Esztergom és Vidéke, 2005

2005-10-06 / 40. szám

2005. október 6. eszreRSop vip^fre 3 A kereskedelmi kamara vendége volt Járai Zsigmond, a Nemzeti Bank elnöke (Pálos) Szeptember 28-án nagy érdeklődés kísérte Járai Zsigmondnak, a Magyar Nemzeti Bank elnökének látogatását a KEM Kereskedelmi és Iparkamarában. A megyei székházban Juhász József elnök, országos kézműipari aíelnök köszöntötte a vendéget és kíséretét. Elmondta, megyénk multinacionális nagyvállalatai, a közép- és kisvállalkozások, a gyakorlati szakképzésben résztvevők egyaránt kíváncsian váiják a vendég előadását. Járai Zsigmond elsőként az államháztartási hiányt említette napjaink bizonytalan gazdasági helyzete okául. Az MNB megítélése szerint a kormányzattól eltérően nagyobb lesz a hiány, a nemzeti össztermék 7 százalékát is elérheti. Kifejtette a bank elsődleges célját, nevezetesen a forint árstabilitásának elérését és fenntartását. A jegybank közép- és hosszútávú célja nem lehet más, mint a pénzromlás (az infláció) 3 százalék körüli értéken tartása. Arról a kettős helyzetről is szólt, mely sok politikust ábrándok között renget. Nevezetesen tény az is, hogy a magyar gazdaság növekedése jó képet mutat a fejlett nyugat-európai nemzetgazdaságokhoz mérten. Az is igaz ezzel szemben, hogy a velünk együtt csatlakozott kelet-európai országok valamennyien gyorsabban fejlődnek. A legszomorúbbnak azt ítélte a jegybank elnöke, hogy az euróbevezetés tekintetében - az úgynevezett konvergencia-kritériumok teljesítésében - a tíz ország sorában az utolsó helyen állunk. A gazdasági élet szereplői között év közben sok vitát váltott ki a Nemzeti Bank forint-árfolyam politikája. Elismerte Járai Zsigmond, hogy ezzel elsősorban a jelentős exportálók kerültek hátrányba. Viszont ezzel az árfolyampolitikával sikerült elfogadott keretek között tartani az inflációt. Ellensúlyozták valamelyest a költségvetési hiányt, és normális keretek között maradt a bérkiáramlás is. Elismerő szavakkal illette megyénk gazdálkodóit, hogy megtalálták a módját a magas forint-árfolyam miatti veszteség kezelésének. Kemény hangon kritizálta az államadósság alakulását. Amíg 2001-ben ez a szám a GDP 53 százalékát jelentette, 2004-ben már 57 volt, ez év végére meghaladja az 58,2 százalékot. Ráadásul a kormányzat 2006-ra 60,8 százalékot irányoz elő, amely túllépi az uniós küszöböt is. Sajnos - tudtuk meg Járai Zsigmondtól - az államháztartási hiányt továbbra sem sikerül az uniós elvárásoknak teljesíteni. Jelenlegi körülmények között egyedül az infláció kordában tartása elfogadható. Mindenki feszülten várta a Nemzeti Bank elnökének személyes véleményét az eurózónához való csatlakozás tekintetében. Véleménye szerint pénzügyi rendszerünk stabil, de ezzel szemben az állam túlköltekező, így várhatóan le kell mondani arról a vágyunkról, hogy 2010-ig bevezethető nálunk is a közös valuta. Napjaink iskolája családpárti ? Családokért a társadalomban Ezzel a címmel kerül sor az egyházmegyei családok fórumára. Gyermekeink először az óvodában találkoznak a „társadalommal", majd 6-7 éves koruk után az iskola nagyban meghatározza napjaikat és életüket. Mit kapnak az iskolában? Mire nevelik őket? Milyen szerepük van az értékeknek? A családnak? Átengedjük a nevelést, vagy szülői felelősségünk, hogy együttműködő partnerségre törekedjünk az iskolával, ezáltal erősítve a család-szemléletet az iskolában. A délután témájaként közösségeinkről beszélgetünk: mit jelent számunkra közösséghez tartozni, ill. hogyan éljük meg a hiányát. Mit tehetünk érte, melyek sajátos adottságaink, milyen küldetésünk van. A fórum lehetőséget kínál a bemutatkozásra, családcsoportok létrehozásával, működtetésével kapcsolatos kérdések megbeszélésére, programok ismertetésére, információk cseréjére. Gyerekeket is szívesen látunk, nekik külön programot szervezünk! A találkozó időpontja október 8., 9.30-16 óra, helyszíne: Mindszenty József Katolikus Általános Iskola. Program: 9.30: Érkezés, köszöntés, tájékoztatás 10.00: Kezdő ima 10.15: Jelen van-e a családszemlélet az iskolákban? Tehetünk-e érte mi is? Előadók: Blanckenstein Miklós (püspöki helynök), Juhászné Bucsek Mária (tanár, Apor Vilmos Főiskola), dr. Brückner Huba (igazgató, Fulbright Bizottság) 12.00: Kiscsoportos beszélgetés 13.00: büfé 14.00: Családközösségeink - amikor minden működik, és amikor döcög a szekér. Molnár Alajos plébános 14.30: Kiscsoportos beszélgetés 15.45: Közös záró imádság A találkozót vezeti: Bittsánszky János és Sarolta. Jelentkezés: Mezei Attila és Mara, Esztergom, Vár köz 1. tel: 33/402-020, 30/376-8101 A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség megyei zöldtagozatának állásfoglalása A Tát Község határában a svájci tulajdonú Holcim Rt. Által építeni kívánt cementgyár ügye a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Komárom-Esztergom Megyei Zöldtagozatát a következő állásfoglalás megfogalmazására késztette. Határozottan tiltakozunk az ellen, hogy a gyár a tervezett helyen fölépüljön, és ezáltal újabb súlyos környezeti terhelés érje az amúgy is terhelt területet. Félrevezetőnek tartjuk és elítéljük a részvénytársaság vezetőinek azon nyilatkozatát, amelyben úgy fogalmaznak, a jelen helyzetben nem kívánnak veszélyes hulladékot égetni a cementgyárban. Nyomatékosan felhívjuk Nyergesújfalu Város Önkormányzata Képviselő-testületének figyelmét, hogy a gyár felépülését követően az esetleg mégis elégetendő veszélyes hulladékok miatt, valamint a kezelésük, szállításuk és tárolásuk során keletkező meghibásodások, előforduló balesetek során a környék polgárait érő veszélyek, károsodások miatt kizárólag őket terheli felelősség. A. térség környezeti állapotának megóvása mindannyiunk feladata. Éppen ezért felhívjuk minden érintett figyelmét a környéken élők véleményének, érdekének messzemenő figyelembe vételére, érvényre juttatására. A Fidesz-Magyar Polgári Szövetség Komárom-Esztergom Megyei Zöldtagozata felajánlja segítségét mindazon polgárok, önkormányzatok, szerveződések számara, akik, amelyek a beruházás térségünkbe telepítése ellen lépnek fel. Kövecs Károly elnök Vidám szüreti felvonulás Október elsején, szép őszi időben rendezték meg a hagyományos szüreti felvonulást. A menet Szentgyörgymezőről indult, a végállomás pedig az autóbuszmegállóval szembeni Gazdakör épülete volt. Menet közben a Széchenyi téren a felvonulás táncos, zenész és lovas résztvevői műsort adtak a Városháza előtt, ahol népes közönség, valamint az önkormányzat és a polgármester nevében Koditek Pál képviselő fogadta őket. A pilismaróti mazsorettek először vettek részt az esztergomiak menetében, de máris nagy sikert és vastapsot arattak, csakúgy mint az esztergomi városi néptánccsoport a csárdás-bemutatóval. Közben a jólelkű szentgyörgymezői gazdák bort és pogácsát osztogattak a közönségnek. Kíváncsi voltam arra, hogyan tetszett a szüreti parádé, ezért megkérdeztem egy nézőt az érdeklődő közönség soraiból: - Én nagyon jól éreztem magam, színvonalas volt a műsor, a bor és a pogácsa nagyon ízlett. Az lenne igazán jó, ha egész évben szüret lenne! Irénke ajándékai Irénke. Mindenki csak így ismeri és szólítja. Kórházunk foglalkoztató részlegén dolgozik nyugdíjasként fél-műszakban, nyolctól délig. Van egy kis műhelye, ahol a betegekkel csoda-dolgokat művel. Nem nagy dolgok ezek, de elidegenedett világunkban már nagyon is nagy jelentőségűek. Az üvegfestéstől a bábkészítésig, az egyszerű rajzokig sok minden készül is. De nem annyira a „produktum" a lényeg, hanem az, hogy munka közben a betegek kiöntik szívüket, lelküket Irénkének. Meghallgatja őket, és különböző praktikus tanácsokkal látja el őket. Elvált szülőket boronál össze, a munkanélküliek és a hajléktalanok részére is akad egy-két jó ötlete. Irénke magánéletében minden idejét az unokáira fordítja. Szeretettel, de szigorúan neveli őket. Irénkétől már sok olyan ajándékot kaptam, amit a betegekkel közösen készítettek. De a legszebb adomány, hogy hitet, erőt, önbizalmat ad minden hozzáfordulónak! (dezső) Római zarándoklat a vatikáni magyar kápolna jubileuma alkalmából A Szent Péter-bazilika altemplomában található Magyarok Nagyasszonya kápolnát II. János Pál pápa 1980. október 8-án szentelte fel. A negyedszázados jubileum alkalmából a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia október 8-ára római zarándoklatra hívja a katolikus hívőket. A kápolna megszületésének körülményeit, művészeti és történelmi jelentőségét Farkas Attila, az Országos Egyházművészeti és Műemléki Tanács titkára ismerteti. A vatikáni magyar kápolna annak a XI. századi zarándokháznak és az ahhoz tartozó kápolnának az örököse, amelyet Szent István király emelt az Örök Várost felkereső magyar zarándokok számára. A Szent Király „Nagy Legendája" tanúsítja, hogy István „a világ fejében, Rómában, István első vértanú nevére tizenkét kanonokból álló, minden tartozékkal bővelkedő gyülekezetet állított, és egy kőfallal körülkerített telepet, házakkal és vendégfogadókkal azon magyaroknak, akik imádkozás végett felkeresik az Apostolok Fejedelmének, Boldog Péternek küszöbét." Ez a középkori épületegyüttes 1776-ig állt, mígnem az új Szent Péter-bazilika sekrestyéjének bővítése miatt kényszerűen lebontották. Az egykori magyar zarándokház emlékezetére elsőként Serédi Jusztinián hercegprímás 1929-ben, ezt követően pedig a Magyar Katolikus Püspöki Kar 2000. október 8-án helyezett el emléktáblát a bazilikát a sekrestyével összekötő folyosón. A Vatikáni Magyar kápolna gondolatát Lékai László bíboros, prímás vetette fel, aki az 1977-ben megtartott bíborosi konzisztórium alkalmával azzal a kéréssel fordult VI. Pál pápához, hogy a lebontott, ősi magyar szentély helyett, a Szent Péter-bazilika altemplomában jelöljön ki helyet a magyar kápolna kialakítására. Lékai bíboros egyben meghatározta a kápolna létrehozásának eszmei célját is: „Első célja, hogy a Magyarok Nagyasszonya kápolna, a Szent István-féle szellemi örökség folytatása legyen. »Mindig közelebb Rómához, a továbbélő Péterhez... «Második célja, hogy a Magyarok Nagyasszonya római otthonában testvérként találkozzanak az itthoni és külföldi magyarok, akik nemegyszer felfogásban és érzelmileg távol állnak egymástól. Végül a kápolna harmadik célja a Pax Europae, Európa békéje kimunkálásában irányt mutatni a magyar szentek éltéből vett jelenetekkel, amelyek a kápolna falait díszítik." A tervet VI. Pál nagylelkűen felkarolta és a San Pietro „grottának" nevezett altemplomában egy addig raktárnak használt helyiséget jelölt ki a magyar kápolna számára. Mivel a grotta egyben a pápák temetkezési helye, talán az sem véletlen, hogy az építkezés közben elhunyt VI. Pál pápát kápolnánk közvetlen szomszédságában helyezték örök nyugalomra. Meghívásos pályázat alapján hat jó nevű magyar szobrász Csikszentmihályi Róbert, Kiss Kovács Gyula, Kiss Nagy András, Kiss Sándor, Kő Pál és Marton László - kapott megbízást az oldalfalak domborműveinek elkészítésére. A stiláris különbségek ellenére, a belső tér egységének megteremtése érdekében a művészek vállalták, hogy a domborműveket azonos nagyságrendben, édesvízi kemény mészkőből (travertin) készítik. Az egyenes záródású hátfal egész felületét Varga Imre Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész rézdomborítása tölti ki a honfoglalás kori magyar tarsolylemezek életfamotívumaival és három-három szkíta aranyszarvas ábrázolásával. Ezen a pogány múltat jelképező, nagyméretű, mattírozott arany háttéren helyezkedik el a Gyermekét tartó kun arcú Madonna szobra, az ősi Nagyasszony-tisztelet újszövetségi betelj esítőjeként. A szentély első ajtónyílásának lépcsőjéről lép le a kompozíció második figurája - Szent István király -, vállán az acéllemezből készült koronázó palásttal, jobbjában a Szent Koronával. A látomásszerű jelenet azt a pillanatot idézi, amikor az országépítő király felismeri a jövő útját, amely a védelmet nyújtó Magyarok Nagyasszonyához és a népét befogadó keresztény Európához vezet. A kápolna zárófalának díszítésére a Rómában élő, magyar származású Amerigo Tot-ot (Tóth Imre) kérték fel, aki ellipszis alakú bronz domborművét egy-egy jelenettel négy mezőre osztotta: II. Szilveszter pápa koronát küld Szent Istvánnak, III. Callixtus a nándorfehérvári győzelem emlékére elrendeli a déli harangszót. A harmadik mezőben a kápolna-adományozó VI. Pál és Lékai bíboros, a negyediken pedig a kápolna 1980. évi megáldásának jelenete látható. A hosszanti falat eredetileg tíz-tíz dombormű díszítette, a magyar szentek és boldogok életéből vett egy-egy jelenettel. Az első csoporthoz azok tartoznak, akik Magyarországon születtek és itt is éltek: Szent István, Szent Imre, Szent László, Árpád-házi Szent Margit és Boldog Özséb. A második csoportot alkotják azok, akik külhonból érkeztek hazánkba: Boldog Gizella, Szent Adalbert, Szent Gellért és Boldog Dominici János. A harmadik csoportban azok kaptak helyet, akik tőlünk származtak idegen földre, és ott tevékenykedtek: Boldog Magyar Mózes, Skóciai Szent Margit, Boldog Piroska (azaz Iréné), Árpád-házi Szent Erzsébet, Boldog Szalóme, Szent Izabella (azaz Portugáliai Szent Erzsébet), Tuolouse-i Szent Lajos, Boldog Erzsébet szűz, Szent Kinga, Boldog Jolán, Szent Hedvig (azaz Jadwiga). A közelmúltban egészült ki a szentek és boldogok galériája Boldog Apor Vilmos püspök, vértanú alakjával (Lebó Ferenc munkája), valamint a Boldgg Batthyány-Strattmann Lászlót ábrázoló domborművei (Oláh Éva alkotása). Az ábrázoltak sora sokoldalúan bizonyítja annak a hitből táplálkozó erkölcsi erőnek hatékonyságát, amelyet nem csupán a középkori szerzeteseszmény ihletett, hanem az a törekvés is, amely a keresztény uralkodóházak kiterjedt családi kapcsolatai révén a keresztény Európa szellemi egységét és közös kultúráját szolgálta. Erre célzott boldog emlékű II. János Pál pápa is, amikor 1980. október 8-án megáldotta a Magna Domina Hungarorum kápolnát. Szavai mindmáig időszerűek: „A szentek életművéből született meg a Krisztus evangéliumára épített európai civilizáció, származott az igazi humanizmus kovásza, amelyet áthatottak az örök értékek... A hit eme tanúinak állhatatossága folytán megnyílott távlat ma is időszerű. Azt a kiváló utat jelenti, amelyen haladva tovább építhetjük a békés, szolidáris, valóban emberi Európát..."