Evangélikus Egyház és Iskola 1890.
Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A bánáti ág. hitv. evang. esperesség
335 legmélyebb tisztelettel bemutatni bátorkodik őszinte, szivből fakadó üdvözletét: mindenek előtt alázattal kérjük, méltóztassék kegyesen megengedni, hogy Méltóságodat kiváló értelemben a mienknek nevezhessük. Mert Méltóságod nem egyedül a mienk. A mintagazdasági ipar, mint annak egyik fáradhatlan előharezosát, a humanismus, mint az országos vörös-kereszt-egylet önfeláldozó elnökét, a politikai élet, mint Temesmegye elsőrendű közigazgatási bizottsági tagját — és maga a haza is, mint egyik kimagasló törvényhozó tagját és honatyát — szintén a magukéinak reclamálják Méltóságodat. Úgyde a bánáti ág. hitv. ev. esperesség is oly szerencsés, hogy büszkeséggel hangoztathatja ezt. S e feletti legbensőbb örömünket hálás kegyeletté fokozza azon körülmény, hogy ez egyházmegye, Méltóságodnak fényes nevű és az ev. egyház javán szeretettel csüngő családtagjaiból számíthatta eddigi összes felügyelőit, kiknek bölcseséggel és áldozatkészséggel párosult önfeláldozó vezérletében gyökeredzik ezen egyházmegyének nemcsak keletkezése, hanem félszázadot meghaladó egész fejlődése és jelenlegi biztató állapota is. Ám, igazolja állításunkat egy futólagos visszapillantás egyházmegyénk önállóságának 54 éves múltjára. Az alakulás éveiben, azon 12 egyházközségnek, mely megalapítá a bánáti esperességnek önállóságát, meg kelle mindenekelőtt küzdenie a kezdet nehézségeivel. S midőn ennek daczára, boldog emlékezetű báró, id. Ambrózy Lajos, Ő Méltóságának áldozatkészsége és fáradalmat nem ismert buzgalma folytán, oda fejlettek az esperesség viszonyai, hogy már 1847-ben egy saját reálgymnasiummal is ékeskedheték : csakhamar következett egy időszak, melyben nem csak egész hazánk felett beborult az ég, de az egyházban is „sötét és nagy volt az éjszaka, melyben csillagainkat sem láthatánk." — A kivételes állapot ez idejében, mint egyebütt, úgy kivált e szórványos egyházmegyében, a gyülekezetek pásztorai és elöljárói pusztába vetett remetéknek érzék magukat. Ámde e remeték sorsa és vágyai felett gondosan őrködött a „remetei kastély," mely falai közé gvüjté őket nem egyszer, midőn a nyilvános gyülekezési szabadság szünetelési idejében, bölcs tanácsra és biztató buzdításra vala égető szükségünk. S e kastély mindannyiszor templommá változott, melyben az evangyéliumi hit és a honfivá érzelem versenyre száltak a fohászkodásban azért, a miért az összegyház és az egész haza imádkozék, a hajnalodásért. Es a jóságos ég meghallgatá apáink e buzgó fohászait. 0 felsége, apostoli királunk kegyéből, a haza és ev. egyházunk egén ismét felderült az alkotmányos szabadság és az ev. egyház autonómiájának tettre serkentő nappala ! Az alkotmányos szabadság és evangyelmi egyházunk autonómiájának ez uj reggelében, 1862-ben, az isteni gondviselés 0 Méltóságát, ifj. br. Ambrózy Lajost hívta ezen esperesség élére. Serény munkássággal s nem csekély sikerekkel indult meg ekkor ismét az egyházmegyének ujabb, belső fejlődése : megalakult az esperességi gyámintézet, megalapíttatott az esp. papi és tanitói nyugdíjintézet, felvirágzott a missiói intézmény s rendszerint megindult az administratio gépezete. De az esperesség hajójának rendes menetét még mindég nehezité a déli részeken uralgó patentalis állapotnak sziklaszirtje, melyet egyelőre a legnagyobb erőmegfeszítésnek sem sikerüle eltávolítani az útból; ellenben egy kedvezőtlen légáramlat arra akarta felhasználni azt, hogy egyházmegyénk hajója e szirten ketté törjön s a végvidéki részek a bécsi superintendentia fennhatósága alá kerüljenek. S már már e szirthez csapódott volna hajónk, ha a kormány rúdját gondosan kezelő vezérünk, Ő Méltósága, ifj. báró Ambrózy Lajos, helyes irányzással és erős kézzel a légáramlat ellenében nem fordítja vala a járművet, úgy hogy nem mi, hanem az ellenünk szőtt hazafiatlan terv szenvedett dicstelen hajótörést. Azonban, a hatvanas évek alkonyán, esperességiinknek kegyelettel emiitett e második felügyelője is, az egyházmegye élénk fájdalmára, egészségi szempontból, közügyeink vezérletétől a magánéletbe vonult. Hova is tekinthetett volna ekkor az evangyélmi hit bánáti gyarmatainak bizalma és reménye máshova, mintsem Gyarmatára és azon férfiura, ki dicső őseitől öröklött hithős traditióhoz képest, élénk érdeklődésével, már eddig is tevékeny részt vett ezen egyházmegye küzdelmeiben és munkájában!? Es Méltóságod, engedve a bizalom és remény ez osztatlan kérelmének, kegyes vala 1870-ben ez egyházmegyének felügyelői tisztét vállaira emelni. (Folyt, követ.) f 11 T1115L — Az előfizetések megújítását s a hátralékok törlesztését kéri a szerkesztő. — Értesítés. A tiszta jövedelmében jótékony czélra szánt „A középkori egyházszerkezet" czimű „korszerű" legújabb müvem iránt érdeklődni kész mélyen tisztelt hitsorsosimnak van szerencsém jelenteni, hogy az előfizetési pénzeket (50 kr.) immár nem a hontmegyei Merén, de Pozsonyban fogadom hálás köszönettel, hírűi adván egyúttal a felette tisztelt felülfizetőknek, hogy becses felülfizetéseiket ínég azon — egyelőre csak feltett, de meg nem engedett — esetben is, ha szerény müvemmel — daczára a sajtó kedvező fogadtatásának — anyagi tekintetben szégyent vallanék is, a jótékonyczélra odaadni szíves beleegyezésükkel mulaszthatatlan kötelességemnek fogom tartani. Kiváló tisztelettel. Pozsonyban (a theol. akadémián) Krupec István. — A zólyomi ág. hitv. ev. esperesség felügyelőjévé, — az október hó 2-án történt szavazat-felbontás tanúsága szerint, — 23 szavazattal, tehát egyhangúlag Csipkay Károly zólyommegyei alispán lett megválasztva. Kisérjé áldás működését ! — Az eperjesi theologiai ifjúság az aradi vértanúk szobrára szép babérkoszorút küldött s f. hó 5-én megünnepelte a nemzet vértanúinak emlékét. A Szózat eléneklése után Zsámbor Pál I. éves theol. elszavalta az Apotheosist, mire Hörk József theol. dékán s önképző- és önsegélyző egyesületi elnök lelkes és szép emlékbeszédet mondott. A rövid, de megható kegyeletes emlékünnepet a Hymnus hangjai fejezték be. — Halálozás. Fábry Jánost, a rimaszombati eg3 resült főirymnásium tanárát nagy gyász érte, szeretett neje, Fábry Jánosné szül. Turcsányi Teréz folyó év október 5-én, életének 58-ik. boldog házasságának 36-ik évében hosszas és kínos szenvedés után elhunyt s 7-én d. u. 3 órakor nagy részvét mellett eltemettetett. Nyugodjék békében! — A gróf Csáky-féle ministeri rendelet törvényességéről szóló érdekes röpirat hagyta el a sajtót. Szerzője valami „Világhy" úr, nehogy a gyermek rá valljon, annyira óvatos volt, hogy még a nyomda-czéget is jónak látta kivágni. Pedig bizony ezt kár volt cselekednie. Higyje meg Világhy úr. ilyen