Esztergom és Vidéke, 1996

1996-03-21 / 12. szám

1996. március 21. Esztergom és Vidéke 7 * TARKASÁG * Pécsi Ildikóval - női témákról Pécsi Ildikó színművésznő, or­szággyűlési képviselő rövid látoga­tást tett az esztergomi Relabor Rehabilitációs Célszervezetnél. Dr. Titmann János ügyvezető igazgató ismertette a Kft. alap felépítését és tevékenységét, a képviselőasszony pedig a beszélgetés során kitért arra, hogy az országban több, ilyen rend­szerben működő rehabilitációs cél­szervezetre lenne szükség. A baráti hangulatú beszélgetés közben rövid interjút kértem Pécsi Ildikótól az Esztergom és Vidéke számára. - Kedves Művésznő! Ön írt egy könyvet, amelyben 3 hónapos fo­gyókúrát és tornát ajánl a fogyni kívánó hölgyeknek. Ugyanebben a könyvében nem éppen fogyókúrás recepteket is közread. Milyen visz­szajelzéseket kapott olvasóitól? - Volt aki kipróbálta a fogyókú­rát és lefogyott, volt aki a nem fo­gyókúrás receptekből jókat főzött. Van aki állandóan végzi azt a tornát, amit a férjem, Szűcs Lajos kitalált, és van olyan is, aki rendszeresen főz a diétás receptekből. - Ön szerint is sok az elhízott nő Magyarországon? - Étkezési szokásaink követ­keztében könnyen moletté válhat itt az ember. De nem az a lényeg, hogy valaki kövér-e vagy sovány, hanem az, hogy miként érzi magát. Ha va­laki elfogadja a molettséget és jól érzi magát, úgy nyugodtan vállal­hatja! - A nők életkörülményei, társa­dalmi helyzete koronként és orszá­gonként más és más. Milyen nőnek lenni most - Magyarországon? - Nőnek lenni mindig nagyon szép, és mindig nagyon nehéz. A nő hivatása: az életfolytonosság fenn­tartása, az anyaság, a gyermekek ér­telmes, értékes emberré nevelése nagyon nehéz, de ez a legszebb do­log! Manapság kevesebb gyermek születik, és ez a romló gazdasági helyzetben érthető is. Kevesebben vállalják az anyaságot. Az állam tá­mogatja ugyan a családokat, de csak bizonyos határon belül. Nem lehet mindent áthárítani az államra abból, ami a gyermekneveléssel együttjár. Például a gyermekek tanulásának segítésénél figyelembe kell venni a tanulmányi eredményt is. Köszönöm a beszélgetést, és ké­rem engedje meg hogy a „Mitől nem fogytam le... és mitől fogytam le" című könyvéből egy receptet közre­adjunk az Esztergom és Vidéke hölgy olvasóinak: Különösen finom sajtos krumpli Meghámozom a krumplit, megmo­som és félbevágom. Kuktában 3 per­cig főzöm sós vízben. Amikor elment a gőz, felnyitom a kuktát és hagyom, hogy kiszáradjon. Forró olajban ró­zsaszínűre sütöm, és ahogy kiszedem, azonnal bőségesen megszórom reszelt sajttal, a sajt szépen ráolvad, ekkor petrezselyemmel megszórom és for­rón tálalom. Egytálételnek is elegen­dő. Muzslai Zs. Ágnes kertbarát kalendárium Időjárás: Az elkövetkező idő­szakra felmelegedés és kevés csapa­dék várható. Jeles napok: Gyümölcsoltó Bol­dogasszony. Az ünnep az V. század­ban keletkezett, mint az angyali üdvözlet ünnepe. Ez a nap a faoltások kezdete. Kerti tanácsok: A szikkadt talajon, elsősorban a homokos területen meg­kezdhetjük a tav aszi talajmunkákat. Ültet­hetjük a borsót, a zöldségféléket, a mákot A kötött talajú területeken ügyeljünk arra, hogy a mag ne kerüljön ragacsos földbe, mert befullad a csíranövény. Elkerülhet­jük a befulladást ha a magágyba kom­posztot a magra takarásként homokot EGOM-KVÍZ ( X. forduló) A Vffl. forduló megfejtése: 22/a, 23/b, 24/c. Hibátlan megfejtést küldtek be: BendeLajosné, Klotz Jó­zsef, Nagy Tibor, Herodek György­né, Víg Lajosné, Szabolcs László, Cserny Tiborné, Sölétormos Ottóné, Pálfalvi Imréné és a Balassa iskola idegenforgalmi csoportja. Utolsó három kérdésünk: 28. Esztergom történetében a Haller név már régebben is előfor­teszünk. Kezdjük el a metszést a fá­kon, a szőlőben, kivéve a kajszini és az őszibarackfákat ezeket csak rügy­fakadás után metsszük. A díszfáknál és díszcserjéknél is végezzük el a ko­ronaalakítási metszést azonban erő­teljes beavatkozást ne végezzünk, mert azt a díszfák és cserjék nehezen vagy egyáltalán nem viselik el. Ha van kertünkben olyan fa, amely kellő koronával rendelkezik, erőteljes a növekedése, de termést nem hoz, csökkentsük a növekedését koronavisszavágással. Ez a beavatko­zás legtöbb esetben eredményre ve­zet. Ha mégsem, akkor oltsuk át a fát. A jelen időszak a faoltás ideje. Az oltás tudományában segít eligazodni Jeszenszky Árpád könyve, mely az dult. Mi őrizte vagy őrzi e nevet vá­rosunkban? a.) 1919 áprilisában Szamuely Tt­bor, a Tanácsköztársaság külügyi nép­biztosa küldte le Esztergomba Haller Jánost az Országos Direktórium tag­ját hogy segítse a helyi direktórium működését Nevéhez fűződik az egy­házi vagyonnal kapcsolatos városi ha­tározat amelyet azóta is csak „Haller-dekrétum" néven emlegetnek. b.) A XIX. század második felé­ben volt egy Haller út Esztergom­ban, amely az ott lakó Haller családról kapta a nevét. (Jelenleg az oltás, szemzés, dugványozás tudo­mányába avat be. Vetési naptár: március - retek, sárgarépa, petrezselyem, borsó, vö­röshagyma, zeller, mák; április- cék­la, tökfélék, bab, csemegekukorica, burgonya. Elfelejtett mesterségek közé tar­tozik lassan, a régi időkben minden nagyobb kertben jelenlévő méhészet. Városunkban még vannak kitűnő mé­hészek, akik szívesen adnak tanácsot a kezdőknek, de Szabó Károly: A mé­hész műhelyében című könyve is se­gítő társa lehet az érdeklődőknek. A hét mondása: Ha a világot böl­csek, építészek, orvosok, szakácsok és kertészek irányítanák, béke és bol­dogság uralkodna a földön. Andrássy út nevet viseli.) c.) A mostani Fogas vendéglő helyén volt valamikor a Haller ven­déglő, a déli városrész - az akkori Ferenc város - leglátogatottabb szó­rakozóhelye. 29. Ennek az utcának a nyomvo­nala már a török időkben is megvolt. Régi neve arra utal, hogy ezt a terü­letet a bosnyákok lakták egykor. A múlt században itt állt a Bosznia Bo­rozó. Mi az utca mai neve? a.) Becket Tamás utca. b.) Basa utca. c.) Hunyadi János utca. Gasztronómiai barangolások Gyászjelentést hozott minap a posta. Unokanővérem férje tá­vozott el körünkből. A halotti to­ron éjszakába nyúlóan eszeget­tünk, iszogattunk s beszélget­tünk csendesen, felidzéve a nagyszüleinknél töltött régi nya­rakat. Az emlékezés fonalát friss-nyugdíjas Terézke húgom szakította meg, mikoris jó han­gosan ezt kérdezte: - Nem tudjátok hogyan ké­szítette nagyanyánk a kelkáposz­tás csirkét? - Dehogy nem, - jegyeztem meg halkan - gyakorta főzőm, csak nálunk kelkáposztás muty­murutty a neve. Édesapám már az esküvő után megkérte anyá­mat hogy tanulja el nagy­anyánktól ezt a finomságot. így készül: Vegyetek hozzá egy papri­kásra való csirkehúst és a szoká­sos módon készítsétek el, de bőséges lében, és csak félig főz­zétek meg... Közben mossatok és tisztítsatok meg egy kisebb kelkáposztát és torzsájával együtt vágjátok negyedekre. Lo­bogva forró, enyhén sós vízbe rakjátok bele, s várjátok meg, amíg a víz újból felforr. Ekkor vegyétek ki, csepegtessétek és hűtsétek le egy kicsit Vágjátok (a torzsája nélkül!) másfélszer másfél centis kockákra, és rakjá­tok bele a félig főt csirkepapri­kásba. Fedő alatt főzzétek puhára. Ezután vékony fokhagy­más-borsos rántással sűrítsétek be. Nemcsak második fogásnak, hanem akár egytálételnek is megteszi. Horváth Gáborné dr. 30. Ki vagy mi a Bizánci sztau­rotéka? a.) A görög katolikus egyház ma­gasrangú főpapja volt aki Szent István megkoronázásánál a keleti egyházat képviselte. Díszes ajándéktárgyai ma is láthatók a Kincstárban. b.) Ez egy gazdag díszítésű ke­reszt-ereklyetartó ünnepi ikon, a Kincstár egyik ötvös műremeke. c.) Bizánci eredetű, régi ikono­kat tartalmazó, díszes kivitelű könyv, a Bibliotéka féltett kincse. A megfejtéseket a jövő hét végéig juttathatják d a szerkesztőség címére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom