Esztergom és Vidéke, 1995

1995-12-21 / 51-52. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIDEKE 1995. december 21. * POLGÁRI LAP 51-52. szám Lapunk árusító helyei: a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az Árkád Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) - a Hírlap boltban (Piac Mai Üzletház) a Bánomi lakótelepi totózóban - a Babits Mihály Városi Könyvtárban Ára: 48 Ft Gondolatok 1995 karácsonyán Az ünnep attól igazán ünnep, hogy annak érezzük. Megkülönböztetjük az előtte lévő napoktól, és elhatároljuk az utána következőktőll. A karácsony valamennyi ünneptől eltér előkészületeiben, időtartamában, de elsősorban a bennünk élő em­lékek gazdagságában. Mindenkinek vannak karácsonyi emlékei. Gyermekeim hajdani kedvenc mesehőse, a kis gyufaárus lány is ünnepet csinált magának a Szentestén, hiszen az elesettek, a betegek, a szegények is vágynak a szeretetre, a bensőséges hangulatra, a fényre. A kislány a gyufakészletét égette el lassanként, hogy lángjánál melegedve, visszamerengve a boldogabb kará­csonyokra, a felvillanó gyufák fénykörében halott édesanyját láthassa újra. Reg­gelre csak az elégett gyufaszálak és az arcára fagyott mosoly jelezte, hogy bol­dogan halt meg, míg mások ünnepeltek. Az idei karácsony estén vajon hányan fagynak meg, hányan nem esznek meleg ételt, nem látnak tündöklő karácsonyfát? Hányan rostokolnak egyedül a kis fe­nyőgallyak mellett, fűtetlen otthonukban forró teát kortyolgatva az e napra félre­tett néhány jó falat kíséretében? A szeretet ünnepe ez a nap, hiszen Jézus szeretetből született közénk, ott messze, a kis betlehemi istállóban. Élete 33 évében a szeretet vezérelte tetteit, és késztette őt az önfeláldozásra. A szeretetet sugározza felénk ma is, ezen a szent ünnepen. Vajon tudunk-e mi is igazán szeretni? Tudunk ajándékot választani vagy készí­teni - személyre szólóan? Bevásárolni, sorban állni, cipekedni, sütni-főzni, taka­rítani, ajándékot csomagolni, fát díszíteni - lelkesen az indíttatástól? Észre­vesszük-e a közelünkben élő magányosokat, a rászorulókat, s legalább így kará­csonytájt osztozunk-e velük gondjaikban? Tudunk-e még lélekben gyerekek lenni újra? Emlékszünk-e még a babbal malmozás örömére? Képesek vagyunk-e örülni a lehulló hónak, s nem bosszan­kodni eltakarítása miatt? Tudjuk-e az otthoni munkánkat is úgy szervezni, hogy a családi beszélgetésekre, a meghitt játékra is maradjon időnk? Egymás számára, a férjre, a feleségre, gyerekekre, nagyszülőkre... Ha igen, akkor talán egy gyer­tyagyújtásra a temetőbe is eljutunk, ahol gyermekkorunk karácsonyainak megte­remtői nyugszanak, immár örök békében. Ha testi és lelki örömökben, békében és szeretetben múlik el a karácsony, lélekben felvértezve készülhetünk az ó év búcsúztatására, s az új esztendőre, mely ki tudja, mit hoz számunkra. A karácsonyi érzelmi feltöltődés talán elég erőt ad, hogy bizakodva nézhessünk a közelgő új év, az új feladatok és célok elé. K-Sz. E. Nehéz időket élünk! Nagyon unom már, hogy a tévében, rádióban, újságokban minden mondat azzal kezdődik vagy végződik: nehéz időket élünk! Addig mérgelődtem, míg el nem határoztam, hogy utána nézek annak, valóban csak most va­gyunk e nehéz helyzetben? Mert nem lehetett könnyű helyzete népvándorló őseinknek örökké lóhá­ton zötykölődni és komfort nélküli sátorban lakni. Igaz: a lónak nem kel­lett benzin és nem jött a fűtés utáni számla. „Nehéz időket élünk, ­mondta Árpád - de lesz még nehe­zebb is, ha megismeritek a televíziót, meg az autót!" Nem sokkal később már királyság voltunk, merthogy letelepedtünk. No ez sem tetszett mindenkinek, élénken tiltakoztak is, de vesztükre. Még ne­hezebb lett, mikor bejöttek a tatárok. Alig vártuk, hogy elmenjenek, azt hittük, most már jó lesz. Hát nem! Magyarország a tatárok kimenetele után sok magyaré lett: Szubics, Vej­tehi, Kőszeg, Rátót, Borsa, Aba és Kán volt az úr a magyar határokon belül. Majdnem nehezebb idők vol­tak, mint a tatárok alatt. Most csak az MSZP, az SZDSZ, a Kisgazda Párt, az MDF, a Fidesz-MPP, a KDNP az ország gazdája. Tudom, hogy jó né­hányat kihagytam, de a többit nem ismerem Ám az biztos, hogy megint nehéz időket élünk és ez se jobb, mint az előzőek voltak. Azok is nehéz idők voltak, amikor a törökök egyre gyak­rabban jártak át hozzánk hosszabb­rövidebb ideig tartó víkendre. A leg­hosszabb látogatás 150 évig tartott. És igazán nem volt szép a törököktől, hogy ezidő alatt csak vittek tőlünk, hozni meg nem hoztak semmit. Még bőrkabátot sem Mai napig is nekünk kell érte menni. Hát nehéz idők vol­tak! Azután a Rákóczi szabadságharc alatt hiába voltak olyan szépek a prémmel szegett díszmagyar ruhák, a nők aranycsipkés álomszép öltözé­kei, a köznépnek nem jutott másra, mint tárogatóra, amit aztán fújhatott. Meg Cinka Pannára, mert az meg el­tartotta saját magát. Nagyon nehéz idők voltak! Még Mátyás király alatt is, hiszen a cinkotai kántornak magá­tól Mátyástól kellett engedélyt kérni az icce megnagyobbítására, mivel­hogy igen kicsinyke volt. Nagyon ne­héz idők voltak azok is, mikor a föl­desúrnak fizettük a tizedet, nyolca­dot, harmincadot. Persze most is fize­tünk, csak most adónak hívjuk, az ál­lamnak fizetjük és sokkal, sokkal töb­bet. Hiába, nehéz időket élünk! De nem is tudom, mikor volt a ma­gyarnak nyugodt ideje? Nehéz idők voltak, amikor a határon kívül hada­kozott. Nehéz, ha a csaták a határon belül voltak. Nehéz, ha idegennel, ne­héz, ha csak úgy, magyar a magyarral harcolt. Mert ugye a magyar hősi, vi­téz nép és nem tud ellenfél nélkül meglenni. S ha nincs más, akkor jó a szom­széd, a rokon, a testvér, még az anya, apa is. És mi magyarok vagyunk bi­zony most is, és éljük nehéz életünket ma is. Hogy miért nehéz? Nem mind­egy? Nehéz. Kész. Hogy lehetne rajta segíteni? Nehéz. Hogy jobb híján megint egymást eszi a magyar? Megint és újra? Nehéz! Hogy lehetne rajta segíteni? Lehetne, de minek? Pedig ő is magyar, én is magyar. Bi­zony nehéz, nagyon nehéz. Es med­dig még? Erre válasz nincs. A történelem kereke szünet nélkül forog: egyszer fenn, egyszer lenn. Régóta vagyunk már lenn, ideje, hogy felkerüljünk. Nehéz? Talán nem! Csak fogjuk meg szorosan egy­más kezét, forgassuk meg jól azt a kereket és ha fönt van, fogjuk meg jól. Tudom, a történelem kerekét nem lehet megállítani, de a mi fennmara­dásunkat összefogással meg lehet te­remteni. Próbáljuk meg! Trexlerné Zajácz Gizi Augsburgi mester, 1510 körül: Jézus születése a Keresztíny Múzeum gyűjteményéből Babits Mihály KARÁCSONYI ÉNEK Mért fekszel jászaiban, ég királya? Visszasírsz az éhes barikára. Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt: mégis itt rídogálsz, állatok közt. Bölcs bocik szájának langy fuvalma jobb tán mint csillag-iir szele volna? Jobb talán a puha széna-alom, mint a magas égi birodalom? Istálló párája, jobb az neked, mint gazdag nárdusok és kenetek? Lábadhoz tömjén hullt és arany hullt: kezed csak bús anyád melléért nyúlt... Becsesnek láttad te e földi test koldusruháját, hogy fölvetted ezt? s nem vélted rossznak a zord életet? te, kiről zengjük, hogy „megszületett".' Szeress hát minket is, koldusokat! Lelkünkben gyújts pici gyertyát sokat. Csengess éjünkön át, s csillantsd elénk törékeny játékunkat, a reményt. A TARTALOMBÓL • A Nagy Szeminárium épületének felújítása • Nemere István: Földem • Időlapozó - Emlékezés Meszéna Jo­lánra, Féja Gézára, Lepold Antalra és Rumy Lajosra. • Sport - Játékosok nélkül nincs csapat •{• Olcsóbban, de finomat - az ünnepi asztalra Tisztelt Olvasóink! Minthogy lapunk szerkesztésé­ben, kiadásában és árában Is válto­zások várhatók, a jövő évi előfizetés utódjáról legközelebbi - január 4­én megjelenő - számunkban adunk A SZERETET JEGYEBEN A Népjóléti Minisztérium Esztergomi Gyermekotthonában a közelgő karácsonyi ünnep alkalmából több rendezvényre került sor. December 13-án egésznapos játszóházat szerveztek a gyermekotthonban élő le­ányok számára. A délelőtt folyamán - a karácsonyi hangulat és a szeretet jegyében - hat helyszínen „alkothattak" kisebb-nagyobb ajándékokat, dekorációkat. Többek között mézeskalács-fenyődíszeket sütöttek, papír- és textildíszeket, bábokat, adventi koszorúkat, üdvözlő lapokat készítettek, karkötőt és hajpántokat szőttek. A program folytatásaként délután az intézetben működő Vadvirágok Alapítvány meghívására az Animals Cannibals együttes adott élő koncertet. December 14-én a Család Misszió tagjai - három amerikai és három magyar fiatal - rendkívül nagy sikerrel tartották meg zenés előadásukat a gyermekotthon lakóinak. A rendezvények a szeretet hangulatát sugallva készítették elő a karácsonyi ünnepeket. December 16-án, szombaton délután a Máltai Szeretetszolgálat Esztergomi Csoportja által szervezett bensőséges karácsonyi ünnepségre több mint háromszáz gyermek és szülő gyűlt össze a Vízivárosi Plébániatemplomban. A szentgyörgymezei hittankörösök által előadott pásztorjátékot követően a máltaiak több mint kétszáz karácsonyi ajándékcsomaggal lepték meg a gyermekeket, köztük a 14-es Holló Cserkészcsapat hatvan kiscserkészét. Mint azt Nemeskéry Edvinnétől, az Esztergomi Csoport vezetőjétől megtudtuk, még további harminc, átlagosan hétszáz forint értékű élelmiszer csomagot juttatnak el a nagycsaládosoknak, rászoruló időseknek a karácsonyi ünnepek előtt. Az ajándékozási akció költségeit a februári jótékonysági bál bevételéből fedezik, amelyhez, - hogy a csomagokba több élelmiszer, édesség, gyümölcs jusson - a Gold Filter, az Árkád Édességbolt és a piacon működő Almásbolt tulajdonosai is hozzájárultak. Az ajándékcsomagok összeállításában, az élelmiszerek beszerzésében Balogh Lász­lóné, Ekesi Gáborné, Fülöp Márta, Gyarmati Tiborné, Horányi Béláné, dr. Lipóth Andrásné, Pálffy Ödönné, Nemeskéry Edvinné és Nyers Béláné segítettek. - koditek ­MA DECEMBER 21-ÉN A képviselő-testület 15 órakor kezdődő ülésének napirendjéből: • Módosítják a távhőszolgáltatás díjának, a helyi közlekedés díjának, a pilisz­szentléleki ivóvíz árának, a bölcsődei gyermekétkeztetés nyersanyag-normájának, valamint a helyi adóknak és a gépjárműadónak a megállapításáról szóló rendelete­ket, továbbá a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásának feltételeit szabályozó rendeletet. •> • Megerősítik az Esztergom Város Általános Rendezési tervét jóváhagyó hatá­rozatot; meghosszabbítják a piliszentléleki átmeneti szabályozási előírások hatá­lyát. • Megtárgyalják a Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről, a Gyógyszertári Központ vagyonátvételéről, átalakításáról szóló előterjesztéseket, továbbá Esztergom város idegenforgalmi koncepcióját. • Határoznak a Simor János u. 63. sz. alatti ingatlan tulajdonba adásáról, a Sugár út és az Erzsébet királyné út közötti ingatlanon lévő garázsok értékesítéséről, foglalkozás-egészségügyi szolgálat létrehozásáról, a Berzeviczy Gergely Közgaz­gadási Szakközépiskola tevékenységi körének bővítéséről. • Zárt ülésen megtárgyalják a Suzuki gyár kérelmét, vagyonértékesítési ügyek­ben döntenek, fellebbezéseket bírálnak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom