Esztergom és Vidéke, 2001

2001-01-18 / 3. szám

2001. január 18.-3. szám POLGÁRI HETILAP Ára: 50 Ft A Széchenyi-tervról (G.) 2000. január 11-én 10 órakor a Gazdasági Minisztéri­umban dr. Matolcsy György és az illetékes államtitkár tájé­koztatót tartott a Széchenyi­tervvel kapcsolatos országos pályázatokról. Mivel a kamaráknak a Szé­chenyi-terv pályázatainál je­lentős szerepet szánnak, ezért meghívták őket a tájékoz­tatóra. 2001-ben a Gazdasági Minisztérium 4 fejlesztési programján belül 55 pályázat lesz kiírva, amelyek 2001. ja­nuár 15-étől az Interneten is elérhetők. A pályázati progra­mok hivatalos, ünnepélyes is­mertetése január 15-én volt a Magyar Tudományos Akadé­mia székházában. A kapott in­formációk szerint a fentiekben közölt pályázatokon felül a Gazdasági Minisztérium más minisztériumokkal közösen is ír ki pályázatot. Az igényelhető támogatások nagyobb része vissza nem térí­tendő, kisebb hányada kamat­támogatás. A kamarákat ellátják űrla­pokkal és a pályázat készítésé­hez szükséges információkkal, s ezek után a kamarák képesek lesznek a pályázatok megírá­sában közreműködni, akár a pályázatok elkészítését felvál­lalni. Cséfalvay Pál Rómában Lapzártakor kaptuk a hírt, hogy Cséfalvay Pál kanonok, a Keresztény Múzeum igazgatója január 17-én, szerdán Rómába utazik. Mire lapunk az olvasók kezébe kerül, ő már a Vatikában tanulmányozza a 2001 őszén nyíló és a Magyar Katolikus Egyház történetét bemutató millenniumi kiállítás helyszínét. Ebből az alkalomból kértük meg a kanonokot, hogy adjon némi előzetes tájékoztatást olvasóinknak a leendő tárlatról. - Honnan származik a vatikáni magyar kiállítás ötlete? - A Püspöki Kar úgy gondolta, hogy valamiképpen meg kell jele­níteni a keresztény Magyarország ezer évét a Vatikánban is. Ennek előzménye az, hogy 1996­ban volt Esztergomban egy kiállí­tás a Szentszék és hazánk kapcso­latáról, amelynek megnyitóján a Vatikán akkori képviselője, Angelo Acerbi apostoli nuncius részéről el­hangzott az az óhaj, hogy ezt a ki­állítást a Vatikában is be kell mutat­ni. Tekintve, hogy tavaly erre nem kerülhetett sor - a Vatikán ugyanis 2000-ben nem fogadott külföldi ki­állítást így ez az idei évre toló­dott, ami nekünk is kedvezőbb. - Úgy tudom, nem a '96-os anyaggal szerepel hazánk a vatiká­ni tárlaton. Mit kíván bemutatni ez a kiállítás? - A ránk maradt történelmi emlé­kekkel - oklevelekkel, kódexekkel és főleg képzőművészeti alkotá­sokkal - szeretnénk bemutatni a ke­resztény Magyarország fejlődését egészen a pannóniai keresz­ténységtől kezdve - a honfoglalás­kori emlékeket, a bizánci kapcsola­tokat is bemutatva -, végigmenve Pedagógiai konferencia (Sz.) Az Oktatási Minisztérium, a Nemzeti Szakképzési Intézet és a MTESZ Esztergomi Területi Szer­vezete január 16-17-én a Technika I lázában Felkészülés a szakképzési pedagógiai programok elkészítésé­rc címmel országos konferenciát szervezett, melynek célja szakmai segítségnyújtás a pedagógusok számára a szakképzési kerettanter­vek alapján elkészítendő pedagó­giai programokhoz. A nagy érdeklődéssel kísért két­napos konferenciát dr. Fedor Mi­hály főosztályvezető államtitkár­helyettes nyitotta meg, majd dr. Jckkcl Antid. a/. NSZ1 főigazgatója tartott tájékoztatót a szakképzési politikáról, a kerettantervi koncep­cióról, valamint az EU-s elvárások­ról. Ezt követően az Oktatási Minisz­térium részéről Dávid László fő­osztályvezető-helyettes és Adonyi Ágnes főtanácsos, a Nemzeti Szak­képzési Intézettől Modláné Görgé­nyi Ildikó főigazgató-helyettes, Tót luxé Schléger Mária főmunka­társ és Laczkovich Jánosné osztály­vezető tartottak érdekes előadáso­kat, amelyeket szakmai beszélgetés és - Lengyel Károly alpolgármes­ter vezetésével - egy suzukis gyár­látogatás követett. történelmünkön, utalva a magyar szentekre, egészen a jelenkorig. Bemutatnánk elsősorban azokat a súlypontokat, amelyek érdekesek nemcsak Magyarország és Róma, hanem a Világegyház és a magyar kereszténység kapcsolatában is. Persze nemcsak az Árpád-korra koncentrálnánk, hanem megpendí­tenénk a török kori emlékeken ke­resztül azt, hogy bizony voltak itt szűk esztendők is a magyar keresz­ténységben, de utalnánk a Regnum Marianum felvirágzására, a II. Jó­zsef-i szekularizációra is, majd hangsúlyt szeretnénk tenni a 19. századra, amikor - elsősorban Si­mor Jánosnak és Ipolyi Arnoldnak köszönhetően - az egyházművé­szet terén is jelentős előrelépés tör­tént, valamint a 20. század történé­seire, Mindszenty József bíboros és Apor Vilmos püspök küzdelmeire. A kiállítandó anyagok zöme a budapesti Nemzeti Múzeum és Nemzeti Galéria, a különböző vi­déki gyűjtemények - elsősorban az esztergomi Keresztény Múzeum és a Kincstár - anyagából tevődik össze. Külföldről viszonylag kevés anyagot fogunk beszerezni - főleg Itáliából és Aachenből de jelen­tős mennyiségben szerepelnek majd a Vatikában őrzött emlékek: korvinák, leváltári anyagok. - Ezeknek az anyagoknak az összegyűjtése, tudomásom szerint, az Ön feladata. Mostani útjának mi a konkrét célja? - Elsősorban azért megyek, hogy az ottani Nagy Károly-kiállítás ta­pasztalatait leszűrhessem, annak felhasználható installációs eszkö­zeit megvizsgáljam. Másrészt ma­ga a helyszín is érdekel, annak fel­térképezése is feladatom. Bár a kiállítás csak október 9-én nyílik, az előkészületeket már most el kell kezdenünk, ha színvonalas, a Ma­gyar Katolikus Egyházat, annak történetét méltó módon bemutató tárlatot akarunk létrehozni. - Azok, akiknek nem lesz módjuk Rómában megcsodálni ezt a kiállí­tást, bepillantást nyerhetnek-e va­lahogyan annak anyagába ? -A vatikáni kiállítás 2002. január 13-án zárja kapuit. Az anyaga ez­után Budapesten lesz látható. így a magyarországi érdeklődők is meg­tekinthetik majd ezt az értékes gyűjteményt. - Utazásához sok sikert! Sz.B. Állami nyelvvizsga a főiskolán is (P) A Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskolán januárban 530 nappali tagozatos és 242 távok­tatásban résztvevő hallgató együtt­sen több mint négyezer vizsgát és szigorlatot kísérel meg. Homor Lajos főigazgató-helyettes látogatásunk­kor elmondta, hogy dr. Gaál Endre­főigazgatóval és Gerendás Jánossal, a Polgármesteri Hivatal oktatási iro­dájának vezetőjével Párkányban egy meghívásnak tettek eleget, a Város­házán a határon túli magyarok anya­országi továbbtanulásáról tárgyaltak. Találkoztak ott Szigeti Lászlóval, a szlovák kormány oktatási államtitká­rával. Kölcsönösen megoldást keres­nek arra, hogy a Felvidékről minél többen kapcsolódhassanak be az esz­tergomi főiskola távoktatási rend­szerébe. További fejleményekről is hallottunk. Az államilag elismert nyelvi vizsgák kizárólagos joga ed­dig a budapesti Rigó utcai intézeté volt. Több vidéki egyetem és főiskola pályázott erre a lehetőségre, mindent elkövettek, hogy részesei legyenek a vizsgáztatásnak. Tanítóképző főisko­lánk két alapvető európai nyelvből, a leginkább keresett németből és an­golból teljes körre kiterjedő vizsgáz­tatási jogot nyert. Alapfokon, közép­fokon és felsőfokon vizsgát lehet ten­ni itt a tanítóképzőben az Idegenfor­galmi Továbbképző Központ sza­bályzata alapján. Az országosan megküldött időben (január, március, június, szeptember, november) lesz­nek az írásbeli, a laboratóriumi és a szóbeli vizsgák itt is, a Várhegy tövé­ben, a Majer István utcai főépület­ben. Ottjártunkkor húszan éppen írásbeliztek. A részleteket ugyancsak a főiskolán lehet megtudni, beleértve a költségeket is, amik egyébként azo­nosak a Rigó utcaival. A legolcsóbb, 2.700 forint az alapfokú A, a legdrá­gább, 12.700 forint a felsőfokú C. A többi e két összeg közé esik. Az or­szágosan egységes jelentkezési lap a főiskolán átvehető. A személyi ada­tokon túl a nyelvi tanulmányokra vo­natkozó kérdésekre kell választ adni, majd a vizsgatípust, valamint a vá­lasztott időszakot kell megjelölni. A vizsgadíj befizetéséhez a főpostán postai csekket is adnak. Homor főigazgató-helyettestől azt is megtudtuk, hogy közel 20 milliós fűtéskorszerűsítés folyik intézetük­ben. A tíz éve indult hőszivattyús rendszer a malavíz agresszivitása folytán mára elöregedett. Átállnak a gázfűtésre, szakaszolhatóvá teszik a főépületet, a kollégiumot. Kellő hő­fokú lesz a díszterem és a tornaterem is. Mindezt saját bevételükből és a környezetvédelmi célalapból nyert pályázati összegből fedezik. További hírünk, hogy a következő tanévre szóló felvételi tájékoztatók már kaphatók. Lényeges változás any­nyi. hogy a maximálisan elérhető 120 pont mellé 6 plusz pont szerezhető összesen, és a felvételhez minimáli­san 60 pont szükséges. Bővebbet a főiskola tanulmányi osztályán tud­hatnak meg az érdeklődők. Körzeti Földhivatal Esztergomban (Gulya) A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rende­lete alapján önálló Esztergomi Körzeti Földhivatal jött létre a királyvárosban, amelyhez Bajót, Dömös, Esztergom, Lábatlan, Mogyorósbánya, Nyergesújfalu, Pilismarót, Süttőés Tát települé­sek tartoznak. Esztergomban korábban csu­pán egy kirendeltség, a Dorogi Körzeti Földhivatal kirendeltsé­ge működött, ahol a városlakók ügyei mellett csak a dömösi, pi­lismaróti és apilisszentléleki pol­gárok ügyeit intézték. Ezzel a rendelettel Esztergom és vonzás­körzete lakóinak régi vágya telje­sült, hogy Esztergom város, a Duna menti és a Dunakanyarban lévő települések önálló földhiva­talt kapjanak. Az önálló Eszter­gomi Körzeti Földhivatal létre­jöttét az is indokolta, hogy orszá­gosan kiemelt régióról és frek­ventált területről lévén szó ­amelyet igazol az ingatlanpiac felszabadulása óta jelentkező mérhetetlen ingatlanforgalom is - a korábbi állapot már nem volt tartható. Az új földhivatal 30486 hektár összeterület, 1036 önálló ingatlan, 7960 lakás ügyeit inté­zi, ennek köszönhetően az éves ügyiratszám nyolcezerről várha­tóan 12 ezerre emelkedik. Az esztergomi kirendeltségve­zető, Bognár Krisztián már ré­gebben kidolgozta az önálló hi­vatal tervét és felépítését. Meggyes Tamás polgármester megnyerte az ügynek a helyi kis­gazdákat, akik - a város és (utóbb) a megye támogatását is maguk mögött tudva, és az or­szággyűlés elnökét, Gyimóthy Gézát is segítségül híva - egy szakmailag teljesen indokolt ügy mellé megszerezték a politikai támogatást, és sikerrel mozdítot­ták elő az ügyet a minisztérium­ban. A polgármester szerint az önál­ló Esztergomi Körzeti Földhiva­tal születése annak a sokak által várt közjogi eseménynek az elő­jele, hogy az újbóli parlamenti előterjesztést és jóváhagyást kö­vetően Esztergomból megyei jo­gú város lehet, visszakapva a rangját, elismertségét. A római mérföldkő' fiji 25 wt A FÖúr NYOMVOftAt iffl A ROMAI HsVDW , ö *.<JD A KÖZÉPKORI urnsjg ••(>'. i'WuirA C', A _ . Köti és a vaR»m " ©fűm össze Múlt heti számunkban már hírt adtunk róla, most Bánhidy László fotójával be is mutatjuk: íme így jelezték az e tájon élt római légiók számára a mögöttük hagyott, illet­ve az előttük álló távolságot!

Next

/
Oldalképek
Tartalom