Esztergom és Vidéke, 1944

1944 / 43. szám

HATVANÖTÖDIK ÉVF. 43. SZ. - SZOMBAT. 1944. MÁJUS 27 Szerkesztőség es kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai ÓS társadalmi lap. Szerdán 30 fillér, szombaton 40 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 3 pengő. HETI ESEMÉNYEK j BELFÖLD A soproni zsidókat eltiltották a kerék­pározástól. — Vitéz Imrédy Bélát kine­vezték tárcanélküli közgazdasági minisz­terré. — Megtalálták a csepeli Weíss báróék elrejtett műkincseit. — Huszon­egy millió pengőre becsülték a soproni zsidók vagyonát. — Sztójay miniszterel­nök rádióbeszédben óvta az amerikai ma­gyarokat az ellenséges propagandától. — Nyolcvanöt millió pengő vagyont jelen­tettek be a kolozsvári zsidók. — Nagy­kanizsa négymillió pengő költségvetéssel dolgozik. — Ráiz Jenő miniszterelnökhe­lyettest Tokajhegyalja egyhangúlag meg­választotta képviselőnek. — A nagykani­zsai zsidók vagyonát több mint százmillió pengőben állapították meg. — Sokszáz millió értékű arany, ezüst, kép és sző­nyeg került elő Budapesten a rejtekhe­lyekről. — Feloszlatták a Lipótvárosi Ka­szinót és a Cobden Szövetséget. — A magyar képviselőháziak 44 vitéz és 23 mágnás tagja van.-— A komáromi ügy­védi kamara 31 zsidó ügyvédet és 10 ügyvédjelöltet törölt tagjai sorából. • — KÜLFÖLD Nagy angolszász csapatösszevonások történtek Korzika szigetén. — Amerikai rádióállomást állítottak fel Angliában. — Monígcmery tábornok tájékoztatta az an­gol királyt az inváziós tervek végső rész­leteiről. — Kétezer halottja van Belgrad legutóbbi bombázásának. — Berlin ellen intézett pénteki légitámadásról 700 ame­rikai pilóta nem tért vissza támaszpont­jára. — Spanyolországban rendeletileg megszüntették az államiniszteri állást. — Londonban a személyvonat járatok közle­kedésének nagy részét beszüntették. — A svéd vállalatokat Amerikában fekete lisztára helyezték. — Az amerikai kato­nák félnek a közelharctól és inkább meg­adják magukat. — Az angolszász pilóták a támadáskor gépfegyverekkel emberva­dászatot csinálnak Németországban. — Nehéz német harcigépek szétrombolták Portsmuth angol kikötő berendezését. — A balkáni partizánok januártól 36.622 halottat, 14.234 sebesültet és 9168 foglyot vesztettek. — Az új török költségvetés 520 millió fontot fordít nemzetvédelemre. — Ezeréves szünetelés után újra herceg­prímást kapott Szlovákia. — A bolsevis­ták 280 személyt gyilkoltak meg egy uk­rán faluban és tömegsírban temették el. — Svájc nem adott menedékjogot gróf Volpi volt olasz pénzügyminiszternek. — Az algíri francia bizottság a Portugáliába menekült francia előkelőségek kiszolgál­tatását kéri. — A semleges hajózás a há­ború óta mintegy 6.2 millió tonna hajó­teret vesztett. — Angol vélemény szerint a háború után többé nem lesz semleges­ség. — Harmincezer főnyi bolsevista se­regrészt semmisítettek meg a németek a Dnyeszter kanyarulatában, — Szigorú pa­rancsot kaptak az amerikai repülők, hogy csak tárgyilagos lelövési eredményeket jelentseneik. — Svédország a belsőpiac növelésével pótolja a kivitel csökkenését, — Az angolszász hatalmak nem szállíta­nak több hadianyagot Törökországnak. — Németország felett szerdán éjjel 139 an­golszász repülőgépet lőttek le. — A cseh kormánycsapatolkat biztonsági szolgálatra osztják be a protektorátus területén. — Egy svéd vöröskeresztes hajó 8000 tonna gabonát szállított Görögországnak. — A fasiszta rendkívüli törvényszék nég olasz tengernagyot halálra ítélt. — Amerika ki­jelentette, hogy elismeri Izland önállósá­gát, — A németek kiürítették az olaszor­szági partmenti szakaszt — Bécs külvá­rosát is bombázták az ellenséges repülők. — Súlyos bombatalálat étté a gyönyörű berlini dómot. — Nettunóná! olasz had­osztályokat is harcba vetettek. — Török­országban jegyre adják a gépkocsi alkat­részeket, — Mussolini új fasiszta fajvé­delmi intézkedéseket léptetett életbe. — A németek Észak-Norvégia vizein 80 orosz gépből hatvanat lelőttek. -—- Clark amerikai tábornok ellen merényletet kö­vettek el Dél-Olaszörszágban. — Sztálin fogadta a Lengyel Nemzeti Tanács kép­viselőit. $e légy könnyelmű! Bárhova visz utad, mindenütt a légi­bombázás, a légoltalmi kérdések és főleg az óvóhely körül támadt nézetek megvi­tatása áll eléd és te kénytelen vagy meg­állni, nyugtalan embertársaid kétségeit meghallgatni, válaszolni, megnyugtatni, vitába ereszkedni. Nincs nyugtod, bár­hova mész, mindenütt elér a tömeghisz­téria, mely a rémhír, a felelőtlen fecse­gés, a jól értesültség, a biztos forrás út­ján terjed el az egész országban. Csodálatosképpen mindenki tud va- valami borzalmas részletet a pesti és győri bombázásokról. Az egyik óvóhe­lyen 60 ember lelte borzalmas halálát. Az egyik ház telitalálatot kapott, utolsó szálig mindenki elpusztult, csak ötnek sikerült az utolsó percben kiugrani a szabadba. Volt ház, ahol hamuvá égtek az emberek. Egy árokóvóhelyen több mint harmincán fulladtak meg, egy má­sik árokóvóhely eltűnt a föld színéről, azt sem lehetett megállapítani, hogy há­nyán voltak benne. ,,Hát érdemes óvó­helyre menni ? Dehogy megyek ! Még el­képzelni is borzalmas azt a kegyetlen halált, pláne tűzhalált, fulladást. Tör­ténjen bármi, büntessenek bárhogy és bármivel, de én nem megyek a biztos ha­lálba !“ így keletkeznek az óvóhely biz­tonságát aláásó, félelmet, pánikot elő­idéző rémhírek. És miért van mindez ? Mert az embe­rek az éremnek csak az egyik oldalát né­zik. Csak a rosszat, a kellemetlent, az idegeket korbácsoló híreket szeretik meghallgatni. Az érem másik oldalára senki sem kíváncsi. Arról nem beszél senki, hogy száz óvóhely közül csak 4—5 pusztult el telitalálat következtében, hogy a légibombázást végigélt lakosság ezrei és ezrei mégis csak az óvóhelynek köszönhetik életbenmaradásukat. 1. Nézzük meg már most, hogy mi is a helyzet azoknál, akik irtóznak az óvó­helytől és riadó esetén a szobában visz- szamaradnak : Egy esetleges légitámadás megindulá­sakor, a bombák robbanására, rendsze­rint mégis lemennek az óvóhelyre, de kérdés, hogy azt még síkerűl-e elérniök, mert időközben : a) a szomszéd házat, vagy közvetlen környékét bombatalálat érheti, aminek következtében a robbanás következmé­nyeként beállott lökő, vagy szívóhatás, (légnyomás) a falakat bedönti, de az óvóhely födémé a romokat elbírja ; b) gyujtóbomba és gyújtóhasáb eshet az épületre, mely átütve a tetőt és meny- nyezetet, rendszerint a szobában robban; c) aknabomba robbanás esetében — amennyiben a bomba rombolóhatása az épületet is éri — biztos halállal (tüdő­vérzés) kell számolni akkor is, ha egyéb­ként a romok csak sérüléseket idéznének elő ; d) az ablakokon át bombarepeszek és egyéb szétvetett tárgyak repülhetnek be, amelyek a benntartózkodókat halálosan, vagy súlyosan megsebezhetik ; e) sérülés esetében elvérezhetik, mert nincs senki, aki elsősegélyben részesítse. Amint látjuk, a lakásban való tartóz­kodás életveszélyes, tehát : Ne légy könnyelmű ! Ne kockáztasd életedet ! A Hazának minden emberre szükség van ! Vedd igénybe az óvóhelyet még akkor is ha ■ fatalista vagy ! 2. Mi a helyzet az óvóhelyeik körül ? Általában minden óvóhely véd, mely az előírásoknak megfelelően lett kiépít­ve. Az árokóvóhelytől (Á) a bombbaiztos óvóhelyig igen sokfélék az óvóhelyek. A legáltalánosabb a már meglévő pincék­ből átalakított úgynevezett RH (régi- házi) óvóhelyek. Ennél jobbak az u. n. TGS (törmelék-, szilánk- és gázbiztos) óvóhelyek, melyek gáz ellen is védenek és előtérrel rendelkeznek. A BGS (bom­ba-, gáz- és szilánkbiztos) tökéletesebb de költségesebb formája az óvóhelynek. A vidéken' leggyakoribbak áz u. n. Á (árokóvóhely), melyek különösen kertes I házakban használatosak. Ezek kiépítése ja rendelkezésre álló anyagtól és a talaj- viszonyoktól függ. Oldalait deszkával, vesszőfonással, vagy dorongfával lehet bélelni. Tetejét szigetelő réteggel bebo­rított palákkal, vagy dorongfával és fe­lette legalább 50 cm.-es földfeltöltéssel kell szilánkbiztossá tenni. Felszerelése : ülőhelyek, de lehet szükségnyilásról, egészségügyi berendezésről is gondos­kodni. Óvóhelyről minden ember részére gon­doskodni kell, bármilyen formában. Több háznak közös óvóhelye is lehet. Gondolj magadra, családodra, ember­társaidra ! Mindent pótolni tudunk, csak emberéletet nem ! Ne légy könnyelmű ! T. K. Esztergom vármegye születési, bázassági és háláló zási statisztikája 1943-ban Esztergom vármegye anyakönyvi ada­tainak feldolgozása most készült el. A részletes adatok feltüntetik a születések, házasságkötések és halálozási adatok statisztikáját. Ezek az adatok arra felel­nek, hogy mennyi új magyar született, mennyi magyar szállt a sírba. Az orszá­gos statisztika nem áll rendelkezésünkre de kívánjuk, hogy jobb legyen, mint Esz­tergom vármegyéé. Ha a születési statisztikát figyeljük, akkor fájdalmasan állapíthatjuk meg, hogy a párkányi járásban Bény, Farnad, Kéménd, Köbölkút, Köhidgyarmaf, Szö- gyén községben megállt az élet, annyi a születés, mint a halálozás. Keressük, kutatjuk, mi ennek az oka, hogy a szinmagyar községekben megállt az élet, nincs fejlődés. A határ igen jó termő, a városban értékesíteni lehet mindent, mert közel fekszik a falvakhoz és ma szépen pénzelnek mindenből a földmiveseink, mégis félnek a gyermek- áldástól, a magyar faj fenntartására irá­nyuló cselekedettől. Ha ezeknek a köz­ségeknek. a háború előtti születési sta­tisztikáját figyeljük, akkor megállapít­hatjuk, hogy nem újkeletű dolog ez már. Azt hisszük, hogy a kis határ, a birtok megoszlásának félelme, az utódok riasztó kilátásai okozzák. Aki vagyonos, nem akar gyermeket, legfeljebb egyet vagy kettőt. Fáradt, közömbös ez a nép a gyermekáldással szemben. Ezekkel az adatokkal szemben vizsgál­juk a bányavidékek községeit, örvendete­sen állapíthatjuk meg, hogy ott a szapo­rodás igen nagy és szép eredményeket mutat. Pedig ma az életkörülmények igen megváltoztak, főleg a földmives társada­lom javára. A bánya- és egyéb hadi­üzemi munkásnak sokkal nehezebb a helyzete, mint a földmivesnek, akinek a szükséges élelem megterem és azt jól tudja értékesíteni. Örök igazság, hogy a földmives népre a legnehezebb hatni. Találgatunk, kutat- gatunk az életükben. Ki tudná megmon­dani, vájjon a háború, vagy a kommu­nista és szocialista eszmék szétszivárgó materializmusa okozta-e ezt ? De érez­zük mind, akiknek kezére ennek a nép­nek lelke rá van bízva, hogy baj van, nagy baj, hogy nem tudunk rájuk hatni, nem lehet őket megfogni. Ha a házasságkötések számát vizsgál­juk, meg kell állapítani, hogy az is ve­szedelemben van. A mostani válságos Jielyzetnek a következménye, hogy a csa­ládalapítás lehetősége szinte beláthatat- lanul kitolódik. Legfeljebb azok kötnek házasságot, ahol mind a két fél állásban van. Pedig mindkét jelenség, a késői há­zasságkötés is, meg a kereső feleség is nagy ártalmára van az ideális családi . életnek. Aki erről a kettős társadalmi bajról beszél, az életnek, de különösen a családi életnek mélységéből gyűjtheti a szomorú adatokat. A késői házasságkötés súlyos erkölcsi és faj élettani következményekkel jár. A természet legszebb évei meddőn múlnak el, az élet harca annyi éven át elkeseríti a kedélyt, önzővé teszi az embert, kifej­leszti az agglegény típust, akiből az ide­alizmussal együtt kiveszett az alkalmaz­kodó képesség is. Ez a kényelmes, há- zsártos, kopott kedélyű agglegény már nem válik be férjnek és családapának, mert hiányzik belőle a családalapítás legszebb vonása : az önfeláldozás ide­alizmusa. És mert a nők házassági kilátásai is hasonlóképen eltolódnak : a nő sem viszi a házaséletbe azt <a kedélyi frissességet, amely a huszadik életéve táján a legvon­zóbb jellemvonása volt. A nőben is túl­teng a számítás. És csoda-e, ha az ilyen túlságosan magának élő emberpár azután nem tud egymásnak élni, csalódásról pa­naszkodik, ahelyett, hogy alkalmazkodni próbálna és vagy pokollá teszik egymás életét és szétmennek ? Minden társadalmi jelenségnek is meg­van a maga oka. Ne gondolja senkisem, hogy manap, mikor kevesebben lépnek a házasságra, mint régente, merő véletlen, hogy annyi a házassági elválás. Ennek egyik okát igenis a későn kötött házas­ságokban is kell keresnünk. De rá kell mutatnunk arra, hogy a ké­sői családalapítással sajnos együtt szo­kott járni a magyar fajnak szörnyű ve­szedelemé, az egyke is. Álljon itt a vármegye statisztikája és adjon feleletet kinek-kinek a lelkiisme­rete szerint. Esztergomi járás Születés Házasság Halálozás Esztergom 480 185 379 Bajnai körj. 44 19 32 B-jót 35 17 14 Cév 46 19 23 Csolnoki körj. 85 44 58 Dorog 272 70 106 Dömös 13 8 13 Kesztölci körj. 86 41 33 Lábatlan 38 23 24 Leányvár 26 17 15 Nagysáp 32 11 25 Nyergesúifalu 58 29 32 Pilismarót 30 22 21 Piszke 28 13 10 Sárisáp 65 39 40 Síittő 20 17 27 Táti körj. 42 38 31 Tokod 129 73 56 Únyi körj. 33 16 19 Párkányi járás Bárt 19 7 10 Bátorkeszi 83 25 44 Bény 35 27 34 Bucs 34 9 22 Dunamocsi körj 44 32 29 Ebed 39 15 27 Érsekkétyi körj. 35 9 22 Farnad 37 19 40 Garamkövesdi körj. 68 36 47 ftéménd 18 11 33 Köbölkúti körj, 57 29 55 Kőhidgyarmat 32 24 34 Muzsla 44 22 33 Nagyölved 32 14 22 Nána 17 20 9 Párkány 62 43 49 Szőgyén 48 23 47 A születések számát egybevetve a ha­lálozások számával kiderül, hogy a vár­megye lélek szaporodása 751 volt az el­múlt évben. Az 1515 halálozással szem­ben a születés 2266 volt. A statisztikából jól látjuk, hogy nem­csak a háború, de egyéb még máig ki nem derített okokból fogy vármegyénk népessége. Nagyon nagy szükségünk van a magyar gyermekre, a magyar gyerme­kek mindennél nagyobb számára, mert kétségtelen, hogy a magyar nép csak ak­kor vállalhatja súlyos történelmi felada­tait, .amelyek ezer éven keresztül nemze­tünk létét biztosították, ha a magyarság állandó szaporodás révén elegendő súly- lyál, tekintéllyel, úgymondjuk : feszítő­erővel rendelkezik ahhoz, hogy a törté­nelem által számára kijelölt földrajzi ke­reteket kitöltse. A kormány szociálpolitikája tehát, amely igazságossá akarja tenni a nem­zeti jövedelem eloszlását, könnyíteni ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom