámbár a „néppárt" érdekében „hírhedt panszlávok­kal" érintkeznek, tanácskoznak, tót újságokat járatnak s nép közt terjesztenek, — s igen sok evangelikus család frater­nizál velők. Jól tudnak zavarosban halászni. Ugy történt azután, hogy egy előkelőbb tiszta ev. család leánya katho­likushoz ment férjhez, reversalist adott s kath. templom­ban eskettette magát a nélkül, hogy illetékes ev. papjánál jelentkezett, vagy magát kihirdettette volna. Most divat a róm. kath. prédikációkat hallgatni. Azelőtt — a mig a turócz-szt.-mártoni vármegyei hivatalnokok tetemes része katholikus volt, — Szt. István napján az összes tisztvise­lők látogatták az ev. istentiszteletet is, — most, midőn majdnem egész vármegyeház evangelikus — csak a r. k. templomokat keresik fel. S mi még aluszunk ? Egyházi állapotaink minket egyesült munkára hivnak, — átok rá, ki nem fog hozzá! Etiam verusl Kassa vidéki községek beosztása. (Az egyetemes gyűlés becses figyelmébe ajánlva). A zsinati törvény 27. §-a alap­ján, mely az összes polgári községeknek területi, népességi és közlekedési viszonyokra való tekintettel czélszerű be­osztását mondja ki, a tiszai egyházkerületek 1894. évi közgyűlése Kassa vidéken lévő s Kassához századok óta tartozó községeket oly módon osztotta be, mely beosztás éppen ezen zsinati törvénynek, melynek alapján eszközöl­tetett, nem felel meg, azon legfőbb intentiót, hogy az új beosztás által a szórványban lakó hivek egyházunk számára megmentessenek, figyelmen kivül hagyja, s zsinati törvény 30. § ával pedig, mely azt mondja: „Az egyház­községek területi viszonyainak megvál­toztatásához az egyházmegyei és az egy­házkerületi hatóság jóváhagyása szük­séges" a leghatározattabban ellenkezik, a mennyiben ezen területi megváltoztatást az egyházközség nem kérte, a kerül, bizottság javaslatát az egyház­megye el nem fogadta, jóvá nem hagyta s így magának a kerületnek ez ügyben tett intézkedése nem autonomikus, törvény-ellenes is. A dolog oly módon tör­tént, hogy a politikai községek beosztására kiküldött ker. bizottság azon, — a budapesti, pozsonyi, sopronyi egyházak­kal szemben, melyek minden oldalról közelfelfekvő, lel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom