Esztergom és Vidéke, 1996

1996-03-14 / 11. szám

1996. március 14. Esztergom és Vidéke 7 Wm TARKASAG m Renard bölcsességek Jules Renard, a kevéssé ismert francia (ró 1864-1910 között élt. Magyar fordításban egyetlen müve jelent meg, a Kiadatlan napló. — Az aggályok az akarat férgei. — Óvakodjunk az olyan elvektől, amelyek sokat jövedelmeznek! — Nézz a semmibe! Kincseket lelsz majd benne. — Ha a szélkakas beszélni tudna, azt mondaná, hogy ő irányítja a sze­let — Kétféle félős ember van: az, aki az ágy alá néz, s az, aki még az ágy alá sem mer nézni. — Erényeinket annak köszönhet­jük, hogy nincs meg a kellő erőnk arra, hogy bűneink legyenek. — Nem is annyira az a nehéz, hogy jók legyünk, mint inkább az, hogy ne szégyelljük jóságunkat —A vüágosság az író udvariassá­ga. — De szép műveket alkothat­nánk, ha nem volna ízlésünk! — A szerelem megsemmisíti az észt. Az agy és a szív olyan, mint a homokóra két edénye: amikor az egyik megtelik, a másik kiürül. ímHwmwHtmmwnwgHmHi^^ 1848-49-es hagyományok a Tarkaságnál Az 1860-as években a politikai viszonyok egyhülésével a Dalárda, a Lövölde és egyéb egyesületek mellett létrejött Esztergomban ­Tarkaság néven - egy igen színes és vegyes asztaltársaság, amelyben a polgárok mindenféle eleme kép­viselve volt A hivatalnokokból, iparosok­ból, kereskedőkből álló társaság el­ve az egyenlőség „rangra, módra való tekintet nélkül", célja a Jóté­konyság gyakorlása a kedélyes szórakozás kultiválása, s mindenek előtt a '48^49-es hagyományok ápolása". A közel kétszáz tagot számláló társaság tagjai minden év augusz­tusának végén megünnepelték Kossuth névnapját s szeptember­ben születésnapját Októberben ko­szorút küldtek Aradra a „A nemzet vértanúinak" felirattal. Amegemlé­kezéseket mindig társas körvacsora kísérte a Magyar Királyban; 1886­tól az Aradon élő Besze Jánossal is rendszeres levelezésben álltak. Ez a helyi sajtó cikkeiből többször ki­derült mivel „Besze János, a vén csataló, a szabadkőművesek ki­mustrált asztaltársa másfélméteres üdvözletet küldött a Tarkaságnak. A Tarkaság tagjai a körülmé­nyekhez képest mindannyian elég jól vannak." A hagyományok közül minden évben a legjelentősebb megmozdu­lás a március 15-i megemlékezés volt a Honvédtemetőben. Száz évvel ezelőtt, 1896-ban a következő volt az ünnepség prog­ramja, amelyet a tarkaság rende­zett "Gyülekezés du. 2 órakor, indu­lás a Honvédtemetőbe, Szent­györgymezőn az ottani olvasó kör csatlakozik. A temetőben: ének, emlékbe­széd, amelyet Frey Ferenc ország­gyűlési képviselő tart, szavalat Róthnágel Lászlótól, ének, végül hálaadó ima a szentgyörgymezei templomban." P.P. Ismeri Ön a csicsókát? Ez egy méltaüanul elfelejtett, mellő­zött igénytelen növény. Földalatti gu­mója a burgonyára, szára és virága a napraforgóra emlékeztet Egyes vidéke­ken édes burgonyának is hívják, mivel gumója édeskés ízű. Szapora, szinte ki­írthataúan növény. Tavasszal kell gu­móját elültetni, semmilyen gondozást nem igényel, a gyomok nagy részét ön­maga pusztítja ki maga körül. Ősszel ­ha laza a talaj - még kiásni sem szüksé­ges, száránál fogva ki lehet húzni a föld­ből. Egy tövön mintegy félkilónyi gumó található. Mindig marad a földben annyi, hogy a következő tavasszal nem kell újból ültetni. A fagynak is eléggé ellenáll; az áttelelő töveket tavasszal is kiszedhetjük a földből. A csicsóka nyersen fogyasztva is finom, de számtalan ízletes étel is készíthető belő­le. Jómagam leginkább salátaként szere­tem (kevés almával vagy sárgarépával együtt lereszelve, pár csepp citrommal vagy majonézzel ízesítve), de kedvelem levesnek elkészítve (a karalábéhoz ha­sonlóan), vagy ecetes lében elrakva téli savanyúságként (mély a retekre el ékez­te tt, de savanykás, kellemes ízzel). Mindezek tetejében a csicsóka az egyik legegészségesebb étel. Tele van hasznos ásványi anyagokkal és vitami­nokkal. Különösen a cukorbetegeknek nagyon ajánlott Sajnálatos, hogy Esztergomban ne­héz hozzájutni. Néhányszor láttam a pi­acon egy-egy őstermelőnél, rövid ideig a Béke téri élelmiszerboltban is lehetett kapni, de mivel nem nagyon ismerték, nem igen vásárolták. Kár. Mert ez a növény nagyobb figyelmet érdemelne. Sz.B. Jeles napok Március 18. - Sándor napja (Jeru­zsálem segédpüspöke volt) Március 19. - József napja. Szent József szűz Mária jegyese, a gyermek Jézus nevelő atyja. Ácsok, asztalosok, bognárok, kádárok védőszentje. Március 21. - Benedek napja. A latin Benedictus névből alakult A ben­cés rend alapítója Jelmondatuk: Ora et labora - imádkozzál és dolgozzál. Rigmus: Sándor, József, Benedek, zsákban hozzák a meleget. Ha mégsem, akkor szokták monda­ni: Szent József is beült Gergővel a kocsmába és Gyümölcsoltó hajtja ki őket a meleggel együtt. Gasztronómiai barangolások A négyezer éves kínai konyha­művészet ma már eljut a vüág csaknem minden országába. Per­sze átalakult, változott, alkalmaz­kodott a befogadó országok ízlésé­hez, nyersanyag-adottságaihoz (Nem hiszem, hogy nálunk bárki is megenné például a kigyót, a kutyát vagy az egeret No meg a bam­buszrügy és vízitorma beszerzése sem lenne egyszerű!) Az alább kö­zölt étel könnyen hozzáférhető alapanyagokból készült, és íze sem annyira szokaüan, hogy túlzott idegenkedéssel kellene fogad­nunk. Ajánlom, próbálják ki egy­szer! - Készítsék el a főtt rizst a szo­kásos módon. - Vegetával is fűszerezett víz­ben főzzenek meg egy darab csir­kemellett Mikor már félig meg­főtt, tegyenek a főzővízbe egy ma­réknyi - előzőleg beáztatott szója­kockát -, ha már majdnem puhára főtt, szedjék ki a mellet és a szója­kockákat s kihűlés után a mellet is vágják fel apró kockákra. - Az előbbi fözőlébe most rak­janak szintén kis kockákra vágott zöldségeket (sárgarépa-zeller- és petrezselyem-gyökeret brokkolit karfiolt) és sárga- vagy zöldborsót esetleg tisztított, vágott mandulát (földi mogyorót). Miután puhára főtt, szűijék le a levét A zöldség­féléket keverjék hozzá a rizshez, a lét pedig tegyék félre. - A húst és szójadarabokat a fű­zőiével felengedve szójaszósszal, kevés gyömbérrel, sóval ízesítve 8-10 percig párolják. Ha a levét elfőtte, öntsék az egészet a rizses keverékhez -Az így elkészült rizses-zöldsé­ges-húsos elegyhez már csak egyeden dolog kell: a konzerv for­májában kapható ananászbefőtt ­természetesen ez is kis karikákra vagy kokcákra vágva Jó étvágyat! EGOM-KVÍZ (IX. forduló) A VII. forduló megfejtése: 19/b, 20/a, 21/c. Helyes megfejtést küldtek be: Heródek György né, dr. Babjak La­josné, Stefanidesz András, a Balassa iskola idegenforgalmi csoportja, Cserny Tiborné, Béták Endre, Nagy Tibor, Klotz József és Vigh Lajosné. E heti kérdéseinkkel a szabad­ságharc korába,zarándokolunk el". 25. Az 1848-as szabadságharc nagy alakja. (Bár akad ellensége is, Dessewffy Aurél a Világ-ban példá­ul „sarlatán kalauz"-nak sőt „pöffedt agyú publicistádnak nevezi!) 1848. októberében hajóval jött Esztergom­ba. Városunkban utca, emléktábla, emlékmű, sőt intézmények és építmé­nyek is őrzik, illetve őrizték nevét. Ki ő? a.) Petőfi Sándor b.) Kossuth Lajos c.) Vasvári Pál 26. Ki lehet a következő sze­mély? 1846. június 29-én Petőfi Sándorral együtt tanúskodott Esz­tergomban Várady Antal esküvőjén. A később róla elnevezett utcát akkor még Öreg utcának hívták. (Itt állt az 1690-es években Bottyán János sör­háza!) a.) Jókai Mór b.) Vörösmarty Mihály c.) Irinyi József 27. A fradi-szúr kólók vajon el­hinnék-e , hogy valamikor Eszter­gomban is volt Ferencváros? És Ön? a.) Nem Ferencváros volt, ha­nem a ferencesek városrésze, s a mostani Ferences gimnázium és a régi posta-épület között terült el. b.) A mai Pázmány Péter utcát nevezték el a múlt század végén Fe­renc József útnak. Egyes osztrákba­rát városi vezetők akkor azt szorgalmazták, hogy az egész Vízi­város vegye fel a császár nevét E javaslatot elvetették, így Esztergom­ban a Ferencváros csak papíron léte­zett. c.) A XIX. század első felében ­a mai Kiss János altábornagy út kör­nyékén - épült fel egy új városrész, amelyet Ferenc városnak neveztek el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom