Esztergom és Vidéke, 2001

2001-12-20 / 50-52. szám

2001. augusztus 2. Esztergom és Vidéke • A bajnai kastély A Sándorok lakhelye Bajnán a falu legmagasabb pontján található kastély volt. Mint láttuk, már a mohácsi csatavesztést megelőző századokban itt épített magának udvarházat a Bajnai Both család, majd ezt a XVIII. század közepén Sándor Mihály alakította át főúri lakóhellyé. Sándor Mihály nemcsak saját kényelmének biztosítására tette ezt, a kor szavát követte, hiszen Mária Terézia uralkodása alatt kezdte meg a vidéki magyar arisztokrácia barokk kastélyainak felépítését. A XIX. században aztán a francia forradalom polgári eszméinek hatására a felvilágosult előkelők megvetettek mindent, ami az abszolutizmussal volt kapcsolatban, és társadalmi, politikai életükben is az angol mintát kívánták követni. Az 1820-as évektől tehát a korábban épített barokk kastélyokat klasszicista stílusban alakították át, mellé pedig hangulatos angolkerteket varázsoltak. Sándor Móric ennek a kornak gyermeke volt, ezért 1834-ben felkérte Hild József pesti építészt, hogy a Sándorok ősi családi fészkét, a bajnai kastélyt, amelynek falaira még nagyapja, Sándor Antal festetett nagyértékű barokk festményeket, alakítsa át a modern idők követelményeinek megfelelően. Hild megváltoztatta a kastély homlokzatát, ahová görög mintára készült oszlopok kerültek, amelyekből három előreugrott, kiemelve ezzel a kastély bejárati részét. A főépület mögé vendégházból és gazdasági helyiségekből álló zárt épülettömb került, amelynek ölelésében az építész impozáns díszudvart alakított ki. A kastély mellett lévő angolparkba vadászház. pálmaház és orangerie épült, ez utóbbiak külön kazánnal melegített helyiségeiben a kor divatjának megfelelően egzotikus növényeket termesztettek. A belső termek díszítésére is nagy gondot fordított Sándor Móric, ezzel a feladattal a milánói Scala díszlettervezőjét, Alessandro Sanquirico-t bízta meg. A festő az egyik termet etruszkstílusban rendezte be, és ehhez alkalmazkodott a bútorzat festett díszítése is. Egy másik terem a „scala raffaclcsca" nevet kapta, mert falfestményei a híres olasz festő. Raffacl képeinek mintájára készültek. Ez utóbbi terem díszítését berakásos stukkókkal emelték, amelyeket Maria Piazza stukkátor készített cl. A kastély belső termein egyébként a fehér és az égszínkék volt az uralkodó, a/ etruszk szobát kivéve, ahol az egyiptomi stílusnak megfelelően több és erősebb szín került a falakra. A/ ötvenkilenc szoba belső díszítése igen sok időt vett igénybe, a munkával csak 1842ben készültek el a megbízott művészek. A bútorok kiválasztásában Sándor Móric páratlan ízlése segített, aki Londonban készítetett az egyes termek stílusához megfelelő berendezést, a különböző kovácsoltvas-ékítményeket pedig Bécsben rendelte meg. A számos értékes porcelán és festmény a Sándor család évszázadokra visszanyúló történetét idézte a látogatók elé. A kastély közvetlen környezetét virágoskert alkotta, mellette pedig mintegy harminc holdnyi nagyságú angolkert terült el, amelyet csak a birtokos itt tartózkodása esetén zártak el a falusiak elől. A park két bejáratát portásház védte, amelyek közül az egyik ma is fennáll és kisvendéglőként szolgál. 1860-ban a Vadász- és Versenylap megbízásából Bajnára érkező tudósító elragadtatott szavakkal számolt be a Sándor Móric gróffal töltött néhány napról és a kastélyról: „A vadászkastélyban (t.i. Gyarmaton) ízlelt reggeli után visszatértünk Bajnára, mellytől pesti dolgaim miatt délután kelle búcsúznom. A délelőtti órákban a parkol s a kastély bensejét néztem meg, mellyeknek (a hercegné néhány napi távolléte alatt zárt) termeit a nagyon szíves gróf megtekintés végett felnyittatá. A dombtetőn olasz ízlésben épült s a környéken uralgó emeletes kastély lapos födeléről zászlót - a Sándor-Metternich családok egyesült czimereivel és színeivel - lenget a szél. A park közepén álló kastély a tulajdonos lakásául van számítva: míg a földszinti csinos szárnyépületek tömérdek vendégszobáiban az ott mulató minden nagyúri kénveimet feltalál. A főépület alsó részét tág ebédlő- billiárdterem, dohányzó s kártyaszoba és egy házikápolna foglalja el; a felsőnek két osztálya van: az egyik a gróf nappali és hálószobájából és terméből áll, mellynek ritkaságai, fegyverei, vadásztrophaeái, képei s még könyvtára is a szenvedélyes sportsmannak élményeit és ízlését tanúsítják. E teremből nyílik a hercegnének hetruriai ízlésben felszerelt terme s ebből ismét egy másik, mellynek pompejánumi ízlése más, de választékos nagyszerűsége az utóbbiéhoz hasonló. E pompejánumi terem ablakai a messze vidékre, ajtai egy osz.lopz.atos nagy erkélyre nyílnak - s ez alatt földszint van a virágcsarnok, mellynek félhomályéi illatos légkörében kelet-indiai álmok lebegnek. A hetruriai terem ablakai egy zöld gyepű kert virágkosaraira és lúgosaira néznek le, melly kertet a földszinti szárnyépületek négyszögre foglalnak be. Ezeknek folyosóin körüljárni s falain látni lehet ama számtalan és nagyszerű agancsot, mellyek közül én csak úgv átmenőben 480-at számoltam meg. Ebéd mán, mellyel a kerti nyári ebédlőben hoztak fel, négy órakor búcsúztam - s ugyanazon uradalmi lovak, mellyeken jöttem, ismét 4 óra alatt vittek be Pestre, hova Prestel úr is velem jött, hogy onnan másnap hónába Mainzba induljon vissza." Sándor Móric halála után a kastélyt Paulina hercegné örökölte, aki 1896ban modernizálta a konyhát és bevezette a gázvilágítást. Lánya, Klementina hercegnő alatt tovább szépült a kastély, hogy azután teljes szépségében érje meg a második világháborút és az azt követő gyászos éveket. A kastély köztulajdonba került, azaz valójában senkié sem lett. A falu nem tudott mit kezdeni ekkora épülettel, több kezdeményezés után végül a helyi termelőszövetkezet gépállomása lett. A belső falakat szétverték, a gyönyörű falfestményeket elpusztították. Amíg a Sándor család által épített szerkezet állt, kihasználták a termeket, amikor azonban pusztulni kezdett, sorsára hagyták. Az 1970-es években a Bábolnai Állami A szentgyörgymezői temető közj pontjában, egy kis emelkedőn áll a ; temetőkápolna. MiklósffyAndrás káp: talani ügyvéd építtette 1835-ben. A | bejárat fölött, a falba helyezett vörösmárvány táblán olvasható: „Afelfeszí\ tett Üdvözítőnek a dicsőségére, a fáj\ dalmas Istenanyának tiszteletére és : elfeledhetetlen drága jó szülői áldott \ hamvainak háládatos emlékezetére : építtette csík-vatsársi Miklósffy András 1835. évben." Az építtető a fenntartásra alapítványt nem tett, így nem volt felszentelhető. Tagosztálykor az Uradalom a kápolnának is adott két hold földet, sőt j Meszlényi kanonok közbenjárására j 1884-ben Bubla Károly v. püspök 500 ! forintot tett le földtehermentesítési j kötvényben kápolna-alapul a Főkáp; talannál. Majer István v. püspök, a kápolna építtetőjének rokona pedig : 150 forintot ajánlott fel - szintén köt! vényben - az elhunyt családtagokért. A két hold föld haszonbéréből, valamint az alapítványok kamataiból 1895-ben tatarozták, majd 1900 őszén kifestették a kápolnát. Hamar Árpád megyei árvaszéki elnöknek - mint családtagnak - beleegyezésével többször ravataloztak fel - leginkább máshonnan hozott - halottakat e kápolnában. A helybeliek ugyanis a szokásokhoz híven az elhunyt családtagot otthon az asztalra helyezték - ki terítették -, majd mellette végezték a virrasztó halottsiratást. A temetés napján a koporsóban elheGazdaság a műemlékvédelemmel összefogva vendégházat akart kialakítani a Sándorok kastélyából, a tervek és az átalakítási munkálatok meg is kezdődtek, de nem fejeződtek be. A Bábolnai Állami Gazdaság is sorsára hagyta a kastélyt. Néhány év múlva az Egyesült Államok-beli Bloomington egyeteme szerette volna a kastélyt magyaramerikai kutatóközponttá alakítani, 1982 és 1986 között már az épület átalakítási tervei is elkészültek. 1986-ban azonban a bloomingtoni egyetem visszalépett. Mintha a Sándorok átka fogott volna, senkinek nem volt itt hoszszabb ideig maradása. Ennek azonban elsősorban a kastély látta kárát. Az 1990-es évek elején a falak és a tetőszerkezet már omladozott, a Műemlékek Állami Gondnokságának viszont éppen csak az életveszély elhárítására volt elegendő pénze. 1995-ben a kastély a Kincstári Vagyoni Igazgatóság tulajdonába került, amely fokozatosan megkezdte az épület felújítását. A kaslyezett testet a közeli házakból a halottvivők a vállukon - „Szent Mihály lován" - a távolabbiakat gyászkocsin vitték a temetőbe. Később egy rendelet megtiltotta az otthoni ravatalozást és a háztól való halott-szállítást, ezért ma már a kápolnában ravatalozzák fel az elhunytakat, és a kápolna előtti szertartás után gumikerekes kézikocsin viszik a sírhoz. A lélekharang addig szól, amíg a gyászmenet a koporsóval a sírhoz nem érkezik. A temetőben j árva megnéztem a kápolnát, az alatta lévő kriptát - melyet az egykori családtagok részére készítettek -, és azt állapítottam meg, hogy bizony ráférne egy alapos felújítás. Varga Lajos, ezüstmisés szentgyörgymezői plébános kérdésemre azt válaszolta, hogy a felújítási munkákat - mivel az egyházi főhatóság ígéretet tett az anyagi támogatásra még ebben az évben megkezdik, de a templom renoválása elsőbbséget élvez. Első lépésként megbízták Urbányi Károly építészmérnököt a tervek és a költségvetés elkészítésével. A mérnök megörült e megtisztelő megbízatásnak, mert szerinte egy ilyen szép. régi kápolnát nem szabad elhanyagolni, felújítása után még hosszú távon töltheti be kegyeletes feladatát. ,,A felújítási munkákat először a külső falon végzik el - mondotta -, majd a belső falakon az alappárkányig. A kupolát és a csagolyt díszítő festmények restaurálását ugyanis csak A szentgyörgymezoi temetőkápolna télynak azonban továbbra sincs rendeltetése, üresen áll és várja hazatérő gazdáját. Leontina hercegasszony angol kertje sem kerülhette el mostoha sorsát. Egy részét a falubeliek közt házhelyek céljára osztották szét, egy részét pedig közterületként útnak, térnek használták fel. A megmaradt kert ma elvadult erdő és bozót, ahol az omladozó kőfal résein át betérő gyerekek játszanak izgalmas bújócskákat. Bajna és a falu közepén elterülő kastély több évszázadon keresztül adott otthont a Sándor családnak. A kis Trencsén megyei faluból elinduló család fokozatosan emelkedett a ranglétrán és a család minden tagja írt egy sort a házi krónikához. Menyhért a XVIII. század elején, a török kiűzése után megszerezte nagyanyja örökségét, a sokáig idegen fennhatóság alatt lévő bajnai birtokot. Fia, Mihály tovább gyarapította Esztergom megyei birtokait, és olyan gazdasági szervezetet hozott létre, amely kis átalakítás után még a XX. század közepén is működött. Dédunokája, Móric az ősök szilárd anyagi alapjaira támaszkodva megengedhette magának, hogy életét szenvedélyének áldozza, és ezzel az uralkodó család kegyeit is elnyerte maga számára. Bár a Sándorok életük nagy részét nem a faluban töltötték, Bajna volt mégis számukra a kiinduló pont, az ősi fészek, ahová mindig visszatértek. Az ő munkásságukat dicséri a templom, a plébánia, a falu határában lévő, mára már elpusztult kápolnák, a szegények számára tett alapítványok, az iskola nehéz anyagi helyzetben lévő tanulói számára juttatott adományok és számos szobor, épület. Nekik köszönhető, hogy Bajnamindig Esztergom megye legjelentősebb községe volt, és a megye falvai közül mindig elsőként értette meg az idők szavát. Az elmúlt ötven évben azonban mindez feledésbe merült. De még áll a kastély, amely így, omladozó állapotában is tiszteletet ébreszt. Még élnek néhányan, akik látták kikocsizni Klementina hercegnőt és hallották a vidám vadászatok alkalmával a kastélykertből kiszűrődő cigányzenét. És még vannak talán olyanok is, akik gondolatban látják az ördöglovas elkomoruló tekintetét, amikor megpillantja a hálátlan utókor által tönkretett családi örökséget, amelyre valamikor valamennyien nagyon büszkék voltunk. Tóth Krisztina szakember végezheti. A kupola és a tető közötti rés olyan szűk, hogy a toronysisak és a tetőszerkezet állapotát csak a palafedés megbontásakor lehet megvizsgálni, ekkor lehet sort keríteni annak felújítására. A régi csatornák és szegélyek bádoglemezei helyett vörösréz lemezeket alkalmazunk. A felújítás tervét, a költségvetéstjúnius végén átadtam megbízómnak." Remélem, a renoválás megindításának ezek után már nem lesz akadálya. Figyelemmel kísérem, és tájékoztatni fogom róla lapunk olvasóit. Bélay Iván Sándor Móric óriásképe a bajnai kastélyban Vármegyénk nagy alakjai A Szlavnicai Sándorok (4.) A bajnai Sándor-Metternich kastély