Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 21. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1943. március 13 Az iskolás fiúk és lányok lemondanak süteményeikről, zsebpénzükről és ezt a sebesülteknek juttatják. A leánygimná­zium 4-én ünnepség keretében vendégelte meg a sebesülteket, ahol Bezemek Kató VIII. o. tanuló intézett beszédet a nö­vendékék nevében a sebesültekhez. Megható például Gróf Ferenc egészség- ügyi honvéd szereíete, aki 150 liter móri bort juttatott a honvédbajtársaknak. Ugyancsak bort és egyéb ajándékot ad­tak a Székesfőkáptalan tagjai. Az egyik szentgyörgymezei asszony birkáját aján­lotta fel. Se szeri se száma a folyóiratok­nak, amit a sebesülteknek szórakozásra hoznak. Az egyik honvéd meséli, hogy a deb­receni kórházban is testvéri szeretettel Beljebb a sor közepe felé erős tartású kőoszlopot vaskerítés merev rácsa kény­szerít elhatárolt helyre, Előreugró testé­nek fehér nyakát, mellét éj fekete betűso­rok szalagozzák. Walter Mihály-lyial in­dul útjára az elköltözőitek névsora. Ben­ne édesatyját siratta az akkor 14 eszten­dős, most már szintén az égi hazához tar­tozó Walter Gyula püspök, az esztergo­mi székesfőkáptalan nagyprépostja. A férj mellett talált pihenőre Walter Mi- hályné Holczer Anna, a jó édesanya a messzi utat jelző óra ütésekor. Walter Mihály, a püspök testvérbátyja zárja a sort. A búcsúzó fekete betűk lassan el­fogynak, mint a hulló könnyek a köny- nyező arcról. Magasra szökött, szélesre terebélyese­dett fával vetekedő örökzöld bokor ár­nyas tövén a kereszt karjáig süppedt fej- fa néz szemközt a környezet hervadt fü­veivel. Melléről a névtáblát lesodorta a múló idő tépő foga. így csak a feledésre tud emlékeztetni. Fehér márvány vésett sorai a 32 éves korában elhalt Hegedűs Béla el. isk, igazgató-tanító emlékének szólnak. A Ka- menszky-család sírboltján olvasható bú­csúzkodást sírják kevés változtatással : Itt pihen életem, mindenem. Nyughelyem majdan én is itt lelem ! Gyors egymásutánban iramlanak az egyenesre húzott sorok. Újat kezdünk, amikor nedeczei Nedeczky Antal apró levelek örökzöldjével koszorúzott fehér sírköve elé kerülünk. 28 esztendővel sír- baszállolt élete minden sors bizonytalan­ságáról kesereg gyászos igéket. Szomszédságában csaknem ugyanolyan faragású, kissé magasabb, izmosabb sír­kő áll a sírt borító zárólap fejénél. Kis- jókai Takács Géza múltak szárnyain el- szálló életét keltegetve. Esztergom pol­gármesterének, Takács István-nak a fia, Pesti joghallgató korában erős szerepet játszott az 1861. esztendő hazafias tünte­téseiben. Szülővárosába való visszakerü­lése után törvényszéki jegyző, később Esztergom rendőrkapitánya, majd főjegy­zője. Kedvvel forgatta a tollat. A helyi lapok jórészt névtelenül hozták cikkeit. Szerkesztette a báró Baldácsy Antal pénzén Esztergomban megjelent Ország­gyűlési Leveleket. Családjába tartozott a híres Takács Bernardin, 1846—1351-ig az esztergomi bencés székház főnöke s a gimnázium igazgatója. Öserejű és szép­ségű latin költeményei a XIX. sz. legelső költőjévé avatják a kiváló bencést Pan­nónia kései talaján. Az irodalom ápo­lása hagyományos örökség lehetett a családban. A főjegyző öccse, Takács László, kezdetben vasúti tisztviselő, idő­vel Nagyvárad műszaki hivatalnoka sok cikket, tárcát írt az esztergomi és nagy­váradi lapokba. Négyfelvonásos, Az ör­dögkerék című népszínművét a nagy­váradi színházban adták elő. —- Említet­tük : a bencések sírboltjában nyugszik a főjegyző fia, Takács Gedeon bencés ta­nár. A tiszta magasságok honának kris­tálycsengésű hangjait pendítette meg a zengő húrokon a család szellemi öröksé­gének hűséges szolgálatában. A sor másik végéig kell haladnunk. Két régi emlék a múlt század első évti­zedének két halottjáról számol be. A ró­zsaszínű márványkő keresztjét vesztette. Lapján német írás őrzi az elköltözött emlékét : All Hier schiafft Den Todeí Schlummer Elisabeth Gianone Gebohrne Del Adami. Gestorben Den 17 August. A, 1805. Im 24 Jahr Ihres Alters. Mellette szintén a családhoz tartozó­nak kell pihennie. Csaknem mohosodó strázsa-hegyí kő keresztben végződő ala­csony, vastag lapján szó) a feljegyzés : Hier ruht Jacomina Gianone gebohrne Sciarone gestorben den.-ten April 1809. Im-ten Jahre ihres Alters. Elég ritka, kőbe faragott küzdelem képe tárul az olvasó felé. Hozzáfog az adatok feltün­tetéséhez, de csak nyelvtani szerkesztést hoz a döntő számok nélkül . A föld megásott gödréből felülrekeriilt hantok még nem szikkadtak szárazra. Bizonyára a könnyektől, amelyek zápor módjára hullottak rájuk akkor, amikor a vártak bennünket, de az a melegség, ami Esztergomban várt és eddig jutott, az minden elképzelést felülmúlt. Itt a kór­házban, mikor bevonultunk és körülnéz­tünk, úgy éreztük, hogy hazaérkeztünk. Nemcsak azt kaptuk, amit hivatalosan várhattunk, hanem tannál is többet. Az a benyomásunk, hogy itt valaki a szívét építette bele a kórházba és annak a sze- retete sugárzik minden szobában, minden ténykedésnél. Ezek csak kiragadott részletek, vérsze­gény töredékek a kórház színes, gazdag mozgalmas életéből, de megnyugtató bi­zonyítékai annak, hogy a magyar katonai egészségügyi szolgálat a legmagasabb színvonalon áll. jóságos férj és édesapa: Szentgáli János szállt le két kis gyermeke, a 16 éves Ferenc s a 6 éves Rózsika mellé. Eszter­gom egyik derék gazdálkodója tért meg síri pihenőre a földbe, melyet vére hul­lásával s egészsége feláldozásával sze­retett és oltalmazott. Az első világhá­ború férfiakat messzire ragadó vihará­ban a Szán folyó siratta przemysli várba került, mint a cs. és kir. 26. gy.-ezred közkatonája, Halálgépek muzsikája köz­ben, siketítőn bőgő gránátok tüzében írta a maga pár sorát a legendás vár törté­netébe. Megsebesült. Az utolsó szállít­mánnyal került a lembergi kórházba. Hazakerülése után a hazai rögöt törte és ápolta, hogy kenyér sarjadjon, bor csor­duljon a verítékkel szentelt barázdák során. Gondos családfenntartó, a szere­tet nagy áldozatát meghozó derék, ma­gyar katona, fáradhatatlanul dolgozó gazdia volt ez a szívember, aki nemcsak a lfödi jószágot tudta rendben tartani, hanem még jobban intézte lelkének ügyeit. Mikor a háborúban golyótól ron­csolt veséje, tüdeje egyre nehezebben bírta a földi pálya nehézségeit, nem a magát hagyó kishitűség hatalmasodott el rajta. Az erősség vigasztaló Istenét és Lelkét vette magához gyakran s így el- gyengülő testben is tántoríthatatlanul eiősen lépte át az Örökkévalóság hatá­rait. A sírjára omlott fehér, piros szeg­lük, pálmaágak, rózsacsokrok elhervad­nak, elszáradnak, de örökké virulnak áldozatos életének jócselekedetei, me­lyek az örök hazába kísérték. A tizedik sor elején a márványsírkő aranyos sorai Varga Jánosné Pilisy Ida főkáptalaní erdőgondnok özvegyéről per­getnek nem felejtő szavakat a hűséges betűk, segítségével. Új elgondolások igyekeznek szóhoz jutni a szertteinket őriző temető legtöbb­ször hangtalan, épen ezért értő csendjébe! Pichler Sándor gyárgondnok emlékkö­vénél. Szélestestű márvány lapját két ol­dalt fatörzset utánzó kerek kő fogja közre. Törzsükön a hulló kőlevelek az évek imbolygó elszállását juttatják eszünkbe. A kesergő jó szülők „szeretetét és fáj­dalmát vési márványba az emléket védi sírkő azóta, hogy a 16 éves korában el­hunyt és itt örök álomban nyugvó Wen- ninger herenc VI. o. tanulónak" szakad­nia kellett a végesből az örökkévaló­ságba. Ezért reménnyel vigasztalódnak, mert hiszen : övé az örök boldogság. A szomszédos sír írása szerint az idő­től pirosra cserzett erős testű, széles vállú márvány oltalmában Stúr Lipót orvos és sorsának osztályosa, Stúr Li- pótné Vonház Csesznák Mária „várja a boldog feltámadást.“ Egymástól legtöbbször független el­lobbant életek kerülnek közvetlen közel­ségbe, A közös sors számontartása nem lát benne gondolkozni valót. Pár arasz- szal odább Burza Mihály lhy. barsfüssi kántortanító sírhalma emelkedik. Még távolabb a 94 éves esztendős korában révbe jutó Mészáros Rozália poraira esd örök békességet a hozzátartozók imádsá- gos könyörgése. A sor szélén ódon írás időboronálta, régen ararnyosabb köntöst hordozó betűi Horváth Mihály-ró\ emlékeznek. Felejt­hetetlen férjének emlékére s a 86. évében elhalálozott ipának, Horváth József-nek tiszteletére állíttatta a ,)bús özvegy", Gerendás Erzsébet a széleken oszlopos faragású, a felső ívmezőt három félkör­rel osztott díszes, zömök kereszttel vég­ződő vörösmárvány síremléket, melynek hátsó, csizsolat.lan falán nehezen olvas­ható sorok sorakoznak. Folytatják a csa­lád halottéiról szóló beszámolót. Hor­váth Mihályné Szálkái Tóth Anná-1 em­legetik. Utána férjének Horváth Mihály­nak emléke tűnik fel a tovamenetelő be­tűk medrében. Városi képviselő és hegy- mesteri tisztében munkás élet jellemezte térelemeiért a feljegyzés szerint a „koro­nás érdemkereszttel" jutalmazták. Svédgránit kockalömbjén finom ará­nyú kereszt emelkedik. Sugárzó arany- betűk csillognak a lükörsimaságú és ra­gyogású fekete márványlapon. Talán a szív aranyos jóságát igyekeznek sejtetni, amellyel a földi tájak megtért vándora magához ölelte a nemzet apró remény­ségeit. Vajkai Molnár Matild ny. állami igazgató-tanítónő kiváló tulajdonságait magasztalják : Kimagasló nemes lelked emlékét hálás kegyelettel őrizzük. A megnyugvás fehér színében ragyogó márványsíremlék özv. Wágenhúber Pe­temé rajkai Molnár Aranka végeszakadt földi életéről mereng. Melléje vetettek síri ágyat Wágenhúber Lajos-nak, Ká­rolyi József gróf ny. uradalmi intézőjé­nek. Fehér kőkeret hátsó peremén megtá­masztott márványtábla szikrázó arany- betűi Kottra Kálmán-nak, Esztergom ny. városi pénztárosának emlékéért ragyog­nak. Takarják a jajgató bánatot, hogy nincs igazi öröm és nincs igazi vágy, ami teljesülne a vérkönnyes rögön. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd Újra kell kéreimezni a fegy­vertartási és viselési eage- délyeket Dr. Jánoska Tibor m. kir. rendőr­főtanácsos felhívja Esztergom város közönségének figyelmét, hogy az 1943. évi február hó 23-ika előtt kiállított fegyvertartási és viselési engedélyek 1943. évi május hó 31-ik napján érvé­nyüket veszítik. Az, akinek fegyvertartási és viselési engedélye folyó évi május hó 31-ík nap­ján érvényét veszíti, 1943. évi március hó 31-ik napjáig a lakóhely szerint ille­tékes rendőrhatóságnál új fegyvertartási engedélyi kérhet. Az engedélyezési eljárásra a 9862— 1920. M. E, számú rendelet rendelkezé­sei irányadók. Ha olyan személy, akinek fegyver- tartási engedélye van, véglegesen más rendőrhatóság működési területére köl­tözik, köteles az új lakóhelye szerint illetékes rendőrhatóságtól új fegyver- tartási engedélyt kérni A kérelmet az új lakóhelyre érkezéstől számított 30 nap alatt kell előterjeszteni. A kért fegyvertartási engedély kiadá­sának megtagadása esetében a fegyvert és az ahhoz tartozó lőszert a határozat jogerőre emelkedésétől számított 3 nap alatt a rendőrhatósághoz — elismervény ellenében — be kell szolgáltatni. A fegyvertartási engedély megadása iránti kérelemhez csatolni kell a kérel­mező születési anyakönyvi kivonatát (keresztlevelét) és bejelentőlapjának zelvényét. A kérvényben meg kell je­lölni a kérelmező nevét, születési helyét, évét, vallását, vallásváltoztatás esetén korábbi vallását, foglalkozását és laká­sát, úgyszintén apjának és anyjának nevét is. Fel kell tüntetni továbbá az engedélyezés alá eső fegyver részletes adatait (öb-nagyság, gyártmány, gyár­tási szám, rendszer, csövek száma, kakasos vagy kakasnélküli, sörétes vagy golyós, vadász vagy céllövő fegyver, illetőleg pisztoly), valamint a legutóbbi engedély számát, keltét és a kiállító hatóság nevét. A kérelmezőnek meg kell ndokolni azt is, hogy milyen célból van szüksége a fegyverre. A személyi okmányokat eredetiben kell bemutatni. Hivatalos másolatban bemutatott okmányokat is a rendőrható­ság csak kivételesen indokolt esetben fogadhat el. A kérelem elutasítása esetén a kérel­mező a birtokában levő fegyvert 1943. évi június hó 15-ík napjáig a rendőr- hatósághoz még abban az esetben is beszolgáltatni köteles, ha kérelme te­kintetében — jogorvoslat folytán — 1943. évi június hó 1-ső niapjáig döntés nem is történt. Ha olyan személy, akinek fegyvertar­tási . engedélye van, véglegesen más rendőrhatóság működési területére köl­tözik. a lakóhely szerint illetékes ható­ságnál új fegyvertartási engedélyt kér, az előbb felhozott adatok igazolása he­lyett csupán a régi lakóhely rendőr­hatósága által kiállított fegyvertartási engedélyt kell a kérvényével bemutatni. Amennyiben a kérelmező személye ellen időközben kifogás nem merült fel, az ríj engedélyt — a régi alapján — haladék nélkül megkapja. A fegyvertartási engedély megadása esetén kérelmező 2 pengő kezelési díjat köteles a neki átadott postiatakarék- nénztári csekklapon befizetni. A fegyvertartási és viselési engedély, valamint a lőszer, robbanóanyag és robbantószer vásárlására és tartására jogosító engedély 3 pengő kiadmányi illeték alá esik. Ezen illetéket az enge­dély minden megújítása alkalmával új­ból le kell róni. Ezen illetéket az engedélyen okirati bélyeggel kell leróni s azt a 'kiállító hatóság bélyegzőjével felül kell bélye­gezni. Az illeték lerovása nélkül enge­délyt kiadni nem szabad. Illetékmentesek az Országos Magyar Lövészszövetség, továbbá Levente Egye­sületek, végül a Magyiar Cserkészmoz­galom kizárólag céllövőgyakorlatra használt kiskaliberű (legfeljebb 6 mm.) céllövő fegyvereinek tartására jogosító engedélyek. HÍREK HŐSI HALÁL Dr. Hamvas Ödön orvos-zászlós, sző- gyéni körorvos az orosz harctéren feb­ruár hóban kötelességteljesitése közben hősi halált halt. Alig néhány éve még a Kolos-kórház- ban a szülészeti osztályon, mint alorvos működött, ahol szeretetet és melegséget sugárzott mindenfelé. Mint a Stefánia Szövetség egyik fáradhatatlan orvosa, so­kat dolgozott azért, hogy a város külső részein egészséges, piros-pozsgás gyerme­kek mosolyogjanak feléje. A tudás nála a szociális érzései párosult. A Felvidék visszacsatolása után került Szőgyénbe körorvosnak, ahová mikor eltávozott, az­zal búcsúztunk tőle: „Dönci a viszont­látásra". Az elmúlt év husvét utáni napján tar­totta az esküvőjét, de nem sokáig tartott a boldogság, mert pár nap után a hivó szózat, a kötelesség őt is a frontra szó­lította. Ment a jó magyar katonák közé, akik között állandóan szeretetét és gyó­gyító mosolyát hordozta, amiért őt is na­gyon szerették katonái. A lesújtó hírről a család kapott értesí­tést és megállt egy pilanatra a robotoló élet a vármegyeházán is. Mindenki érez­te, hogy egy kötelességét teljesítő tiszt­viselővel lett kevesebb a vármegyében. A fiatal feleség, a jó, szerető testvérek, jóbarátok és hivataltársak fájdalma ki­ült az arcokra. Március 10-én a ferenciek templomá­ban nemzetiszinű lepellel borított jelké­pes koporsónál búcsúztunk ettől az ifjú, szép erőtől, ettől a viruló földi élettől, amely itt járt, kelt közöttünk, harcolt és dolgozott. A férfitől búcsúztunk, aki­nek szivében oly hirtelen megállt a vér, kezében olyan hirtelen a munka. De nem búcsúzunk attól, ami benne örök volt. Nem búcsúzunk a leikétől, mert az tovább él felettünk. S nem bú­csúzunk a példától, amelyet életével és hősi halálával adott. A példától, amely bátorság, a kötelesség törhetetlen tel­jesítése és áldozatkészség. Lelke és hősi példája velünk marad a fájdalmas búcsú után is. S talán ez a tudat vigasztaló, az elválás nehéz óráiban. Magyarok Istene! Vigasztald meg az összetört szíveket! Emeld fel súlyos ter­heket hordozó magyarjaidat és védd pol­gártársaink nehéz életét! Az Esztergomi Katolikus Kör ez­évi nagy böjti előadásait a nemzet- mentő családvédelmi gondolatnak szenteli. Az első előadást márc. hó 21-én, vasárnap d. u. fél 6 órakor dr. Serédi Jusztinján bíboros her­cegprímás Őeminenciája tartja. En­nek a főpásztori szózatnak meghal- gatására ezen az úton is felhívjuk Esztergom társadalmának figyelmét. Részletes műsort lapunk legköze­lebbi száma hoz. Kinevezés. Dr. Késmárki Frey Vil­mos főispán dr. Ágfalvy Endre vm. közig, gyakornokot tb. szolgabiróvá nevezte ki. Az Esztergomi Oltáregyesület f. hó 14-én, vasarnap délután tartja szokásos szentségimádását a vízi­városi zárdatemplomban. D. u. 5 órakor litánia, szentbeszéd és szent­ségbetétei. Másnap hétfőn fél 5 óra­kor választmányi ülés lesz a vízi­városi zárdában. Kinevezések a városházán. A m. kir. belügyminiszter dr. Tóth László II. o. fogalmazót I. o. aljegyzővé és dr. Siráky István h. fogalmazót II. o. fogalmazóvá kinevezte. Az első kivánsághangverseny Esztergomban. Az Esztergomi Le­vente Egyesület kulturális szakosz- lalya f. hó 21-én 5 órai kezdettel rendezi meg a Fürdő szálló nagy­termében első kivánsághangverse- nyét. A rendezőség a nagy érdeklő­désre való tekintettel ezúton hívja fel a közönség figyelmét e kedves művészi eseményre. Jegyek elővé­telben a leventeparancsnokságoknál kaphatók. Sz. L Az esztergomi tóvárosi temető siriámpái melléi XIX. Séta a halottak városának utcáin.

Next

/
Oldalképek
Tartalom