Esztergom és Vidéke, 1999

1999-05-20 / 20. szám

1999. április 22. Esztergom és Vidéke ÚJJÁSZÜLETNEK VÁROSUNK LEGSZEBB MŰEMLÉKEI! A Takarékpénztár első esztergomi épülete A Széchenyi téri átjáró-ház felújítása a befejezéshez közeledik. Az emeletek már új köntösben pompáznak. Egyre többen állnak meg, sietős dolgaik közben is, és büszke örömmel tekintenek fel: ugye, milyen szép! Érezhetően növekszik a lakosság Esztergom-szeretete, ahogy a város szebbnél szebb épületei visszanyerik eredeti arcukat. A Takarékpénztár 1844-ben, a reformkorban alakult Esztergomban. Az országban a harmadik volt. Az esztergomi polgárság szerény gazdasági lehetőségekkel rendelkezett, de felismerte Széchenyi István Hitel, Vüág, Stádium című műveinek megjelenése után, hogy a hitelintézet létesítése nélkülözheteüen a gazdasági-társadalmi fejlődéshez. Az alapítás Nitter Ferenc fűszerkereskedő nevéhez fűződik, akinek üzlete az Arany János utca - Kossuth Lajos utca sarkán állt. Apja is kereskedő volt, aki a fiát a bencés gimnáziumba járatta Az iskola után 10 éven át Svájcban, Német-, Francia* és Olaszországban neves kereskedőknél dolgozott, majd hazatért Esztergomba, és 1830-ban megnyitotta önálló fűszerkereskedését az Arany János u. 3-ban. Külföldi tapasztalatait felhasználva 1844. december 12-ére takarékpénztár alakuló közgyűlést hirdetett, amelyen 163 részvényes 300 darab 50 pengő-forintos kötvényt jegyzett. Az alapszabályok elfogadása után 111 szavazattal Nitter Ferencet igazgatónak választották. Az iroda céljára a pénztárosnak választott Frey Vilmos felajánlotta Széchenyi téri házának egyik szobáját Nitter szakértelmével a Takarékpénztár fokozatosan erősödött 1851-ben földszintes házat vettek a Lőrinc utcában, amely 1859-re már szűknek bizonyult, s ezért nagyobb ház vételét határozták el. Választásuk a Főpiacon lévő, két utcára néző Hunkár-házra esett. 1860. január 9-én már bemutatták a közgyűlésnek a két felkért építész terveit. Az egyik a helybeli Feigler Gusztáv, a másik az országos hírű pesti építész, Hild József volt. 1860. február 7-én a közgyűlés a szakértők javaslatára Hild József tervét fogadta el. Még 1860-ban megkezdték a munkát A részletes tervek kidolgozásával és az építés vezetésével, Hild ajánlatára, a jeles pesti fiatal építészmérnököt, Prokopp Jánost bízták meg. Őt jól ismerték már az esztergomiak, mivel 1853-ban Esztergomból nősült, Trenker János fűszerkereskedő lányát vette feleségül. S bár Óbudán laktak a fiatalok, mivel Prokopp János a Hajógyár mérnöke volt, de a Duna mentén több helyen is vállalt tervezési feladatot. Esztergomban az ő terve szerint épült 1853-ban, vagyis a Takarékpénztár előtt hét évvel a Deák Ferenc utca 2. szám alatti reáliskola - ma a megyei levéltár egyik épülete. A szép romantikus stílusú emeletes épület, a Városháza oldalában, az ablakok között a magyar népviseletes női fejek konzolszobraival, az esztergomiak hazafiságának beszédes bizonysága a Bach-korszak idején. Prokopp János ezzel az épületével igen megnyerte az esztergomiak bizalmát. Örömmel bízta rá a Takarékpénztár választmánya hatalmas új épületének megvalósítását. A kétemeletes épület a város addigi házai közül messze kimagaslott, ahogy ma is uralja a Széchenyi teret és a Kossuth Lajos utcái 1860-ban meghalt Széchenyi István, és a város még ebben az évben róla nevezi el a város főterét, a Nagy piacot. 1862. január 20-án Nitter Ferenc igazgató jelenti a választmánynak, hogy a ház építése befejezés előtt áll. A költségvetés megvitatása után elhatározták, hogy erkéllyel és szobrászi díszítéssel ékesítik a homlokzatokat. Prokopp Jánost megbízták ezek tervezésével. 1863-ra már készen állt a belváros mindmáig legnagyobb épülete. Az épület súlyos, ünnepélyes tömbjét, nagy sík felületeit egyenletes ritmusban azonos méretű és formájú nyílások tagolják. A Széchenyi téri szélesebb főhomlokzat így 13, a Kossuth Lajos utcai homlokzat 11 tengelyes. A három szintet erőteljes övpárkányok választják el egymástól. A homlokzatok méltóságteljes, nyugodt ritmusát csak a Széchenyi téri főhomlokzaton színezi a középrész enyhe kiemelése. Itt a középső hét tengelyes felület, amelyet a járószinttől az oromzatig egy-egy falsáv fog össze, kissé előre ugrik. Itt kapott helyet a kőfonatos erkély, amely a homlokzat középvonalában nyíló kapu felett emelkedik, és amelyre az első emeleti nagyterem három ablaka-ajtaja nyílik. Ezt a termet a központi ajtó felett lévő, nagyméretű óra is kiemeli, az ajtó félköríves záródásába illesztve. A főhomlokzat rizalitját, - az előre ugró központi részt a konzolos főpárkány felett, attika koronázza, amely a klasszicista épületek jellemzője. Városunkban attika emelkedik a legfontosabb klasszicista épületeken, a Bazilika és a Kerek-templom mellett, a Bibüotheca, a Nagyszeminárium, a Széchenyi tér 24., és a már romantikus stílusú Deák Ferenc u. 2. számú házon. Az attikán olvasható az épület rendeltetése: TAKARÉK PÉNZTÁR. A két szó között a koronás magyar címer domborműve jelenik meg, amely 1860-62-ben, az építés idején, az önkényuralom korában, amikor hivatalosan nem létezett a magyar állam, igen bátor tett volt. S ezt az akkor eltörölt államcímert a halhatatlanságot jelképező, a dicsőségre utaló pálma- és tölgyfaág övezi. Felette, az attika tetején, nagyméretű kőszobor kapott helyet: a Takarékosság allegóriája. Ülő fiatal nő, aki a jobbjában a fonó-guzsalyt tartja, és a baljával a méhkast öleli át Mindkét jelkép a kitartó, szorgalmas munkára buzdít Baloldalt, a háttérben a szerencse-kerék is megjelenik. A homlokzatok új színezése, amely az eredetit követi, jól kiemeli az épület további művészi értékeit. Az okker alap előtt szinte világít az ablakokat övező fehér keretelés, amelyet konzolos szemöldök párkány és díszes ablak-kötény kísér. Áz első emelet ablakait a félköríves záródás és a palmetta-leveles kötény-dísz teszi ünnepélyesebbé, valamint az, hogy minden ablaknak külön párkánya van. A második emeleten az ablak-párkányok összefüggő vonalat képeznek, amely alatt a kötény-dísz geometrikus jellegű. Az épület homlokzatai nem párhuzamosak, követik a telek vonalát, amely az egykori Lőrinc-kaputól fokozatosan szélesedik. így a két homlokzat főtengelyében nyüó kapu nem esik egy vonalba, és az épületszárnyak által közrezárt udvar szabálytalan négyzetet képez. A két hosszú kapualj a négy szakaszos keresztboltozattal tört vonalban találkozik, amely az átjáróház udvarának zártságát biztosítja. Az udvari homlokzatok emeletei előtt, öntöttvas konzolokon nyugvó, vörös márvány folyosó fut körbe. Az emeleteket két vörös márvány függő lépcsőn érhetjük el, vagyis a lépcső nincs alátámasztva A Széchenyi téri fő épület függő csigalépcsője jeles művészi és technikai teljesítmény. Mindkét lépcsőt művészi díszítésű öntöttvas korlát kíséri. Az építész Prokopp János e munka után számos megbízást kapott a város polgáraitól, elsősorban a Takarékpénztár választmányi tagjaitól, hogy lakóházukhoz tervet készítsen. Prokopp János ekkor, 1862-ben családjával Esztergomba költözött, és érseki, majd városi és megyei mérnökként alapvetően meghatározta városunk mai arculatát. A városrendezési tervek mellett vasöntödét alapít és vezet a városban. Az általa tervezett házak közül ma is eredeti szép romantikus alakjában láthatjuk a Posta épületét, a Deák Ferenc u. 2. sz. alatti levéltárat és a 7. számú eredetileg Etter-, ma Borz-házat, a Bottyán u. 9. ugyancsak frissen helyreállított, kerámiadíszes romantikus épületét, a Bajcsy-Zsilinszky u. 22-24. számú neogótikus palotákat és velük szemben a Bajcsy u. 45. számú egykori Beszl-házat a remekművű, várszerű homlokzattal, továbbá a szigeten, a Nagy-Duna sétányon a mai Kolping-házat, a Petőfi u. 38. szám alatti volt Eggenhofer-házat és az egykori Lövészegylet kerámiaszobrászati dísszel ékes kapuzatát a Petőfi u. 42. szám alatt Városunk lakói köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik értékeink megóvásában, újjászületésében eredményesen közreműködnek. Dr. Prokopp Mária Horváth Géza: Az 1848/49. évi hadjáratbani részvétem emlékei Zászlóaljunk volt az első Buda alatt, mely táborba szállt és előőrseink még aznap a várral szemben álltak és a közlekedést lehetőleg elzárni törekedtek. Budavár ostroma, előzményei és bevétele A hadsereg nyomban követett bennünket, és megkezdődött az élénk és gondtalan tábori élet, de valamint eddig lehetőleg elhallgattam a hadjárat alatti társadalmi érintkezéseket, úgy jelenleg sem fogok naplószerű ecsetelésbe bocsátkozni s elvemhez képest csekély kitéréssel a hadi események és azok előkészületének leírására szorítkozom. Az ostrom kezdetét vette. Dörgött az ágyú és az első hadtest tüzérsége a Gellért hegy déli oldalán foglalt állást és kitűnő sikerrel lőtte a várat. Az ellenség egy napon felénk fordult heves ágyútüzével, úgy hogy zászlóaljunk a hasztalan véráldozat kikerülése végett hátrált, azaz, hajói tudom, az úgynevezett Mészáros útra vonatott vissza, de a vár tüzérei, mintha lesben álltak volna, egyes emberekre, lovasokra, vagy élelmet szállító szekerekre 18-24 fontos golyókkal is, nem minden siker nélkül egyre lődöztek és csak az útvonal nagyságának tulajdoníthattuk, hogy lövéseiknek egynél több áldozata nem lett... (...) Miskey Rezső szolgabíró, az apám, Gunda Feri és sógorom, Bódiz Ferenc s többen lejöttek hozzám a kis Svábhegyről, hogy meglátogassanak. Ekkor történt, hogy alig beszéltünk néhány percig, midőn a húst szállító kocsi megérkezett, s a húst kezdték a zászlóalj számára az útmelléki partra ledobálni. Abban a pillanatban, midőn honvédeink a húst kezdték elhordani, megszólalt a várbástyán az ágyú és a kocsiból az egyik lovat kiütötte, melynek vére a hozzánk szállított hús némely részére is reáfolyt, mit látva apám, annyira megundorodott, hogy 1869. évében történt haláláig soha többé marhahúst nem evett. De azonfelül az én látogatóim is megkezdték a Sváb-hegy felé a visszavonulást. (...) Ekkor értesültem apámtól, hogy közel a Görgey főhadiszállásától béreltek ki az ostrom időszakára nyári lakást. Szülőimet meglátogatandó, május 10-én felmentem a kis Sváb-hegyre, s ekkor láttam Offner lőporgyárosnak, mint elítélt honárulónak agyonlövetését. Az ítélet végrehajtására huszárok lettek karabinnel kivezényelve. Miután az ítélet előtte felolvastatott, szemét bekötötték, letérdelt, két keze hátra levén kötve, mire a vezénylő huszártiszt jelt adó kardja megvülant és a három lövés eldördült. Az etitélt a lövésekre lefordult, de már a következő pillanatban feltápászkodni törekedett. Kilenc lövést kapott, míg teljesen halva terült el. Ekkor véres lepedőt terítettek reá, s midőn a nézők közül az egyik azt kérdezé: „Hogy mitől véres az a lepedő?" - a porkoláb azt válaszolá: „Miskey vére van azon!" Engem a véleúen értesülés nagyon meglepett, mert Miskey Imre Pestmegyeközponti főszolgabírója, tinynyei lakos és birtokos rokonom volt, s agyonlövetésének okát nem ismertem, és csak később tudtam meg, hogy hazaárulással vádoltatott, miután adóbehajtás, és katona újoncozás végett császári biztossá neveztetvén ki, ő a kinevezést elfogadta, de mielőtt működését megkezdte volna, a lelkes hazafi, Palkovics Károly volt esztergomi kormánybiztos rendeletére (mit saját szemeimmel olvastam később Bódiz Ferenc iratai között) Bódiz Ferenc volt pestmegyei csendbiztos és Miskey Rezső volt pilisjárási szolgabíró közbejötte mellett elfogatott. Áz egészben az a sajátságos, hogy Miskey Rezsőt iskoláztatása alkalmával a nevezett főszolgabíró tanulmányai befejeztetésekor anyagüag is támogatta. Ezen ügy a kor jellemzésére szolgál, hogy a buzgó hazafiság, néha oly lépésekre vezette az embereket, mely néha a közmorállal is ellentétbe jött