Esztergom és Vidéke, 1999

1999-05-20 / 20. szám

1999. április 22. Esztergom és Vidéke ÚJJÁSZÜLETNEK VÁROSUNK LEGSZEBB MŰEMLÉKEI! A Takarékpénztár első esztergomi épülete A Széchenyi téri átjáró-ház felújítása a befejezéshez közeledik. Az eme­letek már új köntösben pompáznak. Egyre többen állnak meg, sietős dolgaik közben is, és büszke örömmel tekintenek fel: ugye, milyen szép! Érezhetően növekszik a lakosság Esztergom-szeretete, ahogy a város szebbnél szebb épületei visszanyerik eredeti arcukat. A Takarékpénztár 1844-ben, a re­formkorban alakult Esztergomban. Az országban a harmadik volt. Az esztergo­mi polgárság szerény gazdasági lehető­ségekkel rendelkezett, de felismerte Széchenyi István Hitel, Vüág, Stádium című műveinek megjelenése után, hogy a hitelintézet létesítése nélkülözheteüen a gazdasági-társadalmi fejlődéshez. Az alapítás Nitter Ferenc fűszerkereskedő nevéhez fűződik, akinek üzlete az Arany János utca - Kossuth Lajos utca sarkán állt. Apja is kereskedő volt, aki a fiát a bencés gimnáziumba járatta Az iskola után 10 éven át Svájcban, Német-, Fran­cia* és Olaszországban neves kereske­dőknél dolgozott, majd hazatért Eszter­gomba, és 1830-ban megnyitotta önálló fűszerkereskedését az Arany János u. 3-ban. Külföldi tapasztalatait felhasz­nálva 1844. december 12-ére takarék­pénztár alakuló közgyűlést hirdetett, amelyen 163 részvényes 300 darab 50 pengő-forintos kötvényt jegyzett. Az alapszabályok elfogadása után 111 sza­vazattal Nitter Ferencet igazgatónak vá­lasztották. Az iroda céljára a pénztáros­nak választott Frey Vilmos felajánlotta Széchenyi téri házának egyik szobáját Nitter szakértelmével a Takarékpénztár fokozatosan erősödött 1851-ben föld­szintes házat vettek a Lőrinc utcában, amely 1859-re már szűknek bizonyult, s ezért nagyobb ház vételét határozták el. Választásuk a Főpiacon lévő, két ut­cára néző Hunkár-házra esett. 1860. ja­nuár 9-én már bemutatták a közgyűlés­nek a két felkért építész terveit. Az egyik a helybeli Feigler Gusztáv, a másik az országos hírű pesti építész, Hild József volt. 1860. február 7-én a közgyűlés a szakértők javaslatára Hild József tervét fogadta el. Még 1860-ban megkezdték a munkát A részletes tervek kidolgozásá­val és az építés vezetésével, Hild aján­latára, a jeles pesti fiatal építészmérnö­köt, Prokopp Jánost bízták meg. Őt jól ismerték már az esztergomiak, mivel 1853-ban Esztergomból nősült, Trenker János fűszerkereskedő lányát vette fel­eségül. S bár Óbudán laktak a fiatalok, mivel Prokopp János a Hajógyár mérnö­ke volt, de a Duna mentén több helyen is vállalt tervezési feladatot. Esztergom­ban az ő terve szerint épült 1853-ban, vagyis a Takarékpénztár előtt hét évvel a Deák Ferenc utca 2. szám alatti reális­kola - ma a megyei levéltár egyik épü­lete. A szép romantikus stílusú emeletes épület, a Városháza oldalában, az abla­kok között a magyar népviseletes női fejek konzolszobraival, az esztergomiak hazafiságának beszédes bizonysága a Bach-korszak idején. Prokopp János ez­zel az épületével igen megnyerte az esz­tergomiak bizalmát. Örömmel bízta rá a Takarékpénztár választmánya hatalmas új épületének megvalósítását. A két­emeletes épület a város addigi házai kö­zül messze kimagaslott, ahogy ma is uralja a Széchenyi teret és a Kossuth Lajos utcái 1860-ban meghalt Széchenyi István, és a város még ebben az évben róla nevezi el a város főterét, a Nagy piacot. 1862. január 20-án Nitter Ferenc igaz­gató jelenti a választmánynak, hogy a ház építése befejezés előtt áll. A költség­vetés megvitatása után elhatározták, hogy erkéllyel és szobrászi díszítéssel ékesítik a homlokzatokat. Prokopp Já­nost megbízták ezek tervezésével. 1863-ra már készen állt a belváros mindmáig legnagyobb épülete. Az épület súlyos, ünnepélyes tömb­jét, nagy sík felületeit egyenletes rit­musban azonos méretű és formájú nyí­lások tagolják. A Széchenyi téri széle­sebb főhomlokzat így 13, a Kossuth La­jos utcai homlokzat 11 tengelyes. A há­rom szintet erőteljes övpárkányok vá­lasztják el egymástól. A homlokzatok méltóságteljes, nyugodt ritmusát csak a Széchenyi téri főhomlokzaton színezi a középrész enyhe kiemelése. Itt a közép­ső hét tengelyes felület, amelyet a járó­szinttől az oromzatig egy-egy falsáv fog össze, kissé előre ugrik. Itt kapott helyet a kőfonatos erkély, amely a homlokzat középvonalában nyíló kapu felett emel­kedik, és amelyre az első emeleti nagy­terem három ablaka-ajtaja nyílik. Ezt a termet a központi ajtó felett lévő, nagy­méretű óra is kiemeli, az ajtó félköríves záródásába illesztve. A főhomlokzat ri­zalitját, - az előre ugró központi részt ­a konzolos főpárkány felett, attika koro­názza, amely a klasszicista épületek jel­lemzője. Városunkban attika emelkedik a legfontosabb klasszicista épületeken, a Bazilika és a Kerek-templom mellett, a Bibüotheca, a Nagyszeminárium, a Széchenyi tér 24., és a már romantikus stílusú Deák Ferenc u. 2. számú házon. Az attikán olvasható az épület rendelte­tése: TAKARÉK PÉNZTÁR. A két szó között a koronás magyar címer dombor­műve jelenik meg, amely 1860-62-ben, az építés idején, az önkényuralom korá­ban, amikor hivatalosan nem létezett a magyar állam, igen bátor tett volt. S ezt az akkor eltörölt államcímert a halhatat­lanságot jelképező, a dicsőségre utaló pálma- és tölgyfaág övezi. Felette, az attika tetején, nagyméretű kőszobor ka­pott helyet: a Takarékosság allegóriája. Ülő fiatal nő, aki a jobbjában a fonó-gu­zsalyt tartja, és a baljával a méhkast öleli át Mindkét jelkép a kitartó, szorgalmas munkára buzdít Baloldalt, a háttérben a szerencse-kerék is megjelenik. A homlokzatok új színezése, amely az eredetit követi, jól kiemeli az épület további művészi értékeit. Az okker alap előtt szinte világít az ablakokat övező fehér keretelés, amelyet konzolos szem­öldök párkány és díszes ablak-kötény kísér. Áz első emelet ablakait a félkör­íves záródás és a palmetta-leveles kö­tény-dísz teszi ünnepélyesebbé, vala­mint az, hogy minden ablaknak külön párkánya van. A második emeleten az ablak-párkányok összefüggő vonalat képeznek, amely alatt a kötény-dísz ge­ometrikus jellegű. Az épület homlokzatai nem párhuza­mosak, követik a telek vonalát, amely az egykori Lőrinc-kaputól fokozatosan szélesedik. így a két homlokzat főtenge­lyében nyüó kapu nem esik egy vonalba, és az épületszárnyak által közrezárt ud­var szabálytalan négyzetet képez. A két hosszú kapualj a négy szakaszos ke­resztboltozattal tört vonalban találko­zik, amely az átjáróház udvarának zárt­ságát biztosítja. Az udvari homlokzatok emeletei előtt, öntöttvas konzolokon nyugvó, vörös márvány folyosó fut kör­be. Az emeleteket két vörös márvány függő lépcsőn érhetjük el, vagyis a lép­cső nincs alátámasztva A Széchenyi téri fő épület függő csigalépcsője jeles mű­vészi és technikai teljesítmény. Mindkét lépcsőt művészi díszítésű öntöttvas kor­lát kíséri. Az építész Prokopp János e munka után számos megbízást kapott a város polgáraitól, elsősorban a Takarékpénz­tár választmányi tagjaitól, hogy lakóhá­zukhoz tervet készítsen. Prokopp János ekkor, 1862-ben családjával Eszter­gomba költözött, és érseki, majd városi és megyei mérnökként alapvetően meg­határozta városunk mai arculatát. A vá­rosrendezési tervek mellett vasöntödét alapít és vezet a városban. Az általa tervezett házak közül ma is eredeti szép romantikus alakjában láthatjuk a Posta épületét, a Deák Ferenc u. 2. sz. alatti levéltárat és a 7. számú eredetileg Etter-, ma Borz-házat, a Bottyán u. 9. ugyan­csak frissen helyreállított, kerámiadí­szes romantikus épületét, a Bajcsy-Zsi­linszky u. 22-24. számú neogótikus pa­lotákat és velük szemben a Bajcsy u. 45. számú egykori Beszl-házat a remekmű­vű, várszerű homlokzattal, továbbá a szigeten, a Nagy-Duna sétányon a mai Kolping-házat, a Petőfi u. 38. szám alatti volt Eggenhofer-házat és az egykori Lö­vészegylet kerámiaszobrászati dísszel ékes kapuzatát a Petőfi u. 42. szám alatt Városunk lakói köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik értékeink meg­óvásában, újjászületésében eredménye­sen közreműködnek. Dr. Prokopp Mária Horváth Géza: Az 1848/49. évi hadjáratbani részvétem emlékei Zászlóaljunk volt az első Buda alatt, mely táborba szállt és előőrseink még aznap a várral szemben álltak és a köz­lekedést lehetőleg elzárni törekedtek. Budavár ostroma, előzményei és bevétele A hadsereg nyomban követett ben­nünket, és megkezdődött az élénk és gondtalan tábori élet, de valamint eddig lehetőleg elhallgattam a hadjárat alatti társadalmi érintkezéseket, úgy jelenleg sem fogok naplószerű ecsetelésbe bo­csátkozni s elvemhez képest csekély ki­téréssel a hadi események és azok elő­készületének leírására szorítkozom. Az ostrom kezdetét vette. Dörgött az ágyú és az első hadtest tüzérsége a Gel­lért hegy déli oldalán foglalt állást és kitűnő sikerrel lőtte a várat. Az ellenség egy napon felénk fordult heves ágyútü­zével, úgy hogy zászlóaljunk a haszta­lan véráldozat kikerülése végett hátrált, azaz, hajói tudom, az úgynevezett Mé­száros útra vonatott vissza, de a vár tü­zérei, mintha lesben álltak volna, egyes emberekre, lovasokra, vagy élelmet szállító szekerekre 18-24 fontos golyók­kal is, nem minden siker nélkül egyre lődöztek és csak az útvonal nagyságá­nak tulajdoníthattuk, hogy lövéseiknek egynél több áldozata nem lett... (...) Miskey Rezső szolgabíró, az apám, Gunda Feri és sógorom, Bódiz Ferenc s többen lejöttek hozzám a kis Sváb­hegyről, hogy meglátogassanak. Ekkor történt, hogy alig beszéltünk néhány percig, midőn a húst szállító kocsi meg­érkezett, s a húst kezdték a zászlóalj számára az útmelléki partra ledobálni. Abban a pillanatban, midőn honvédeink a húst kezdték elhordani, megszólalt a várbástyán az ágyú és a kocsiból az egyik lovat kiütötte, melynek vére a hozzánk szállított hús némely részére is reáfolyt, mit látva apám, annyira meg­undorodott, hogy 1869. évében történt haláláig soha többé marhahúst nem evett. De azonfelül az én látogatóim is megkezdték a Sváb-hegy felé a vissza­vonulást. (...) Ekkor értesültem apám­tól, hogy közel a Görgey főhadiszállásá­tól béreltek ki az ostrom időszakára nyá­ri lakást. Szülőimet meglátogatandó, május 10-én felmentem a kis Sváb-hegyre, s ekkor láttam Offner lőporgyárosnak, mint elítélt honárulónak agyonlöveté­sét. Az ítélet végrehajtására huszárok lettek karabinnel kivezényelve. Miután az ítélet előtte felolvastatott, szemét be­kötötték, letérdelt, két keze hátra levén kötve, mire a vezénylő huszártiszt jelt adó kardja megvülant és a három lövés eldördült. Az etitélt a lövésekre lefor­dult, de már a következő pillanatban feltápászkodni törekedett. Kilenc lövést kapott, míg teljesen halva terült el. Ek­kor véres lepedőt terítettek reá, s midőn a nézők közül az egyik azt kérdezé: „Hogy mitől véres az a lepedő?" - a porkoláb azt válaszolá: „Miskey vére van azon!" Engem a véleúen értesülés nagyon meglepett, mert Miskey Imre Pestmegyeközponti főszolgabírója, tiny­nyei lakos és birtokos rokonom volt, s agyonlövetésének okát nem ismertem, és csak később tudtam meg, hogy haza­árulással vádoltatott, miután adóbehaj­tás, és katona újoncozás végett császári biztossá neveztetvén ki, ő a kinevezést elfogadta, de mielőtt működését meg­kezdte volna, a lelkes hazafi, Palkovics Károly volt esztergomi kormánybiztos rendeletére (mit saját szemeimmel ol­vastam később Bódiz Ferenc iratai kö­zött) Bódiz Ferenc volt pestmegyei csendbiztos és Miskey Rezső volt pilis­járási szolgabíró közbejötte mellett el­fogatott. Áz egészben az a sajátságos, hogy Miskey Rezsőt iskoláztatása alkal­mával a nevezett főszolgabíró tanul­mányai befejeztetésekor anyagüag is tá­mogatta. Ezen ügy a kor jellemzésére szolgál, hogy a buzgó hazafiság, néha oly lépésekre vezette az embereket, mely néha a közmorállal is ellentétbe jött

Next

/
Oldalképek
Tartalom