Esztergom és Vidéke, 1995

1995-10-12 / 41. szám

Alapítva 1879-ben Újraindult 1986-ban es VIDÉKI 1995. október 12. POLGÁRI LAP * 41. szám Lapunk árusító helyei: a Gran Tours utazási irodában (Széchenyi tér 25.) - az Árkád Dohányboltban (Rákóczi tér, Árkádos ház) Hírlap bolt (Piac Mai Üzletház) a Bánomi lakótelepi totózóban - a Babits Mihály Városi Könyvtárban Ára: 26 Ft A GAZDA SZEME Szövetség a Prímás-szigetért Az Esztergomi Evezősök Hajós Egyle­tének kezdeményezésére az egylet és az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület felhívással fordul az esztergomi Prímás­szigeten működő vagy ott érdekelt civil szervezetekhez és intézméynekhez, hogy „Szövetségbe" szerveződve közösen lép­jenek fel a Prímás-sziget értékeinek és érdekeinek megóvása és fejlesztése érde­kében. A tervezett szövetségben résztvevők: • egyeztetnék a szigethez fűződő ér­dekeiket, céljaikat • a környezetvédelem és környezetfej­lesztés terén kialakított egyeztetett céljai­kat együttesen képviselnék az önkormány­zatnál és más érintett szerveknél • a „szigetet örökbefogadva" folya­matosan figyelemmel kísérnék az ott végbemenő folyamatokat, a természeti és környezeti állapot változását előidéző eseményeket; a tapasztalt jelenségeket jeleznék az illetékeseknek, illetve közö­sen képviselnék a kérdésben kialakított véleményüket • a szigetet érintő minden rendezési, fejlesztési stb. elképzeléseknél, tervezési folyamatoknál tájékoztatásra és véle­ményalkotási jogra tartanak igényt az illetékes hatóságoknál • közös cselekvési programot dol­goznának ki a sziget természeti értékei­nek megóvására és feltárására, a kör­nyezetállapotjavítására, és ehhez szpon­zorok felkutatásával és a helyi társada­lom mozgósításával segítenék többlet­források előteremtését. A Prímás-sziget városunk egyik legér­tékesebb területe, azonban jelenlegi álla­pota joggal vált ki súlyos kritikát. Szö­vetségünk célja elősegíteni szigetünk ter­mészet- és környezetvédelmét, rendbe­hozatalát, esztétikai és ökológiai alapú környezetkímélő fejlesztését, Esztergom város lakóinak rekreációs lehetőséget biztosító kialakítását. A Prímás-sziget mostani állapotában a város szégyenfoltja. A város lakói és ven­dégei elhanyagoltsága miatt nem élvez­hetik a Duna látványát, és azt a ritka kör­nyezeti lehetőséget, melyet a Kis-Duna és a sziget nyújthatna. A Kis-Duna a város lakóinak ne az ár­víz rémét és a szennyes hordalékot jelent­se, a sziget ne gazdátlan szemétlerakó­hely legyen, hanem a város bármely korú lakosának a rekreáció lehetőségét bizto­sító területe. A Prímás-sziget legyen környezeti mintaterület a városba érkező turisták és saját polgárainak részére. A kialakítandó parkok, a megközelíthető Duna-partok látványa nyújtson minden arra járónak esztétikai élményt. A szigeten megvaló­suló létesítmények funkciójukban és jel­legükben illeszkedjenek a helyszín öko­lógiai értékeihez. Mi, akik most élünk a városban, ne megvalósíthatatlan rendezési tervek ál­mait hajszoljuk, hanem a magunk erejé­vel a jelenleginél szebb és hozzánk mél­tóbb szigetet hagyjunk gyermekeinkre és unokáinkra. Kérjük, hogy aki csatlakozni kíván kezdeményezésünkhöz és tagja kíván lenni a célok megvalósítását szorgalmazó szövetségnek, az jelezze szándékát a kez­deményező szervezeteknek. Esztergom, 1995. szeptember Esztergomi Evezősök Hajós Egylete Cím: Esztergom, Prímás-sziget Pf.:242 Esztergomi Környezetkultúra Egyesület Cím: Esztergom, Bajcsy-Zs. u. 4. MA OKTÓBER 12-ÉN 17 órakor a József Attila Általános Iskola aulájában Maier-Kránitz László festő-tanár kiállítását Bánhidy László nyitja meg. A költőként is publikáló alkotóművész tavaly költözött városunkba, a Mind­szenty József Katolikus Általános Iskolá­ban tanít. Bemutatkozó tárlatához la­punk most egy verssel, a következő szám­ban pedig interjúval csatlakozik. HOLN AP OKTÓBER 13-ÁN 13 órakor az ÁPV Rt és a Magyar Privatizációs Társaság nyílt fórumot ren­dez Esztergomban az MTESZ Technika Házában (Esztergom, Imaház u. 2/A.). Előadó: dr. Kari Imre, az Országgyűlés Gazdasági Bizottságának alelnöke. Té­ma: egyszerűsített privatizáció, a kárpót­lási jegyek felhasználási lehetőségei a pri­vatizációban. Maier-Kránitz László Egy meghívó hátlapjára Megint győzedelmeskedik a sötétség. A megnyúlt áramszünet betakar embert és vidéket. Állunk és várunk. Tétován, vakon. Zavarunkban mimikánk mosolyra rándul. (Fel-alá, majd kirándul) Senki sem tud semmit, mégis minden simán gördül. Kitárt ajtó szögletében megjelennek a többiek. Senkinek se hívnak, Semmi a neved. Bólintanak és arcuk fényessége betölti a teret. OKTÓBER 5-9., Stuttgart Esztergom harmadik kick-box világbajnoka: Szilágyi Diána Beszámolónk a 4. oldalon. ( )KTÓBER 5.4 A képviselő-testületi ülés döntéseiből: • Elfogadták az idei költségvetés első féléves végrehajtásáról készült beszámolót • Elutasították a Komtávhő Rt. kérelmét, amely a távhőszol­gáltatás díjának soronkivüli emelésére irányult. • Anyagi támogatást szavaztak meg a Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Szakközépiskola tankonyha korszerűsítésére vo­natkozó pályázatához, illetve az Árpád-házi Szent Erzsébet Hu­mán Szakközépiskolában induló felnőtt szakápolói képzéshez. • Elfogadták azt az előterjesztést, amely szerint a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait a környék települései november l-jé­től térítés ellenében vehetik igénybe. • Tobb napirendi témában a döntést későbbre halasztották. Tudósításunk a 2. oldalon OKTÓBER 6. OKTÓBER 7. Az aradi vértanúkra emlékeztünk Október 5-én, nemzeti gyásznapunk előestéjén a Városi Televízió nyitotta meg az emlékezést egy szép kisfilmmel, amelyet Széher Mihály főszerkesztő készített. Október 6-án az Esztergom Barátainak Egyesülete, a Városi Sport­központ és a Városi Diáksport Bizottság ismét megrendezte a kegyeleti stafétát, amelynek a két világháború között megteremtett hagyományát 1987-ben elevenítették fel. A célbaérkezés helyszínén, az Aradi Vérta­núk terén dr. Etter Ödön képviselő emlékezett meg szabad­ságküzdelmünk kivégzett hőseiről, nemcsak az aradi 13-ról, hanem a többiekről is: így Ormay Norbertről, Kazinczy Lajosról - nagy írónk­nyelvújítónk fiáról -, Batthyány Lajos miniszterelnökről. „Termé­szetesen nem voltak egyforma képességű katonák, emberek - mondta -, de egyformán szilárd volt hazaszeretetük: ezt bizonyította szinte való­színűtlen bátorságuk a kivégzés előtt és alatt." Megköszönte a hagyományt fenntartó szervezők közreműködését, ­külön is a KulturáUs, Idegenforgalmi és Sportbizottság kezdeményezé­sét, amelynek eredményeként az idei alkalomra megszépült, a névadók emlékéhez méltóbbá vált az Aradi vértanúk tere. A lakók sok évvel ezelőtt 13 rózsatövet ültettek: ezeket most egy körív mentén rendezték el, mögéjük pedig 13 kis tujafát telepítettek. így végre megvalósult egy régi terv, - legalábbis félig. Ha ezt a centenáriumi parkrendezést millecentenáriumi emlékkő állítás követné, akkor lenne a tér igazi emlékhely, amely nem csak az évfordulók alkalmával válik láthatóvá. A kegyeleti stafétáról, a díjátadásról mai számunk 4. oldalán tudó­sítunkAz aradi vértanúkról, emlékük helyi vonatkozásairól következő számunk mellékletének Idölapozó című rovatában olvashatnak. ÁTADTÁK A KLUBHÁZAT Dr. Ladocsi Gáspár tábori püspök avatta Október 7-én, szombaton 14 órakor sokan vonultak ki a Prímás-szigeti Fe­rences sporttelepre, hogy részesei le­gyenek a harminc millióért épített klubház felavatásának. Sok öregdiák is eljött az eseményre. Köztük az egyik legidősebb, Rónai Ferenc, aki 1931-től 1939-ig éppen a korábbi klubház és sporttelep építésének idején tanult az akkori Szent Antal gimnáziumban. Rö­vid beszélgetésünk során meleg szív­vel emlékezett páter Weisz Richárd igazgatóra és páter Buda Kelemen osz­tályfőnökre. A futópályán felállított emelvényen foglaltak helyet a díszvendégek: dr. Ladocsi Gáspár dandártábornok, tábo­ri püspök, dr. Kiss Csongor, a pályatu­lajdonos ferences rendtartomány kép­viselője, dr. Partali László megyei sportigazgató, dr. Amon György alpol­gármester, dr. Németh László érseki titkár és mások. A gimnázium énekkara Varga Kapisztrán karnagy vezeté­sével rövid műsort adott, majd Horváth Viktor, a Privát Color Kft. tulajdonosa adta át az épület kulcsát dr.Kiss Cson­gornak. Reisz Pál igazgató beszédében visszatekintett a harmincas évekre. A gazdasági válság idején épült az első klubház, a botanikus kert és a sportpálya. Nyolc hektár szigeti területet gondoztak a ferencesek, amikor lecsapott rájuk az államosí­tás. A létesítményt 1951-ig még használhatták, de ekkortól az Esztergomi Dózsa Sportegyesület kizárta onnan a diáko­kat. Később az Esztergomi Marógépgyári Vasas SE birtokol­ta a pályát. Ekkor már újra „visszaszivároghattak" a diákok, mindenek előtt Kékesi Tibor testnevelő és Mármarosi Győző sportköri titkár együttműködése révén. A történelmi kor­szakváltásnak köszönhetően visszaigényelhették, (lapunk is írt erről „Kapja vissza sporttelepét a Ferences gimnázium" címmel). 1989 karácsonyán újra övék lett a pálya. A romossá vált épületet elbontották, és három évvel eze­lőtt a Tomori Pál illetve az Ép Testben Ép Lélek Ferences Testnevelési és Sport Alapítvány pénzéből megindult egy modern, 28x8 méteres alapterületű, három szintes klubház építése. Csónaktároló, raktárak, kazánház, gondnoki lakás, öltözők, fürdők, pihenő szobák gazdagítják a szép kivitelű épületet. Öt sportpálya - labdarúgó, atlétikai, kézilabda, ko­sárlabda és tenisz - szolgálja az ifjúságot, a város és a Pályaavató ünnepség környék lakóit. Nyitott a sporttelep, mindenkit vár, aki vál­lalja a tagsággal járó szabályokat. Az Esztergomi Tenisz Klub, az Esztergomi Atlétikai Club, valamint az Esztergomi Football Club itt éli mindennapjait. (Több sportolót fogad­nak, mint a városi sportközpont!) Dr. Ladocsi Gáspár a pályaszentelő áldás után átvágta a nemzeti színű szalagot, ezzel jelképesen megtörtént a bir­tokba vétel. A Ferences gimnázium az építkezés előmozdítóinak, Hor­váth Viktornak, Ember Istvánnak, György Sándornak em­léklapot adományozott, melyeket Reisz Pál atya adott át. Az ünnepség a Szózat eléneklésével zárult, majd sportbe­mutatók - karate, cselgáncs - és a Színészválogatott - Nap­sugár SC labdarúgó mérkőzés következett. A papi csapatot korábbi esztergomi labdarúgók is erősítették, mégis 8:5 arányban a fiatalabb és „sportosabb" színészek győztek. A Ferences sporttelep újjáépítésében sokan résztvettek, de Szabó József atya munkabírását senki nem múlhatta felül. Minden idejét, energiáját a pályának szentelte. O Esztergom­ban azok egyike, akik önzetlenül, elhivatottságból dolgoz­nak a sportért. (Portréját rövidesen olvashatják lapunkban.) Ezért fogadta osztatlan öröm és követte a legőszintébb gratuláció, hogy Partali László sportigazgató emlékkupával ismerte el érdemeit. Lapunk is csatlakozik: még sok-sok munkás, sikerekben bővelkedő esztendőt kívánunk, kedves József atya!

Next

/
Oldalképek
Tartalom