Esztergom és Vidéke, 1992

1992-06-26 / 24. szám

2 ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Az ismeretlen Esztergom Ráismeréssel vegyes rezignált­sággal nézem végig Bajor Ágost ki­állítását. Hasonlóan színvonalasat, megközelítőleg ugyanebből a kép­anyagból rendezett már számára jó­néhány évvel ezelőtt Esztergom vá­rosa. Miközben hallgatom dr. Hor­váth Istvánt és dr. Mucsi Andrást a tárlat megnyitóján, érdekes dolog kís&rt és fogalmazódik meg ben­nem: valóban, ez az az Esztergom, amely volt, s amely már... A képek egy olyan városba vezet­nek vissza, amelyik eltűnt. Itt ma­radtak persze a domináns épületek, a látképet meghatározók, mint a Ba­zilika, a Városháza, jónéhány más­képp érdekes: hangulatában, köze­gében, fenn a Szenttamáson - de ez a város, Bajor Ágost Esztergom ma már valóban: nincs. Érzem és értem a nosztalgiázás csábítását és veszélyeit: hányszor fordul elő velem, ülve Koditek Pali irodájában, beszélgetve a lengedező szösz-sötétben, hogy a libbenő füg­göny mögött a Mártírok útja - Lő­rinc utca - lebontott házait vélem látni, a Vöröst, a Napsugár cukrász­da épületét, a Népművészeti üzlet portálját, a nyomdát Pedig ezek mind eltűntek. Hogy mi került a helyük­be? Mi a kispiac, a Hordó, a Hévíz utca helyére? - azt nem most minő­sítsük. Az az álmos, csendes, forgalom nélküli, halkszavú Esztergom látha­tó itt, amelynek korát - ötvenes, hat­vanas évek, megye etc. - ma oly nagy divat szidni, „öregem, a Szenttamás büdös volt akkor is, ka­nálisszagú - de az ma is, néhol", ránt vissza a jelenbe földön járó főszer­kesztőm. Bajor Ágost képein csend van, macskakövek, fű a járda szélén, akácillat és hószag, nagy-nagy nyu­galom Két gyermek ül a kápolna előtt, a barokk korpusz töveben, s néz szótlanul a Vár, a Duna felé. Szánkón húz másik kettőt egy nagy­papa. Alig-alig fenyők a Bottyán­palota előtt. Omladékos partjával régmúltat idéz a Sziget, a Kis-Duna ívében a platánok még nem takarják a Bazilikát. Romantikus ligetek a szigeti hatalmas fák ölében - ez a Szabadstrand?, keresem emlékeim­ben -, zölden csillan a Nagy-Duna opálos, tiszta vize. Lehetne játszani a címmel: isme­rős-e mára városunk? össze lehetne szedni: mi került az eltűnt házak helyébe, él-e még a kisvárosi építke­zés spontán harmóniája - de arra tudunk válaszolni: mennyivel lett gazdagabb életünk? Jobb lett-e? Gazdagodtunk? Az első terem közepén, tárlóban a rézkarcok, színezett tusrajzok, olaj­festmények alkotójának fotói. A ren­dező kéz a fényképek kronológiáját kutatja. Az öregedő, fáradó arcon egyre vastagabb és vastagabb üvegű szemüveg. A festői sors csapásai mellé a test csapása. Ez az igazi katarzis. Ezt hoztam magammal. Rafael Balázs Az Art-fotó Stúdió szeretettel várja Önt 1992. június 30-án délután 6 órára, a Szabadidő Központba {„Zöldház" - Bajcsy-Zs. u. 4.), ahol Bencze Cs. Attila újságíró, az Abel Erdélyi Közösség elnöke bevezető szavaival megnyitjuk SEPSISZENTGYÖRGYI FOTÓMŰVÉSZ BARÁTAINK - a Rügyek és a Mohos fotó klubok ­ESZTERGOMI TÁRLATÁT. Hozza el Ön is barátait, LEGYÜNK ÚJRA EGYÜTT! Kiállító vendégeink: MOHOS Benedek József Erőss Péter iíj. Hovathy Károly Kolumbón Huba Köntés W. Emő Köntés W. Irén Menning János Pál Antal Péter Hajnalka Szebeni Mihály Szőcs István RÜGYEK Antonescu Traian Ferenc Irén Gerőffy Dalma Kádár Zsófia Kovács László Kovács L. Attila Kósa Ferenc Lunguly Levente Petrovits Győző Tóth Csongor Zágoni Aladár Jakab Tibor (M. vásárhely) A június eredete szerint Junó is­tennőnek (Jupiter feleségének) szen­telt hónap. Régi hazai elnevezései: Szent István hava, kaszáló hó, nyár­elő. Ha Medárd (VI.8.) táján esik az eső, akkor az ősi, népi tapasztalat és megfigyelés szerint negyven napon át bőséges részünk lesz csapadék­ban. A Medárd napi esőzés az ún. nyári monszum következménye. Június 1 l-e sok helyen híres „szé­nakaszáló" nap. Máshol ezen a na­pon gyűjtenek bizonyos orvosfüve­ket. Néhány gyűjthető gyógynö­vény: bodzavirág, citromfű, cicka­fark, csalánfű, ezüstfalevél, hársvi­rág, kakukkfű, kamilla, körömvirág, macskagyökér, fekete nadálytő, vé­rehulló fecskefű. Szakorvosi tanács nélkül azonban ne gyógyítgassuk magunkat! A bőséges esőzéseket követően színes gombák ütik fel fejüket: dió­ízű galambgomba, erdőszéli csiper­ke, fenyőtinóru, kékhátú galamb­gomba, kerti csiperke, mezei szeg­fűgomba, nyári laskagomba, pöfete­gek. Sajnos, megjelennek a mérgező gombák is, a GYILKOS GALÓCA, a kerti susulyka, a téglavörös su­sulyka, a nagy döggomba és a sárgu­ló csiperke. Június közepétől elhal­kul az erdei madárkoncert, elcsen­desednek a tájak, mert befejeződik a költési időszak. A nyári napforduló idején, június 22-én kel a Nap legtávolabb a keleti ponttól, és északi irányban a legtá­volabbra nyugszik a nyugati pont­tól. A Nap delelési magassága ekkor 66 fok. A különleges természeti szépsé­get kedvelők figyelmébe ajánljuk, hogy a visegrádi katolikus temp­lomban a pünkösd (VI.7.) utáni má­sodik vasárnapon - Úrnapja tiszte­letére - virágszőnyeg készül. A vi­rágszőnyeg - melyet a hívek készí­tenek el - a két padsor között az oltárig húzódik. Dús moha alapra mezei virágokból készül a szőnyeg mintázata. 1986. VI. 21-én az eszter­gomi Regiomontánus emlékünnep­ség alkalmából a külföldi vendégek­ketten jezsuita szerzetesek voltak. Méréseik alapján számították ki a Föld-Nap távolságot (151,2 millió km). Ez lett az a Csillagászati Egy­ség, amely a Naprendszeren belüli távolságok mérésére szolgál. Méré­seik a kor legpontosabb adatait szol­gáltatták. Sajnovics János nyelvé­szeti munkássága is jelentős. 0 volt az összehasonlító finnugor nyelvtu­domány megalapítója. (Demonstra­tio: Idioma Ungarorum et Lappi­num idem esse.) Sajnálatos, hogy ma a sajtóban, rádióban, televízióban nem a tudo­Június ajándékai amire példaként csak azt említjük, hogy az asztrológusok Hitler és Mussolini horoszkópjaiból megjó­solták, hogy végleges győzelmet aratnak. XXffl. János pápa 1963. június 3­án 19 óra 45 perckor halt meg.,Ma­ter mea, fiucia mea!" (Anyám, Te vagy minden reményem!) - voltak utolsó szavai. Pacem in Terris című békeenciklikája az első olyan pápai körlevél, amely a hierarchián és a kereszténységes kívül „minden jó­akaratú" emberhez szólt Tárgya a béke, amelyet igazságban, igazsá­gosságban, szeretetben és szabad­ságban kell ápolni. Klotz József A visegrádi róm. kai. templomban még két hétig látható a virágszönyeg. kel is megnéztük a különleges sző­nyegcsodát. A varázs ma is felejt­hetetlen emlékként él bennünk! Jeles események, évfordulók a hó­nap során: 1831. június 1. James Ross, an­gol kútató felfedezte az északi mág­neses pólust Június 16-án született a jeles poli­hisztor, Brassai Sámuel. Sírja a ko­lozsvári Házsongárdi temető fái alatt található. 1835. VI. 26-án született Hermán Ottó, a nagy természettudós. A ma­darak hasznáról és káráról írt köny­ve ma is élvezettel olvasható. 1769. VI. 3-án Hell Miksa és Saj­novics János csillagász a norvégiai Vardö szigetén figyelte meg a Vé­nusz átvonulását a Nap előtt. Mind­mányos csillagászat (asztronómia), hanem az emberek hiszékenységére építő áltudomány, csillagjóslás (aszt­rológia) kap egyre nagyobb teret. A csillagászat Newton gravitációs tör­vényén alapuló pontos bolygópálya számításaival haladta meg véglege­sen az asztrológiát, és rekesztette ki a csillagászat tudományából. Az asztrológia által használt valamennyi fogalom a régi, geocentrikus szemlé­letből származik, amikor még való­ságnak hitték a látszatot Az asztrológusok szeretnek be­vált jóslatokra hivatkozni, például arra, amit Kepler Wallenstein had­vezérnek készített (1608). A horosz­kóp 24 jóslatából azonban legfel­jebb 5 vált be, azok sem a jelzett időpontban. Összehasonlíthatatla­nul több volt a be nem vált jóslat

Next

/
Oldalképek
Tartalom