Esztergom és Vidéke, 2005

2005-12-22 / 51-52. szám

2005. december 22. eszterasofl) 6s vip^fre 9 Sok helyszín és gazdag leletanyag az idei régészeti feltárásokon Interjú dr. Horváth István régésszel, a Balasssa Bálint Múzeum igazgatójával Az ősz folyamán (a szeptember 29-ei számban) már beszámoltunk a Széchenyi téri, Szent Lőrinc templomot feltáró ásatásokról, akkor Lázár Sarolta régész nyilatkozott az eredményekről, a leletekről. Városunkban ezidőben több régészeti feltárás zajlott, de az idei év egyébként is sok munkát adott a Balassa Múzeum szakemberei számára. Ezúttal a helytörténeti múzeum igazgatóját, dr. Horváth István régészt faggattuk a többi helyszín laikusok számára kevéssé látványos, de ugyancsak jelentős leleteiről. - Hol kezdődött az év az Önök szempontjából a tavasz folyamán ? - Az év elején kisebb megelőző feltárást végeztünk a Rimay János utcában egy régészetileg védett területen, ahol három, Arpád-kgri sütőkemence, továbbá kelta és Arpád-kori gödör került elő. Később kövekezett a mozi helyén folytatott megelőző feltárás - itt a pincét is elbontották az alapozási munkák során. A legkorábbi leletek ezen a helyszínen kelta és római kori kerámiatöredékek voltak,"de az Árpád-kortól kezdve a török korig minden időszakból kerültek elő emlékek. A legérdekesebb l§let itt egy kút volt, amelyet az Árpádkorban kezdtek használni, s benne egy teljes épségben maradt 14-15. századi kancsót találtunk, de a középkor későbbi szakaszaiból szintén rengeteg kerámia-lelet került a felszínre. Egy középkori kőház (benne megtaláltuk a kemencét is) falában pedig Zsigmond-kori pénzt, az egyik padlószintről Mátyás király dénárja került elő. Érdekesség még, hogy a hegyekből lezúduló víz a legutóbbi időkig iszapréteggel töltötte fel a térséget - a legkorábbi ilyen rétegben, körülbelül négy méter mélyen kelta leletek mutatkoztak. A terület keleti, szélén, az alapfal alatt még egy Árpád-kori kemencére bukkantunk, az egyik későközépkori rétegben pedig egy szép gyékényszövés került elő. A legfelső rétegben egy török-kori sír maradványát tártuk fel. Más forrásokból tudjuk, hogy egy nagy kiterjedésű török temető húzódott innen csaknem a református templomig, a Simor János utca és a kórház közti részen - ez a sír is ahhoz tartozott. - Nagy reményekkel láttak neki az ún Szenye-palota falmaradványai feltárásának, mely épület ábrázolása szerepelt vélhetően a város pecsétjén is. Mit találtak itt a föld gyomrában ? - Á Széchenyi téren, a bíróság épülete előtt valóban arra számítottunk, hogy megtaláljuk a palota maradványait is, mert a mai belga étterem alatt a ház építése idején, (1961-1962-ben) 13. századi kőház maradványai kerültek elő, ahonnan a járda alatt a tér felé Árpád-kori fal indul. A járda és a közművek miatt azonban az épületektől nagy, mintegy hat méter távolságra tudtunk csak ásni, ahol falakat már nem találtunk. Á műszeres bemérés korábban a feltárás helyén jelzett ugyan valamit, de ez a jelek szerint a tér középkori kövezete volt. Az azonban kiderült, hogy itt mindig is tér volt, amelynek különböző szintjeit az újkortól a kora Árpád-kori szintig meg is találtuk. A 15-16. században például macskakő borította ezt. Csak egyetlen helyen tudtunk mélyre ásni, és itt a legkorábbi Árpád-kori szint (3-3,5 méter) alatt vastag római-kori réteg következett (körülbelül négy méterig), de végül a késő bronz-kori leletek tanúsították azt, hogy a főtér alatt mintegy 5 méter mélységig kultúrréteg van. Itt főként kerámia, néhány pénz (a legkorábbi a római-korból, amit egy III. Béla-korabeli érem követ), egy középkori bronz csengő, kengyel, zabla és a 14. századi rétegből egy csontból készült dobókocka került elő. Viszont a múlt év végén a mai bíróság udvarán egy nagy méretű, 13. századi kőház maradványait tártuk fel, amely valószínűleg a Szenye-palotához tartozott. Alsó szintjén eredetileg síkfödémes ház volt ez (ezt a 14. században beboltozták), a boltozat mögött az épület korábbi két kőkeretes ablakát is megtaláltunk, teljes épségben. Ez az Árpád-kori kőház a későbbiekben megközelíthető, bemutatható lesz majd, mert a bíróság most ide épült szárnyát áttervezték a ház épségének megőrzése érdekében. - A Széchenyi tér átalakítása során a járda burkolatát is kicserélik, elképzelhető, hogy itt még folytatni tudják a kutatást? - Csak ha új közművet fektetnek itt le, annak mélységéig. Az átépítés ideje alatt egyébként folyamatos régészeti megfigyelést fogunk tartani, és ha valami előkerül, azt dokumentáljuk. - Milyen eredménnyel folytatódott idén a Kossuth Lajos utca házhelyeinek feltárása? - A 14-18-as számú házak helyén 1994-1995-ben a terület nagy részét már feltártuk. Mostanra egy kisebb, a járda melletti négy-hat méteres szakasz maradt, ahol négy méter mélységig leásva a bronzkortól a legújabb korig mindenféle korból kerültek elő leletek. A legalsó rétegek középső és késő-bronzkori anyaga 3-3500 éves. A kelta időkből korában itt fazekas kemencére, most gödrökre leltünk. A római kori temetőbői egy évtizede 66, idén 15-16 sírt tártunk fel, amelyek általában 3. századiak voltak. E sírokból szép leletek kerültek a felszínre: teljesen ép kerámia- és üvegedények, pénzek, gyűrűk, karperecek, és a sírok egy részét bélyeges tetőcseréppel, tegulákkal rakták körbe. Áz Árpád-korból a legjelentősebb lelet egy gerendából ácsolt ház, amely valószínűleg a tatárjáráskor égett le, benne ugyanis elszenesedett gerendákat találtunk. Padlószintje három méter mélyen a mai járda alatt volt, s egy része ki is nyúlik ez alá. A házból különböző időszakokból került elő pénzlelet, a római és Árpád-korból egyaránt. Ez utóbbi korát azért nehéz megállapítani - talán IV Béla idejéből való -, mert erősen eldeformálódott a házat elpusztító tűzben, és most restaurálják. Az Árpád-korból kemencét és egyéb gödröket is feltártunk ezen a helyen. Volt itt egy középkori kőház (a mára elbontott lépcsőház alatt), amelynek az egyik felét már korábban megtaláltuk, s most az alsó részébe vezető kapunyílás kövei kerültek elő. Felbukkant itt ezenkívül egy nagyon szép, gótikus bronz gyertyatartó - amelyből kiállítási darab is lehet -, egy kis hordóba való réz csap. A bronzöntésre utaló nyomok pedig egy bronzöntő vagy kovácsműhely létét feltételezik a közelben. A ház a török ostromok alatt, a 16. század első felében elpusztult, de újjáépítve ezután török korban is használták, amit a ház sarkából előkerült szemes kályha alapja bizonyít. A török korból sok kerek gödröt is kiástunk (a járókelők számára ez tűnhetett fel leginkább - I. M.), bennük díszes, mázas kerámiák, talpas tálak, kályhaszemek, kemenceszemek, török-kori égető bakok voltak. Ezek alapján közelben egy fazekas műhelynek kellett lennie. Sok apró fém lelet, vasszerszámok, mezőgazdasági szerszámok, sarkantyú, 15-16. századi pénzek kerültek még elő. A török korban rácok lakták ezt a várost, és kimondottan e balkáni népessségre utaló kerámiát is találtunk itt. Összességében tehát igen gazdag leletanyagot tártunk fel ezen a helyen. - Folytatódtak-e közben a munkák a Vízivárosban lévő egykori dzsámi épületében ? - Február-márciusban egy kéményt kellett elbontanunk ahhoz, hogy a női karzatról a minaretbe vezető ajtónyíláshoz hozzáférhessünk. Ez az ajtónyílás teljes épségben megmaradt, és a bontás eredményeként a minaret kilenc lépcsője most már alulról is megközelíthető. Tehát a dzsámi kutatása szintén folyt, melynek rekonstrukciója után ez lesz a török birodalom legészak-nyugatibb, kétszintes, fennmaradt imaháza. - Milyen jelentős leletanyaggal szolgált még az idei év ? - A Molnár-soron a szeminárium-kert leomlott támfala mögötti földből római kori téglaégető kemence került elő. Ez annyira jó állapotban maradt fenn, hogy be is lehetett volna mutatni, de az építőköveket megvizsgálva kiderült, hogy a kemence fala feliratos római oltárkövekből készült. így azután 14 darab, különböző római oltárkőhöz tartozó maradványra leltünk, amelyet Jupiter isten tiszteletére állított egy Solvában állomásozó hadtest, a pannonok egyes számú segédcsapata. Ez a 106-270 között épült szentély rendkívüli forrásanyag a kutatás számára, bár a kövek feliratainak megfejtése a jövő évben fog folytatódni. - Hol fog kezdődni jövőre a feltárási munka? - Mivel az épülő Dorog-Esztergom távvezeték néhány oszlopa régészeti lelőhelyre esik, március-április környékén ezeket az oszlophelyeket kutatjuk meg a Táti út mellett, ahol főként Árpádkori anyag kerülhet elő. - Köszönöm a beszélgetést és további eredményes munkát kívánok! Istvánffy Miklós % Székely karácsony Hóba temetkezett csíki havasokon Áron - egymagában, fönn a Madarason. Uram, fohászkodik, fiad megszületett, Karácsony este van ... hogyha megteheted... Te, aki rendezed ezt a nagy világot, Juttass nekünk is egy kicsi boldogságot! Hallottalak, Áron, de nem mondottad: kinek ? A népemnek, Uram, szegény székelyeknek. Az Úr kicsit hallgat, majd így szól: Te Áron, Jó kedvemben kaptál, legyen úgy, nem bánom. De még mielőtt a kérést teljesítem, Valamit meg kéne magyarázzál nekem. Én a székelyekről hallottam eleget, Regéltek már rólatok hideget, meleget. Tudom, hívők vagytok, sokat imádkoztok, De szidásomban is világelsők vagytok. S bár magatokat székelynek valljátok, Kiválasztott népem neveit hordjátok: Áron, Abel, Mózes, Dániel és Dávid, Az egész Biblia egész Ábrahámig. Hajói meggondolom, szinte már úgy vélem, Hogy Csicsó Názáret, s Ditró Jeruzsálem. A székely észjárás, lám, furcsa mód csavaros, Nem gondolod, hogy itt valami zavaros? Mert - ha jól értettem - magyar a beszéded, Mégis a székelyek boldogságát kéred. Miféle náció, ha a nyelve magyar? O, Uram, szólt Áron, hisz a székely is magyar... Csak egy kicsivel több, igaz, hogy nem sokkal, De több: legalább úgy három ... vagy négy fokkal... Ott állt a sok fenyő keményen, vigyázba, Gyertyák pislákoltak ezer csíki házban, Megkondult Csíksomlyó máriás harangja, S szelíd korholással szólott az Úr hangja: Jól van, Áron fiam, és most tartsunk rendet, Ez a „kicsivel több" megmagyaráz mindent! Én megértettelek, és most érts meg te is: ... Ezért több a szenvedésetek is! A fenti verset Szélyes Sándor erdélyi versfaragónak tulajdonítják, de számtalan változata ismert Székelyföld-szerte. Mi Vargyason így hallottuk, amikor a református templom avatására érkezett esztergomi képviselő-testület küldöttsége előtt Orbán Ernő székely honfitársunk elszavalta. (B.Cs.A.)