Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 23. szám

2 1943. március 20 éö ezt követelik tőlünk az 1848-as sza­badságharc lánglelkű, fiatal magyiarjai. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után a zenekar a Magytar Hiszekegyet ját­szotta. Az ünnepség díszmenettel feje­ződött be. Nemzetvédelmi Keresztek kiosztása a vármegyeházán. Esztergomban vasárnap volt a be- mutatkozasia a Nemzetvédelmi Keresz­teseknek, akik nyilvános ünnepséget tar­tottak a varmegyehaza nagytermében. Méltó helyen ünnepeitek, mert a var­megyeháza volt a tanúja az 1919-es és az azt követő szomorú időknek, de ta­núja volt annak az örömunnepnek is, mikor a vörös veszély elmúlt Esztergom égboltjáról és a termet zsúlolasig meg­töltő Nemzetvédelmi Keresztesek buzgón ölelhették meg egymást a boldog csőcse­léktől mentes épületben. Az ősi varmegyehaza nagyterme zsú­folásig megtelt előkelőségekkel és a Nemzetvédelmi Keresztesekkel. Az ün­nepségén megjelent dr. Késmárki írey Vilmos főispán, vitéz Magasházy László vezérőrnagy, a bizottság országos elnöke, dr. Drahos János érseki heiynök, dr. tasnádi Beér Gyula alispán, tír. Lépőid Antal protonotarius kanonok, dr. Ltter Jenó polgármester, Borbély Zoltán saj­tóosztály vezetője, Vattaffy Ottó vezér­őrnagy, káptalani tag, dr. vitéz Onody- Jánoskúti József vm. főjegyző, Ober- müller Ferenc tanügyi főtanácsos, vitéz Bánomy Antal városi főjegyző és igen sokan a vármegye és város tisztikara közül. A Magyar Hiszékegy elmondása után tír. Kubinyi László, a Nemzetvédelmi Keresztesek vm. elnöke nyitotta meg a gyűlést, üdvözölte a megjelent országos elnököt, a bizottság tagjait és a helyi vezetőséget. Az üdvözlés után vitéz Magasházy László vezérőrnagy, országos elnök mon­dott beszédet. — Mint a szegedi eszmék harcosa — mondotta — úgy vagyok, mint az elfo- gódott diák, amikor a mytoszok világáról kezd beszélni. Olyan gyarlónak érzem miagamat itt, a Magyar Sión tövében, itt az ősi prímási városban. Innen akarok vinni az ó szellemüktől erősítést, hogy hirdethessem, hogy Szeged televeny földjében sarjadt nemzedék átszellemült az ősi keresztény szellemmel és az ő szellemükben akar dolgozni továbbra is. Jövetelem összeesik a szabadság ünne­pével, és ma kettős ünnepet ülünk itt a keresztény magyarság bölcsőjénél. Az itt álló nemzet iiai az aljas indulatoktól vezérelt szellemtől mentették meg a hazát életük árán. — Olyan idők vonultak el 1919-ben a magyar haza ege felett, hogy abból csak az isten segített meg. Ellenforradalomra volt szükség, amelyet harc és küzdelem árán megcsináltak, hogy megmentsék a magyarságot. Elindultak Szegedről az országot építő fővezér vezetése alatt és elsöpörték az országban pusztító csőcse­léket. Mindenfelé derék, becsületes ma­gyar emberek állottak egy emberként a fővezér zászlója alá. Még ma is jól em­lékszem arra a becsületes Jakus János kaszás magyarra., akinek a fővezér Esz­tergomba érkezésekor kezet nyújtott és elismerte az itt végzett munkáját. — A világégésből kikerültünk győz­tesen és részben azóta már leráztuk a rabbilincseket. Mi tudjuk, ismerjük azt, hogy kihez kell fordulni, ha a haza ve­szélyben van és tudjuk azt is, kit fogunk megbízni azzal, hogy ezt a magyar népet vezesse. Ezek lesznek a Nemzetvédelmi Keresztesek, ezeknek kell ezt a harcot megvívni a nemzet aláaknázóival. A' lelkes, izzó beszédet a jelenlevők többször szakították félbe kitörő éljen­zéseikkel. A beszéd után n. Vattaffy Ottó vezér­őrnagy olvasta fel az esküt, amelyet a Nemzetvédelmi Keresztesek komoly, őszinte hangon mondtak utána. Az eskü után vitéz Magasházy László vezérőrnagy kiosztotta a Nemzetvédelmi Kereszteket. A vármegyénkből és a városból a kö­vetkezők kaptak Nemzetvédelmi Ke­resztet : Dr. Marczell Árpád, dr. Abonyi Géza, Antal Károly, Cseri András, Horváth József Gusztáv, Hercegh Lajos, nemes Kovács Lajos, nemes Nemesszeghy Gyu­la, Pataky László, dr. Pékh Gyula, Péter József, zborai Zboray Bertalan, Erdőssy Ferenc, Koch Róbert, László Zsigmond, Meszlényi Béla, Jakus János (beteg), Nagy Gyula, Béres Ferenc, dr. Perger Aladár, Bontos György, Simonka János, Klein János Pál, Klein Jánosné szül. Bartos Mária, dr. czeczei Mátéffy Ödön, Nemes József, Fehér József, Pohari Béla, Pohari András, néhai Bognár Kálmán, ifj. Gora Márton, Kiss József, Földi Fe­renc,, Horváth Sándor, Galgóczy Sándor, Kovács Gyula, Brigány István, Matus Vince, Nagy Ferenc, Nagy Imre, Hege­dűs Balázs, Bánkutí (Bircsák) József, Bolya János, Szabados István (beteg), ESZTERGOM Hazafi Károly, Bordács Lukács, Horváth János, Révész Pál, Filler József, Tóth Márton Ferenc, Csiba László. A Nemzetvédelmi Keresztek kiosztása után Kárpáti Miklós lelkesedéssel adta elő ezalkalomra írt „Nemzetvédelmi Kereszt" című verset. Dr. Kubinyi László, a Nemzetvédeimí Keresztesek vármegyei elnöke, az acél­keresztek kiosztása alkalmából meg­emlékezett a nemzetvédelem azon har­cosairól, akik fakeresztet kaptak. Ezek között is első helyen nagybányai vitéz Horthy István kormányzóhelyettesről, az országos nemzetvédelmi bizottság fővéd­nöke helyetteséről. A kormányzóhelyet­tes, kinek módjában állt volna családi leszármazása, közjogi méltósága alapján elkerülni a háborús szolgálatot, önmaga választott és választása a harc volt. Önfeláldozó halála példaadó, emlékét mindaddig megőrizzük, míg nemzetvédel­mi keresztes bajtársaink élnek az ország­ban, A nemzetvédelem hősi küzdelme 1918. októberében az olasz front összeomlása­kor kezdődik. Ott egyes magyar érzésű vezénylő tábornokok és alantas tisztek tudván azt, hogy az ország épségének megvédéséhez az emberen kívül az anyag a legfontosabb kellék, gyalogmenetben és állandóan harcolva, meg az osztrák lefegyverzők ellen is, épségben hozták haza felszerelésüket. Mire megjöttek, már megbukott az a hirhedt hadügy­miniszter, aki a „nem akarok katonát látni" jelszavával szétzüllesztette a had­sereget. Az idehaza lefegyverzett katonai alakulatok romjaiból hőslelkü férfiak védőcsapatokat toboroztak, a legendás- hírű Pálmay százados minden hivatalos segítség nélkül hónapokig verekedett a csehekkel szemben. Kubinyi önmagára hivatkozik, mint a cseh megszállás előtti párkánynánai vasútállomás utolsó ma­gyar parancsnokára, aki tanúsítja, hogy ia Pálmaynak beígért tüzérségi segítséget ünnepélyes keretek között elindítottak Budapestről, de az csak Vácig jutott el, ott a helyiérdekű villamos vonalán titok­ban visszaloptak azt Budapestre. Ugyan­így, teljesen magára hagyatottan vere­kedett a székely hadosztály és öt hónapi harc után még tartani tudta a Szatmár­németi—Szilágy somlyó—Csúcsa vonalat, amelyet csak akkor kényszerült feladni, amikor a vörösök hátbatámadták. A tanácsköztársaság ellen az ország­ban 173 helyen lobogott vagy parázslóit fel az ellenforradalom. 1.700 halottat követelt az igaz magyar férfiak sorából s csak Romanelli ezredesnek volt köszön­hető, hogy ez a szám nem nőtt százszoro­sára fel. A bolsevizmus bukása után annyira megszokták a környező államok, hogy Magyarország szabad rabló terület, hogy a világháborús fegyvertárs : az osztrák is rabolni akart. Az akkori kormány kifejezett tilalma ellenére nemzeti érzé­sű férfiak szembeszegültek e rabló szán déknak. Súlyos véráldozatok árán, de megmentették Magyarország számára Sopront és a környező 7 községet. A megszállás két évtizede alatt pedig magyarságukhoz hű férfiak és nők ezreit tettek anyagilag földönfutóvá, börtönöz- tek be, vagy kínoztak halálra az utód­államok legionistái és egyéb pribékjei. A nemzetvédelem hősi halottjainak neveit és puszta számát nem tudjuk, de emlé­küket a nemzeti Magyarország mindig meg fogja őrizni. A történelmi adatokban gazdag beszéd után dr. Marczell Árpád mondott beszé­det a Nemzetvédelmi Keresztesek nevé­ben. Fogadalmat tett arra, hagy a mai időkben állják a belső frontot és hűen ragaszkodnak a Kormányzó Úrhoz és annak utasításait megteszik. A Nemzetvédelmi Keresztesek nevében mondott őszinte szavak után dr. Kés­márki Frey Vilmos főispán mondott kö­szönetét a magas vendégeknek e kitün­tető látogatásukért és a Nemzetvédelmi Kereszteseket arra kérte, hogy ugyanazon lelkesedéssel álljanak csatasorba, mint tették ezt a múltban. Legyenek becsüle­tes védői és őrzői a családi tűzhelynek és ezen keresztül a hazának, mert ameny- nyire dolgoznak ezen, annyira emelked­hetünk a magasra. Szeressük egymást és ne engedjük, hogy a patíkánylelkek, a kútmérgezők újra uralomra jussanak Az ünnepség a Himnusz eléneklésével ért véget. Ünnepi összejövetel a Polgári Egyesületben. A Polgári Egyesület a Magyar Király különtermében tartotta meg nagy rész­vétel mellett a hagyományos ünnepi összejövetelét a háborús viszonyokhoz mérten szerény keretek között. Az ünnepségen megjelent dr. Késmárki Frey Vilmos főispán, dr. tasnádi Beér Gyula alispán, dr. vitéz Onódy-János­kád József vm. főjegyző, dr. Etter Jenő polgármester, vitéz Bánomy Antal dr. városi főjegyző, Klész Ferenc állampénz­tári tanácsos, Horváth Zoltán alezredes, a honvédség képviseletében, dr. Felber és VIDÉKÉ Gyula tb. kanonok, plébános, Obermüller Ferenc tanügyi főtanácsos, gimn. igaz­gató, Menyhárt Andor prímasi főszám- vevő, Fetz H. Lajos vezérigazgató, Hor­váth István államépítészeti főnök, Hor­váth Zoltán postafönök, Kovancsek Jenő a Kereskedelmi Társulat elnöke, Her­mann Lajos az Ipartestület elnöke és igen sokan, mintegy 140-en, akik a Polgári Egyesület hagyományos összejövetelén áldozni akartak a 48-as hősöknek és az ő eszméiknek. Az ünnepi esten elsőnek Vodicska Ist­ván, a Polgári Egyesület elnöke szólalt fel és meleg szeretettel üdvözölte a meg­jelenteket, ősi szokásként felkérte tír. Jámbor Mike bencésgimnáziumi igazgatót beszédének elmondására. Dr. Jámbor Mike bevezetőjében a 48-as események és a mai események között vont párhuzamot. Rámutatott arra, hogy a 48-as eszmék ma még aktuáli­sabbak, mint valaha voltak, mert ma rendkívüli időket élünk és a ma vér­zivatarai között minden tettünket előre meg kell fontolni. Állandóan éberen kell tartani a szabadság eszméjét amire ma már minden lehetőség megvan, mert füg­getlen állam fiai vagyunk. — A háború ma óriási feladatot ró ránk — mondotta — és e rendkívüli helyzetben nem lehet ingadozni. Széche­nyi megfontolt eszméjére van szükség. Ma a vállalt kötelességet megszokszo- rozva kell elvégezni a tisztviselőtől kezd­ve a legutolsó munkásig. Ma a mi ke­zünkben még a fegyver és a munka van és attól függ a győzelem, hogy milyen erősen és szilárdan tudjuk tartani a kettőt. Ma ne ingadozzon senki és ne higyjen a titkos propagandának, hanem egy emberként álljon a zászló alá, mint tették az őseink 1848-ban. A nemzet hi­tétől és kitartásától függ a mi szabad­ságunk itt nyugat és kelet kapujában. A beszédet többször taps és helyeslés szakította meg, miközben a szónokot lel­kesen ünnepelték. Az aktuális és magasszárnyalású be­szédet Vodicska István egyesületi elnök köszönte meg, kérve őt, hogy tartsa meg a Polgári Egyesületet a szeretetében. Az ünnepi est után a fehér asztal mel­lett még sokáig maradtak együtt a jelen­lévőik baráti beszélgetésben. Hazafias ünnepély a Belvárosi Kát. Olvasókor kultúrestjen A Belvárosi Kát. Olvasókör a folyó évi népművelési időszakban utolsó kultúr- estjét rendezte meg székházának nagy­termében, amelyet zsúfolásig megtöltött a közönség. Ott láttunk 50 sebesült honvedet, akik a hazaszeretetből eleven tanítást adtak, de ott láttuk az eszter­gomiak színes és tanulságosan meglepő testvéri közösségét is. A műsor középpontja volt az az ünnepi beszéd, amelyet Kis László bel­városi káplán mondott el tűzzel, izzó íajszeretettel és esztergomi viszonylatban is kivételes szónoki készséggel. A sza­badság és a nemzeti öncélúsag nemes- veretü hitvallása és iránymutatása volt a hatalmas beszéd, amelyre szívesen gondol sokáig minden jelenlévő, A pompásan összeállított pergő kísérő műsor olyan meglepetés volt, aminőre nem készülhettek fel azok sem, akik a márciusi gondolat éltető erejében mindig hittek, de meglepte azokat, akik a haza­fias ünnepélyeken a sekélyes nagymon- d.ásokat várják csupán, mert Meszéna Jolán községi tanítónő betanításában és összeállításában mind a Szent István népiskola IV. oszlátya, mind az általa irányított iparoslányok kongregációja olyan teljesítményt nyújtott, amely csak kivételesen és nagyon ritkán található meg Esztergomban. A kis iskolásfiúk Meszéna Jolán : „Régi dal — régi dicsőségről" c. énekes­verses jelenetét mutatták be nagy fel- készültséggel, nagyon sok meglepő tehet­séggel. A két kobzos ; Vecserka János és Ivók László vezették a darabot, de megrendítő erővel szavalt a kis Szőnyi Lehel is, aki kicsi szívének minden ér­zését, kedvességét és nemzeti öntudatát öntötte abba a gyönyörű költeménybe, amely könnyet csalt nemcsak a közön­ség, hanem a sebesült honvédek szemébe is és rádöbbentett mindenkit arra a kö­telességre, ami terheli a magyar nemze­tet hőseivel szemben. Az iskolás együt­tesnek minden tagja tökéleteset nyújtott. Az Iparoslányok Mária Kongregációja „Bácskai lányok" c. hazafias darabot mutatták be. A kiváló együttesből kitűn­tek : Adorján Rózsi, Bakos Piroska, Bárján Mária, Fogarasi Erzsébet, György Ilona, György Anna, Horváth Ilona, He­gedűs Anna, Lohner Ágnes, Papp Erzsé­bet, Sádli Rózsi, Sztraka Julianna, Töl­gyesi Teréz. Mély átérzéssel szavalta el Szabó Rózsi Gyóni Géza : „Csak egy éjsza­kára I . .." c. költeményét. A megjelent sebesült magyar testvére­ket az Olvasókör cigarettával, a kon­gregáció pedig süteménnyel, gyümölccsel és cigarettával vendégelte meg. Dr. Felber Gyula tb. kanonok-plébános az ünnepség keretében zárta be a folyó évi népművelési időszakot az Olvasó­körben. Örömmel állapította meg, hogy a közönség érdeklődése mindvégig lüktető és fokozódó volt, egyben köszönetét mon­dott azoknak fáradozásaikért, akik a kultúrestek sikere érdekében dolgoztak. % íj ^ fr ## Tűzharcosaink látogatása se­besült honvédőinknél Az esztergomi tűzharcos főcsoport va­sárnapi tájékoztató értekezletén elhatá­rozta, hogy az itteni hadikórházban ápo­lás alatt álló fiatal baj társakat meglá­togatja és megvendégeli. Az öreg bajtár- saik lelkesedéssel karolták fel a mozgal­mat és a pénzbeli, valamint természet­beni adományokból a legszebb magyar ünepen, március 15-én délután bőséges ozsonnában részesítették a fiatal baj tár­sakat. Fél 3 órakor a legnépesebb kórterem­ben gyülekeztek a baj társak, ahol egy lélekemelő, kedves ünnepség keretében dr. vitéz Bánomy Antal, a főcsoport el­nöke üdvözölte a fiatal baj társakat és tolmácsolta az öreg baj társak érzelmeit. Beszédében kiemelte a harcoló magyar katona különleges érdemeit és különösen a minden nemes és értékes férfitulaj­donságot magában foglaló bajtársias szellemnek fenntartására és ápolására buzdította a fiatal tűzharcosokat. Figyel­mükbe ajánlotta, hogy azoknak, akik a legtöbb áldozatot hozzák a haza védel­mében és így annak legérdemesebb és legmegbízhatóbb tagjai, együtt kell ha- ladniok, védelmi vonalat kell alkotniok azokkal szemben, akik a háborúból csak előnyt, hasznot élveznek és akiknek a haza közös érdekei iránt semmiféle ér­zékük nincsen. A felforgató elemek el­len csak a frontokon derekasan helyt­álló, a harctér fáradalmait, nélkülözé­seit és veszedelmeit Istenben bízó lélek­kel, bátor szívvel elviselő magyar tűz­harcos képes eredményesen helytállaní. A tűzharcos éppen ezért megbecsülést, kivételes elbánást érdemel nemcsak a fronton, nemcsak a kórágytakon, hanem a polgári életben is. Megható volt az öreg baj társak test­véri összefogása és az a szerető gondos­ság, amellyel a fiatalokat kínálgatták. A látogatás, a lelkes gyermekszavala­tok, amelyekben Bánomy Jutka, Molnár Zsuzsika, Tőgyes Marika és Szőnyi Le­hel vettek részt, nagyszerű benyomást keltett és méltó volt az idei napsütéses március 15-ikének lélekemelő és a ma­gyar nemzeti érzést sziveinkben gyara­pító lelkes hangulatához. Az öreg tűzharcosok közül különösen elismerést érdemelnek : Molnár József cukrász a sütemények elkészítéséért, Magyari Károly, Fodor-Tóth János, Bea Pál, Erős András, Mezőfi Lajos és Mó- czik Mihály tűzharcos bajtársak az ado­mányok összegyűjtéséért, Iharosi Sán­dor, Trubin János és Bagó István tűz­harcosok szolgálatkész magatartásukért. A Kát. Legényegylet 80 éves jubileumának műsora Megemlékeztünk arról, hogy az Esz­tergomi Katolikus Legényegylet fennál­lásának 80.-ik évfordulója alkalmából fővédnökének dr. Serédi Jusztinián bí- bornok hercegprímás, esztergomi érsek részvételével március hó 21.-én, vasárnap ünnepséget rendez. A jubileumi ünnepség sorrendje a kö­vetkező : Délelőtt fél 10 órakor: ünnepi hálaadó szentmise a városi ke­gyúri plébánia-templomban, amelyre a régi és jelenlegi tagok testületileg vonul­nak fel fél 9 órakor az Egyletből. A szentmisét dr. Meszlényi Zoltán c. sinopei püspök, a Katolikus Legényegyle­tek országos elnöke mondja. Délelőtt 11 órakor : díszközgyűlés az Egylet nagytermében (Szent Imre-utca) az alábbi műsorral : 1. Magyar Hiszekegy. Énekli az egyleti dalárda. 2. Elnöki megnyitó. Mondja dr. Felber Gyula kanonok-plébános, egyházi elnök. 3. Ünnepi óda. Irta és szavalja Stang Lajos egyleti tag. 4. A 80 éves Legényegylet múltja és jelene. Ismerteti Merényi Gyula titkár. 5. Gebhardi : Glória (Kánon) : Énekli az egyleti dalárda. 6. Az iparostanoncok üdvözlete. 7. A 30—35 éves tagokat, kik ez alka­lommal tartják összejövetelüket, üdvözli Schweiczer Vilmos világi elnök. 8. Ünnepélyes tagavatás. 9. Őeminenciája a bíboros hercegprí­más úr zárószavai. 10. Egyleti induló ®s Himnusz,

Next

/
Oldalképek
Tartalom