Esztergom és Vidéke, 1944
1944 / 33. szám
HATVANÖTÖDIK. ÉVF. 33. SZ. SZOMBAT, 1944. ÁPRILIS 22 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 20 fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. Vasútállomásunk csomagfosztogatóit leleplezte a vasúti csendőrség HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Eredményesen folynak a magyar csapatok tisztogató akciói Sztaniszlautól délre és délkeletre. — Eddig 3000 zsidó lakás áll a fővárosi lakáshivatal rendelkezésére. — Foszíoros gyújtóbombákat dobáltak le az angolszász repülök a győri és budapesti .külvárosokra. — Egymillió köbméter fenyőfa vár feldolgozásra Erdélyben. — A Dunán és Tiszán öt új hid építését kezdték meg. — Kiürítették a soproni zsidó aggok házát. — Honvédeink hősi harcait elismerőleg méltatják a finn újságok. — Lemondott dr. Knob Sándor, a GyOSz vezérigazgatói állásáról. — A belügyminiszter több zsidó egyesületet feloszlatott. — Robbanó dobozokat, cigarettákat, töltőtollakat és babákat tálaltak Pápa és Kecskemét határában. — A finom lisztkészlet 50 százalékából süthetnek csak zsemlyét Budapesten. — Halottakat forgattak ki sírjukból a terrortámadók a kispesti temetőben, hova 14 bomba hullott. — Április 30-ika után csak a ki- bombázottakat szállítják el Budapestről a kiürítő vonatokon. — A honvédvezérkar új főnöke vitéz nemes Vörös János altábornagy, a székesfehérvári hadtest parancsnoka lett. KQLFÖLD Elzárták a külvilágtól az Angliában működő külképviseleteket. — A horvát hadügyminiszter meglátogatta a Németországban tartózkodó horvát katonákat. — Bsdogiio lemondott és széles alapon újból szervezi meg kormányát. — Beszüntették a szabad légiforgalmat Svédország és Anglia között. — Kanadában elégedetlenek az Írországhoz intézett amerikai jegyzék miatt és a kis nemzetek szabid- ságjogait emlegetik. — A londoni szlovákok Benes ellen szervezkednek. — Perzsa-öbölbe érkezett a Szovjetunióba szállítandó olasz gyermekek első csoportja. —- A finn munkások továbbra is a kormány mögött állanak. — Portugáliában megtiltották a kalcssütést. — Anglia felfüggesztette a semleges államok diplomáciai előjogait. — Ciraud tábornok napi- parancsban búcsúzott el a francia hadseregtől. — Az olasz csapatokat Nápolyból Szovjet-Oroszországba viszik. — Roose- velf parancsára két nagy amerikai hadianyaggyárat lefoglaltak. — Tervszerűen folyik Krim félszigeten a német arcvonal bátrábbhelyezése. — Nem követtek el bombamerényletet a sixtusi kápolna ellen. — Gandhi hindu népvezér maláriában megbetegedett. — Hitler résztvett Wagner miniszter, körzetvezető müncheni temetésén. — Az angolok már belátják, hogy nem lehet Japánt légitámadásokkal térdre kényszeríteni. — Hamisított alkoholtól 55 ember halt meg Helsinkiben. — Könnyű német tengeri erők is résztvesznek a szebasztopoli harcokban. — Bastiani volt varsói és londoni olasz nagykövet fiával együtt Svájcba szökött. — Az emigráns kormányok együttműködését javasolják a lengyelek. Anglia tiltakozott a spanyol kormánynál a tetuáni olajkészletek lefoglalása ellen. — Németországban korlátozták az aprójószágok tartását. — Angliában az utazási tilalmat a menekült 'kormányokra is kiterjesztették. — Követelték az Angliában élő hinduk, valamennyi indiai politikai fogoly szabadonbocsátását. — Londonban sok katonaszökevényt fogott ösz- sze a rendőrség. — Angliában a diplomaták egyenlő elbánsában részesülnek a külföldiekkel. —- Az angol kormány az ott működő külképviseleti szervek vezetőit teljesen elzárták a külvilágtól. —- Balkán nyugati részén április első felében a partizánok 4200 halottat és 1672 foglyot vesztettek. — Nagy veszteségeket szenvednek a Szebasztopolt ostromló szovjet kötelékek. — Hitler április 20-án töltötte be 55-ík évét. — Páris ellen szerdán intézett terrortámadásnak hatszáznál több halottja van. — Amerikában már minden tizedik katona néger, — Délolasz- ország új bélyegein már nem szerepel az olasz király arcképe. — Ismeretlen nemzetiségű repülőgépek bombákat dobtak török területre. — A török sajtó hangsúlyozza, hogy nem szüntetheti be kereskedelmi kapcsolatait a tengellyel. — Mussolini a minisztertanácson emlékbeszédet mondott a meggyilkolt Gentlie akadémiai elnökről. — Amerika is megszünteti a külképviseletek jogait. — Tarnopol helyőrségének másik része is átkűzdötte magát az ellenséges gyűrűn. — Svédország ellenintézkedéseikkel válaszol diplomáciai előjogainak felfüggesztésére. — A horvát államfő vidéki körútra indult. — Finnországban május elsejét hivatalos ünneppé tették. «fr*» CSAK ELŐRE! Minden erőnket és idegszálunkat meg kell feszítenünk ebben a nagy küzdelemben, mert jól tudjuk, hogy az 1919. évi kommün csak ízelítője volt annak a rémuralomnak, amely nyomort, elesett- séget, terrort és ist ént el érts éget hozott reánk. Az egész magyar közvélemény egysége szükséges ehhez a gigászi harchoz, ha nem akarunk Észtország és Lettország sorsára jutni. Ez a küzdelem létünkért folyik s győzelmesen csak akkor tudjuk megvívni harcunkat, ha minden magyar fokozott erőkifejtéssel dolgozik a maga helyén s minden igyekezetével azon van, hogy a lehető legeredményesebbé tegye a termelő munkát. Ehhez nagy erő kell, de nincs az az elképzelhetetlennek vélt nagy áldozat, amit meg ne hoznánk, ha életünkről van sző. A magyar történelem a példák hosz- szú sorozatát tárja elénk, hogy katonai erények és férfias helytállás tekintetében az elmúlt századokban mit tudott felmutatni a magyarság. A küzdelmes niagyar élet ma is önérzetes, férfias, harcos szellemet követel. Itt siránkozásnak jajveszékelésnek, a tragikus esetek túlzott kiszinezésének helye nincs. A magyar—német sorsközösség felbonthatatlan fegyverbarátságot követel. Ez a fegyverbarátság nem múló politikai elhatározás eredménye, hanem két nagymultú nép évezredes sorsközösségének kifejezője. A megelőző világháborúban is egymás mellett küzdöttünk, közös elismerést és megbecsülést szerezve mind a magyar, mind a német fegyvereknek. Ez a fegyverbarátság már nemcsak a közös ellenség elleni együttes harcban nyilatkozik meg, hanem a magyar és a német szivek összedobbanásában is, ami több a barátságnál és a bajtársiasságnál, ez már : testvéri érzület. Ha akadnának kishitűek, az események következtében megrendült lelkek, azokat bátorítsa és acélozza meg az a közösségi erő, amely a magyar nemzetet sorsdöntő időkben meg tudta óvni a csüggeteg lelkek összeomlásától. Különösen nagy szerep és feladat vár ifjúságunkra. A magyar fiatalság e gigászi harci életben ismerje fel hivatását, mert az új és fiatal Magyarország kiharcolásának feladata főként a nemzet ifjúságára vár. Álljon tehát ez az ifjúság hivatása magasztos magaslatán. Legyen férfias, harcias, keménylelkű, testben erős s katonailag képzett, de főként: fegyelmezett! Tudjon engedelmeskedni s ha kell parancsolni is. Örök időkre tűnjön el a magyar életből a jampec típusú ifjúság, törölje ki még emlékéből is, hogy valaha, akár a legcsekélyebb kapcsolatot is fenntartotta olyanokkal, akik a fizikai és lelki eler- nyesztéséhez táncban, zenében, művészetben, sajtóban és a közélet minden fontos vonalán valósággal ontották a mételyt. Eszközük volt elég a magyar ifjúság eljampecesitésére. Lebegjen a magyar ifjúság szeme előtt történelmi nagyjaink puritán szelleme, önfeláldozó lelkisége, mert tagadjuk azt, hogy a magyar élet erdőrengetege nem tudna már viharálló szálfákat nevelni. Legyen példaképe minden magyarnak tündöklő jellemű, rajongásig szeretett Kormányzónk, aki magas kora mellett is a katonai és polgári erények legkiválóbb letéteményeseként vezeti nemzetünket,- ha kemény harcok árán is. megpróbáltatások és sorscsapások közepette bár, de mégis az életet jelentő győzelemre. ,,Nincs vissza : csak előre !“ A háborús évek beállása óta a vasúti száliitmányoka't folyton megdézsmálták, ami miatt városunk kereskedői és az árúkat szállítók között állandó volt az elkeseredés. Különösen manapság, mikor a kereskedőknek oly nehéz anyagot, árút kapni, beszerezni. Valósággal félelem fogta el őket, ha jelezték, hiogy az árút az illető nagykereskedő számukra vasúton adta fel. A csomagokat, bár körülményesebb volt, ha csak lehetett, inkább postán küldették címükre. A vasúti csomagok hiányai ellen a kereskedők állandóan panasszal éltek, de azok vajmi kevés eredményt hoztak. Ha a vasút az árú árát meg is térítette, ami ma a legfontosabb, az árú nem térült meg. A háború okozta nagy elfoglaltság miatt a pereskedők kisebb károknál már a jegyzőkönyvet sem terjesztették fel, amitől úgy látszik vérszemet kaptak a vasúti csomagok hűtlen kezelői. Hiába igyekeztek ia’ kereskedők a vasúti raktárban lévőket borravalóval egyeb ajándékkal az árú megvédésére bírni, ennek ellenére is hiányok voltak. A hiányok mindig a legagyafurtabb módon állottak elő. Voltak olyan csomagok, amelyben a teli likőrös üvegek helyett üres üvegek érkeztek a kereskedőnek. Vagy a demijon külsején nem lehetett észrevenni, hogy a fonat cukros likőrtől tapadna, azon annak nyomai sem voltak, ellenben az oldala betörve, az üveg teljesen üres volt. A csomagok tartalmának mégdézsmálásában sem válogattak, mindegy volt, hogy abbam kaszakő, drótszeg, likőr, vagy csengő van, a helyi vámot kivették belőle. Ami a legérdekesebb, mindig pontos értesüléseik voltak arra, hogy mik vannak a csomagban. A kereskedők tehetetlenül állottak, mikor hál Istennek, jött a csendőrség. Lassan jársz, tovább érsz. A vasúton a visszaélés olyan méreteket öltött városunkban az utóbbi időben, hogy erre felfigyelt « vasúti csendőrség is. Figyelni kezdte az esztergomi árúraktár kezelőségét, anélkül, hogy azt tudták volna. A csendőrség időszakonkénti megjelenése során a raktárvezetőnek a figyelmét a hiányok ügyében a feladó ás irányító állomások felé terelték, akik ezután ezt a mesét jól betanulva folyton hangoztatták. Közben figyelték a feladó és irányitó állomásokat. Amikor többször biztosak voltak abban, hogy ezek a lopások csak Esztergomban történhetnek, lecsaptak rájuk. A lopásokat az annyira hiányos közszükségleti cikk, a cukor robbantotta ki. Az egyik helyi cuikornagy- kereskedő feljelentést tett, h>ogy mindig hiányosan érkezik a cukorszállítmány, mire a vasúti csendőrség az ácsi cukorgyártól Esztergomig figyelte a cukorral teli vagont. A vagon megérkezése után másnap a raktár vezetősége megállapította a cukorhiányt, természetesen az átvevő kereskedő jelenlétében, bár a vasúti pléhblomba sértetlen volt, de hiányzott a cukorgyár és a pénzügyőrség plom' bája. A vasúti csendőrség ekkor lecsapott a tettesekre. Fény derült az összes lopásokra. Elérte a végzet a hűtlen kezelőket, akik megrendítették a vasúti csomagokat szállittatókban a bizalmat. Isten malmai lassan, de biztosan őrölnek. A lavina elindult és a raktár vezetőjénél Cserhalmi János főraktárnoknál és a raktár több alkalmazottjánál házkutatást tartottak, ahonnan az árúk óriási meny- nyisége került bűnjelként a rendőrségre. A jogtalanul eltulajdonított tárgyak láttára megdöbben az ember, hogy ilyen merészen, ily könnyelműen annyi árút a mai anyaghiányos világban eltulajdonítottak. A lopott holmik között van katonai ponyva, finom bor (szürkebarát), kaszakő, köszörűkő, csengők, demijonok, petróleum, befőttesüveg, gabona, szövet, kötél, kötszer, szeg, drót, szerszám, csavar stb. és ami még nem került a napfényre, vagy ami már elfogyott. Megdöbbenve állunk a megtévedt ember összelopott holmijai előtt. A város egyesületei, polgárai között eddig köz- megbecsülésben álló polgár és bűnrészesei minden bizonnyal megkapják méltó büntetésüket, amint a hivatalos eljárás befejeződik. Az ONCSA kislakás építkezéseinek kérdése az Esztergomi Ipartestületben Szabadi István az esztergomvármegyei Közjóléti Szövetkezet igazgatója f. hó 17-én előadást tartott az Esztergomi ípartestületben iaz ONCSA esztergomi épitkezéseineK kérdéseiről. Ismertette a hallgatóság előtt az építkezések pénzügyi és anyagi vonatkozásait, a vállalatba adások körülményeit, kihangsúlyozva azt az őszinte együttműködési szándékot, mely az esztergomi iparosság irányában mind az ONCSA vezetősége, mind pedig saját személye részéről fennáll. Kérte az ipartestület vezetőségét és az épitöiparosság minden tagját erre az őszinte együttműködésre, amely szerinte akkor mélyülhet el még jobban és eredményesebben, ha időnként összejönnek megbeszélni az időszerű kérdéseket. Előadásiban néhány számszerű, adattal világította meg állításait, nevezetesen : az Esztergomvármegyei Közjóléti Szövetkezet megalakulása óta (1942. jan. 23.) 266.800 P ellátmányt kapott az ONCSÁ- tól városi szociális munkákra, amelyből csak 124.000 P-t állíthatott be üzlettervébe Esztergom városi ONCSA építkezésekre (1944. évet is figyelembe véve). Az ügy érdekében díjtalanul vállalt többlet- munkája (személyes eljárások, építésvezetés stb.) révén sikerült megfelelően több pénzt pótellátmányként és vissza nem fizetendő ,,előlegeként szereznie. Igv a fent említett idő alatt kb. 300.000 P-t fordít a szövetkezet Esztergom városi ONCSA építkezésekre. Az esztergomi épitöiparosság iránti megértő együttműködési szándék vezette az ONCSA esztergomi vezetőségét és a szövetkezet igazgatóját, amikor több vidéki építkezésnél is esztergomi iparosok kaptak megbízást. így Köbölkút, Sárkányfalván 15 új ház építésére kapott a múltban generál megbízást esztergomi vállalkozó, Bátorkeszin 10 új ház asztalos, mázoló és villanyszerelő munkáit végezték esztergomi iparosok, Nagysápon 7, Epölön 3, Unyon 3 új ház asztalos, üvegező, mázoló munkáit végezték esztergomi iparosok. Bajnán 4 új ház villanyszerelő és mázoló mimikáit esztergomi iparosok vállalták, Nyergesuj falun a Viscosa—ONCSA munkásházak építkezéséből 39 lakás generálépítését vállalhatta esztergomi iparos. Mindezek a vidéki ONCSA, vagy ilyen jellegű munkák kb. 800.000 P-t jelentenek esztergomi építőipar osoknak. Igen sok esetben segített a szövetkezet esztergomi iparosokon, amikor építőanyag készletéből indokolt esetekben kölcsön adott anyagokat, vagy anyagbeszerzéseiknél illetékes helyeken eljárt és a kiutalásokat kieszközölte, vagy meggyorsította. Nagy nehézségeket jelentettek a kalkulációk, mert egyrészről tisztességes keresetet kellett biztosítani a vállalkozóknak, másrészről meg kellett védeni a jövendő ONCSA háztulajdonosok érdekeit, hogy olyan áron épüljenek fel a házaik, melyeket 20—25 év alatt le is tudjanaík törleszteni. Felesleges beszédtől óvakodj ! Nyilvános helyen, vasúton, autóbuszban legyünk óvatosak, mert nem tudhatjuk, ki ül mellettünk és ki hallgatja ki beszédünket! # . • r • *
