Evangélikus Egyház és Iskola 1888.

Tematikus tartalomjegyzék - Belföld - A békési ev. esperesség (Petrovics Soma)

303 ingyenes szellemi munkásaihoz s itt-ott lendítünk is valamit; ha a vagyonosb világi elemmel nemcsak a társas élet, hanem az anyagi áldozatok — adakozások — és megadóztatások terén is egy vonalban állani vagy épen versenyezni akarnánk avagy kényszerítetnénk : ezt mi megerőltetés és veszélyes szédelgés nélkül nem tehetjük ! Ha végig gondolok esperességiink egyházain, felügyelőin, papjain, tanítóin, — s ha megpróbálom az ajánlott „segélyezési módozatot" a 2X2 és 2 : 2 számtani művelet szerint alkalmazni : az illetőknek kicsinylése vagy épen megsértése nélkül, hiszek s megadom magamat az intő közmondásnak : „A ki nagyot akar markolni, az rendesen keveset szorít!" Én tehát lemondva az igért „elismerés és hála" gyönyörű jutalmáról, jóakaró Névtelennek olyatén „segélyezési módozatát, mely nemcsak az egyházak, hanem a felügyelők, papok s tanítók évi kötelező megadóztatásán csördtilne, a szeptemberhó végén tartandó esp. közgyűlésen proponálni hajlandó nem vagyok. LmM Károl

y i 1l f 11 i„ A békési evang. esperesség ez idei közgyűlését az aradi egyház szives meghívására Aradon tartotta meg. E lapok t. olvasói között sokan lesznek, kik az „Egyetértés" napi lapnak esperességi közgyűlésünk alkalmából — annak mondhatni diskreditálására — megjelent, papi testületünk hazafiasságát kétséges színben feltüntető' czikkei után méltán kiváncsiak tudni: minő volt az ilyen bemutató után esperességünk képviseló'inek fogadtatása a szabadságnak e vérrel áztatott földén, nemzetünk vértanuiinak e Golgatáján? Istennek legyen hála s amaz elfogulatlan világi urainknak, kiknek szemeik nem azért vannak, hogy ne lássanak és a kik általában egyesek botlásaiért — ha ! A-annak — nem hajlandók követ dobni a hivatása magaslatán álló olyan testületre, mely a hazafiságot nem gyárilag fabrikált nagy hangú indítványok üres hangoztatásában, de a szivekbe irott szent kötelességek lelkiismeretes teljesítésében látja. ..Kinek a hon mindig ajkain van, nincsen annak, soha nincs szivében."' Ti gondoltatok — monda egykor József megtévedett testvéreinek — ellenem gonoszt, de az Isten gondolta azt jóra fordítani. Tapasztalta esperességünk is. Satisfactiót nyertünk épen Aradon, a melyre büszkék lehetünk és a mely kell, hogy ezentúl félreértést vagy gyanúsítást egyaránt lehetlenné tegyen. A gyűlés lefolyásáról különben — ha bár elkésetten — álljanak legalább a következők: Augusztus 22-én délelőtt a közgyűlést megelőzőleg megtartott gyámintézeti isteni tiszteletnél Ver es József orosházi lelkész és országgyűlési képviselőnek Apóst. csel. 20, 35. alapján mondott szép beszédjén épültünk, lelkesültünk. Oriilj, hogy adhatsz! és adj, hogy örülj! volt a beszéd magva ; képekben, hasonlatokban s egyéb szónoki ( alakzatokban gazdag beszédjéért megérdemelte az elismerést. i A hírlapi meghurczoltatás hatása alatt állván, még e szószéki beszédben is helyén volt esperességünk s egyházunknak a haza szolgálatában mindenkor híven teljesített missiójára hivatkozni. Annál inkább helyén a felügyelői megnyitóban. Zsilinszky Mihály esp. felügyelő ő nagyságának megnyitó beszédeit épen az teszi szokatlanúl hatásosakká, érdekesekké, hogy azokban mindig az alkalom szól. Siralmas és kétségbeejtő állapotok lennének e hazában — mondotta ez alkalommal is — ha az ország magyarságának és e nemes város polgárságának egyes álneves cikkekből kellene értesítést szereznie arról, minő szellemben vezettetik azon százezernél több ev. lélek, mely a békési ev. esperességhez tartozó papság lelki gondozására bízatott. Arad városának és e hazának bizonyára más tapasztalatai és emlékei vannak a múltból egyházi és világi férfiaink hazafiságáról, és a multat nem hazudhatja meg a jelen. A magyar vértanuk városának hazafias polgársága tudja, mert hiszen nyilvános történelmi tény, hogy ennek az esperességnek papsága, a megpróbáltatás nehéz napjaiban — kivétel nélkül azon vértanuk zászlója alatt küzdött, a kiknek emléke szentté avatta fel e város határát és tudja bizonyára azt is, hogy az a férfiú, a ki 1849. febr. 8-án itt az aradi főutczán golyózápor alatt megfutamlott magyar nemzetőrséget visszafordított győzelemre tüzelte, a hamvaiban is áldott Boczkó Dániel evang papnak a fia s ezen esperességnek egyik vezérférfia volt! Ilyen férfiakat és ilyen tényeket igen is Ösmer a valódi történet ezen esperességben. Bizonyára mostan élő s köztünk ülő régibb és ujabb papjaink sorában is tudnánk nevezni többeket, a kik úgy a társadalomban, mint az egyház és a magyar irodalom terén kiváló érdemeket szereztek magoknak. De olyat, a ki aljas czélból, titkos pánszláv tanácskozásokban részt vett volna, sem a múltban, sem a jelenben nem mutathat fel senki. Igy állván a dolog, méltán kérdezheti valaki : honnét van mégis, hogy ez az esperesség, mint ilyen, egy idő óta tényleg ily aljas vádakkal illettetik ? Ellenfeleink kárörvendve mondják : a falevél nem mozog, ha a szél nem lengeti. Kell tehát bajnak lennie, mert különben nem újulnának fel a vádak minduntalan a testület ellen, ha egyes tagjai nem vétkeznének ! Ez a gyanakodás és gyanúsítás veszedelmes nyelve. A közönség annál készebben fogadja, mennél vakmerőbb és mennél kihívóbb. Nem keresi a vád forrását : nem kérdezi, tiszta vagy tisztátalan indokból emeltetik-e? Vakon hisz, mert vakon állíttatik. A vádlott kellemetlen helyzetbe hozatik, mert vádlója ,senki' és ,m in den ki' —egyszerre. Nyilt ellenséggel könnyű volna szembe szállnia; de titkos erő ellenében még a bűntető kódex sem nyújthat neki védelmi eszközöket. íme, Nagys. Esperesség, ezen kellemetlen helyzetbe hozatott a mi papságunk a névtelen és alaptalan vádaskodások által. De a józan közönség, ha egy pillanatra meg is döbbent a vészharang hallatára, csakhamar észrevette, hogy jóhiszeműségével könnyelmű játék űzetik. A gyanúsított papság megtalálta a kellő utat és módot, melyen magát a nagy közönség előtt igazolhatja. Méltó önérzettel mutathat a népre, melyet vezet, hogy annak szelleméből következtesen mindenki az ő szellemére.