Esztergom és Vidéke, 1994

1994-08-11 / 31-32. szám

6 ESZETRGOM - ÉRMEKEN II. ESZTERGOM ÉS VIDÉKE A török háborúk érmei III. A török elleni háborúk zaja már elcsitult. Az ország a kiegyezés utáni fellendülés korát élte, amikor Esztergom megünnepelte török alóli felszabadulásának kétszáz éves évfordulóját. 1883. október 28-ára szép érmet verettek a jeles nap emlékére. Előlapján még a török félholddal ékesített esztergomi vár tömbje látható a Duna felől. A vár alatt a falakkal megerősített Víziváros, a Dunán hajóhíd látszik. A várhegyen jobboldalt a jellegzetes támpillérek, de hiányzik róluk az érseki palota. Csak mögötte vélhető.a székesegyház épülettömbje. Körirata: ESZTERGOM FELSZABADULÁSA 1683. OKT. 28. A hátoldalon az 1883-as állapotnak megfelelő várhegy látható. Már felépült a Bazilika, a Duna-parton a prímási palota és a vízivárosi kéttornyú templom. Az éremképen jó látszik a prímási kert magas mellvédje, amely akkor közvetlenül a vízparton volt. A mai állapot egyébként alig tér el az akkoritól. A körirat itt folytatódik: KÉTSZÁZADOS ÉV FORDULÓJÁRA 1883 OKT.28. Balra alul pedig a készítő neve olvasható: Klassohn A. Az érmet Klassohn Antal budapesti éremvésnök mintázta. A Műegyetem kiállításán már 1846-ban feltűnt. Nevezetes, hogy 1848-ban a Landerer-féle bankjegynyomdában ő volt a Kossuth-bankók egyik vésnöke. Alkalmi érmeket is készített. Mint a bemutatott ábra mutatja: jókezű, szakmáját kiválóan ismerő mester volt. Sajnos alig tudni valamivel többet róla. Az érem átmérője 42 min, ezüst, 27 gramm. Rayman János A török háborúk emlékérmei II. I. Lipót uralkodása alatt került sor a török hódoltság alá került országrész felszabadítására. Bécs alatt 1683 szeptember 12-én Sobieski János lengyel király, Lotharingiai Károly és III. János György száz választófejedelem egyesített seregei megfutamították a törököt. A menekülők nyomában Sobieski Párkánynál megverte Kara Mehmed budai pasa hadait. Október 27-én a szövetséges keresztény had, egy heti ostrom után, bevette Esztergom várát. 1684 január 12-én I. Lipót ígéretet tesz az ország török alóli felszabadítására. 1686-ban felszabadul Buda, Pécs, Siklós. 1687-ben Nagyharsánynál megverték a török nagyvezér seregét (második mohácsi csata). Felszabadul Eszék, Eger, Várpalota. Erről a győzelmes hadjáratról számos érem emlékezik meg. Esztergom visszavételéről is több érem tudósít. gyakran Érsekújvár megvételével együtt. A bemutatásra kiválasztott emlékérem Weszerle József: Hátrahagyott érmészeti tábláiból származó metszet. Az érmet másutt nem láttam leírva. Előlapján a győztes hadvezér a győzelem babérkoszorúját és a békét hozó pálmaágat tartja. Előtte a földön heverő halott törökök és szétszórt fegyverek. Hátlapján az esztergomi vár látképe látható Párkány felől. A várhegyen magaslik a kéttornyú Szent Adalbert székesegyház épülete, jobboldalt pedig a romos érseki palota. A köriratban október 21 szerepel. Néhány napos eltérés több éremnél is előfordul, miután az érmeket az események után évekkel készítették. Az adatok hitele pedig gyakran csak az emlékezetre volt bízva. Sajnos az éremről többet nem tudni, sem készítőjét, sem helyét, de még a pontos méreteit sem ismerjük. R. .1. A kenyérmezői hadifogolytábor pénzei Az I. világháború alatt mintegy 900.000 orosz hadifogoly került az Osztrák-Magyar Monarchia fogságába, akiket 53 fogolytáborban őriztek. Ilyen fogolytábort szerveztek Esztergom-Kenyérmezőn is. 1915-ben Stockholmban a hadviselő államok vöröskereszt szervezetei megállapodtak a fogolytáborok belső használatára kibocsátható tábori pénzekről. E pénzek létrejötte már évszázados múltra tekint vissza. A legrégebbi kiadásúnak a hétéves háborúban (17561763), a Drezdában lévő fogolytáborét tartják. Az I. világháború során a harcban álló országok táboraiban meg is jelentek különböző színvonalú pénzhelyettesítő fizető eszközök. Többnyire nyomdai termékek, tehát papírpénzek. De a háború elején még fém váltópénzeket is vertek. Kibocsátásukkal egyetlen célt kívántak szolgálni, a hadifoglyok szökését meggátolni azzal, hogy a foglyok a fogvatartó ország valutájával nem rendelkezhettek. Ilyen különleges pénzek keletkeztek Esztergom-Kenyérmező hadifogoly táborában is. Elsőként még 1915-ben egy pénzérme-sorozat készült, 1, 2, 10, 20 és 50 filléres címlettel. Az Osztrák-Magyar Bank bankjegyeihez hasonlóan, az egyik oldal magyar, a másik német nyelvű szöveggel. Ez az öt címletű vert réz pénzérme a Magyarországon lévő 15 fogolytábor egyetlen fémpénz kiadványa is maradt. 1916-tól ismeretes Kaufmann Ferenc esztergom-tábori kereskedő 10 korona összértékű tömbje, amelyben 4, 6, 10, 30, 50 fillér és 1 korona névértékű szelvények voltak. Az a feltételezés, hogy ezek is a fogolytábor kantinja részére készültek. 1916. január 15. kibocsátási időponttal már a hadifogolytábor hivatalos kiadványai is megjelentek. Címletei: 1,2,5, 10, 20 és 50 korona. Ennél a papírpénz sorozatnál is az egyik oldal magyar, a másik német nyelvű. A vázlatosan bemutatott, egyébként igen gondos kivitelű fém- és papírpénzek, a gyűjtők körében is kedvelt, érdekes dokumentumai a város történetének. R.J. A 14-es gyalogezred emlékmüve Az esztergomiak jól ismerik a kisduna-parti öreg palotának árnyékában meghúzódó szürke várfalból fehéren kiemelkedő kő domborművet. A kis halomra fellépő szuronyos puskás katonát, háttérben a meredek hegyen álló nyitrai várral. A trianoni határátszabáskor Csehszlovákiához csatolt Bars, Hont, Nyitra vármegyék területéről bevonult volt 14-es számú gyalogezred katonái állították ezredük és elesett bajtársaik emlékének. Sajnos az ezred hadszíntereit feltüntető táblákat a kishitűség eltávolította mellőle. Ez az emlékmű eredetileg ezredjelvénynek készült. Az I. világháború alatt szinte valamennyi ezrednek, de gyakran még kisebb katonai alakulatnak is saját jelvénye volt, néha több is, amelyet maguk terveztettek és készítettek el. Ezeket a nem hivatalos jelvényeket sapkájukra tűzve viselték a katonák. Ilyen jelvényt készítettek a nyitrai 14-esek is 1916-ban. Ezt a kis plakettet sapkajelvényként is és füllel ellátva éremként is lehetett viselni. Eredeti mérete: 27 x 43 mm volt. Mind a kis jelvényt, mind pedig a faragott domborművet Berán Lajos (Bp. 1882. június 9.-Bp. 1943. január 5.) szobrász- és éremművész készítette. Az állami pénzverő fővésnöke volt. O mintázta a jól ismert ezüst emlékpengőket, a Liszt-, Rákóczi- és a Pázmány-kétpengősöket, a Horthy- és Szent István-ötpengősöket. Ezenkívül számos jeles alkotással írta be nevét a magyar éremművészet történetébe. Művei ma is keresettek és megbecsültek. A Magyar Nemzeti Galériában 486 érmét és plakettjét őrzik. Esztergomban a várfal szürke kövei ölelik körül, vitrinbe nem rakható nagyméretű plakettjét. És őrzik emlékét a nyitrai 14-es honvéd fiaknak. R.J.