Esztergom és Vidéke, 2000

2000-05-04 / 18. szám

2 Esztergom és Vidéke 2000. április 13. Vadvirág Fesztivál '2000 Immáron harmadik alkalommal rendezték meg a Zöld Házban április 27-én az ún. Vadvirág Fesztivált, mely tulajdonképpen nem más, mint a gyermek­védelmi intézmények, gyermekotthonok országos ki mit tud-ja. Az idén összesen tizenhárom intézmény jelentkezett és vett részt az orszá­gos találkozón, melyet évek óta az esztergomi gyermekotthon rendez. A versenyen induló fiatalok több mint kilencven százaléka diszkó, vagy aerobik tánccal jelentkezett. Egyedül a nyírbátoriak mutattak be népi táncot, méghoz­zá dunántúli ugróst, de érthetetlen módon nem kaptak még különdíjat sem a nevelőkből álló zsűritől. A legnagyobb közönségsikert Oláh Ibolya aratta Tiszadobról, ő jazz-éne­kesként lépett fel. Egyébként a tiszadobiak és a vendéglátó esztergomiak vitték el a legtöbb díjat. A Vadvirág Fesztiválnak mintegy háromszáz résztvevője érkezett Eszter­gomba az ország különböző városaiból, falvaiból, és a zsűri elnöke szerint ez volt a legjobb vetélkedés az elmúlt évekhez képest. A szerény anyagi lehetőségek ellenére jövőre ismét szeretnék megrendezni Esztergomban a „vadvirágok fesztiválját". Népzenei gála Április 30-án a felemelően meghitt szentgyörgymezői búzaszentelő után a Prímás-szigeten nagyszabású népzenei műsort rendezett a Gran Tours Utazási Iroda. Elsőként a könyvtár melletti sörsátorban a budapesti Téka együttes lépett fel, mely az egyik legrégebbi és legismertebb magyar táncházas zenekar. Tárnoki Beatrix énekes közreműködésével kalotaszegi, moldvai és széki zenét játszottak, bemutattak néhány számot készülő lemezükről is, mely „A szüze­ké" címet viseli, és olyan lányokról szól, akik vagy nem vettek részt a farsangoláson, vagy túlságosan is kacéran viselkedtek. A mérce tehát a szere­lemben is - az erdélyiek szerint - az arany középút. A Téka együttest, mely nagy közönségsikert aratott, az 1986-ban alapított tatai Pötörke együttes táncbemutatója követte. Félórás műsorblokjukból kü­lönösen ki kell emelnünk a somogyi, a nyírségi, a kalotaszegi és legfőképp a mezőségi táncok bemutatóját (koreográfus: Keltái Gábor együttesvezető). Leányvárról egy nemzetiségi, sváb táncokat bemutató együttes következett, majd jöttek a párkányi „tücskök", akik az alakulófélben lévő esztergomi Balassi Táncegyüttes közreműködésével gömöri, kalotaszegi román, bodrog­közi illetve bonchidai román zenét adtak elő, melyre az esztergomi táncháza­sok ígéretes módon mozogtak. A folklór-blokk befejező részében a Kossuth-díjas Kaláka zenekar - amely a műsorközlő tréfás szövege szerint talán még csak Grönlandon nem járt, de oda is készülnek - közismert, megzenésített versekből adott ízelítőit a szép­számú közönségnek. (D.) Magával ragadott... A könnyűzene műfajban európai rangot szerzett már magának a hol­land Shirchadasj Band. Tavaszonként visszatérő koncert-kőrútjuk ezúttal már a tizenhatodik volt. Az is hagyo­mány, hogy magyarországi nyitó hangversenyüket városunkban a Fe­rences templomban tartják. Szomba­ton délelőtt érkeztek és nyomban pró­bát is tartottak. Ekkor kértünk rövid interjút Bert Leeuwis művészeti veze­tőtől: - ,Játssz!" - ez a címe a Shircha­dasj idei programjának, mely a gyere­kekről szól. A gyerekekről, akik a jö­vőt jelentik, az életet és a megújulást. A mai világot sokszor a rohanás, a felszínesség, a békétlenség jellemzi. Kevés idő és türelem jut másokra, s ezt a gyerekek sínylik meg leginkább. Pedig nekik van a legnagyobb szük­ségük a biztonságra, a nyugalomra és a szeretetre. S hol találjuk meg mind­ezt? Erre kaphatsz választ a mai kon­cert alatt. AJTÓI éneklünk, hogy talál­kozni lehet valakivel, aki szeret min­ket, aki biztonságot, célt ad nekünk. Gyermekként bízhatjuk Rá magun­kat, családunkat, gyerekeinket. 0 az Úr Jézus. Mi mindnyájan találkoz­tunk Vele, s ezért éneklünk ilyen örömmel. Te is találkozhatsz Vele. A szombat koraesti koncertjükön a templom minden talpalattnyi helye megtelt, sokan a nyitott ajtók előtt hallgatták a 30 tagú vegyeskart és 10 tagú kamarazenekart. A világszínvo­nalú technikát, fény- és hangeszközö­ket órákon át szerelték fel gondosan kiválasztott helyen. A közel három­órás koncerten húsz művet hallot­tunk, amelyek végén a közönség már dúdolva reagált a magával ragadó ze­nére. A házigazdák nevében Tóth Sándor költő mondott köszöntőt, majd Gyermek című saját költemé­nyét szavalta el. A forró hangulatú zenei est után a holland vendégek egy része esztergo­mi családoknál kapott helyet, mindez a Máltai Szeretetszolgálat szervezé­sében történt. P. Május 15-én nyit a Strand Nagy mostanában a nyüzsgés az esztergomi Szent István Fürdő területén: szorgosan készülnek az idénynyitásra. Sőt arra is, hogy az év végéig lefedjék a nagy medencét, mely így télen-nyáron használhatóvá válik, és ezzel jelen­tősen csökkenteni fogják a fedett uszoda már-már elviselhetetlen zsúfoltságát. - Az idén mikor nyit a strand? - érdeklődtem a minap. - Ha minden jól megy, május 15-én - mondja Heer Lajos, a Szent István Fürdő vezetője. - Úgy hallottuk, hogy az idén éltveszi a Strand Büfé üzemeltetését is... - Megbízhatóak az információk, de egyelőre erről nem kívánok bővebben nyilatkozni. El kell majd jönni, és utána véleményt lehet mondani, hogy valóban történtek-e változások. Mindenesetre szeretnénk kulturáltabbá tenni a büfét, a törzsvendégek meg­tartásával, műsoros rendezvények - például néptánc-bemutató - beiktatásá­val. - Kíváncsian várjuk! Addig is jó munkát! (L.) Szabad-e öntözni? Zenés, táncos locsolkodás Esztergomban Még a legöregebb esztergomi pol­gárok sem emlékeznek arra, hogy mi­kor volt utoljára zenés, táncos locsol­kodás Esztergomban! Ami emberem­lékezet óta nem fordult elő a királyvá­rosban, az április 24-én, Húsvéthét­főn, és egyben Szent György napján megtörtént. Reggel nyolc órakor ér­kezett Párkányból a kishajóval a Tü­csök zenekar, a szentgyörgymezői táncházak állandó résztvevője, és a Duna-parton az esztergomi táncházas legények népviseletben, kölnivízzel és friss kútvízzel, valamit tréfás rig­musokkal várták őket. A zenekar egyetlen hölgy tagja, Hruska Emesét azonnal meglocsolták, nagy csődület közepette. Aztán következett az Óvo­da Utcai Meditációs Objektum és Mozgáskultúra Szalon, ahol Catheri­ne, a francia tanárnő, eredeti francia konyakkal, bordeauxi vörösborral és francia süteményekkel várta a zené­szeket és a locsolkodó legényeket. Németh Kálmán régi parasztházá­nak bio-kertjében azonnal táncra is perdültek a lányok és a legények. A szomszédban, Deákéknál, majd dr. Horváth István múzeumigazgató há­zának udvarában folytatódott a mulat­ság. Azt követően a díszes sereg átvo­nult a Széchenyi térre, ahol egy Tra­bant gépkocsi tetején szolgálták fel az ottlakó leányok a jófajta süteménye­ket és üdítő italokat. Ismét tánc követ­kezett, és gyűltek a piros tojások a legények tarisznyájában. Délben Esz­tergom-kertvárosban gulyás-party várta a megéhezett locsolkodókat. Tücsökék pedig egymás után húzták a felvidéki, erdélyi táncrendeket. Este pedig a Ferences gimnázium tornater­mében locslóbállal zárult az egészna­pos öntözés, illetve moldvai táncház­zal, a zenét ott a Mokányos együttes szolgáltatta. A résztvevők elhatározták, hogy jö­vő Húsvétkor ismét fölelevenítik a locsolkodás több évszázados hagyo­mányát, a termékenység nagy ünne­pét! (dezső) Április 29., szombat, 14.15 óra: ragyogóan nyárias időben Kaposi Endre (riportfotónk bal oldalán) nyitotta meg a III. Lépcső utcai tár latot. A kezdeményező 1998-ban Ferenczy Gábor volt (jobb szélen, kezében szintén pohárral). Rajtuk kívül Bangó Miklós (középen) és Kántor Jéinos festményei „leheltek életet" - este hat óráig - Szenttamás kanyargós utcájába, amely hangulatában még úgy is a Montmartre-ot idézi, hogy teljesen kihalt... A közönség fotónkon 1 (azaz egy) fő, aki a megjelentek több mint 10 %-át képviseli... Mégis (és a felvételen csak ez nem látható) ittak egy-egy hosszúlépést az elszánt folytatásra: jövőre teliéit ugyanitt ­ha (talán) nem is ugyanígy...

Next

/
Oldalképek
Tartalom