Esztergom és Vidéke, 1992

1992-04-24 / 15. szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE 3 Szent Mihály templom Szőgyénben A Kisalföld keleti szélén, félúton Esztergom és Érsekújvár között találjuk Szőgyént. Ősi település, már a honfoglalást követően lakott hely. A XI. század elejétől templom is állhatott a faluban, de ez valószínűleg a tatárjárás következtében elpusztult. Lehetséges azonban, hogy a félköríves apszis Szent István idejéből maradt fenn, míg a nagyobb előrész a tornyokkal a XIII. század közepén épült. 1549-től a falu 45 évre török hódoltsági területté vált. A templom körül 1606-ban egy palánkvár épült, melynek köszönhetően hosszú évekig Szőgyén volt a megye egyetlen települése, mely nem hódolt be a töröknek. 1685-ben az Érsekújvár alól elűzött törökök a községet a palánkkal együtt elpusztították, de a templom csodálatos módon megmenekült. Majd átvészelte az 1716-os tűzvészt - melynek során a falu nagy része leégett - és túlélte az első világháborút. A második világháború vége felé, 1945 januárjától több hónapos állófront alakult ki a falu környékén. Március végéig tudták tartani magukat a szövetséges csapatok, majd visszavonulás előtt a lőszerraktárnak használt templomot fölrobbantották. A templom teteje és két tornya leomlott, maga alá temetve az 1615-ben Besztercebányán készült orgonát. Egészen az 1950-es évek elejéig állt a romos épület, majd a földdel egyenlővé tették. A szőgyéni Szent Mihály templom jellegzetes példája volt hazánkban a román kor falusi templomainak, melyek napjainkra kevés kivétellel eltűntek. Mezei Attila Két év múlva Esztergom történetének jelentós évfordulóját ünnepeljük. 1541 óta, most, 1594ben a tizenötéves háború alatt jelentős keresztény sereg vette ostrom alá Esztergomot. Itt sebesült meg halálosan Balassa Bálint A sikertelen ostromot 1595-ben már kéthónapos várharc után győzelem koronázta, a Mátyás főherceg vezette csapatok visszafoglalták Esztergomot. Az év végén Pálffy Miklós báró, esztergomi kapitány Esztergom és Érsekújvár környékére magyar lakosságot telepített. A székesfőkáptalan levéltárából most eddig ismeretlen adatok kerültek elő. Az esztergomi székesfőkáptalan tanúkihallgatást rendezett 1597-ben, s ennek során KisBény, Kis-Tata, Kis-Keszi és Ölved helységekben vizsgálta meg, hogy Horváth Gáspár úr e községek után megfizette-e az egyháznak járó tizedet. A tanúkihallgatás menete az volt, hogy a bírót és az egész községet eskü alatt kivallatták lakóinak számáról, arról, hogy milyen tartozásaik vannak. Kis-Bényen 10 lakott portát és 12 üreset írtak össze, a jobbágyok mellett 16 zsellércsaládot találtak. Kis-Tatán Kis Pál arról beszélt, hogy a nógrádi várnak tartoznak szekerek kiállításával. Kis-Keszin 13 lakott jobbágyporta volt, 3 lakatlan, míg a zsellérek száma 6 volt. Ölveden a lakott jobbágytelkek száma 10, ugyanennyi az üreseké is, míg a zsellérek száma 8. Az irat több Hont megyei falu adatait tartalmazza, így Damásdot is. Sót, a hat lapos irat egyik lapjára kiegészítésként egy kis cédulát is ragasztottak: Helemba és Letkés ez idő szerint üres falvak. Az újonnan előkerült adatok olyan korszakból származnak, amikor a környékre sem magyar, sem török számadások, adóösszeírások nem készültek. A hét összeírt településen az átlaglétszámot 80-100 főre tehetjük, ami - tekintve, hogy az esztergomi ostrom csak két éve ért véget - elég jelentős. Reméljük, hogy 1994-1995-re az e századfordulón készült utolsó, a korszakot részletesen bemutató jelentős tanulmányokat további új forrásokkal sikerül majd kiegészíteni. O.A. A Magyar Rádió Esztergom iránt megnyilvánuló érdeklődésének jeleként május 12-én felvételt készített az országos Magyar Cecilia Egyesület éves közgyűlése alkalmából rendezett egyházzene-történeti hangversenyéről. A koncerten a Főszékesegyház énekkara Buchner Antal, az Érseki Tanítóképző énekkara dr. Pántol Márton, az érseki Papnevelő Intézet és az Érseki Tanítóképző Intézet énekkara Béres István karnagy vezényletével Palestrina, Liszt, Buchner, Seyler stb. műveket adott elő. Néhány héttel később június 4-én a m. kir. Operaház művészei adtak parádés hangversenyt ugyanitt. A koncerten Ferencsik János orgonált. Báthy Anna (1901-1962) vegyeskari kíséret mellett énekelte a Szegények kara szólószámát Liszt Szent Erzsébet oratóriumából, Székelyhidi Ferenc (1885-1954) régi egyházi énekeket adott elő, Bodó Erzsi (?-?) Hűmmel Alleluja című darabját énekelte, Báthy Anna Melles Béla hegedűkíséretével Buchner Ave Mariáját adta elő, Laurischin Lajos Kersch Ferenc és Koudela Géza szerzeményeiből énekelt, az Operaház férfikara Beethoven Isten dicsőség című szerzeményét, Budanovics Mária Hándel largo-ját, Szabó Lujza (1904-1934) Budanovics Mária, Laurischin Lajos és Kóréh Endre (1906-1960) Mozart Ave rerumját énekelte. Buchner Affrentura regie-jét pedig a főszékesegyházi zenekar szólaltatta meg. A helyi műkedvelő együttesek közül a Legényegylet dalárdájának május 16-i kitűnő minősítés megszerzésével járó győri szereplése érdemel említést. A Leventeegylet dalárdája június 24-25-én az XXIH Országos dalos1933 szeptemberében avatták fel a Tanítóképző Intézet Rieger cég által épített új 900 sípos orgonáját. Az újjáalakult Zeneegylet január 14-én tartotta meg 1930 óta első hangversenyét. A hangversenyen a zenekar mellett szerepet kapott az évek óta kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó Turista Dalárda is Hajnali Kálmán vezetésével, s közreműködött a nagy népszerűZenemüvészet, zeneoktatás Esztergomban (1919-1944) Hangversenyélet versenyen a nehéz népdal kategóriában II/A helyezést ért el, s megkapta Kanizsa város polgármesterének ezüstserlegét. Az aktívan dolgozó Buchner Béres Istvánnal és Luspay Kálmánnal közösen megjelentette Canticor Sacra című, régi és új egyházi énekeket tartalmazó kötetét, s megünnepelte műveinek 75. alkalommal való felcsendülését a rádióban. Ajavuló gazdasági kilátások nyomán augusztusban újjáalakították az évek óta szendergő Zeneegyletet. Igazgatója továbbra is Buchner maradt, míg a zenei vezető Geyer Béla lett. ségnek örvendő helybéli énekesnő Taky Marianna. A Zeneegylet következő két hangversenye Buchner Antal 25 éves karnagyi jubileuma jegyében valósult meg. Április 21-én a Legényegyletben az összes esztergomi énekkar és magánénekesek felléptével az ifjúság számára rendezték XXIV. hangvesenyüket. A nagyszabású kórushangversenyen műsorán csupa Buchner mű szerepelt: Ima a hazáért, Kárpáti őrszem, Dalra fel, Az őrszem éji dala, de profundis, Laetentur coeli, Vitéz Horthy Miklós, Esti harang, Muzsika, Szerenád, Teremtés, Magányosan, A hárfa, Vadrózsavárban, Jó volna, Esztergomi várfokon. A dalok szövegét Homor Imre, Buchnemé Nyárasdi Ilona, Takács Gedeon, dr. Brenner Antalné, dr. Városi István, Szvoda Román, Simándi Béla és dr. Pécsei Gusztáv írta. A program megszólaltatásában az énekkaron kívül közreműködtek Buchnemé Nyárasdi Hona, Fuchs Vally, Taky Marianna, Zelenyák Ferenc énekesek és Bérci László, Thomasz Károly, Klinda Károly, dr. Brenner Antal hangszeresek. A nagyszabású hangversenyt május 5-én a kitűnő Kerpely Jenő (1885-1954) gordonkaművész és Kürschner Lili dorogi zongoratanárnő közös estje követte. A Buchnert ünneplő hangvesenysorozat záróakkordjaként a Zeneegylet és a Balassa Bálint Társaság közös rendezésében május 27-én a Vármegyeház nagytermében Bodó Erzsébet és Komáromi Pál (1892-19??) operaházi énekesek, Kovács Antal hegedűművész, valamint a külső erőkkel gazdagított zeneegyleti ének- és zenekar hangversenyzett a nemzetközi hírű Berg Ottó (1895-?) operaházi karnagy valamint Buchner Antal és Béres István vezényletével. dr. Bárdos István IDŐLAPOZÓ cxJVmn « szerkesztésében Ismeretlen adatok 1597-ből