Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Eperjesi Jókai ünnepély

22 kodni, hogy katholik us kisdedóvodával bírjunk. Már létező katholikus népiskoláinkat fenn kell tartanunk és mindenütt, a hol katholikus népiskola felállítását a katholikusok száma megengedi, ilyenek létesítésére kell törekednünk. Katholikus középiskoláinkat és jogakadémiáinkat igyekezzünk szintén rendeltetésük és alapítványaik értel­mében fentartani, úgy, hogy azok ne csak névleg, hanem tényleg is katholikusok legyenek, hogy ott a katholikus egyház befolyása és vezetése ér­vényesüljön. A katholikus Pázmán-egyetemet mint katholikus egyetemet kívánjuk bírhatni, hogy az egyetemi katho likus alapítványok katholikus egyetemnek szolgáljanak." Mint már fentebb említettük, a határozati javaslatok egyhangúlag elfogadtattak. Általában a római katholikus törekvések istápolására szervezkedett e nagy gyűlés úgy számra, mint a jelenlevők társadalmi súlyára nézve im­pozáns volt és nagy lelkesedés hatotta át a jelenlevőket. A gyűlésre az ország minden részéből mintegy 10000-en jöttek fel, a gyűlésteremben azonban csak mint­egy 4000-en fértek be. — Zichy Nándor gróf befejező beszédében jelentette, hogy a gyűléshez az ország min­den részéből 450 hitközség, mely 120000 lelket számlál, hozzájárul, de úgymond, még számosan csak ezután fognak nyilatkozni. A 24 tagu előkészítő bizottság megbízatott, hogy ez a püspöki karral együttértve, ha a szükség kí­vánja, egy ujabb katholikus nagygyűlést hívjon össze. Mint értesülünk, kilátásban van, hogy f. évi április havá­ban Pozsonyban fog hasonló róirai katholikus nagy­gyűlés megtartatni. Jókai ünnepély az eperjesi ev. ker. coll. „theol. önképző és önsegélyző egyesület" körében 189 4. ja n. 14. * Ezen egyesület is, mely az egyházzal és hazával együtt él és együtt érez, amit azzal bizonyít, hogy megünnepli az ev. egyház nagy eseményeit és ünnepélyt rendez a haza nagy fiainak, — megülte a nagy örömnapot és Jókai tisz­teletére ünnepélyes közgyűlést tartott, melynek lefolyása a következő volt: — A Hymnussal kezdődött. A Hymnus eléneklése után, következett Hörk József coll. igazgató, egyesületi elnök következő elnöki megnyitó beszéde : „Tisztelt közgyűlés ! Olyan férfiúnak 50 éves irói jubileumát ünnepeljük, a kiről minden időben, bátran mondhatjuk, hogy : "Enyém, tied, övé", mert az valóban édes mindnyájunké. — Ezen „Arany ember" olyan „Új földesúr", a ki bár lát­ható dominiumai nincsenek, mégis az egész világ övé; övé: szeretetben, tiszteletben, csodálatban; mindenkinek szivében van birtoka. „A régi jó táblabírák" olyan klasz9zikus alakja, „A ki a szivét a homlokán hordja", — a ki bár „Aszszonyt kisér, Istent kisért" "Egész az éj­szaki pólusig", — még Í9 „Mire megvénülünk" is azt bizonyítja nekünk, hogy „Egy az Isten!" Tehát egy „Ember, a ki mindent tud," kinek kép­zelete eljár: „Föld felett és víz alatt", tudja, hogy milyen a „Felfordúlt világ", mert hiszen „Észak hónából" épen úgy tud újságot, mint a hogy tudja, hogy néz ki „Óceánia" és „Az egyptusi rózaa". Szellemi kincseire nézve az igazi „Magyar Nábob", — ki egykor, hogy a „Megölt ország" új életre ébred­jen, megtudta mutatni, hogy „Még is mozog a föld"! — kinek minden művei, betűi „Fekete gyémántok!" Az életet pompásan ismeri, mert ismeri a „Gazdag szegények" sorát épen úgy, mint a „Szegény gazda­gok" hibáit. — Ismeri nemcsak saját nemzetét és tudja nemcsak „A magyar nép adomáit" és a „Magyar nép élez ét", — hanem ismeri a „C z i g á n y b á r ó t", „Chinchilla herczeget", — a „kalózkirályt" a „Déli virágokat". — A „Grör ög tűz" és a Jani­csárok végnapjai" sem ismeretlenek előtte, és pedig mind ez: „Az életből ellesve!" Költő, a ki tudja, hogy „Kétszer kettő négy,, — tehát mathematikus ; — ismeri a kerekedelmet, tudja, hogy kell eladni: „Koronát szerelemért" s tudja: mi után eped „A kalmár és családja". — Pap, a ki prédikálja hogy „Nincsen ördög", —a ki vigasztalólag tudja elmondani, hogy a „Szomorú napok" után Í3, hogy néz ki a „Vén emberek nyara". — Politikus, a ki ismeri: milyenek a „Politikai divatok" s tudja, hogyan terem a „Szabadság — a hó alatt". Legyen mindezért „Szeretve mind a vérpadig" s bár ő ismeri azokat „A kik kétszer halnak meg", ő maga még is sohase haljon meg s bár elvonúlnak is lelke előtt az „Árnyképek" — legyen ő „Egy játékos, a ki nyer" — itt e földön boldogságot, hoszszú életet, dicső­séget, e „Drágaköveket". — —fenn örök üdvöt békes­séget! Adja Isten : Éljen! És ezzel az ünnepélyt megnyitottnak nyilatkoztatom ki. Ezen elnöki megnyitó beszéd után Wallentinyi Aladár II. é. h. h. szavalta el a Jókai M. „A munkácsi rab" czímű költeményét, mély érzéssel, jó színezéssel, — hatásosan. "Wallentinyi után Frenyo Lajos III. é h. h. egyesületi titkár, mondotta el ügyesen szerkesztett, jól elő­adott beszédét, Jókai Mór irói érdemeit méltatva. Beszéde egy kis irodalomtörténeti korrajzot alkotott, mely nagy olvasottságról s helyes judiciumról tanúskodott. Majd Balczo Lajos II. é. h. h. adta elő talpraeset­ten Pósa Lajosnak alkalmi költeményét: „Jókai Mórhoz!" Erre felzendült a „Szózat" s a lelkes ének befejeztével az elnök az ünnepélyt bezárta. A jelenlevők egy kedves, egy édes kötelesség teljesí­tésének tudatával és egy kellemes óra emlékével távoztak. A „decorum" csakugyan „dulce" is volt, mind alak­jáért, mind és főleg tartalmáért, hiszen Jókai volt az! Hörle Jó s se f. Szepes-Béla Jan. 16. Adakozások. Népmozgalom. Zsinati törvények végrehajtása. A mult évben is meríthettünk üditő cseppeket a keresztyén szeretet élő forrásából. Az adakozások a szent czélra nem maradtak ki daczára a ne­héz és 3 gondteljes időknek. Az imaház felépítése Bar­tanglígeten még mindig feladatunkhoz tartozván, különö-

Next

/
Oldalképek
Tartalom