Esztergom és Vidéke, 1992

1992-04-24 / 15. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 7 Tönkretettek egy játszóteret és két teniszpályát! A szigeti gyakorló iskola építésének idején a város a szemközti telkeket is megvette. Először egy szabadtéri mozi építése vetődött fel, majd később-lakossági javaslatra - egy játszóteret és két sportpályát alakítottak ki. A nyolcvanas évek elejétől szerte e környéken népszerűvé vált a jól felszerelt és szép környezetben lévő „Sandokan" játszótér. Ugyancsak kedvelt volt a műanyag teniszpálya és a salakos kispálya. Ezeket a város építette. A terveket a KOMTTI mérnökei készítették. E szabadidős terek akkor több mint kétmillió forintba kerültek. 1988-ban az ÉDÁSZ világítást is felszerelt az egyik pályára. Tűrhetetlen, felháborító, a lakosság pénzének elherdálása!... halljuk innen is, onnan is. Mi késztette 1990-ben a városi tanácsot, hogy egy szép játszóteret és két sportpályát felszámoljon? Kérdésünkre a két legilletékesebb, a városi sportirányításért akkor felelős és az akkori megbízott tanácselnök válaszolt. Rozgonyi Miklós, volt testnevelési és sportfelügyelő: A Városi Tanács 19/1984.(V.31) TH. számú határozatával hozta létre a városi sportcsarnokot. Az intézménynek két telephelye volt: maga a létesítmény, a hozzátartozó sportpályák és az ifjúsági park; továbbá a szigeti „Sandokan'játszótér, az odatartozó sportpályákkal. Erre az utóbbi területre a sportcsarnok egy teniszoktató GMK-val, valamint az Oázis fagylaltozót létrehozó Nagy Tamás esztergomi vállalkozóval bérleti szerződést kötött. Ebben az intézmény rögzítette a vállalkozók éves bérleti díját, valamint azt, hogy az egész területet ők tartják karban (fűkaszálás, játszótér-rendbehozás, szemétszedés...). E bérleti szerződés 1985től 1994-ig szólt. A vállalkozók 1988-ban, az ÉDÁSZ-szal karöltve, komoly beruházásként esti világítással látták el a teniszpályákat. A beruházás mértékének megfelelően azt kérték, hogy a bérleti szerződést hat évvel, kétezerig hosszabítsuk meg. Időközben a városi tanács, illetve a végrehajtó bizottság, valamint a magánvállalkozónak tekinthető STRIGONIUM RT a nevezett terület kis-dunai oldalára egy jelentős szállodai beruházást határozott el. A terület kezelőjét, a városi sportcsarnokot senki sem értesítette, tárgyalás ez ügyben nem történt. 1990 február 15-én az akkori tanácselnök - Simon Tibor -k utasítására az intézmény és a bérlők között fennálló jogviszonyt a szállodaépítés miatt egyoldalúan fel kellett bontanunk. De hol a szálloda? Az azóta eltelt időben a bérlők bírósághoz fordultak. A bíróság előtt a jelenlegi önkormányzat, képviselője által, elismerte a felperesek igazát. A bérlők anyagi követelését jelen pillanatban szakértővel vizsgáltatják. A sportcsarnok vezetése és felügyeleti szerve, a Sportfelügyelőnépszerű szigeti szabadidős hely már 1992 tavaszán funkcionálhasson, valamint azért, hogy a sportcsarnok se essen el a további bevételektől! Simon Tibor, a városi tanács egykori megbízott elnöke: - A két terület sorsát és az intézkedéseket külön kell választani. KI FIZETI MEG A KÖZÖSSÉG KÁRÁT? Az úgynevezett Sandokan játszótér (1989-ben a 16337 helyrajzi szám alatt, a tulajdonos a magyar állam, a kezelő a Városi Tanács VB.) a tervezett szállodaépítés területének közvetlen részét alkotta. E területet, a város érdekeire és a hasznosítás kiemelt hasznot hozó jellegére való tekintettel az akkori forgalmi értéknél jóval magasabb áron apportáltuk, huszonegy millió forint részvény formájában. A sportpálya és büfé (1989-ben 16344 helyrajzi szám alatt, tulajdonos a magyar állam, kezelője a Városi Tanács VB.) területére csak a későbbiekben, az építkezés közvetlen megindulásakor lesz szükség (bejárat a Táncsics Mihály út felől). Ezért ennek átadásáség mindvégig kifogásolta az akkori tanácselnök döntését. Hisz ezáltal a Sportcsarnok az elmúlt két esztendőben mintegy háromszázötvenezer forint bevételtől esett el, amely nagyon hiányzik. Az intézmény (ennek lett a vezetője Rozgonyi Miklós - a szerk.) javaslata a konfliktushelyzet feloldására a következő: Az elmúlt két évben mind az Oázis presszó, mind a Sandokan játszótér, mind a teniszpályák tönkrementek. A játszótér összes játékát még 1990 telén leszereltette a szállodaépítő, az intézmény tudta nélkül. A terület közös helyreállításának érdekében azonnal fel kellene venni a kapcsolatot a vállalkozókkal. Azért, hogy e valamikor nagyon CO ÁFÉSZ Szövetkezeti tagok, figyelem! Az Esztergom és Vidéke ÁFÉSZ értesíti tagjait, hogy az 1991. évi részjegyek utáni osztalék kifizetését 1992. május 4-től megkezdi. A vásárlási utalványok átvehetők: Esztergom Aranyhegyi ÁBC Dobozi ABC Dorog: Pilis ÁBC Nyergesújfalu: Cukrászda (Kossuth L. u. 137.) Eternit: 55. sz. ÁBC, továbbá községenként a kijelölt egységekben. ról, az átadás formájának (apport, eladás) előzetes eldöntése nélkül, csak elvi megállapodást kötöttünk. Ennek végleges rendezése mind a mai napig folyik a Polgármesteri Hivatallal. Ugyanakkor minden megállapodásunkban rögzítettük, hogy az építkezéssel kapcsolatban a várost kár nem érheti. A játszóteret és a sportpályákat a részvénytársaság - a város által kijelölt helyre - saját költségén köteles áttelepíteni. Működésem idején mindkét ügyben történtek javaslatok. A játszóteret a 16338 helyrajzi számú területre (volt közúti igazgatósági zárt terület), a teniszpályákat a Gyermekház gyakorló iskola felé eső területére javasoltuk áthelyezni. Az alaposabb vizsgálatokra már nem volt időnk. Ezek további sorsáról nem tudok. A sportpályák és az Oázis büfé ügyében is ennek megfelelően jártunk el. A 2000-ig történő bérleti szerződés meghosszabításához természetszerűleg nem járulhattunk hozzá. A szerződés felbontására vonatkozóan pedig a felügyeleti szervnek csak olyan utasítást adhattunk, hogy amikorra a terület hasznosítására sor kerül, e kérdést rendezni kell. A szerződést ők kötötték. Tehettük ezt azért is, mert az építési engedély (4468/1985), a beruházást ideiglenes jelleggel engedélyezte. Azzal, hogy „amenynyiben városrendezési vagy egyéb okokból terület-igénybevételre kerül sor, köteles az épületet kártalanítás nélkül elbontani, a közterületet 15 napon belül eredeti állapotába visszaállítani". A teniszpályák mai, lepusztult állapotát semmi sem indokolja. Úgy vélem, hogy a játszótér és a sportpályák már régen - esetleg más helyen - eredeti funkciójukban működhetnének. Végül felmerülhet, hogy a mai helyzet az információk átadásának hiányából alakulhatott-e ki? Erre a válaszom: amikor a hivatalt átadtam, a 546/1990 számú jegyzőkönyv 5. pontjában külön felhívtam a figyelmet „a városban folyamatban lévő, kiemelkedően fontos feladatok" között a szállodaépítéssel kapcsolatos városi feladatokra" - fejezte be tájékoztatóját Simon Tibor. Az újságíró megjegyzése: kárba veszett egy nagyértékű játszótér és egy sportpálya, amit városi pénzen hoztak létre! A kárt mindannyian láthatjuk. Esztergom egyik fontos területén, a szigeten, a hajóállomáshoz, a kompkikötőhöz, a város nevét viselő szállodához közel nem maradhat a mostani „háborús" állapot. Helyre kell állítani, még az idegenforgalmi idény előtt! De ki fogja megfizetni a kárt? ! (Pálos) X