Esztergom és Vidéke, 1992

1992-10-22 / 41. szám

1992. október 22. 41. szám Ára: 19,50 Ft ESZTERGOM és VIDÉKE es POLGÁRI LAP Alapíttatott 1879-boti Alapftó főezarkaazttí: DR. KÖRÖSY LÁ3ZLÓ Újraindult 1986-ban Esztergomiak a Dunáért Megjelenik hetenként Esztergom Város Önkormányzatának és a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának támogatásával Szerkesztőség ós kiadóhivatal: Esztergom, Széchenyi tér 25. Tel ./fax: 13-756 Tx: 27-477 Képünkön Duka Zóíyoml Árpád beszél Vasárnap a Duna-parton Coménius szavait hirdette az öles plakát: „Minden szabadon folyjék, távol legyen a dolgoktól az erőszak!" Tiltakozik a kormány, tiltakozik a nép. Az „Akcióbizottság a Duna védelmében" környezetvédő összefogás átfogó programot szervezett, amely péntek délután Budapesten nagygyűléssel, tiltakozó levél átnyújtásával kezdődött Ez utóbbit a szlovák kormánynak címezték. Szombaton a tiltakozók Nagymaroson megkezdték a körtöltés jelképes bontását. Vasárnap délután háromkor a tüntetők Esztergomban, a Mária-Valéria hídon találkoztak. A csonkahíd esztergomi ívén Koditek Pál, a Rákóczi Szövetség tagja köszöntötte a vendégeket és városlakókat, akik transzparenseket és zászlókat hoztak. A tüntetés első szónoka Kaposi Endre művésztanár volt. Elmondta, hogy jelképes ez a hely, szimbolikus ez a látvány. A kétoldali hídroncs úgy mered szembe egymással, mint egy félbemaradt kézfogás. De ez nemcsak látvány, hanem valóság is. Most, amikor mindkét nép demokratikus körülmények között építhetné kapcsolatait, a szörnyű „DUNASAURUS" ráveti árnyát a két nép barátságára. Nem szabad, hogy ez megfertőzze a több évszázados együttélést Azért jöttünk ide, mert be akarjuk fejezni a kézfogást. Kinyilvánítani, hogy barátságot akarunk a szlovákokkal. Azt akarjuk, hogy roncsaiból felépüljön a MáriaValéria híd! - fejezte be nagy tetszéssel fogadott mondandóját Kaposi Endre. Ezután Ljubica Trubiniová (szlovák zöldpárt) felszólalása következett, amit Besey László tanár tolmácsolt A szónok Párkányból érkezett, az ottani tüntetésről. A párkányiak hasonlót akarnak, mint az esztergomiak! - mondta a szlovák vendég. A értékelve elmondta, hogy a szlovákok mindig is közelebb álltak a magyarokhoz, mint a csehekhez. De a jelenlegi szlovák kormányból hiányzik az objektív helyzetfelmérés képessége. Az önállósuló Szlovákiának is tudomásul kell venni, hogy Magyarországgal van a leghosszabb határszakasza. Azt is, hogy azokat a nemzetiségi jogokat kell megadnia a felvidéki magyaroknak, mint amit a csehektől elvár. A bősi szörnyeteg politikai problémává lett, és ebben a GÁTAK HELYETT HIDAKATÍ TÜNTETÉS A SZLOVÁK-MAGYAR MEGBÉKÉLÉSÉRT Dunának az a rendeltetése, hogy a két népet összekösse. A szlovák környezetvédőknek az a törekvése, hogy együttműködjenek a Duna védőivel, a magyarokkal, az osztrákokkal, a franciákkal vagy az amerikaiakkal. Mindent megtesznek, hogy a vízlépcső ügye békésen oldódjon meg. Az a törekvésük, hogy a Csallóközben békében éljenek a szlovákok és a magyarok. Majd Duka Zólyomi Árpád, a szlovákiai Együttélés Mozgalom alelnöke, parlamenti képviselő lépett a mikrofon elé, aki elmondta, hogy a bősi szörny sok veszélyt jelent Azok közé ver éket, akik évszázadokon át barátságban éltek. A múltat helyzetben mindkét fél józanságára szükség van. Győzzük meg egymást! Meg kell találni a közös nevezőt: el kell jutni a közös megegyezéshez! Ez a folyó ne válasszon el, hanem kössön össze! - mondta a szlovákiai magyar mozgalom vezetője. A Rákóczi Szövetség Esztergomi Megyei Szervezetének felhívását dr. Horváth István régész, múzeumigazgató olvasta fel: ,,... Tragikus és visszafordíthatatlan esemény előtt áll a magyar és a szlovák nép. A bősi vízlépcsőrendszer építői a Duna medrének elrekesztésével akarják elterelni a folyamot E tettükkel beláthatatlan környezeti ártalmakat zúdítanak a vidékre és megváltoztatnák az érintett határszakasz jellegét is. A helyzet súlyosságára való tekintettel ez úton kérünk fel minden felelősen gondolkodó magyart és szlovákot, hogy félretéve az eddigi, vélt és valós ellentéteket, egyesült erővel szálljunk szembe a felelőtlen terv megvalósítóival. A szlovák és a magyar nép több mint ezer évig békésen és barátságban élt együtt.. Reméljük, hogy az országépítés gondjaiba merült szlovák nép többsége is úgy gondolja, hogy a mostani, elhamarkodott döntésnek nagy ára lehet - mindkét nép számára! A vízlépcső üzembe helyezése elleni tiltakozás kitűnő alkalmat kínál az első közös lépés megtételére. A határ mentén eddig is sok gond halmozódott fel. Ezek szaporítása helyett inkább a megoldásukon kellene együttmunkálkodni... Építsünk gátak helyett hidakat! A forró hangulatú békés tüntetés befejezéseként József Attila A Dunánál című versét Naszák István esztergomi színjátszó mondta el. Már sötétedett mikor a résztvevők haza. indultak. Volt, aki tovább menetelt a Duna mentén Győr felé, ahonnan másnap fáklyás felvonulás indult a Szigetköz irányába. (Pálos)