Evangélikus Egyház és Iskola 1894.

Tematikus tartalom - Belföld - Eperjesi Jókai ünnepély

22 kodni, hogy katholik

us kisdedóvodával bírjunk. Már létező katholikus népiskoláinkat fenn kell tartanunk és mindenütt, a hol katholikus népiskola felállítását a katholikusok száma megengedi, ilyenek létesítésére kell törekednünk. Katholikus középiskoláinkat és jogakadémiáinkat igyekezzünk szintén rendeltetésük és alapítványaik értelmében fentartani, úgy, hogy azok ne csak névleg, hanem tényleg is katholikusok legyenek, hogy ott a katholikus egyház befolyása és vezetése érvényesüljön. A katholikus Pázmán-egyetemet mint katholikus egyetemet kívánjuk bírhatni, hogy az egyetemi katho likus alapítványok katholikus egyetemnek szolgáljanak." Mint már fentebb említettük, a határozati javaslatok egyhangúlag elfogadtattak. Általában a római katholikus törekvések istápolására szervezkedett e nagy gyűlés úgy számra, mint a jelenlevők társadalmi súlyára nézve impozáns volt és nagy lelkesedés hatotta át a jelenlevőket. A gyűlésre az ország minden részéből mintegy 10000-en jöttek fel, a gyűlésteremben azonban csak mintegy 4000-en fértek be. — Zichy Nándor gróf befejező beszédében jelentette, hogy a gyűléshez az ország minden részéből 450 hitközség, mely 120000 lelket számlál, hozzájárul, de úgymond, még számosan csak ezután fognak nyilatkozni. A 24 tagu előkészítő bizottság megbízatott, hogy ez a püspöki karral együttértve, ha a szükség kívánja, egy ujabb katholikus nagygyűlést hívjon össze. Mint értesülünk, kilátásban van, hogy f. évi április havában Pozsonyban fog hasonló róirai katholikus nagygyűlés megtartatni. Jókai ünnepély az eperjesi ev. ker. coll. „theol. önképző és önsegélyző egyesület" körében 189 4. ja n. 14. * Ezen egyesület is, mely az egyházzal és hazával együtt él és együtt érez, amit azzal bizonyít, hogy megünnepli az ev. egyház nagy eseményeit és ünnepélyt rendez a haza nagy fiainak, — megülte a nagy örömnapot és Jókai tiszteletére ünnepélyes közgyűlést tartott, melynek lefolyása a következő volt: — A Hymnussal kezdődött. A Hymnus eléneklése után, következett Hörk József coll. igazgató, egyesületi elnök következő elnöki megnyitó beszéde : „Tisztelt közgyűlés ! Olyan férfiúnak 50 éves irói jubileumát ünnepeljük, a kiről minden időben, bátran mondhatjuk, hogy : "Enyém, tied, övé", mert az valóban édes mindnyájunké. — Ezen „Arany ember" olyan „Új földesúr", a ki bár látható dominiumai nincsenek, mégis az egész világ övé; övé: szeretetben, tiszteletben, csodálatban; mindenkinek szivében van birtoka. „A régi jó táblabírák" olyan klasz9zikus alakja, „A ki a szivét a homlokán hordja", — a ki bár „Aszszonyt kisér, Istent kisért" "Egész az éjszaki pólusig", — még Í9 „Mire megvénülünk" is azt bizonyítja nekünk, hogy „Egy az Isten!" Tehát egy „Ember, a ki mindent tud," kinek képzelete eljár: „Föld felett és víz alatt", tudja, hogy milyen a „Felfordúlt világ", mert hiszen „Észak hónából" épen úgy tud újságot, mint a hogy tudja, hogy néz ki „Óceánia" és „Az egyptusi rózaa". Szellemi kincseire nézve az igazi „Magyar Nábob", — ki egykor, hogy a „Megölt ország" új életre ébredjen, megtudta mutatni, hogy „Még is mozog a föld"! — kinek minden művei, betűi „Fekete gyémántok!" Az életet pompásan ismeri, mert ismeri a „Gazdag szegények" sorát épen úgy, mint a „Szegény gazdagok" hibáit. — Ismeri nemcsak saját nemzetét és tudja nemcsak „A magyar nép adomáit" és a „Magyar nép élez ét", — hanem ismeri a „C z i g á n y b á r ó t", „Chinchilla herczeget", — a „kalózkirályt" a „Déli virágokat". — A „Grör ög tűz" és a Janicsárok végnapjai" sem ismeretlenek előtte, és pedig mind ez: „Az életből ellesve!" Költő, a ki tudja, hogy „Kétszer kettő négy,, — tehát mathematikus ; — ismeri a kerekedelmet, tudja, hogy kell eladni: „Koronát szerelemért" s tudja: mi után eped „A kalmár és családja". — Pap, a ki prédikálja hogy „Nincsen ördög", —a ki vigasztalólag tudja elmondani, hogy a „Szomorú napok" után Í3, hogy néz ki a „Vén emberek nyara". — Politikus, a ki ismeri: milyenek a „Politikai divatok" s tudja, hogyan terem a „Szabadság — a hó alatt". Legyen mindezért „Szeretve mind a vérpadig" s bár ő ismeri azokat „A kik kétszer halnak meg", ő maga még is sohase haljon meg s bár elvonúlnak is lelke előtt az „Árnyképek" — legyen ő „Egy játékos, a ki nyer" — itt e földön boldogságot, hoszszú életet, dicsőséget, e „Drágaköveket". — —fenn örök üdvöt békességet! Adja Isten : Éljen! És ezzel az ünnepélyt megnyitottnak nyilatkoztatom ki. Ezen elnöki megnyitó beszéd után Wallentinyi Aladár II. é. h. h. szavalta el a Jókai M. „A munkácsi rab" czímű költeményét, mély érzéssel, jó színezéssel, — hatásosan. "Wallentinyi után Frenyo Lajos III. é h. h. egyesületi titkár, mondotta el ügyesen szerkesztett, jól előadott beszédét, Jókai Mór irói érdemeit méltatva. Beszéde egy kis irodalomtörténeti korrajzot alkotott, mely nagy olvasottságról s helyes judiciumról tanúskodott. Majd Balczo Lajos II. é. h. h. adta elő talpraesetten Pósa Lajosnak alkalmi költeményét: „Jókai Mórhoz!" Erre felzendült a „Szózat" s a lelkes ének befejeztével az elnök az ünnepélyt bezárta. A jelenlevők egy kedves, egy édes kötelesség teljesítésének tudatával és egy kellemes óra emlékével távoztak. A „decorum" csakugyan „dulce" is volt, mind alakjáért, mind és főleg tartalmáért, hiszen Jókai volt az! Hörle Jó s se f. Szepes-Béla Jan. 16. Adakozások. Népmozgalom. Zsinati törvények végrehajtása. A mult évben is meríthettünk üditő cseppeket a keresztyén szeretet élő forrásából. Az adakozások a szent czélra nem maradtak ki daczára a nehéz és

3 gondteljes időknek. Az imaház felépítése Bartanglígeten még mindig feladatunkhoz tartozván, különö-