Esztergom és Vidéke, 2004

2004-05-27 / 21-22. szám

www.esztergomesvideke.hu PoV^ Babits aV . asooitetcr,,.­\ ..;; • 5/' 'nyytár ^EG L (LJ L - V Alapíttatott 1879-ben — Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig POLGÁRI HETILAP E-mail: esztergomesvideke@vnet.hu I j sorozat — XIX. évfolyam, 24T-21'r'szam — 2004. május 27. Ára: 100 Ft Pünkösdi misék Dr. Erdő Péíer bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szom­baton délben Csíksomlyón, vasár­nap 10.30-kor már az esztergomi Bazilikában celebrál misét. Ugyanekkor a bérmálás szentsé­gében részesíti az arra felkészített fiatalokat. Magyari Lajos Csíksomlyó A föld, ha könnyet, sósat könnyezik, s felette a felhők is másként járnak, ámul a lélek, szorong, könnyebbedik: végül megadja magát a csodáknak... Isten itt velünk van, bennünk óriásul, dac és félelem mintázza meg Arcát, a végtelenség itt áhítattá másul, s ma paranccsá féljük hirdetetlen harcát. Pogány időkből tévedve, csak hajt a szív, napkelte elé a lélek ostora parancsol, valami furcsa, rejtett szózat idehív, míg az Idők Idője semmivé rovancsol. Kél a fölséges Nap, stációinkat beragyogja: egy-egy fekete-vörös évszám mindenik, mit kévékké kötött a kín marokja ­asztaggá rakva majd sorsnak betelik. De addig jönnek száz meg száz határból: áldott asszony, büszke férfi, esett pária, bűvös ösvényen vágtat, vánszorog, vagy lábol, kit hív a könnyes-boldog Asszony-Mária! Kányádi Sándor Invokáció Nagyasszonyunk hazánk reménye tekints a déli féltekére bús nemzeted csekély paránya ítélve örök árvaságra zokogva esd mint pusztában a zsidókat hajdan az Úr vezéreld óvjad segítsd a nyelvben bujdosókat s vezesd a vándorénekest Konferencia: Magyar közösségek Európája (Pálos) A múlt hét derekán a Párkányban és Esztergomban rendezett konferenciát széles nemzetközi érdeklődés kísérte. Ezt az eurorégiós ta­nácskozást a Kisebbségekért Pro Minoritate Alapítvány, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, valamint Esztergom önkormányzata rendezte. Párkányban Szigeti László, az MKP alelnöke nyitotta meg az eszme­cserét, aki hangsúlyozta: mindez a Mária Valéria híd újjáépítése nélkül nem létezhetne. Schmitt Pál, a FIDESZ - MPSZ alelnöke méltatta a két testvérváros, Esztergom és Párkány szerepét a konferencia létrejötté­ben. Gál Kinga, a Magyar Tudományos Akadémia főtanácsosa után Tomka György, a Muravidék képviseletében, Deák Ernő, az ausztriai magyarok delegáltjaként szólt. Németh Zsolt, az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Kárpát-medencei összmagyarság és a szórvány­magyarság közös érdekéről, Matolcsi György gazdasági kérdésekről adott elő. Kovács Miklós Kárpátaljáról, Duray Miklós Felvidékről, Ádám Jenő Horvátországból, Józsa László a Vajdaságból érkezett és szólt a jelenlévőkhöz. A folytatás Esztergomban, a Vármúzeum díszter­mében zajlott, Martonyi János korábbi külügyminiszter elnökletével. Miután Meggyes Tamás polgármester köszöntötte a vendégeket, Bugár Béla MKP elnök, Tőkés László püspök, az Erdélyi Nemzeti Tanács elnö­ke és Kovács Miklós mondta el a témához fűzött gondolatait. A zárszót Orbán Viktor korábbi miniszterelnök tartotta. A tanácskozás részvevői egy nyilatkozatot is aláírtak, melyet a szomszédos államokban élő ma­gyar közösségek fogalmaztak meg az Európai Unió bővítése alkalmából. Bamberg testvérváros kulturális műsora (P.) Csütörtökön érkezett Esztergomba testvérvárosunk, Bamberg küldöttsége, élén Herbert Lauer főpolgármesterrel. A vendégeknek pén­teken délelőtt városnéző és múzeumlátogató programjuk volt, délután Gerhard Schlötzer fotográfus kiállításán vettek részt. Itt városunk ne­vében Koditek Pál, a KISB elnöke mondott köszöntőt, amire Herbert Lauer főpolgármester válaszolt. Beszédében meleg hangon emlékezte­tett meg a testvérvárosi kapcsolat eltelt évtizedére is. Ezt követően bambergi zeneiskolások vonós kamaraegyüttesét és kamarakórusát hallhattuk Astrid Schön zeneigazgató dirigálásával. Gerhard Schlötzer fotóművész kiállítási anyaga, a 35 darab nagymé­retű, absztrakt figurákat tartalmazó fekete-fehér alkotás betöltötte a Megyeháza dísztermének paravánjait. Hanemann Regina bambergi múzeumigazgató méltatta a kiállító művész életpályáját, aki a negyve­nes éveinek elején jár. A berlini egyetemen művészettörténetet tanult, főként az építészetet kedveli és örökíti meg. A Felső-frank Művészeti Egyesület tagja. Alkotásait eddig Bambergben,Pozsonyban, Prágában mutatta be. Érdekesség, hogy a váci Forte gyár papírjaira dolgozik. Szombaton délelőtt jubileumi ünnepséget tartottak a Megyeházán, melynek keretében a két város vezetői - Meggyes Tamás és Herbert Lauer - aláírásukkal megerősítették a tíz éve kötött testvérvárosi szer­ződést (fotónkon). Ezt követően átadták a Boldog Gizella-díjakat, majd egy sétahajózás után a Bazilikában orgonakoncertet hallgattak meg. KEPVISELO-TESTULETI ULES Három óvoda és a Kereskedelmi Szakközépiskola vezetőinek megvá­lasztását követően több, a városképet érintő ügy került az esztergomi önkormányzati képviselők asztalára. A csütörtök esti ülésen először a helyi építési szabályzat életbe lé­péséig szükséges átmeneti intéz­kedések módosításáról döntött Szent István városának önkor­mányzata. A majdan az egész városban ha­tályos szabályok kidolgozásáig, el­fogadásáig és hatályba lépéséig ko­rábban ideiglenes jelleggel elfoga­dott szabályzat a döntéssel kiegé­szült azzal, hogy az építési enge­dély-kérelem elbírálása során a tervezett építménynek a meglévő környezethez való illeszkedését kell vizsgálnia a hatóságnak. Kiterjesztették a város egyes te­rületeit érintő változtatási tilal­mat néhány területre, amelyek szabályozási terveinek elkészítése folyamatban van, mint például a Szamár-hegy, a Palatinus-tó kör­nyéke vagy a Víziváros, illetve a Kölcsey utca egy szakasza. Knapp János Pál alpolgár­mester módosító indítványát elfo­gadva úgy döntöttek a képviselők, hogy ahol a területrendezése, köz­művesítése biztosított, és a terve­zett építkezés nem ellentétes a vá­rosfejlesztési elképzelésekkel, a Városfejlesztési Bizottság javasla­tára a képviselő-testület egyedi el­bírálás alapján a tilalmat felold­hatja. Meggyes Tamás felkérte az egyéni választókerületekből a testületbe jutott képviselőket, hogy képviseljék a területükön építkezni kívánók érdekeit az eljá­rás során, illetve támogatta azt a képviselői indítványt, hogy Esz­tergom-kertváros területén a rész­önkormányzatnak is legyen a Vá­rosfejlesztési Bizottsághoz hason­ló javaslattételi joga. Ezután Finta György mutatta be az általa tervezett, a Prí­más-szigeten a Széchenyi-terv tá­mogatásával épülő élményfürdő mellett építendő gyógyszálló ter­veit. A helyszín és a „meglévő szállo­da bővítése vagy új építése"-kér­dés eldöntésénél, illetve kiválasz­tásánál figyelembe vett szempont­ok ismertetését követően az épí­tész-stúdió vezetője bemutatta az élményfürdő és a Kis-Duna-par­ton futó sétány közé építendő komplexum különböző nézeti- és metszetrajzait. Több cél is vezette a tervezőket az épületegyüttes koncepciójának kialakításakor: az nem fogja ta­karni a fürdőépület frontját, u­gyanakkor a tervezett száznegy­ven-százötven szoba nagy részé­nek ablakaiból a városra láthat­nak a szállóvendégek. A két zöldtetős épületet fedett folyosó köti majd össze, így a Vár­ból és a Főszékesegyházról nyíló látképbe szervesen illeszkedhet az együttes, amely zárt egészként szolgálja a gyógy-, fürdő- és pihe­nőturizmus céljait. A sétány és a szálló alapjának szintkülönbsége lehetővé teszi, hogy a Kis-Duna-part és a föld­szint kapcsolatát új, elsősorban vendéglátó, kulturális és kereske­delmi funkciókkal töltsék meg: ét­termeket, boltokat helyezzenek el, nemcsak a turistákat, de a várost, az esztergomiakat kiszolgálandó. Ezekkel a funkciókkal kiegé­szülve a két modern épületegyüt­tes az elképzeléseknek jobban megfelelve tudja ellátni azt a stra­tégiai indukátor-szerepet, amelyet a tervek elkészítésének megkezdé­sekor az élményfürdőnek szántak, vagyis hogy Esztergom olyan ide­genforgalmi attrakciójává váljon, amely a benne és körülötte kiala­kul, megtelepülő kapcsolódó szol­gáltatásokkal átalakítja a város tu­risztikai szerkezetét. A tömegvázlatok, az épületet több irányból mutató nézeti rajzok jól érzékeltették az együttes egyik oldalán a fürdő kemény, feszes ar­culatát, a másikon a városképbe harmonikusan illeszkedő, de nem historizáló módon tagolt, cizellált, architektúrájában a régi Esztergo­mot idéző, illetve a Kis-Duna-part átellenes oldalán látható város­képre rímelő homlokzatot. A Finta-stúdió prezentációját követően Pál István, a FAVOR Tervező Kft. munkatársa mutatta be a Mattyasovszky-bástya belse­jében található ingatlanok, a feltá­randó épületegyüttes, közte egy középkori törökfürdő együttesé­nek műemléki rehabilitációjának terveit. A testület által tavaly elfoga­dott ingatlanhasznosítási koncep­ció előírta a műemléki szempontú felújítás, rehabilitáció megterve­zését a korabeli harcmodor kihívá­sainak megfelelően a törökök által átépített, illetve kiegészített vár­falak, védművek rendszerébe il­leszkedő építmények esetén. A falakon belül rejtőző kis für­dő kupoláját jelenleg többméter­nyi földréteg takarja, annak visz­szabontásával és a környező tel­kek megnyitásával felszínre hoz­hatóak és teljes súlyukban meg­mutathatóakká válnának a bástya tömbje mellett álló falak és ki­szolgálóépületek. A Mattyasovszky-bástyával kapcsolatban kidolgozott hipoté­zis a történelmileg és turisztikai­lag a Kis-Duna-part legizgalma­sabb területévé váló falak közé idegenforgalmi, vendéglátó funk­ciók telepítésével számol, de a ter­vező „maximum-program"-ként elképzelhetőnek tartotta az erede­ti fürdő mai követelményeknek megfelelő megépítését is. Meggyes Tamás polgármester szerint a koncepció elfogadása ese­tén idén év végéig elvégezhető a terület teljes feltárása, és ameny­nyiben a majdani hasznosításra, működtetésre, illetve a koncepció­nak megfelelő építési munkák el­végzésére szakmai befektetőt talál az önkormányzat, már jövőre megkezdődhet a tervek kivitelezé­se is. Egy nemrégiben hatályba lé­pett jogszabály adta lehetőséggel élve a testület felmentést adott a Simor János utcai autóbusz-pálya­udvaron megálló, várakozó, közcé­lú szállítási feladatot végző autó­buszok üzemeltetőinek a közterü­let-használati díj megfizetése alól. Kedvező módosítással megnö­velték a lakásfenntartási támoga­tás adható évi összegét, a korábbi, egy fűtési szezonon, vagyis hat hó­napon keresztül adható havi négy­ezer forintos összeg helyett ezen­túl évi, vagyis tizenkét hónapon keresztül havonta háromezer-ket­tőszáz forint támogatás adható. Folytatás a 3. oldalon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom