Evangélikus Egyház és Iskola 1891.

Tematikus tartalom - Belföld - Tranovszky György emlékezete

38 intézetet alapít, mely egyszersmind a magyarhoni ág. hitv. evang. diakonissák anyaintézete lesz. — Az intézet czélja a betegek ápolása ugy a pozsonyi evang. egyház kórházában, mint a helyi magánházakban, só't ha erőink engedik a vidéken is, — nem különben igaz, önzetlen keresztyén szeretettói eltelt diakonissák nevelése is. — Hogy a keresztyén szeretet e műve sikerüljön, ime hozzátok fordulunk, kedves testvérek az Urban ! Ti vagytok hivatva a belmissio ezen eddig parlagon hevert terén, mint hű munkások egyházunk körén belül hatni és alkotni a végett, hogy Isten országa megerősödjék, kiszélesedjék és megszentelődjék. — Módot nyujtunk a szeretet és irgalom műveinek gyakorlására ! Nagy az aratás, sok a munka ! Ugy-e hajlandók vagytok kész lélekkel közrehatni ott, a hol bebizonyíthatjátok, hogy Jézus tanába és szellemébe behatoltatok s olyanok akartok lenni : mint a keresztyén egyház őskorában azon nemes nők, kiket Róm. 16. 2., Titus 2, 3, — 2 Thimoth. 3, 11, említ? — Németország kies tájain, a ködös Angliában, a bérezés Ausztriában régóta lelkesednek a hajadonok a munkás keresztyéni szeretet ezen műve iránt, a szegények és betegek, sínylődök és elhagyottaknak javára ! — Szép és édes hazánk evang. hajadonai ! nem akartok-e ez ügyhöz méltóan azok nyomdokaiba lépni ! Bizunk bennetek és reméljük, hogy eszetekbe veszitek Jézus szavait : „A mit cselekedtetek egy gyei az én kicsiny atyámfiai közül, én magammal cselekedtétek." (Máté 25, 40.) Azért felhívunk és kérünk titeket : jertek és lépjetek be intézetünkbe, mely már a legközelebbi húsvét ünepén két nővérrel megnyittatik s mely folyó év május 15-d ikén ugy lesz berendezve, hogy képes lesz négy diakonissa növendéket felvenni! Kérditek : mit nyujtunk ? Gondoskodunk rólatok miként a szerető anya gyermekeiről ; testiekben lakást, táplálékot, ruházatot, szóval mindent nyujtunk, a mire szükségtek van ; lelkiekben pedig evang. egyházunk legfőbb kincsét adjuk néktek : az evangélium világát és melegét, keresztyén nevelést. — Nem kívánunk tőletek apáczaszerű elzárkózottságot, teljes lemondást a világ örömeiről, — csak azt az egyet kívánjuk, hogy az irgalmas, segítő és szolgálatkész szeretet szolgálatában buzgó és önzetlen munkások legyetek, azt is csak addig, a mig benső hivatást éreztek magatokban, a mig az intézetben maradni akartok. — E kívánalmak megfelelnek Megváltónk akaratának, evang. egyházunk szellemének. Az intézetbe való fölvételre jelentkezhetnek oly evang. hajadonok s gyermektelen özvegyek, kik a magyar és német, — esetleg a tót nyelvet is szóban és Írásban bírják, a 18-dik életévet már elérték, de a 32-diket még meg nem haladták, — kik vallásos és erkölcsös érzületet tanúsítanak, s a szülői vagy gyámi beleegyezésen kivül gáncstalan életükről és magaviseletükről még lelkészi bizonyítványt is felmutatni képesek. — Felvétel végett jelentkezhetni f. év április hó l-ig alulírottnál, mint az intézet belső vezetésével megbízott lelkészi hivatal meghatalmazottjánál ; — ki az esetleges megkeresésre is azonnal felvilágosítást ád. Kedves Testvérek ! Mutassátok meg, hogy kérelmünket nem hiába intéztük hozzátok! — Istennel az ő országáért, szegénynek, betegnek, szomorkodónak és gyötrődőnek javára ! — Hazai evang. egyházunk dicsőségére és felvirágzására ! Pozsony, 1891. január havában. Ebner Gusztáv, ev. lelkész. * Tranovszky György emlékezete ! Nagytisztelető Szerkesztő Úr! A liptói ág. hitv. ev. esperesség által kiszemelt ama bizottság, mely Tranovszky György tót énekköltőnek s az első tót énekeskönyv kiadójának, születése 300-ik évfordulója méltó megünneplésének kérdésével foglalkozik, e hó 21-én Főtisztelendő Baltik Frigyes püspök úr elnöklete alatt tartotta meg ülését Liptó-Szt. Miklóson. A mennyiben becses lapja ez évi 2-ik számában is, a fenti gondolatot érdemleges közértékében méltóztatott felemlíteni, van szerencsém a bizottság meghagyásából, ev. közönségünk köztudomására hozni, hogy eddigelé a következőkben állapodtunk meg : 1) Kiindulva azon érvekből, hogy a megtartandó ünnep, fontosságánál fogva, úgy a lokális egyház, valamint a liptómegyei esperesség keretét is túllépi, azonfelül Tranovszky György által összeállított s kiadott „Tranosczius

i

l czímü énekeskönyv ág. hitv. ev. egyetemes egyházunk közkincsét s nagybecsű birtokát képezi, indítványozza a bizottság a liptói esperesség útján oda hatni, kegyeskedne a dunáninneni ág. hitv. ev. egyházkerület a gondolatot magáévá tenni, s az emléket a legméltóbban megünnepelni olyképpen, hogy az honi ág. hitv. ev. egyházunk közünnepévé váljék, egyetemes alakot nyerve. 2. Az ünnep megtartásának legtermészetesebb helyéül Liptó-Sz.-Miklóst ajánlja, mint azon egyházat, melyben a nagy férfiú élt, lelkészkedett, vallásos érzülettel dúsan áthatott zsoltárait énekelte, s a hol áldásos munka után porai is nyugszanak. 3. A programm közelebbi meghatározásába a bizottság jelenleg még nem bocsátkozik, elvárva az esperesség. illetve a kerület determináczióját. Az igaznak emléke legyen áldott közöttünk ! Kelt Liptó-Tarnóczon, 1891. évi január hó 23-án. Langhoff er Károly, ág. hitv. ev. lelkész s a bizottság jegyzője. * Szives kérelem ujabb egyházirodalmunk külföldi ismertetése érdekében. — Az a szives fogadtatás és elismerés, a melylyel a derék Prot. írod. Társaság és annak kiadványairól a Köstlin-féle Theol. Studien und Kritiken 1891. 1. füzetében közölt hosszabb ismertetésem a külföldön, s részben ide benn a prot. sajtó részéről is találkozott, fölbátorít arra, hogy azzal a legközelebbi jövőben egy nagyobb tanúlmányomban ujabbi egyházirodalmunkat is a maga összes phasisaiban megismertessem. A lehetőségig hű és teljes képet szeretnék nyújtani a legjobb akarattal e tanulmányomban a külföldnek a mi lassan mozdúló de mégis élő egyházirodalmunkról, a melyre nézve az eddigelé ismertetők hiányában sok tekintetben tájékozatlan. Óhajtanék abban kiterjeszkedni összes egyházirodalmi mozgalmainkra a Prot. Egyházi és Iskolai Lap megindításától kezdve a Közpapok, illetve Reformá-