Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-31 / 35. szám

2000. augusztus 31. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 9 GRATULALUNK! Augusztus 20-án a szentgyörgymezói Kertbarátkör hagyományos termény-, kézimunka, méhész- és kisállattenyésztői kiállításán a következőket díjazták: A Kertbarátkor lerniénybemutaló díja: Dunai László, Bélai Ferenc, Nádler László. Szentgyörgyniező Barátainak különdíja: Kecskeméti István, Bélai Iván, Bádé György. Kertbarátkör különdíja: Klotz József. Esztergom Város Önkormányzata különdíja: Mudrák Béla méhész. Erős János termelő. A Nőklub és a Nyugdíjas Klub kézimunka kiállításának díjazottjai'. Bokros Istvánné, Huszák Józsefné, Szabó Józsefné. A Klub különdíja: Gál Gyuláné és Fazekas Ferencné. A városi önkormányzat elismeréséhen részesült 30 éves munkájáért Kottra Dezső. Ajándékot kapott: Kecskeméti KaBottyán Marianna 25. kiállítása (I.) A 33 éves festőművész jubileumi kiállítását a Széchenyi téren, a német kisebbségi önkormányzat klubjában Sasváriné Jahoda Erzsébet rendezte. A Vallomások Esztegomról képekben című tárlaton a közelmúltban alkotott olajképeket és akvarelleket láthattunk, többnyire meghitt utcarészleteket és néhány csendéletet. A kiállítást Juhász Albin alpolgármester nyitotta meg augusztus 14-én, aki meleg szavakkal méltatta az alkotó városunkhoz való vonzalmát. Édesanyjától, Halácsi Mária neves festőművésztől örökölt tehetségét Záborszky Gábor és Konstantin László tanárok csiszolták. Színházi jelmeztervezőként indult, majd a Táncművészet című szakmai lap grafikusaként folytatta. Magáról így vall röviden: „Képeimet mindig a természetben festem, a lírai realista festészet híve vagyok." Első kiállítása 1993-ban Fehérgyarmaton volt, városunkban 1995ben mutatkozott be. A fővárosban évente állít ki. Külföldön Észak-Olaszországban, a német Grevenbroichban és Indersdorfban látták képeit. Az esztergomi tárlatán láható olajfestmények közül a Vízivárosi séta, a Vár alatt, a Mélyüli pincék, az akvarellek közül a Belvárosi séta, a Vízivárosi tavasz, a Vá rosháza udvara, a Széchenyi tér, az Oszi Kis-Duna part, a Déulután a csonka-hídnál, a Szentgyörgymezői fények című művei tetszettek leginkább. * A szeptember elejéig nyitva tartó tárlaton kiállított művek megvásárolhatók. Megtekinthetők hétköznapokon 10-17 óra között a Széchenyi tér 18. szám alatt. Csernusné Láposi Elza, a KIB elnöke köszönti Kottra Dezsőt talin. Kecskeméti Anna az ünnepi búzakoszorú készítéséért, valamint az Olvasókör csuhés, kosárfonó, fafaragó és rajzköre, illetve azok vezetői. Emléklapot, illetve oklevelet kapott: a Relabor városi szervezet virágkertészete, a Kossuth utcai Vasbolt, Nyári László szíjgyártó. Hegedűs Sándor makett-készítő, a Vöröskereszt helyi szervezete, Szentgyörgymezői Nyugdíjas Klub, Rigler Attüa kisálattenyésztő, Héja Péter, a kiállítás szervezője, valamint az Új Strigon Kft. szentgyörgymezői péksége. Berényi László életmű kiállítása (-im) A Zöldház aulájában három héten át sok százan gyönyörködtek a nyolcvan évet betöltött Berényi László olajképeiben és pasztelljeiben, aki diákként szerette meg a rajzolást, majd szakkörökben folytatta. Első mestere Rudnay Gyula volt, majd Bajor Ágost, Heil Ferenc, Nóvák Lajos, Galambos Tamás, Kaposi Endre szakmai tanácsait hasznosította. A 45 alkotásból álló „kollekciót" tematikailag három csoportba sorolhatjuk: városképek (Széchenyi tér, Várhegy, Mély út, Rákóczi tér, Mártélyi parkban, Kenderesi út), csendéletek (Ligetes, Dáliás, Virágok, Gyertya, Pünkösdi rózsák) és emberábrázolások (Kovácsműhely, Szobrász, Kati, Ketten hazafelé, Ebédre várva, A festőnő, Aratás, Horgászó fiúk, Sárközi táncosok). A megnyitón zsúfolásig megtelt a Szabadidőközpont aulája, ahol Kollár Hilda üdvözölte a sokaságot, majd Kissné Kulcsár Sarolta énekkel és fuvola-számokkal, Révfalviné Budai Julianna református lelkész verssel köszöntötte a köztiszteletnek örvendő Laci bácsit. Csernus Ferenc igazgató meleg szavakkal méltatta a Ház képzőművészeti életének rangidősét: - Ritka alkalom, amikor egy közművelődési intézmény mindennapjaihoz szorosan kötődő alkotó ember bemutatkozására nyílik lehetőség. Közel kilenc évtized élettapasztalata és derűs bölcsessége sugárzik Berényi László alkotásaiból. Olyan ember életfilozófiáját és érzelemvilágát tükrözik, aki ugyan soha nem rejtette véka alá a véleményét a neki nem tetsző jelenségekről, mégis alapjában véve a harmóniára törekszik a környezetével. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy megadatott neki a képesség és a tehetség arra, hogy ezt a harmóniát képzőművészeti alkotásokban jelenítse meg, ezáltal közvetett formában - képi kifejezőeszközök révén - megossza másokkal is. Hosszas mérlegelés után jutott el Laci bácsi a mostani kiállítás gondolatáig . Mivel mindenféle művészeinek elidegeníthetetlen tulajdonsága a közönséggel való találkozás, a megmutatás belső kényszere, úgy ennek a kiállításnak - úgy érzem, mindannyiunk gyönyörűségére! - törvényszerűen létre kellett jönnie, csupán az időpont volt kétséges. Berényi László az esztergomi Képzőművész Kör alapító tagja, nagy idők tanúja, aki átélte e művészi közösség életének magaslatait és hullámvölgyeit egyaránt. Tanfolyamok az Olvasókörben Fenötteknek kosárfonás, csuhézós: októbertől április végéig, hetente 1 nap, napi 4 óra. Indításhoz legalább 10-10 fó jelentkezése szükséges. Fafaragó szakkör: októbertől május végéig, hetente 1 nap, napi 3 óra. Legfeljebb 10 fő jelentkezését tudják fogadni, 15 éves kortól. Gyermekeknek rajz- é'j fafaragó szakkör, októbertől május végéig, hetente 1 nap, napi 3 óra. Indításhoz legalább 10 fő szükséges, az utóbbihoz pedig legfeljebb 10 fő jelentkezését tudják fogadni. Jelentkezés: szeptember l-jétől hétfőn és csütörtökön 17-19 óra között személyesen, vagy a 413-464-es telefonon. Figyelem! Azok, akik acsuhézó tanfolyamra jelentkeznek, időben szerezzék be az április végéig elegendő mennyiségű kukoricacsuhét. A csöveket körülvevő levelekből a belsők - lehetőleg ép, minél világosabb, tiszta - a leginkább hasznosíthatók. Ha valaki kezdő csuhézó, akkor egy évadra egy nagyobb műanyagzsáknyi elegendő. Ha már nem kezdő, ületve aki néhány foglalkozás után önállóan, otthon is tudja végezni ezt a tevékenységet, annak akár 2-3 zsákkal is érdemes gyűjteni. A leveleket csak akkor lehet „szüretelni", amikor már szárazak! Tájképek és csendéletek Máté Ferenc csepeli festőművész első ízben mutatja be képeit városunkban. Keszthelyen született. A környékbeli hegyek és a balatoni táj formálta gyermekkori ízlésvilágát. Tizenhárom éves korában Budapestre került, s az iskolai rajzversenyek múltával, 1957-től a Csepeli Képzőművészeti Körben fejlesztette tehetségét Ilosvai Varga István festőművész irányításával. Tisztes polgári foglalkozása mellett - és ma már nyugdíjasan - fest 1997 óta csoportos, önálló és nemzetközi-hazai kiállításokon szerepel. Témái: műtermi tanulmányok - ennek ékes bizonyítéka a kiállítás egyik legszebb, tört köcsögös-koponyás képe - s a virágcsendéletek az év műiden szakából: pompázó orgonák, szekfűk és rózsák! Tájképei sokfélék, ám uralkodó eleme csaknem mindig a víz! Balaton-ihlette kép a Keszthelyi öböl és a Balatoni táj. A Tisza-tavi hangulatok hol folyópartokat vízre hulló árnyakat kikötött csónakokat ringó horgászhajókat idéznek. Erdőszéli szépségeket ószi színvilág-gazdagságot mutat a Palakos híd, a zivatar utáni borús idő fáinak kontrasztja, a felvidéki hegyi folyó és a svájci zuhatag, egy-egy vízimalom ábrázolása. Alföldi emlékeket őriz a Kunsági tanyavilág és a Téli puszta. Elvont, misztikus zsánerképek: a Szerelem r aj2ű ké t ö ss ze fo nódo tt- ös zszesodródott növény jelképében, amely a tragikus népballadák csodavilágaira emlékeztet Meglepő ellenpólusa a Túlvilági révész c. festmény. Több éven át készült elgondolkodtató, megrázó kép az emberi lét befejezéséről, a túlvilágba vezető útról... A kiállítást szeptember 11-ig tekinthetik meg a Zsigmond kútjához címzett vendéglőben (Dobozi u. 3. sz.), melyhez kellemes tárlatlátogatást kíván: Horváth Gáborné dr.