Evangélikus Egyház és Iskola 1894.
Tematikus tartalom - Irodalom - „Vallás és egyház”
6 terjesztését a vallás- és közoktatási kormány rendeletileg ajánlja. A füzet bolti ára 30 kr. Iskolák által megrendelt példányok 25 krajczárba kerülnek. Tiz példány után egy ingyen füzetet szolgáltat a „Singer és Wolfner könyvkereskedő czég Budapesten, Andrássyu t 10. s z. w, hol a füzetek megrendelhetők. A befolyó tiszta jövedelmet az „Eötvös-alap orsz. tanító-egyesülete" a „Tanitókháza" alapjának gyarapítására fordítja. Melegen ajánljuk e füzetet ifjúságunknak, iskoláinknak és minden magyar embernek. 111 l i. Magyarország római katholikus főpapjainak (számszerint 23 püspök. 1 főapát és 1 káptalani helynök) közös pásztorlevele képezi azt az újévi ajándékot, melylyel a fenttisztelt testület hazánkat megörvendeztette. Tisztelt olvasóink bizonyosan a napilapokból ismerik a terjedelmes iratot s így fel vagyunk mentve tartalmának reproductiójától. Szándékunk néhány passusára rámutatva rajzolni azt a „békességet" (pax), melyet a római kath. főpapság pásztori eveiével inaugurál. Ismeretes dolog, hogy a római kath. egyház, midőn a házasságot szentséggé avatta Efez. 5, 32. verséből indui ki, melynek az eredeti szövegben álló „fivaxrjQiov" szavát a Vulgata „sacramentum"-mal fordítja s nem mint a szentírási szöveg a Krisztus és az anyaszentegyház közti viszonyra, hanem a házassági viszonyra vonatkoztatja. A római kath. egyházban fenálló ezen tantételt végleg így állapította meg a Tridentinum is és utána hitczikkül vallja a rómaj kath. egyház. Erre az álláspontra helyezkedik pásztorlevelében a főpapság is, mely abban is hű a r. k. egyház tradiczionális felfogásához, hogy a római kath. egyházat azonosítva a keresztyénséggel a római kath. egyház tanítását Krisztustól eredettnek s az evangyéliomban gyökerezőnek igyekszik felmutatni. E tekintetben nem akarunk szót sem vesztegetni annak bebizonyítására, hogy egyike az egyháztörténeti ferdítéseknek, milyenekkel a római kath. egyház történetíróinál és dogmatikusainál lépten-nyomon találkozunk. Az sem lep meg, hogy a szentírásból vett idézetek egészen mást jelentenek a szentírási szövegben, mint a mit jelenteniük kell az alkalmazásban, mert hisz a ki egy római kath. tudományos munkát vagy prédikácziót olvasott, az bőven tapasztalhatta az eljárás általánosságát. Minket legjobban érdekel a főpásztori levélnek, mondhatni, kettős jelleme, békét hirdet s mégis harczra hív fel, oly modorban, hogy még a napilapok is dicséneket zengettek a magyarországi főpapság békeszeretetének. Az ellen legkisebb kifogásunk sincs, hogy a főpásztorok „a nemzet drága ereklyéjénél, Szent István honalkotó királyunknaK áldást osztó dicsőséges szentjobbjánál gyűltek össze", hogy tanácskozzanak a katholikus lelkiismereten elkövetett sérelmek folytán előidézett veszélyek elhárítása felett s természetesnek találjuk, hogy a harcz kiinduló pontját az 1868. LIII. t. czikknek 12. §-át s az ennek alapján kiadott úgynevezett februári rendeletet veszik, mely szerintök sérelmes azért, mert „nem ismeri el a vegyes házasságokban élő szülőknek azon jogát, hogy gyermekeiket a katholikus vallásban neveltethessék " Tehát a római kath. egyházra nézve sérelem : az erkölcstelen térítvényszedés megakadályoztatása! Sérelmes: a protestáns egyház jogának biztosítása ; sérelmes : az állami igazságszolgáltatás jogot egyenlően osztó eljárása. Igaz, hogy a római kath. egyházra nézve, mint tudjuk, sérelmes a protestáns egyháznak létezése is s még inkább annak egyenjogúsítása az egyedül üdvözítő anyaszentegyházzal. Érdekes az is, hogy a törvényjavaslatok miért sérelmesek a római kath. egyházra nézve. „Egyike", úgymond, „ellentétben áil a keresztyénség alapelvével, melyen a magyar nemzeti társadalom felépült." Itt bizonyosan a zsidó reczepcziót éiti. Ugy tudjuk, hogy a keresztyénség alapelve ama krisztusi, az egész emberiséget átölelő és boldogítani kész szeretet. Sokat lehetne beszélni e törvényjavaslat ellen, de hogy az állam akkor, a mikor a zsidó vallásos közösséget többi polgártársaik egyházaival egyenjogúsítja, épen a szeretetet sértené meg, bajos elhinni. Talán csak nem óhajtja a kizárólag a Krisztus által alapított római kath. egyház főpapsága, hogy visszaidézzék a sötét múltból a zsidó üldözések és elnyomás rémjeleneteit? De menjünk tovább. „Másika Szent István országában tért enged és tárt kapat nyit minden hitbeli tévtannak." Már eddig is nagy igazságtalanság volt a róm. kath. egyház szemében, hogy az eretnekeknek szabad és nyilvános vallásgyakorlata biztosítva volt. Mert hát igaz az, hogy a római kath. egyház egyedül üdvözítő egyháznak tartván magát, magán kívül minden más egyházat csakis eretneknek vagy elszakadottnak tekintett és tekinthetett. Ámde a keresztyénséget keresztyén és nem római kath. mértékkel mérik s ott, hol a meggyőződés szabadságát tisztelni tanulták és tudják, az a felfogás uralkodik : „Valamit akartok, hogy cselekedjenek az emberek ti veletek, azont cselekedjétek ti is azokkal; mert ez a törvény és a próféták." (Máté 7, 12.) Mi egyházunk és hitünk számára szabadságot követelünk, mások egyháza és hite számára szabadságot kell kívánnunk. De venimus nunc ad fortissimum. „A harmadik, a házassági jogról benyújtott törvényjavaslat pedig, mellőzve a keresztyén házasság törvényjellegét s felbonthatlan voltát, mellőzve szentegyházunknak Krisztus Jézustól nyert határozati, rendelkezési és bíráskodási jogát, a házasság lényege s azzal összefüggő kérdésekben (ugyan, mikor adta Krisztus és mikor kapta az egyház?) csak oly szerződést ismer házasságnak, melyet köt férfi és nő az állam közege előtt életközösségre; ellenben ha Isten szent törvénye és az anyaszentegyház rendelete szerint csak tulajdon lelkipásztorok előtt léptek házasságra, e házasságot érvényesnek el nem ismeri." Eltekintve az őszinteségnek ama hiányától, hogy a főpapok nem mondják meg, hogy a kötelező polgári házasság behozatala esetén is az egyházak hivei házasságukra nézve az egyház áldásával is élhetnek, s hogy mint az egyház tagjaira az egyházjog szabályai kötelező erővel birnak, már az önkény körébe tartozónak vehető, hogy a törvényjavaslatnak indító okait, álláspontját egészen mellőzve (mert hát ez gyöngítené fellépésüket), csakis saját, római kath. álláspontjukat hangsúlyozzák,
