Esztergom és Vidéke, 2000

2000-08-31 / 35. szám

2000. augusztus 31. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 9 GRATULALUNK! Augusztus 20-án a szentgyörgyme­zói Kertbarátkör hagyományos ter­mény-, kézimunka, méhész- és kisál­lattenyésztői kiállításán a következő­ket díjazták: A Kertbarátkor lerniénybemutaló díja: Dunai László, Bélai Ferenc, Nádler László. Szentgyörgyniező Barátainak kü­löndíja: Kecskeméti István, Bélai Iván, Bádé György. Kertbarátkör különdíja: Klotz Jó­zsef. Esztergom Város Önkormányzata különdíja: Mudrák Béla méhész. Erős János termelő. A Nőklub és a Nyugdíjas Klub ké­zimunka kiállításának díjazottjai'. Bokros Istvánné, Huszák Józsefné, Szabó Józsefné. A Klub különdíja: Gál Gyuláné és Fazekas Ferencné. A városi önkormányzat elismeré­séhen részesült 30 éves munkájáért Kottra Dezső. Ajándékot kapott: Kecskeméti Ka­Bottyán Marianna 25. kiállítása (I.) A 33 éves festőművész jubileu­mi kiállítását a Széchenyi téren, a né­met kisebbségi önkormányzat klubjá­ban Sasváriné Jahoda Erzsébet ren­dezte. A Vallomások Esztegomról ­képekben című tárlaton a közelmúlt­ban alkotott olajképeket és akvarelle­ket láthattunk, többnyire meghitt ut­carészleteket és néhány csendéletet. A kiállítást Juhász Albin alpolgár­mester nyitotta meg augusztus 14-én, aki meleg szavakkal méltatta az alko­tó városunkhoz való vonzalmát. Édesanyjától, Halácsi Mária neves festőművésztől örökölt tehetségét Zá­borszky Gábor és Konstantin László tanárok csiszolták. Színházi jelmez­tervezőként indult, majd a Táncművé­szet című szakmai lap grafikusaként folytatta. Magáról így vall röviden: „Képeimet mindig a természetben festem, a lírai realista festészet híve vagyok." Első kiállítása 1993-ban Fehér­gyarmaton volt, városunkban 1995­ben mutatkozott be. A fővárosban évente állít ki. Külföldön Észak-Olaszországban, a német Grevenbroichban és Inders­dorfban látták képeit. Az esztergomi tárlatán láható olajfestmények közül a Vízivárosi séta, a Vár alatt, a Mély­üli pincék, az akvarellek közül a Bel­városi séta, a Vízivárosi tavasz, a Vá ­rosháza udvara, a Széchenyi tér, az Oszi Kis-Duna part, a Déulután a csonka-hídnál, a Szentgyörgymezői fények című művei tetszettek legin­kább. * A szeptember elejéig nyitva tartó tárlaton kiállított művek megvásárol­hatók. Megtekinthetők hétköznapo­kon 10-17 óra között a Széchenyi tér 18. szám alatt. Csernusné Láposi Elza, a KIB elnöke köszönti Kottra Dezsőt talin. Kecskeméti Anna az ünnepi bú­zakoszorú készítéséért, valamint az Olvasókör csuhés, kosárfonó, fafara­gó és rajzköre, illetve azok vezetői. Emléklapot, illetve oklevelet ka­pott: a Relabor városi szervezet virág­kertészete, a Kossuth utcai Vasbolt, Nyári László szíjgyártó. Hegedűs Sándor makett-készítő, a Vöröske­reszt helyi szervezete, Szentgyörgy­mezői Nyugdíjas Klub, Rigler Attüa kisálattenyésztő, Héja Péter, a kiállí­tás szervezője, valamint az Új Strigon Kft. szentgyörgymezői péksége. Berényi László életmű kiállítása (-im) A Zöldház aulájában három héten át sok százan gyönyörködtek a nyolcvan évet betöltött Berényi Lász­ló olajképeiben és pasztelljeiben, aki diákként szerette meg a rajzolást, majd szakkörökben folytatta. Első mestere Rudnay Gyula volt, majd Bajor Ágost, Heil Ferenc, Nó­vák Lajos, Galambos Tamás, Kaposi Endre szakmai tanácsait hasznosítot­ta. A 45 alkotásból álló „kollekciót" tematikailag három csoportba sorol­hatjuk: városképek (Széchenyi tér, Várhegy, Mély út, Rákóczi tér, Már­télyi parkban, Kenderesi út), csend­életek (Ligetes, Dáliás, Virágok, Gyertya, Pünkösdi rózsák) és ember­ábrázolások (Kovácsműhely, Szob­rász, Kati, Ketten hazafelé, Ebédre várva, A festőnő, Aratás, Horgászó fiúk, Sárközi táncosok). A megnyitón zsúfolásig megtelt a Szabadidőközpont aulája, ahol Kol­lár Hilda üdvözölte a sokaságot, majd Kissné Kulcsár Sarolta énekkel és fu­vola-számokkal, Révfalviné Budai Julianna református lelkész verssel köszöntötte a köztiszteletnek örvendő Laci bácsit. Csernus Ferenc igazgató meleg szavakkal méltatta a Ház képzőművé­szeti életének rangidősét: - Ritka al­kalom, amikor egy közművelődési in­tézmény mindennapjaihoz szorosan kötődő alkotó ember bemutatkozásá­ra nyílik lehetőség. Közel kilenc évti­zed élettapasztalata és derűs bölcses­sége sugárzik Berényi László alkotá­saiból. Olyan ember életfilozófiáját és érzelemvilágát tükrözik, aki ugyan soha nem rejtette véka alá a vélemé­nyét a neki nem tetsző jelenségekről, mégis alapjában véve a harmóniára törekszik a környezetével. Abban a szerencsés helyzetben van, hogy meg­adatott neki a képesség és a tehetség arra, hogy ezt a harmóniát képzőmű­vészeti alkotásokban jelenítse meg, ezáltal közvetett formában - képi ki­fejezőeszközök révén - megossza má­sokkal is. Hosszas mérlegelés után jutott el Laci bácsi a mostani kiállítás gondo­latáig . Mivel mindenféle művészeinek elidegeníthetetlen tulajdonsága a kö­zönséggel való találkozás, a megmu­tatás belső kényszere, úgy ennek a kiállításnak - úgy érzem, mindannyi­unk gyönyörűségére! - törvényszerű­en létre kellett jönnie, csupán az idő­pont volt kétséges. Berényi László az esztergomi Kép­zőművész Kör alapító tagja, nagy idők tanúja, aki átélte e művészi kö­zösség életének magaslatait és hul­lámvölgyeit egyaránt. Tanfolyamok az Olvasókörben Fenötteknek kosárfonás, csuhézós: októ­bertől április végéig, hetente 1 nap, napi 4 óra. Indításhoz legalább 10-10 fó jelentke­zése szükséges. Fafaragó szakkör: októ­bertől május végéig, hetente 1 nap, napi 3 óra. Legfeljebb 10 fő jelentkezését tudják fogadni, 15 éves kortól. Gyermekeknek rajz- é'j fafaragó szakkör, októbertől május végéig, hetente 1 nap, napi 3 óra. Indítás­hoz legalább 10 fő szükséges, az utóbbi­hoz pedig legfeljebb 10 fő jelentkezését tudják fogadni. Jelentkezés: szeptember l-jétől hétfőn és csütörtökön 17-19 óra között személyesen, vagy a 413-464-es telefonon. Figyelem! Azok, akik acsuhézó tanfolyamra jelentkeznek, időben szerez­zék be az április végéig elegendő mennyi­ségű kukoricacsuhét. A csöveket körülve­vő levelekből a belsők - lehetőleg ép, mi­nél világosabb, tiszta - a leginkább hasz­nosíthatók. Ha valaki kezdő csuhézó, ak­kor egy évadra egy nagyobb műanyag­zsáknyi elegendő. Ha már nem kezdő, ü­letve aki néhány foglalkozás után önálló­an, otthon is tudja végezni ezt a tevékeny­séget, annak akár 2-3 zsákkal is érdemes gyűjteni. A leveleket csak akkor lehet „szüretelni", amikor már szárazak! Tájképek és csendéletek Máté Ferenc csepeli festőművész első ízben mutatja be képeit váro­sunkban. Keszthelyen született. A környékbeli hegyek és a balatoni táj formálta gyermekkori ízlésvilágát. Tizenhárom éves korában Budapestre került, s az iskolai rajzversenyek múl­tával, 1957-től a Csepeli Képzőművé­szeti Körben fejlesztette tehetségét Ilosvai Varga István festőművész irá­nyításával. Tisztes polgári foglalkozása mel­lett - és ma már nyugdíjasan - fest 1997 óta csoportos, önálló és nemzet­közi-hazai kiállításokon szerepel. Té­mái: műtermi tanulmányok - ennek ékes bizonyítéka a kiállítás egyik leg­szebb, tört köcsögös-koponyás képe - s a virágcsendéletek az év műiden szakából: pompázó orgonák, szekfűk és rózsák! Tájképei sokfélék, ám uralkodó eleme csaknem mindig a víz! Bala­ton-ihlette kép a Keszthelyi öböl és a Balatoni táj. A Tisza-tavi hangulatok hol folyópartokat vízre hulló árnya­kat kikötött csónakokat ringó hor­gászhajókat idéznek. Erdőszéli szép­ségeket ószi színvilág-gazdagságot mutat a Palakos híd, a zivatar utáni borús idő fáinak kontrasztja, a felvi­déki hegyi folyó és a svájci zuhatag, egy-egy vízimalom ábrázolása. Alföl­di emlékeket őriz a Kunsági tanyavi­lág és a Téli puszta. Elvont, misztikus zsánerképek: a Szerelem r aj2ű ké t ö ss ze fo nódo tt- ös z­szesodródott növény jelképében, amely a tragikus népballadák csoda­világaira emlékeztet Meglepő ellen­pólusa a Túlvilági révész c. festmény. Több éven át készült elgondolkodta­tó, megrázó kép az emberi lét befeje­zéséről, a túlvilágba vezető útról... A kiállítást szeptember 11-ig tekint­hetik meg a Zsigmond kútjához cím­zett vendéglőben (Dobozi u. 3. sz.), melyhez kellemes tárlatlátogatást kí­ván: Horváth Gáborné dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom