Esztergom és Vidéke, 2003

2003-10-09 / 40. szám

2003. október 9. ^^^ Esztergom és Vidéke Felhívás! Tisztelt Esztergomi Polgárok! Az Esztergom Barátainak Egyesülete, a hajdani Sétahely szépítő Egylet eszmei jogutódja ez év őszén ünnepli megalakulásának 20. évfordulóját. Az ünnepi alkalomból városunk legnagyobb festője, Bajor Ágost életműve előtt kíván tisztelegni az EBE tagsága azzal a kiállítással, melyet 2003. november 6-9. (csütörtök-vasárnap) kö­zött rendez a Vármegyeháza dísztermében. A kiállítás annyiban rendhagyó, hogy ez alkalommal nem a múzeumokban őrzött alko­tások kerülnek bemutatásra, hanem az esztergomi polgárok laká­saiban őrzött Bajor Ágost festményekből, rézkarcokból, színezett tusrajzokból, különféle grafikai alkotásokból (például ex librisek, régi esztergomi arcok, stb.) szeretnénk kiállítást rendezni. A kiállítás címe: Bajor Ágost Esztergoma Azt gondoljuk, hogy sok polgár őriz - immár három generáció óta - Esztergom máig legnagyobb festőjétől olyan alkotást (alkotá­sokat), melyeket egy közös kiállítás keretében a város közönsége előtt kellene bemutatni. Elképzelhető, hogy felbukkannak olyan, eddig ismeretlen művek is, melyek bővíthetik a szakemberek eddi­gi ismereteit. A kiállításra felajánlott művekből a bemutatásra alkalmas al­kotásokat szakértő zsűri bírálja. A zsűri tagjai: dr. Prokopp Mária művészettörténész, egyetemi tanár, Cséfalvay Pál művészettörté­nész, a Keresztény Múzeum igazgatója, dr. Horváth István régész, múzeumigazgató, Bánhidy László művészettörténet-szakos ta­nár, Koditek Pál, az Esztergom Barátainak Egyesülete elnöke. Milyen műveket várunk a kiállításra? A címadó téma szerint kizárólag Esztergomot (utcát, házakat, embereket) ábrázoló, különböző technikával készült művek kerül­nek kiállításra - kötöttség nélkül. A műveket abban a keretben (vagy keretezés nélkül) várják, ahogy az jelen állapotában látható. A kiállításra több művet is fel lehet ajánlani, a zsűri javaslata alap­ján azonban nem mindegyik alkotás kerül(het) bemutatásra. A kiállításra szánt művek átadásának helye, időpontja: A tárlatra felajánlott alkotásokat a Balassa Bálint Múzeum iro­daépületében (Mindszenty tér 5., tel.: 412-185) lehet átadni októ­ber 20-24-én (hétfő-péntek), naponta 9-11.30 és 13-15.30 óra között, átvételi elismervény ellenében. (Kérjük, azonosítás végett a kép hátoldalára írják rá a tulajdonos nevét, lakcímét és telefonszá­mát.) A kiállítás zárását követően a műveket szintén a Balassa Bálint Múzeumban lehet átvenni november 12-14-én (szerda-péntek), na­ponta 9-11.30 és 13-15.30 óra között. A kiállítás helye: A „Bajor Ágost Esztergoma" című kiállításnak a Vármegyeháza díszterme (Deák F. u. 3., 1. em.) ad otthont. A megnyitó november 6-án (csütörtökön) délután 17 órakor lesz, és 9-én (vasárnap) 17 órakor zár be. A kiállítás pénteken, szombaton és vasárnap 10-17 óra között lesz látogatható. (Az Esztergom Barátainak Egyesülete ünnepi közgyűlése november 7-én, pénteken 17 órakor kezdődik a díszteremben, melyre az egyesület tagjain kívül ezúton is minden érdeklődőt szeretettel hívunk és várunk!) A tárlat megtekintése ingyenes, de az Esztergom Barátainak Egyesülete köszönettel fogadja és várja a látogatók önkéntes ado­mányait, melyet az egyesület Ifjúsági Tagozata által szervezett Városvédő Tábor megrendezésére fordít! Tisztelt Esztergomi Polgárok! Az Esztergom Barátainak Egyesülete vezetősége bízik abban, hogy felhívása mindenkihez eljut, és meghallgatásra talál a város lokálpatrióta polgárainak körében. A polgári kezdeményezés sikerében bízva, az EBE vezetősége nevében Tisztelettel: Koditek Pál elnök • KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE MÚLTJÁBÓL fwj^nrr'Jaí*^ «*Jíj^mm^J7ue .miWi J,W ' jmpmit monOMil - tyí? ejk iw tuti)" -nr- • j öor- ^vnlU4t»41til tw r£miJ.l ijxaz ij.iklvS^jJiijSf ytjptrwr-'jij^j; VC »U>tci4f-tO>i|iÍJ» rí-il -li>vj% í«jr<r< utNcMr q, IffXtc jm <MJif-(»'Vf <JTu^«u-íaotLm rTpoj^f Twrwpiou * tr v» wtl tiw-.Pr rhíin nnww) Atvitrun 7 JttlUp", < 4L twífW, - N< vilit mtA ei^e xníil (nl - tpofwq-r­L nl íjitf" OW-Í \wp*t< Ktr W MtUó.^ Tj ou\ <tjt i. IwEflHf VwZwSsi teckjxry íj^í? «Ucuj- «i Ttejii V \>a tpnJtrr rnijnui cc ­fyít AV é V Méltóságteljes emlékezés az Aradi vértanúk terén Alig egy évtizede, hogy önkormányzati képviselői kezdeménye­zésre az Aradi vértanúk terén emlékoszlopot állítottak a nemzet hő­seinek. Hétfőn kora délután itt zajlott az emlékezés, amelyen minden elő­zőnél nagyobb volt polgáraink részvétele. Örömmel láttuk, hogy vá­rosunk iskolái most már szervezetten, igazgatóikkal, tanáraikkal az élen jöttek el. Hagyományosan a Hősök teréről indult a kegyeleti staféta, me­lyet ezúttal is a Dobó gimnázium fiú-, illetve leánycsapata nyert. Az ünnepségen a város képviseletében Gerendás János tanügyi irodavezető mondott ünnepi beszédet. Hangsúlyozta: az aradi tragé­dia tanulsága is az, hogy nem lehet zsarnoksággal szabadságot, de­mokráciát, jóléti társadalmat teremteni. A forgatókönyv szerint ezután a kertvárosi Arany János Általá­nos Iskola tanulói következtek: szépen összeállított versekkel, zené­vel, énekkel tisztelegtek nemzetünk vértanúinak emléke előtt. A kegyeleti staféta eredményét Pál György sportcsarnokigazgató ismertette, és osztotta ki a díjakat. Az ünnepség végén az önkormányzat, a társadalmi szervezetek képviselői, majd város polgárai helyezték el az emlékoszlop talapza­tán az emlékezés mécseseit és a hála virágait. (Ps) In memóriám Peternák Gusztáv (P) A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmér­nöki karáról frissdiplomás­ként fél évszázaddal ezelőtt érkezett Esztergomba, a mai generáció már itteni várospol­gárként tisztelte. Kollégái, ta­nítványai értékelték nagy tu­dását és emberszeretetét. Az utóbbi időben betegsége miatt már nem mozdult ki Irinyi úti lakásából, mégis váratlanul ért mindannyiunkat a hír: Peternák Gusztáv életének 75. évében eltávozott közü­lünk. Temetése október 6-án volt a Belvárosi Temetőben, az érte mondott gyászmisét aznap 9 órakor a Szent István kápolnában tartották. Felesé­ge, fiai, unokái, menyei, roko­nai és számos ismerőse vett tőle búcsút. Évtizedeken át együtt dolgozott Németh Já­nos közgazdásszal nemcsak közös munkahelyükön, ha­nem a műszaki és természet­tudományi egyesületben is. Temetése napján így emléke­zett róla: - Megadóan tűrt betegség, hosszú szenvedés után szep­tember 26-án eltávozott az élők sorából. Gazdag alkotó élet, nemes érzelmeket hordo­zó szív szűnt meg dobogni. Kedves megszólításként csak „Guszti"-nak hívták ismerő­sei. Nagyszerű személyisége, igaz embersége sok tisztelőjét hívta a végső búcsúztatóra ok­tóber 6-án a Belvárosi temető­be. 1954-ben fiatal mérnök­ként jött városunkba, ahol az ún. Repülőgépgyárban, a Re­lében, a Labor MIM-ben dol­gozott az üzemvezetői szinttől a főmérnöki beosztásig min­dig és mindenhol nagyfelelős­ségű feladatokkal vezetői be­osztásban. Mindig szervezett, kereste az újat, a jobbat a szakmailag magasabb rendűt. Kétdiplomás mérnökként is mindig fejlesztette tudását, tanult és tanított. Technikus és mérnök generációk nevelő­je volt, műszaki kultúrák ki­alakítója, ezzel is segítve váro­sunk térségének fejlődését. Nemcsak az ipar, hanem a közélet területein is igénybe­vették magas fokú felkészült­ségét, konstruktív gondol­kodását. Vezetőségi tisztsé­gekre kérték fel a helyi Autó­klub, Éremgyűjtők Egyesüle­tében, az igazságszolgáltatás­ban, de főként a Gépipari Tu­dományos Egyesületben, a Műszaki és Természeti Egye­sületek Szövetségében, a Technika Háza újjáépítésében ért el múlhatatlan eredmé­nyeket. Hobbiként kezdte és művé­szi magasságokba emelte érem- és plakett-alkotásait, amelyek múzeumok, magas rangú közéleti személyiségek féltve őrzött értékei. Korai leromlott egészségi állapota a legnagyobb korlátot a további értékalkotásban okozott. Emléke kitörölhetetlen ­nemcsak családjában, de a megszámlálhatatlan tisztelő­jében. Szellemisége sokakban él tovább. Nyugodjon békében!

Next

/
Oldalképek
Tartalom