Esztergom és Vidéke, 1989

1989. június / 6.szám

ESZTERGOM ÉS VIDÉKE HETES.:. 7 A SOBIESKI-VÍZITŰ RA ELŐTT Sorok az emlékmű történetéről Évről-évre, június második felében a Sobieski-vízitúra résztvevői kikötnek a Prímás-szigeten. Ebből az alkalomból a kompkikötőnél lévő parkban elhelyezett Sobieski-emlékműnél ünnepélyes megemlékezésre kerül sor. Ma már talán kevesen tudják az emlékmű felállításának történetét, melynek teljes dokumentációja a Komárom Megyei Levéltárban őrzött Esztergom város polgármesteri anyagában található. A Magyar—Lengyel Egyesület elnöke Nyáry Albert, 1933. ápr. 3-án kelt levelében arról tájékoztatta dr. Glatz Gyula polgármestert, hogy az egyesület, a külügyminisztériummal és a lengyel követtel egyetértésben, Sobieski János lengyel király törökön aratott győzelmének 250. évfordulója alkalmából nagyszabású Sobieskiünnepet rendez és ennek keretében egy emlékmű felállítását tervezi Esztergomban, a Serédiparkban, amennyiben ehhez a város képviselőtestülete is hozzájárul. A képviselőtestület örömmel fogadta a javaslatot és úgy határozott: az emlékmű alapozásához szükséges kő-, kavics- és homokanyagot a város díjmentesen biztosítja. Az emlékmű elkészítésére Körmendi Frimm Jenő szobrászművészt kérték fel. Leírása szerint az emlékmű kb. 3,4 m magas, egy kb. 1,3 m magas hanton áll, így összmagassága kb. 4,7 m. Anyaga borosjenői fagyálló kő, az oszlopon „pihenő" sas pedig műkőből készül. Az emlékművet Sobieski bronz plakettje díszíti. Felirata: ESZTERGOM VISSZAVÉTELÉNEK 250-IK ÉVFORDULÓJÁRA ÁLLÍTOTTA A MEGYE, A VÁROS ÉS A LENGYEL—MAGYAR EGYESÜLET. 1933. SEPT. 14. A költségeket (3000 P) a vármegye, az egyesület és a város vállalta, de mivel a városnak erre az összegre költségvetési fedezete nem volt, viszont az emlékmű felállításával a prímási palota alatti rész rendezését és idegenforgalmi célokat is meg lehetett valósítani, a polgármester a lakosság támogatását kérte. Adományaikkal így a város polgárai is jelentős mértékben hozzájárultak az emlékmű felállításához. Alapkőletételére 1933. aug. 12én került sor a város vezetőségének, az egyesület vezetőségének, a lengyel cserkészeknek és az ünneplő közönségnek a jelenlétében. A Sobieski-emlékünnepet szeptember 15-én tartották meg. Ennek keretében déli 12 órakor került sor az emlékoszlop leleplezésére és megkoszorúzására, ahol beszédet mondott a Magyar-Lengyel Egyesület ügyvezető alelnöke, dr. Bartel János, a magyar kormány nevében Lázár Andor m. kir. igazságügyi miniszter, a lengyel kormány nevében Janta Polcienski miniszter, a város nevében pedig Glatz Gyula polgármester szólt és gondozásra átvette az emlékművet, melynek szép, méltó környezete Szabó Antal városi kertész és az erdészeti szakiskola 30 növendékének munkáját dicsérte, melyet a polgármester egy 1933. szept. 21én kelt, igen meleg hangú levélben köszönt meg az Erdőgazdasági Szakiskola igazgatóságának. Ugyancsak megköszönte a dorogi bányászzenekar közreműködését is, ami „az ünnepség díszét hatásosan emelte." A szoboravatási ünnepen letett koszorúk emlékszalagját az Esztergom Vidéki Történelmi és Régészeti Múzeum megőrzésre átvette, de sajnos ma már nincsenek meg. Az emlékmű tetejéről a sas a II. világháború után tűnt el. Mivel fényképek és tervrajz j őrzik képét, érdemes lenne újra kifaragtatni és visszahelyezni, hogy ismét teljes szépségében csodálhassa meg az ide látogató. ' A 70-es évek közepén csatornázási munkákat végeztek az Erzsébet-parkban. Megóvása érdekében ekkor helyezték át a mai helyére. A Sobieski-emlékmű a magyar—lengyel barátság esztergomi jelképe lett. Üzenete erőt adott a II. világháború idején Esztergomban és környékén elhelyezett lengyel menekülteknek, a magyarokat pedig máig figyelmezteti a „múlt nemes tradícióinak ápolására." Csombor Erzsébet, Komárom Megyei Levéltár BIRKÓZÁS: MIM VASAS SC-sikerek a tavaszi versenyeken A birkózók az elmúlt évek hagyományait folytatva, most is eredményesen szerepeltek a legutóbbi versenyeken. Az országos bajnokság kötöttfogású serdülő korcsoportjában Langer Mihály (60 kg) a negyedik, Dancs Gábor (115 kg) a hatodik helyen végzett. Az OB-t megelőző területi bajnokságon Kökényesi Attila (47 kg) negyedik, Langer Mihály harmadik, Kertész Tamás (70 kg) negyedik és Dancs Gábor harmadik lett. A bajnokságok mellett minősítő és rangsoroló versenyeken is részt vettek a birkózók. Langer Mihály első és harmadik, Kertész Tamás kétszer harmadik, Dancs Gábor második és harmadik, Valek Gábor negyedik, Kökényesi Attila hatodik volt. Olimpiai Reménységek Versenyén Egerben kötöttfogásban Langer Tamás (58 kg) negyedik, Csepelen szabadfogásban Langer Mihály harmadik, Albert Zsolt (87 kg) hatodik helyet szerezték meg. A közvetlen utánpótlásból eredményességével kiemelkedik Major Gyula: 1., 2., 2., 3. lett sorrendben. Vajda Miklós (+78 kg) 2., 2., 3. helyezései is figyelemre méltóak. A Kozma-emlékversenyen mindig erős mezőny gyűlik össze, éppen ezért a birkózók körében rangja van ennek az eseménynek. Ifj. Major kötöttfogásban az ötödik helyig jutott előre. Az edzéseken Major edző irányításával készülnek a soronkövetkező — köztük nemzetközi — versenyekre. RÖPLABDA: Nemzetközi kupa a MIKROMED támogatásával Esztergom fiatal részvénytársasága, a MIKROMED, vállalta, hogy anyagilag támogatja a Magyar Röplabda Szövetség férfi menzetközi röplabda-tornáját. MIKROMED-KUPÁT alapított és ajánlotta fel a győztesnek azzal, hogy jövőre folytatódjon ez a sorozat. A május 5—7 között sorra került tornán a világranglistán ötödik helyen álló Kuba lett az első, 6 ponttal 9:1 játszmaaránynyal, második Magyarország „A" 5 ponttal (7:3), harmadik Ausztria 4 ponttal (3:8) és negyedik Magyarország „B" 3 ponttal (2:9). A városi sportcsarnokban lejátszódott eseményen a röplabdát szeretők jól szórakoztak, helyenként színvonalas mérkőzéseket láthattak. A győztesnek a kupát Németh János, a MIKROMED SE elnöke adta át. TENISZ: Országos korcsoportos verseny a Gran Tours pályáin A Magyar Tenisz Szövetség országos korosztályos minősítő versenyét a Prímás-szigeti Gran Tours Camping pályáin rendezték meg, lányoknál és fiúknál négy-négy versenyszámban. A neves fővárosi klubok mellett, városunk és a környékbeliek is hallattak magukról. Ifjúsági fiú egyéniben Szilágyi Rezső (Esztergom) ezüst érmet, Lakatos Péter (Komárom) bronz érmet nyert. Serdülőknél Mezei Zoltán (Viscosa) ugyancsak harmadik lett. SAKK: Városi amatőr és diák csapatversenyek SPORT A városi tömegsport keretein belül idén nyolcadszor rendezték meg a sakkozók csapatversenyét. Nagy József oktató és versenybíró gondos szervezésében a sportcsarnok tárgyalótermében zajlanak a mérkőzések, csapatonként négy-négy játékossal. Kétszer (ősszel-tavasszal) találkoznak egymással a csapatok, így alakult ki most a végeredmény: 1. Borászat 27,5 pont; 2. MOBIL KLUB 26 pont; 3. Labor MIM Járműgyár 22,5 pont; 4. MIKROMED 18,5 pont; 5. Bottyán J. Szakközépiskola 12,5 pont; 6. BV Intézet 9 pont. A csapatversenyek során a legtöbb pontot szerezték Argyelán Mihály, Sebák Ferenc, Kondár Béla. Horváth István, Halmágyi Péter, Szauter József, Kiss István, Hűmmel József, Pivók László, Gyöngyösi László, Firgi Zsolt, Szilágyi Péter. A csapatversenyek mellett egyéniekre is sor kerül, ilyenek a Felszabadulási emlékverseny, a Május 1. kupa, a Pákozd kupa, az Alkotmány kupa. Kiemelkedik ezek sorából a „Sakk 12" versenye, ahol a legutóbbi sorrend: 1. Szilágyi Péter (Mobil klub), 2. Horváth István (Mobil klub), 3. Kondár Béla (Borászat). A középiskolák csapatversenye is egyre népszerűbb lesz városunkban és környékünkön is. Hat csapat mérkőzött, ugyancsak őszi-tavaszi fordulókban, alkalmanként négy-négy fővel. Végeredmény: 1. Dorogi gimnázium 32 ponttal (a csapat tagjai: Urbán, Juhász, Robotka, Juhász M., Pajor E.); 2. István gimnázium, Esztergom, 26 ponttal (a csapat tagjai: Fábián, Till, Döbrössy, Schmera, Varga), 3. Temesvári P. Ferences Gimnázium 21,6 ponttal (a csapat' tagjai: Szentpály, Szaiontai, Zórad, Molnár, Kasza). SÁFÁR FERENC „Sport Érdemérem" kitüntetést kapott Városunkban és Komárom megyében is, a sport vilagában jól ismerik Sáfár Ferencet, asztalitenisz-edzőt, az állandóan tevékenykedő szervezőt. — Nagy örömmel vettem át a kitüntetés ezüst fokozatát. A megyei szövetség titkáraként, majd elnökeként már három évtizede dolgozom társadalmi munkában. Föhivatásom: az EDÁSZ Esztergomi Üzemigazgatóságánál munkaügyi vezető. Ugy veszem, eddigi egész munkásságomat ismerték el ezzel, hiszen a korábbi JTS-nél, a városi TS-nél, és a megyei TS-nél is aktivista voltam. Jó kollégáim voltak és vannak is, így az asztalitenisz szövetségben Szlapák, Henkey dr., a tanácsi bizottságban pedig Török József, Mráz Rudolf. A városi tanács sport albizottságában elnökként nagy felelősség hárul rám, hiszen a sport mellett mostmár az ifjúságpolitika is feladatkörünkbe tartozik, — mondta a kitüntetett. Nemcsak a sportban, de a Népfront mozgalomban is sokat tett a városért, a környezetéért Sáfár Ferenc. Ahogy ismerjük őt, ez a kitüntetés még további feladatokra sarkallja. Ehhez kívánunk időt, energiát és jó egészséget! — PÁLOS — Á gimnasztika kezdetei Esztergomban 2. Az 1860-as évek elején az esztergomi polgárok közül Etter Lőrinc és Schwartz József különkülön kérelemmel fordult a szab. kir. város tanácsához egy polgári lövölde építési engedélye iránt. Az engedélyt Schwartz József kapta meg és az alapján épült meg a volt Gohér utcában (ma Petőfi Sándor utca) a városi polgári lövölde. A lövölde építésével egyidőben szerveződött meg az alapszabályokkal működő Esztergomi Lövészegylet. A lövölde építésével és a Lövész Egylet szervezésével párhuzamosan jött létre a városi úszómester, Korányi József kezdeményezésére 1864 őszén a Magyar Király vendégfogadóban a testgyakorló intézet. A korabeli helyi sajtó, az Esztergomi Űjság a „Gymnasztikáról" címmel az alábbiakat közölte: „Kétségbe hozhatatlan tény az, hogy az uszoda az ifjúságnak testképzete és ezzel karöltve járó szabad mozgás által — némileg erőműtani előiskolának tekinthető; tagadhatatlan az is, mikép az uszodából kiszabadult tanítványok megnyerték már is önkénytelenül azon előleges test hajlékonyságát, melyet a további gimnasztikai képzés még jobban elősegít sőt tökéletesbít. És ezért örvendve ragadjuk tollúnkat a tisztelt olvasó közönséggel tudatandók; miszerint minden jó iránt hajlandó, és ezen kedvező körülményt helyesen felfogó uszodamesterünk Korányi József úr főtörekvésének tűzte ki, itt helyben a „Magyar Király" vendéglőben, az uszoda bezártával még az ősszel testképző-intézetet felállítani." A helyi sajtó többször javasolta a szakszerűen irányított testgyakorlati intézet látogatását, főleg az ifjúság számára. 1864. november 20-án jelent meg Sántha Ignácz szerkesztő tollából „A testgyakorló intézetünkről" című

! méltatás. A lelkes és szakavatott Korányi József tevékenységét a sajtó támogatása ellenére sem koronázta siker: 1865. november 26án nagyon keserű hangvételű hirdetés jelenik meg, mely szerint „A testgyakorlati intézet tulajdonosa, Korányi J. úr, ezennel kijelenti, hogy intézete iránt szomorúan tapasztalt részvétlenségénél fogva, ha még e hónap végéig néhányan nem jelentkeznek, jövő hó elején kénytelen leend intézetét bezárni." Az esztergomi polgárok szívesebben látogatták a városi lövöldét, ahol vidám borozgatások mellett díjtekézés és díjlövészetben mérték össze versenyszerűen tudásukat. A testgyakorló intézet „pangó" élete és lassú sorvadása ellenére az esztergomi óvodában több mint száz óvodás gyermek részesült a gimnasztikai gyakorlatok áldásos hatásában: „A hosszabb egyhangú foglalkozás egészséges nem lévén, egyszerre fölpattant valamennyi szalmaszékeiről, az adott jelre karjaikkal különféle gymnasztikai mozgást tőnek, hogy vérkeringésük megint élénkülhessen." 1868-ban Eötvös József kultuszminiszter javaslatára elfogadott és kiadott XXXVIII. t. c. 55. §-a úgy rendelkezett, hogy a községi elemi népiskolákban köteles tantárgy a testgyakorlás. (Folytatjuk) Dr. Magyar György iiulin Ciíyörgj 1989. április 22-én, szombaton, 84 éves korában elhunyt dr. Kulin György csillagász, a hazai csillagászati ismeretterjesztés kiemelkedő alakja, az esztergomi csillagászati klub negyedszázados segítője és barátja. Több generáció tanulhatta meg tőle a csillagos ég szeretetét. Fiatalkorában a Sváb-hegyi Csillagvizsgáló munkatársaként dolgozott, ahol több kisbolygót is felfedezett. Később életét főként az ismeretterjesztésnek szentelte. Létrehozója és sokáig igazgatója volt az Uránia Bemutató Csillagvizsgálónak. Alapítója a Magyar Csillagászati Egyesületnek, melynek ez év februári újjáalakuló ülésén még találkozhatott vele klubtagságunk, és hallhattuk lelkesítő szavait. Hosszú ideig a Csillagászat Baráti Körének volt a vezetője. Számos könyvet, cikket írt, közöttük a sokáig az „amatőrcsillagászok bibliájának" számító „Távcső világát". 1983. október 29-én, szakkörünk 20 éves jubileuma alkalmából, ő avatta fel az ÁMK új obszervatóriumát. Klubtagjaink, akik személyesen ismerték, és azok is, akik csak írásaiban találkozhattak nevével, mindnyájan sokat köszönhetünk Kulin Györgynek. Emlékét megőrizzük. Regiomontanus Cs. K. Galilei '89 A klubvezető április 1—16 között olaszországi Galilei '89 elnevezésű expedíciós úton vett részt. A pécsi amatőrök által szervezett utazás sok-sok csillagászati és művészettörténeti emlékkel gazdagította a résztvevők tudását. Április 2-án megkoszorúztuk az első világháború során a Piave és az Isonzó folyók környéki harcok Goriziában lévő mauzóleumát, E hatalmas emlékmű több ezer hősi halott magyar, osztrák és olasz katona temetkezési helye is. Április 10-én a délelőtti órákban nemzeti színű szalagos babérkoszorút helyeztünk el a firenzei Sancta Croce templomban lévő Galilei sírjára, illetve a síremlékére. Délután megtekintettük a Tudomány és Technika Múzeumában a világhírű tudós csillagászati műszereit. Április 11-én nagy tisztelettel álltunk Galilei Pisában lévő, emléktáblával megjelölt szülőháza előtt. Utunk során számtalan napórát láttunk, fényképeztünk, és elbűvölt bennünket az optikai szaküzletek csillagászati műszerekben való gazdagsága. A magas árak miatt, sajnos, csak a prospektusokhoz jutottunk hozzá. Dr. Jónás László, klubvezető Magyar csillagász ötlete Április 12-én rendkívül érdekes előadást tartott az esztergomi Regiomontanus Csillagászati Klubban dr. Fejes István, a csillagászati tudományok kandidátusa, a penci Geodéziai Obszervatórium igazgatóhelyettese. A csillagászat a II. világháború után — hála a technika hatalmas fejlődésének — új szakággal bővült: a rádiócsillagászattal. Ennek lényege, hogy a centiméteres rádióhullám segítségével megfigyelték: az égbolt egyes objektumai úgyszintén rádióhullámokat bocsátanak ki, melyeket hatalmas felületű antennákkal fognak fel a Földön. Ha meghatározott távolságra elhelyezett két vagy több rádióteleszkóp jelét megfelelő módon egyesítik, akkor a sugárzó objektumról több-kevesebb eredménynyel akár képet (fényképet) is nyerhetünk. Ez a kép annál pontosabb és részletesebb (információ-tartalma gazdagabb) minél nagyobb a két rádióteleszkóp közötti távolság. A felbontóképességnek tehát csak a teleszkópok közötti távolság szab határt. Elvileg a Föld átmérője (kb. 13 000 km) a legnagyobb távolság, amit elérhetünk. Dr. Fejes és munkatársai felvetették, hogy ha egy mesterséges holdon helyeznék el az egyik antennát, és a mesterséges holdat úgy állítanák pályára, hogy az egy elnyúlt ellipszisen keringene a Föld körül, akkor rendkívül részletgazdag képet nyerhetnénk a vizsgált objektumról, a „rádióforrásról". Az ötletet mind az Egyesült Államokban, mind a Szovjetunióban kedvezően fogadták. A részleteket egyeztetendő, dr. Fejes ez év április végén az Egyesült Államokba utazott, hogy ott a tervet a szovjet és az amerikai tudósokkal egy szimpozion keretében pontosítsák. Az elképzelés a megvalósítás stádiumában van. A technikai feladat óriási! Pl. az időmérés során az órák „együttfutása" közötti eltérés nem lehet nagyobb, mint 101

2 sec. (egybilliomod mp)! Ennek a műholdas megoldásnak a rádiócsillagászati eredményeken kívül gyakorlati haszna is van: egy objektum földrajzi helyzete néhány cm-es pontossággal megmérhető. Dudás György mérnök