Esztergom és Vidéke, 2001

2001-11-15 / 45. szám

7 KERT O KONYHA « KEDVTELES 0 KÍVÁNCSISÁG Szerkeszti: Szánthó Barna # NOVEMBERI névmagyarázatok Múltheti lapszámunkban megígértük, hogy a novemberi névnapok ünnepeltje­iről „lerántjuk a leplet", vagyis magyarázatot keresünk nevük eredetére. Ezt most meg is tesszük, természetesen csak a gyakoribb nevek eredetének vizsgálatára szorítkozhatunk. Itt van mindjárt Imre, mely nevet hazánkban elsőként Szent István királyunk fia viselte. A név a germánoktól származik, náluk Amalrich volt eredeti formája, jelentése pedig: fennségesen hatalmas. Szent királyunk fia állítólag olyan népszerű volt Itáliában, hogy nevét sokan felvették, többek között Amerigo Vespucci is, akiről Terra Americana-nak, vagyis Imre-földnek nevezték el az új földrészt. Az András név a görög Andreiaszból ered, jelentése: férfias. A középkorban még előfordult a régibb Andorjás alakban is. Magas hangrendű névváltozata, az Endre is gyakori volt, még most is sokan viselik, az előkelőbb hangzású Andor azonban már kikopott a nyelvünkből. A női nevek között igen gyakori az Erzsébet - egy statisztikai adat szerint 1967-ben 3394-en kapták Magyarországon. A bibliai héber Eliséba név a nyugati nyelvekbe Elisabeth formában ment át. Népszerűségét alighanem annak a bibliai történetnek köszönhette, amikor Zakariás főpap Erzsébet nevű feleségét, Keresz­telő Szent János anyját a Jézussal várandós Mária meglátogatta, és Erzsébet isteni sugallatra így üdvözölte őt: Üdvözlégy, Mária! Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse, Jézus! E jelenetet számosan megfestették, köztük a mi M.S. mesterünk is, 1506-ban. Erzsébet novemberi vetélytársa Katalin-e nevet 1967-ben 3779-en kapták. Az egyiptomiaktól került a görögökhöz Aeikatherine alakban - jelentése: mindig tiszta. Tőlük vették át a németek - Katherina -, a németektől pedig más népekkel együtt mi is. Középkori népszerűségébe belejátszott az alexandriai Szent Katalin legendája, aki bölcsességével ötven tudóst térített keresztény hitre, kerékbetörése­kor a kínzóeszköz állítólag darabokra hullt, lefejezett holttestét pedig angyalok vitték a Sinai-hegyre, ahol később tiszteletére kolostort építettek. Szent Mártont, a toursi püspököt a pozsonyi székesegyház egyik szobra ma­gyaros ruhában ábrázolja, nem véletlenül, hiszen hazánk földjén született, a hajdani Sabariában. A Márton-napi liba pedig megadja a kulcsot a név eredetéhez. A rómaiak Mars isten szent madarát, a ludat tálalták fel ünnepi vacsorára e napon annak emlékére, hogy e madarak gágogása - mely felébresztette a rómaiakat ­mentette meg az ókori várost a gallok éjszakai rajtaütésétől. A lúd római beceneve, Avis Mártis, azaz Mars isten madara, a keresztény naptárban Márton madara lett, de az ünnepi liba-tor változatlanul ránk maradt. A név ezek szerint Mars isten nevéből ered, jelentése: merész, bátor - ami illik is egy hadistenhez. Az esztergomi Szabadidőközpontban november 19-én, hétfőn 10 órakor és 20-án, kedden 9.30 órakor INDUL A MESEVONAT MESES UTAZÁS A FÖLD KÖRÜL A BÓBITA EGYÜTTESSEL # AFORIZMAK a tudomány kóréból • Az ember eddig magával a termé­szettel küzdött, mostantól saját természetével kell megküzdenie. (Gábor Dénes) 4 A lóerő csodálatos dolog volt, amíg csak a lovak rendelkeztek vele. (ismeretlen) * Mire az ember rájön, hogy talán mégis csak igaza volt az apjának, addigra már rendszerint ott a fia, aki úgy véli, hogy téved. (Charles Wadsworth) * A biofizikusok fizikáról beszél­nek a biológusoknak és biológiá­ról a fizikusoknak, de egymás kö­zött ők is csak a nőkről diskurálnak. (ismeretlen) * A matematikában az ember nem megérti a dolgokat, hanem meg­szokja. (Neumann János) • A statisztika bármit megtámogat, de leginkább a statisztikusok meg­élhetését. (internet) # Ha a tudomány hasznosítani tudná az atomerőművek ellenzőinek energiáját, nem lenne szükség atom-erőművekre. (Ilank Billings) Kezdem úgy érezni, hogy az em­beri bölcsesség mértéke a tanács­talanság. (Nathaniel Ilawthorne) • Politikai alapszabály: soha ne ta­láljanak az ágyadban eleven férfit vagy halott nőt. (J. R. Ewing) • Piackutatással minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tojás egy vacak termék, és hama­rosan el is fog tűnni a piacról. Hi­szen a tojások nem állnak meg maguktól, könnyen elgurulnak, törékenyek, speciális csomagolást igényelnek, teljesen hasonlatosak egymáshoz, nehezen nyithatók, és nem lehet egymásra rakva tárolni őket a polcokon. (Róbert Pliskin) * Az egyetlen pillanat, amikor az ember határozott lehet, ha úgy ér­zi, határozottan téved. (internet) * Ha valaki azt mondja, ésszerű döntést fog hozni, azonnal tudha­tó, hogy valami rosszat készül el­követni. (Mary McCarthy) 4 A tükröknek talán hosszabban el kellene tűnődniük, mielőtt vissza­tükröznek valamit. (Jean Cocteau) RAJTA VAGY a világhálón? Nem is olyan régen az internet jópofa divatjelenségnek tűnt, amelyről sokan azt feltételezték, hogy amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is fog múlni. Az­tán kiderült, a világ globazlizálódásá­ban érdekelt pénzügyi körök úgy dön­töttek, az információ-áramlást az inter­netre fogják ráépíteni. Ez végérvénye­sen eldöntötte a világháló sorsát. A szá­mítástechnika, az internet aranykorát éli.. Ám valami kimaradt a számításból. Az, hogy az internet a világot két részre osztja. Az egyik részének van számító­gépe, és használja is, a másik részének nincs, és azt sem tudja miből maradt ki. A Föld népességének 94 százaléka ejyáltalán nem használja a világhálót. Ok az internetes analfabéták. E helyzet felszámolásához nagyon kicsi az esély. Nagyrészt azért, mert minél szegényebb egy ország, annál na­gyobb beruházásnak számít a világhá­lóra való csatlakozás. A németeknél ez a költség csupán egyhavi átlagfizetés, nálunk kb. háromhavi bér, Banglades­ben viszont tíz évet kell dolgozni érte. A különbségek az internetnek köszön­hetően tovább növekednek, hiszen az internettel rendelkezőké a mindenkori friss információ, ami a mai világban már szinte vagyont ér. A legnagyobb baj állítólag az isko­lákban van. Kiderült, hogy a diákok sok helyen felkészültebbek a tanároknál. Egy német hetilap körkérdést intézett neves személyiségekhez, hogy mit tar­tanának ideális megoldásnak. Legtöbb­jük úgy vélte, hogy kötelezővé kellene tenni a tanárok számára az internetes képzést. A skandináv országokban nem vacakolnak körkérdésekkel. Valószí­nűleg azért, mert az Egyesült Államok után náluk a legfejlettebb a számítás­technika alkalmazása. Hamarosan el­jutnak oda, hogy ha valakinek nem lesz számítástechnikai jogosítványa, az leg­feljebb kétkezi munkát kaphat majd, azt se könnyen. S hogy nálunk mi lesz? Ezt ma még nehéz megjósolni. Az állam pályázatok útján segíti azokat, akik hajlandóak be­letanulni az internetbe. De az érintettek köre meglehetősen szűk, a kisfizetésű­ek pedig egyelőre nem engedhetik meg maguknak az internetezés luxusát még akkor sem, ha egyébként fontosságáról, hasznosságáról meg vannak győződve. Az internetezés előtérbe helyezi, szinte nélkülözhetetlenné teszi a legel­terjedtebb világnyelv, az angol a jelen­leginél hatékonyabb elsajátítását is. Aki ezt a nyelvet legalább középszinten nem ismeri, az olyan tétován fog bo­lyongani a világhálón, mint kecske­pásztor a kémiai laboratóriumban. (VéghAlpár Sándor cikkénekfelhasználásával.) O GONDŰZŐ gasztronómia Babételek A fejtett- és szárazbab magas fehér­jetartalma miatt igen fontos eledelünk. Többnyire levesnek, főzeléknek vagy salátának készítjük cl, pedig rengeteg jobbnál-jobb babrecept olvasható a kü­lönféle hetilapokban, magazinokban. Ezúttal az általam leggyakrabban főzött babételek receptjeiből adok közre egy csokorravalót. A csülkös bableves férjem és fiaim kedvenc eledele, elkészítését férjem­uram rendszerint nem is hagyja másra. Bizonyára sokan ismerik és szeretik, de férjem kiváló receptje talán mégsem lesz haszontalan. Kell hozzá egy kisebb füstölt csülök, 10 dkg szárazkolbász, fél kiló fejtett- vagy szárazbab és fél kiló vegyeszöldség. Ebből a mennyiségből dupla adagot készíthetünk, felét lefa­gyasztva elrakhatjuk szűkebb napokra. Az előző este beáztatott babot és a csül­köt kb. másfél órát főzzük 3 babérlevél­lel és 3-3 szál zeller- és petrezselyem­zölddel együtt, majd levesszük a tűzről. A ósülköt kivesszük a léből, és ha ki­hűlt, a csontról lefejtett lágy részeket apró kockákra vágjuk. A babér-, zeller­és petrezselyemleveleket kidobjuk. Mialatt a bab és a csülök fő, megtisztít­juk és felkarikázzuk, illetve felkockáz­zuk a kolbászt, valamint a sárgarépa-, petrezselyem- és zellergyökeret. Ezután újra feltesszük főni a babot, hozzáadjuk az összevágott csülköt, a kolbászt és a zöldségeket. Teszünk még hozzá egy marhahúsleveskockát, és ha a lé nem elég sós, Delikát fűszerkeve­réket is. Amíg a leves tovább fő, egy nagy fej vöröshagymát és 3 gerezd fok­hagymát összevágunk, olajon halvány­sárgára pirítjuk, egy púpozott evőkanál liszttel világos rántást készítünk belőle, 1 -1 kávéskanál pirospaprikát és mustárt adunk hozzá, majd tejföllel felereszt­jük. Ha a zöldségek már megpuhultak, a tejfölös rántást a leveshez adjuk, vé­gül a szokásos módon apró nokedliket szaggatunk, illetve csurgatunk bele, és még 5 percig főzzük. A húsos bab kevésbé ismert, de ugyancsak finom eledel. Az előző este beáztatott 30 dkg nagyszemű szárazba­bot babérlevéllel, vegetával puhára fő­zünk. Egy másik lábosban olajon meg­fonnyasztunk 10 dkg felkockázott hú­sos szalonnát, 2 fej felaprított vörös­hagymát, 2 gerezd fokhagymát, hozzá­adunk 40 dkg apróra kockázott marha­húst, 1 marhahúsleves-kockát, 1 evőka­nál paradicsomsűrítményt, sózzuk, bor­sozzuk, felöntjük kb. 1 liter vízzel, és puhára pároljuk. Hozáadjuk a korábban megfőtt és leszűrt babot, l-l fej felka­rikázott paradicsom- és hegyespapri­kát, megszórjuk apróra metélt petrezse­lyemzölddel, majd addig főzzük, míg a levét el nem párologtatja. K-Sz. E. 26. fejezet Fent a Várhegyen újra beindult a munka. Az építkezés új irányítója, Hild József hamar megismerkedett a körülményekkel. Kisebb változtatá­sokatjavasolt ugyan a terveken, de az elkezdett munkálatokat mielőbb be kívánta fejezni. Közelgett a tél, a te­tőszerkezetnek állnia kell, mire bekö­szönt a havazás. Hild Packh Ferenc és Bánomi Ger­gő kíséretében járta végig ezen a bo­rongós novemberi napon az egyes munkahelyeket. Ismerkedett az em­berekkel, érdeklődött a munkaveze­tőknél, rendben van-e minden. Kiadott néhány utasítást, aztán el­búcsúzott kísérőitől, mondván, a her­cegprímással és a jószágigazgatóval van még megbeszélnivalója. Bánomi félrevonta Packhot az egyik sarokba. - Te, Ferenc, ugye te sem hitted el. hogy az öcséd gyilkosa saját maga vetett véget az életének ? - Nem tudom, mit hiusyek. Szathmáry Sz. Barna: A BUDAI ÚTI HÁZ TITKA (22.) Mindenesetre gyanús a dedog. - Ez több, mint gyanú! Én tudom nagyon jól, mert János elmondta ne­kem, hogy a fővárosi császárpárti urak mindent megpróbáltak, hogy félreállítsák. Csakis ők lehetnek az igazi felbujtók. Féltek, hogy kiderül, hát elhallgattatták azt a szerencsétlen Vargát. Megvannak hozzá az eszkö­zeik. - Faggattam én erről Kalocsay Ákost a múltkor. Tudod, mostanában gyakran megfordul nálunk, úgy lát­szik, tetszik neki Linda. Nos, sok mindenről hajlandó velem beszélget­ni, de erről az esetről egy szót sem tudok kihúzni belőle. Azt mondja, nem beszélhet, köti a hivatali titoktar­tás. - Márpedig, ha így van, akkor alig­hanem igaz az, amit sejtek. Elkenték ezt a dolgot, Ferenc. - Hát, te is tudod, milyen messzire nyúlnak a kancellária kezei. - Hogy a fene enné meg őket! * A Kaszinóban már egyre keveseb­bet beszéltek a Packh-ügyről. Az em­berek napirendre tértek felette. Fon­tosabb dolog foglalkoztatta a polgárokat. Közeledett a polgármes­ter-választás napja. Latolgatták az esélyeket, de csak­nem egyöntetű volt a vélemény, hogy Hartmann Ignác lesz az a személy, aki a hónap végén elfoglalja a díszes polgármesteri széket. Keménykezű, céltudatos ember - tartották róla. És talpig becsületes. Ebben az utóbbi megállapításban talán csak maga a jelölt kételkedett mostanában. Sokszor ült elgondol­kodva íróasztalánál, fel-felvillantak előtte a Packh-ügy részletei. Az, ami történt, és az is, ami történhetett vol­na. Gyönge voltam a harcra - ismerte be nem egyszer magának, és ha Ka­locsayval vagy Lőrinczyvel találko­zott, mindig érzett egy kis lelkiisme­ret-furdalást. Kalocsay Ákos olyan szorosan ölelte magához a lányt, hogy az bele­szisszent. - Még összeroppantsz, te kis mo­hó! - suttogta két csók között. A Duna-parti sétányon álltak. Rá­juk ereszkedett a sötétség és a köd. Rozalinda fiú kigombolt felöltője alá bújt, hogy némileg védve legyen a széltől, mely a víz felől támadt egyre ádázabb erővel. Újabb, hosszú csók következett, majd a lány, mintha csak az időjárás­ról beszélne, megjegyezte: - Apám szerint várjunk az esküvő­vel, amíg a gyászév letelik. - Az még nagyon hosszú idő ­állapította meg a férfi, s nem lehet tudni, mire is gondolt közben. Arra-e, hogy nehéz lesz kivárni a boldogság beteljesedését, vagy arra, hogy egy év alatt akár el is múlhat ez a szerelem. - Talán még kapitány is lehet ad­digra belőled. Én meg kapitányné nagyságosasszony leszek. - Te kis nagyravágyó! Már a főfo­galmazóné nem is jó neked? - neve­tett Kalocsay, majd mivel kezdett fázni a lába, karonfogta kedvesét, és elindult vele Packhék háza felé. Packhné megígérte korábban, ve­lős sertéspörkölttel várja őket. Kalocsay Ákos főfogalmazónak, a rendőrkapitányi szék majdani váro­mányo sának ez volt a kedvenc étele. (Vége)

Next

/
Oldalképek
Tartalom