Esztergom és Vidéke, 2003

2003-10-02 / 39. szám

Az Aradi vértanúk emlékére október 6-án, hétfőn 13 órakor városunk Önkormányzata ünnepi megemlékezést szervez az Aradi vértanúk terén Beszédet mond: MEGGYES TAMÁS polgármester A megemlékezés előtt, 12.45-kor ide fut be a hagyományos Kegyeleti staféta is Közreműködnek a kertvárosi Arany János Altalános Iskola diákjai Vértanúink lelkiüdvéért 18 órától szentmise lesz a Belvárosi Plébániatemplomban, majd 19 órától ugyanitt komolyzenei hangverseny Dunai Éva, Kaszner Hajnalka, Seres Gerda, Erdős Péter, valamint a Balassa Bálint Vegyeskar és a Városi Szimfonikus Zenekar közreműködésével. Vezényel: Reményi Károly Híd-fesztivál (sms) Nem lett népünnepély az idei Mária Valéria-hídünnep a szó szoros és vágyott értelmében. A programok, mint eddig is, Párkány és Esztergom között oszlottak meg; a szlovákiai oldalon kezdődtek, szombaton mindkét part ünnepelt, vasárnap pedig már csak városunk kínált műsorokat és rendezvényeket a kikapcsolódni vágyóknak. Talán a hűvösebb időjárás, ami az őszi napsütés ellenére elriasztotta a vendégeket, talán a híd mára már természetes jelenléte nem fejtett ki akkora hatást - esetleg a sok nyári rendezvény után elfáradt már a lakosság. Annyi bizonyos, hogy a helyszín feltüntetésének hiánya a plakátokon és a szóróanyagon sokakat először a tavalyi terület, az Erzsébet-park füvére csalt, nekik viszont csalódottan kellett távozniuk onnan. Többen egyenesen kételkedtek abban, hogy megrendezték-e egyáltalán az eseményt, mert egy többnapos program nem maradhat észrevétlenül a város számára ós a könnyűzenei koncertek sokszor zavaróan szoktak hatni ilyenkor... A szervezők szerencsétlenségére ez évben sikeresen oldották meg a hangszigetelést, így meglepetésre valóban kevés jele volt annak, hogy a Prímás-szigeten, a Sportcsarnok mellett élő programok zajlanak. Az egyes műsorblokkok, mint a gyerekprogramok vagy a táncos bemutatók még mozgósították az érdeklődők kisebb, de lelkes tömegét, az esti esztergomi koncertekre viszont már feltűnően kevesen látogattak el. Az Alex and the Paid Holiday és a További Magyar Hangok rétegzenét játszó együttesei már megszokhatták ezt az érdektelenséget városunkban, a legkülönösebb talán az augusztus 19-én a Széchenyi téren sokszor visszatapsolt Friends zenekar népszerűtlensége volt. (Folytatás a 3. oldalon) POLGÁRI HETILAP www.esztergomesvideke.hu; e-mail: emvideke@psinet.hu A magyar történelemben oly gyakori mélypontok és gyász évfordulók között is különleges tisztelet övezi 1849. október 6-át, amikor az orosz túlerőt igénybe vevő Habsburg-hatalom győzelmi mámorában, a legalantasabb ösztönöknek engedelmeskedve kivégeztetett 13 hivatásos katonatisztet, mint „felségárulót". Hogy ki az áruló, mindig a győztes mondja meg. Haynau hiéna-szemében még az egyszerű honvédet bújtató nagyon beteg Madách Imre is az volt, de mindenkit mégsem küldhetett bitóra. Az aradi tizenhárom nevét épp úgy illene tudnunk, mint profán hasonlattal élve - az egykori aranycsapat játékosaiét. Veszíteni ez utóbbiak is tudtak, csak más kockázattal. Haynau vérbírósága a következőket végeztette ki 154 esztendővel ezelőtt: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, gróf Leiningen Károly, Nagy-Sándor József, Pöltenberg Ernő, Török Ignác és grófVécsey Károly tábornokokat kötél által, mint a közönséges bűnözőket, illetve Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Lázár Vilmost, és Schweidel Józsefet „kegyelemből" puskagolyóval. Idegen hangzású neveik ellenére valamennyien a magyar szabadság vértanúi lettek. A legendás lengyel Bem apó és a vakmerő angol Guyon Richárd példája is azt bizonyítja, hogy az önkényuralom elleni küzdelem nem ismert országhatárokat. Az aradi tizenhárom nevét Esztergomban tér, külön-külön pedig utca őrzi. Reméljük, a lakók tudják, ki van a házsor névtábláján feltüntetve! Október 6-a 1906. óta hivatalos ünnep, de a vesztes nép tudatában kezdettől. Világos az akkori kultúrvilágot is megrázta. A leendő amerikai elnök Lincoln Ábrahámtól Marx Károlyig sokan tollat ragadtak, nem beszélve az olyan írástudó óriásoktól, mint Victor Hugó, Ibsen, Miczkiewicz, Heine és a kevésbé ismert román, szlovák, szerb, osztrák és orosz kortársaik. Ki gondolná, hogy még brazil, argentin és portugál poétákat is megihlette. Ezekről is szól mai számunkban az emlékezés. Zala György szép szecessziós emlékművét - melyet először közlünk esztergomi lapban -1890. október 6-án leplezték le Aradon, de Trianon után a román hatóságok lebontatták. Visszahelyezése, sajnos, ma újra vita tárgya. Reméljük, hogy végül a költők fognak győzni, mert a magyarok szeretetével igazán nem gyanúsítható Octavian Goga is szép verssel tisztelgett Petőfi Sándor emléke előtt. Az 1848/49-es világirodalmi antológiát - amelyből szintén merítünk - Münchenben állította össze az emigráció, jó lenne több nyelvű példájukat itthon is követni. Szállási Árpád dr. Uj sorozat — XVIII. évfolyam 39. szám — 2003. okóber 2. Ára: 75 Ft Az amerikai Kongresszus határozatai a magyar szabadság ügyében, amelyeket Abraham Lincoln terjesztett elő - 1849. szeptember 6. „Elhatároztatott, hogy a magyarok jelenlegi dicsőséges szabadságharca kiérdemli legnagyobb csodálatunkat és lelkes együttérzésünket. Elhatároztatott, hogy mielőbbi győzelmükért és végleges sikerükért buzgón fohászkodunk. Elhatároztatott, hogy az Egyesült Államok kormányának Magyarország függetlenségét, állampolgárainak szabadságát, a lehető legelső alkalommal el kell ismernie, éspedig összhangban azon kormány iránti baráti kapcsolatainkkal, amely ellen ők harcolnak. Elhatároztatott, hogy eme gyűlés véleménye szerint Magyarország függetlenségének kormányunk általi azonnali elismerése olyan kötelesség, amellyel az amerikai polgár tartozik szabadságharcos felebarátaink, a republikánus szabadság általános ügyének, és hogy ez egyetlen nemzetnek vagy népnek törvényes jogaira nézve sem sértő." Alapíttatott 1879-ben — Alapító főszerkesztő: dr. Kőrösy László Megjelent 1944-ig Világos visszhangja