Esztergom és Vidéke, 2002

2002-02-14 / 6. szám

2002. január 31. Esztergom és Vidéke KERT* KONYHA * KEDVTELES * KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna SZELLEMI OLIMPIA — V. forduló 1. Melyik olimpiát nevezték az „előmelegített talpak olimpiájának"? 2. A téli olimpiák történetében elsőként ki volt az a testvérpár és melyik olimpián, ahol a két testvér mint ellenfél egy arany és egy ezüstérmet nyert? 3. A magyar jégtáncospárok közül kiknek sikerült ezüstérmet nyerni és mikor? 4. Ki volt és melyik olimpián a „síkirálynő"-nek nevezett hölgy, aki mindhárom egyéni számban olimpiai bajnok lett? 5. Mikor szerepelt először a téli olimpián a női biatlon, és milyen összetételű csapat nyert olimpiai aranyérmet? A válaszokat szombat délig kérjük a Kupola szerkesztőségébe eljuttatni! * HOBBI-SAROK; Érmék és éremgyűitők (3.) Az érmékről szóló sorozatunk harmadik részében Milakovszky Jánost, Esztergom legismertebb numizmatikusát kértük meg, mondjon néhány szót e különleges hobbi helyi sajátosságairól. - Mindenek előtt szeretném tisztázni a fogalmakat. A numizmatika széleskörű gyűjtői tevékenységet takar. Közvetlenül a régi és a modern pénzek gyűjtését és rendszerezését jelenti, de szélesebb értelemben ide tartoznak a papírpénzek, a szükségpénzek, zsetonok, érmek, plakettek, katonai és polgári kitüntetések, jelvények és az ezek gyűjtésével kapcsolatos szakirodalom is. Esztergomban régi hagyományai vannak az éremgyűjtésnek. Már a múlt század 20-as, 30-as éveiben voltak neves gyűjtők például a Brenner, az Etter és a Roszival családokban. A II. világháború alatt és után, az 50-es évek végéig csökkent az érdeklődés, de már a 60-as évek közepétől kezdett fellendülni a gyűjtő tevékenység. 1967-től a 317. sz. Iparitanuló Intézet Kis-Duna-parti igazgatói irodájában heti egy alkalommal összejöttek a helyi és a környékbeli gyűjtők (Balázs Tibor, Peternák Gusztáv, Roszival Miklós, Maros József, Kálazy Sándor, Csákvári István, Varga István, Csonka Sándor, Tárnái János, Töldezsán István, Vass Imre), és amikor 1969-ben megalakult Budapesten a Magyar Eremgyűjtők Egyesülete, alapítótagok lettek. A helyi csoport egy darabig a Művelődési Házban működött, majd annak megszűnte óta a Szabadidő Központban tevékenykedik Csernus Ferenc igazgató védnökségével. A klubot jelenleg háromtagú vezetőség irányítja, amelybe rajtam kívül Csóka Ferencet és Botka Sándort választotta be a tagság. Csütörtöki napokon szoktunk összejönni 17 órától az ún. Csillag-teremben. Talán meglepően hangzik, de csoportunk többször szervezett Esztergomban nemzetközi numizmatikai egyetemet a Magyar Eremgyűjtők Egyesülete és a Magyar Numizmatikai Társulat közreműködésével. A hazai numizmatikát ismert esztergomi gyűjtők erősbítik, a Pro Numizmatika érem tulajdonosai Peternák Gusztáv, Csóka Ferenc és magam is. A helyi klubnak két ismert éremművész is tagja: Szabó Ferenc és Peternák Gusztáv, akik számos szép éremmel gazdagították táborunkat. A klub tagjai szívesen látnak minden érdeklődőt a csütörtöki klubnapokon, numizmatikai tanácsot pedig a Posta közben található Hobby Boltban kaphatnak az érdeklődők. Ugyanitt szakirodalomhoz és érmekhez is hozzájuthatnak. Milakovszky Jánostól megtudtuk, több jelentős magángyűjtemény is van városunkban, a legnagyobb azonban a Keresztény Múzeum gyűjteménye, amely mintegy 10 ezer darabra tehető. Sajnos, ezek az érmék nincsenek kiállítva, sőt nagy részük még feldolgozásra, valamint rendszerezésre vár. Az esztergomi numizmatikai nyári egyetem hallgatói munka közben * KERTBARATOKNAK Gyalogszőlőből lugast! Egy nyugdíjas kertészkedő ismerősünk kérte a múltkor, ugyan írjunk már néhány sort e rovatban arról, hogyan lehetne a mintegy 15 éves „gyalogszőlőjének" alacsony és számára éppen ezért már egyre nehezebben művelhető - tőkéit lugassá nevelni. Mivel e téma többeket érinthet, próbálunk hát választ adni e kérdésre. Mindenek előtt be kell szerezni a leendő lugas tartóoszlopait, és be kell ásni őket 5 méterenként minden második tőkesorba. A lugas alsó dróthuzala erős és vastag legyen, magassága combközépnél legyen. a felső és a középső huzal vékonyabb drótból készüljön, viszont duplán, hogy a leendő vesszőket közé illeszthessük. A felső szál szemmagasságba kerüljön, a középső pedig az alsó és a felső szál közötti távolság felénél, tehát mellmagasságban legyen. A huzalok alatti tőkesorból minden tőkéről 2 egészséges, vastag vesszőt vezessünk fel az első „emeletig", ott két irányba széthajtva rögzítsük a huzalhoz. A lugasok közötti sorokat ki kell vágni. Ha viszont a lugassorokban tőkehiány van, a kivágandó sorból a legközelebbi tőkét hagyjuk meg. Az ilyen tőkénél mélyen leásunk a gyökér mellett, egy árkot is ásunk a tőkehiány helyére, és a tőkét beledöntjük az árokba. A tőkén csak egyetlen vesszőt hagyunk meg, ha ez felér az első szintig, odarögzítjük, ha nem, akkor pedig két szemre visszavágjuk, s majd az itt fejlődő két új hajtást vezetjük fel az alsó huzalhoz. Ezen az alsó, vastag huzalon alakítjuk ki a vízszintes kordon-alapot. Rajta 15-20 centiméterenként hagyunk kifejlődni egy-egy rügyet, melyekből az első évben egy-egy, a következő években pedig - a visszametszés után 2-3 termővessző fejlődik ki. Az így kialakított kordonon sokkal kényelmesebb dolgozni, hiszen nem kell hajlongani - ami idősebb korban bizony már fontos szempont. Ráadásul a lugason sokkal több fürt nevelhető, mint a gyalogművelés esetén. Kapálni, permetezni, hajtást válogatni, kötözni persze itt is kell, de ezek a munkálatok is könnyebbek a lugasművelésnél. Ezért javasoljuk próbálják ki, hogy érdemes-e áttérni rá?! * ÉLJÜNK egészségesen! A stroke A köznyelvben agyvérzésnek, gutaütésnek, szélütésnek vagy agyi infarktusnak nevezett betegség orvosi neve stroke, ami az angol nyelvben villámcsapást jelent. Valóban sokszor villámcsapásként jelentkezik ez a kór, aminek tulajdonképpen nincs is igazi ellenszere. Hippokrátesz volt az első, aki leírta ezt az agyi katasztrófát, mely leggyakrabban rokkantsághoz és szellemi leépüléshez vezet, és Magyarországon évente 18-20 ezer ember életét követeli. A stroke kialakulásában közrejátszanak az életmóddal összefüggő rizikófaktorok és egyes betegségek. Ilyen a dohányzás, az alkohol, az egészségtelen étrend, a fizikai aktivitás hiánya, a magas vérnyomás, a szívbetegségek, a cukorbetegség. A megelőzés szempontjából fontos az előbbiek kezelése és a stressz csökkentése. Bár a stroke hirtelen súlyt le, mégis gyakran előre jelzi közeledtét. Átmeneti látás- és beszédzavar, arc- vagy testfél zsibbadása esetén azonnal forduljunk szakorvoshoz! Az esetek többségében kevesebb vér jut az agy bizonyos területére, az elégtelen vérellátás pedig károsítja az agyszövetet. A szélütés utáni első órák a kritikusak. Ha a beteg időben kerül szakorvoshoz, a betegség még gyógyítható. Ha viszont a beállt vérellátási zavar néhány óránál hosszabb ideig tart, az agyszövet elpusztul. A beteg nem tud beszélni, elfelejt olvasni, számolni, hall ugyan, de nem érti, és többnyire valamelyik testfél meg is bénul. A betegek többsége depresszióssá válik, néha nem tudnak tájékozódni saját lakásukban, elfelejtik, hogyan kell enni vagy öltözködni. Ebben a stádiumban az orvostudomány már nem sokat tehet. Marad tehát a megelőzés. Ha pedig ennek ellenére mégis bekövetkezik a gutaütés, sürgősen hívni kell a mentőket. Kedves Olvasónk, ha Ön rendelkezik a fent felsorolt rizikófaktorok valamelyikével - esetleg többel is - Jól teszi, ha mérlegeli: egy nagy adag, zsírtól csöpögő sertéscsülök hasábburgonyával, két korsó sörrel és három szelet tejszínes tortaszelet megér-e annyit, hogy utána esetleg hosszú évekig azt sem tudja majd, hogyan is kell egyáltalán enni. Már megint ijesztgetnek! mondhatja most Ön. De gondoljon a közmondásra: Jobb félni mint megijedni! * KERTESZKONYHA Ételek savanyú káposztából Folytatva a múlt héten elkezdett savanyúkáposztás ételek sorát ezúttal két újabb káposztaleves leírását tesszük közzé, mint az előzők, ezek is Horváth Gáborné dr. gyűjteményéből valók. Gazdag káposztaleves 80 dkg disznóhúst és 40 dkg marhacsontot 2 liter vízben fel teszünk főni. 2 evőkanál lisztet zsiradék nélkül aranyszínűre pirítunk, majd kihűtjük. Egy harmadik edényben 1 nagy fej apróra vágott vöröshagymát zsíron megfuttatunk, hozzáteszünk 30 dkg savanyú káposztát, 20-20 dkg felkarikázott sárgarépát és petrezselyemgyökeret, egy ugyancsak felkarikázott paradicsomot, rászórjuk a megpirított lisztet, és kb. 40 percig fedő alatt pároljuk. Végül hozzáöntjük a leveshez, sóval, borssal, kapor és petrezselyem apróra vágott zöldjével ízesítjük, és összeforraljuk. Gombás káposztaleves Sertés- vagy marhacsontból esetleg húslevesporból - levest készítünk. A 30 dkg savanyú káposztát apróra vágjuk, és kevés zsíron, csontlevessel feleresztve puhára pároljuk. 15 dkg gombát felszeletelünk, és kevés csontlében puhára főzünk, l-l szál sárgarépát és pasztinákot, valamint negyedrész zellergumót és 1 fej vöröshagymát felkarikázunk, majd zsíron puhára párolunk. Összeöntjük a káposztát, a gombát és a zöldségeket, hozzáadunk még 15 dkg apró kockákra vágott burgonyát, sóval, borssal, 1 babérlevéllel, 1 kávéskanál cukorral ízesítjük, és puhára főzzük. Tálaláskor tejfölt is teszünk bele. Ráadásként közöljük még a kelfelfújt receptjét is. Egy fej kelkáposztát négyfelé vágunk, és sós vízben megfőzünk. Leszűrjük, kihűtjük és apróra vágjuk. Egy kis fej felaprított vöröshagymát és 25 dkg daráithúst olajon megfuttatunk, majd megszórjuk ételízesítővel. Hozzáadunk 8 dkg félig főtt rizst, 2 dl tejfölt, 3 evőkanál zsemlemorzsát, 3 tojás sárgáját, sózzuk, borsozzuk, végül összekeverjük a kelkáposztával, majd beleforgatjuk a 3 tojás habbá vert fehérjéjét. Kikent, morzsával meghintett edénybe tesszük, tetejére vajdarabkákat helyezünk, és forró sütőben megsütjük. ANYANYELVÜNK GYÖNGYSZEMEI Számos ízes szólás-mondás színesíti nyelvünket, aligha kelhetnek ebben versenyre velünk a nyugati népek. Egyik-másik eredete a múlt ködébe vész, előbányászni származásukat nemcsak szép, de talán szükséges feladat is. A szólások közt kutakodva a címben szereplő mondat ötlött először szemünkbe, melyet olyankor szoktunk mondani, ha jogos jussunkat semmilyen formában - se pénzben, se természetben - nem kapjuk meg. E szókapcsolat a török elleni harcok idejébe vezet bennünket, mikor is a magyar végvári vitézek oly gyakran kényszerültek ezt mondani. Míg az idegen zsoldosok akik jócskán megtalálhatók voltak az akkori magyar várakban - hópénzt kaptak, s abból kellett magukat eltartani, addig a magyarok zsoldját többnyire évi bérrel fizették, és a pénzösszegen kívül ellá„Se pénz, se posztó" tást is kaptak. Ez utóbbi nemcsak élelemből állt, de a ruházatot - a posztót - is a kincstár biztosította . Már amikor biztosította. Mert hogy a kincstár gyakran feledkezett meg a végvári katonákról, előfordult, hogy hosszú ideig se pénzt, se posztót nem kaptak. Egy korabeli feljegyzés így ír erről: „Nincs ország, ahol a küzdő vitézekkel oly keveset törődnének, mint nálunk. Amíg egy jó magyar lovas havi három forintot - s azon kívül semmit se - kapott, addig a császári lovasnak havi 15 forint, s az élelem járt. Pedig a császári nehézlovasnak a török ellenében alig vehették hasznát. Volt idő, amikor egy német gyalogos annyiba került, mint hét jó magyar hajdú." Egy főkapitányi jelentésben pedig ez olvasható: „A keszthelyi őrség 11 év óta semmi fizetést nem kapott, s most elrendelték, hogy 50 lovas és 50 gyalogos a táborba vonuljon. E szegénylegények Keszthelyt minden ellenségtől őrzik és védik, de fizetetlenül és ruhátlanul hadba nem mennek." 1664-ben Lipót császár az alábbi jelentést kapta: „Győrött és Pápán száznál több magyar katona éhen halt. S akik még élnek, szinte árnyékká lettek a nyomorúság miatt. Bár az esztergomi vár magyar katonáinak ellátásáról nincs adatunk, valószínű, hogy hasonló lehetett a helyzet, miután a várat visszafoglalták a törököktől. Bizony, manapság is akadnak emberek - gondoljunk csak a hajléktalanokra! -, akiknek nem jut se pénz, se posztó. De a mai nyelv e szólást már átvitt értelemben is használja olyan esetekre, amikor két megoldásból az egyik sem sikerül. Amikor valaki két szék között a földre ül. A Dr. Mészáros István, a MÉE akkori elnöke '92-ben emlékérmet nyújt át dr. Paskai László bíborosnak