Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 61. szám
2 ESZTERGOM fa VIDÉKÉ 1943. jullus 31 pest) 5:40, 3. Horváth (Székesfehérvár) 6:38, 4. Jeney (Szeged) 6:11.9, 5. Bodnár (Budapest) 6:17.4, 6. Vigh (Miskolc) 6:38, 4x50 m. gyorsváltó (I. korcsoport) : 1. Kolozsvár (Hant, Mérei, Lőrincz, Simon II) 2:22.2, 2. Székesfehérvár 2:25.3, 3, Budapest 2:26.2, 4. Pécs 2:28.8, 5, Bu- dapestvidék 2:36.2. Majd Kiss Béla (Miskolc) és Cseh Sándor (Debrecen) levente bemutató mű- és toronyugrást végzett. Utána folytatták a bajnoki számokat. 100x200x100 m. vegyesváltó (III. korcsoport): 1, Budapest (Lajkó, Sztan- kovics, Kéméndy) 5:52.8, 2. Szeged 5:54.2 3. Székesfehérvár 5:54.4, 4. Miskolc 5:54.8 5. Debrecen 6:13.4, 6. Bp-vidék 6:13.6. 4x200 gyorsváltó (111. korcsoport): 1. Budapest (Muli, Sárdi, Kéméndy, Kovács) 10:57.4, 2. Bp-vidék 11:22, 3. Szeged 11:39, 4. Pécs 11:57,6, 5. Székesfehérvár 12623,4, 6. Miskolc 12:30, A döntők után vizilabdabemutató következett, melyen a Vidék csapata 6 :2 arányú győzelmet aratott Budapest csapata felett. Pontversenyben Budapest lett az első 98 ponttal, 2. Budapestvidék 84 pont, 3. Kolozsvár és Székesfehérvár 73—73 pont, 5. Miskolc 48 pont, 6. Pécs 36 pont, 7, A hangok tarka serege felborzolja a csend és magany tavanak sima tükrét. Hív a hatoaiR telekrész sírjainak dombsora. Indulni lehet ! Meszes agyagból készített kongótégla, majd kőhasabos, magasított sirkeret mellső tálán klasszikus modorban iara- gott iehérmarvany alapzat díszeskedik. Kajta a megváltás diadalmas jele emelkedik, A sirteret teljesen elborító örökzöld bokrok öiéből úgy tündókiik elő, mint a tenger vizéből ielmerulö korail- sziget, Hattyulehér mellén a bevágott betűk Sinka terencné Ltiring Julianna emlékére öltözködtek csillogó aranyba hogy tisztük további során binka terenc nevét is elhordozzak, A Makóról ideszármazott építőmester évek mulasaval Esz- tergom ismert, emlegetett polgárai közé került. Több alkotasaval írta bele nevét a varos történetébe, s gondoskodott hí- rének-nevének fennmaradásáról. — O tervezte és építette a szép, nemes modorú Jó Pásztor-kápolnát. Tőle való a belvárosi Kalvaria — s a szőlők domboldalán megbúvó Ürbán-kapolna, A Szé- chenyi-tér Szentharomsag-szobrának megtervezése, építészeti elemeinek köszónoz juttatása az ő alkotó szelleméhez vezeti a múlt iránt érdeklődőket. Érdemes munkát végzett a muemieknek becsült árpádkor! bényi templom rendbe- hozasával. Kóla kell emlékeznünk, ha a román stílusú szép verebélyi templomban gyönyörködünk. Nevéhez fűződik az esztergomi tőegyhazmegye területén számos templomnak helyreallítasa, megújítása. A varos több maganépülete is benne őrzi tervező megépítöjét. Életének utolsó évtizedeiben az esztergomi bazilikának állandóan megbízott építésze. — Szép szál ember volt. Két méter magas termete a megtestesült erőt hordozta a magabízás nem fennhéjázó alázatával. Nem rendezett vele látványosságokat, de a nyelvelő és köhögő ,,emberkék''-nek nem volt tanácsos vasmarkába kerülniök. Éveinek leteltével ő is csendes lakast vett itt kinn a temetőben. Halott szívének vére minden bizonnyal felpezseg, amikor virágnyilás idején illatot, virágszirmot szór onnan felülről, a Jó Pásztor-kápolna felől a sétára induló pajkos, játszi szellő. Széleslapú, egyszerű, festetlen, a szokottnál jóval nagyobb fakereszt tárja két karját az első sor egyik árva, nagy sírágya fölé. Apró, fehérmárvány táblán aranyos mederben csillogó betűk kanyarognak. Helcz llonká-ról teszik gyászos jelentésüket. Viruló élet tizennyolc tavaszával hanyatlott az enyészet karjába, Szemfedélűl menyasszonyi fátyla hullott koporsójára. Dr. Helcz Antalné szállott le leánya után az elmúlás csendes lakásába, hogy megossza vele a sír hűvös magányát, Dr. Helcz Antal zárja eltávozott övéinek rövid sorát. A múlt század utolsó évtizedeinek Esztergoméban a város kulturális és közéletében erősen szerepelt, 1887—1894-ig a város polgár- mestere is volt. Virágtalan sírjuk fölött a bús feledés fellege borong és hirdeti a hír, nagyság, dicsőség gyorsan elérkező fakulását. Sűrű egymásutánban gomolyognak fel a múlt látóhatárának aljáról a pihenésükben megzavart emlékek. Vörösmárvány hallgatag oszlopa ia Szabó-család négy tagja felett állja a síri vártát. Szabó Alajos-sál kezdi a halottas menetet. A most már csendes sírlakó az ifjúság jövőt alapozó éveiben ügyvédi oklevelének megszerzése után Bajóton, az ősöktől örökölt birtokon gazdálkodott. A negyvennyolcas idők tüzes fergetege a Szeged 34 pont, 8. Debrecen 26 pont, 9, Szombathely 10 pont és 10. Kassa. A versenyszámok lebonyolítása után dr. Késmárki Frey Vilmos főispán intézett beszédet a versenyzőkhöz, hangoztatta, hogy a megjelent közönség nagy számából örömmel állapítja meg, hogy a magyar társadalom szerető érdeklődéssel kiséri a magyar ifjúságnak, a jövő katonáinak sportszerű nevelését. Ezután kiosztotta a versenyzőknek a dijakat. Egy-egy versenyző büszke örömmel lépett a bajnoki emelvényre, hogy az 1943, évi bajnoki szalaggal ékesítve élvezze a megérdemelt sikert. Az ünnepség végén sajnos a Szózat és a zászlóbevonás elmaradt Kudriczy István vezérőrnagy elfoglaltsága miatt. Az országos verseny igen szép napja volt városunknak és sokak lelkében kellemes emléket hagyott hátra. Büszke örömmel állapíthatjuk meg, hogy leventéink úgy a sport, mint a szellemiek terén a legjobb úton haladnak a szebb, boldogabb jövő felé. Külön elismerés illeti a rendezőséget, mert közel három hét óta fáradoztak azon, hogy a versenyt úgy külsőben, mint sportszerűségben az országos méreteihez méltóan bonyolítsák le. szabadságharc hősei közé sodorta. Mint honvecltiszt vezette rohamra a sújtó villám katonait. Kilógtak. Három évet töltött Ulmützben varíogsagban. Kiszabadulása után hazakerült, .Birtokának jórészétül megfosztottak. Nem csüggedt. Javai pár hold maradékán acélos erővel dolgozott. Jarta az ősi ugart. Fegyverhez szokott izmos kezét az ekeszarvan nyugtatta. Idővel a varmegye főjegyzője lesz. Majd átkerül az esztergomi ja- rasbirósagnoz, s mint kir. aljarasbíró le- jezte be eletét. Mellette pihen élete sorsának felese, osztályosa, bzabó Alajosné Kis Anna, aki 96 esztendős korában mondott búcsút a földi tajaknak. Fiuk, Szabó Géza, az esztergomi székesfőkáp- taian uradalmainak íoszamvevöje. Életének körülményéi hatalmas földek gazdasági irodájának munkaasztalához kötötték, ahol példát adó lelkiismeretességgel és odaadással látta el hivatalai. Nem sokan tudtak róla, alkotásai annál inkább hirdették igazi művészi tehetségét, Ki tudja mire vitte volna, ha a művészet szikraja, tüze lobbanhatott volna langra életében. Műegyetemi hallgató korában többször felkereste a nagy szobraszmesternek, Strobl Alajosnak műtermét. A magyar szobrásziejedelem minden alkalommal a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott az itjú bemutatott szobrász alkotásairól. Szívesen latta volna maga mellett, Sorsa másfelé rendelte. A csalad birtokában őrzött apróbb munkai az elhivatott művész ismertetőjegyeit viselik magukon lélekben, alakban, vonalban és elgondolásban, — Jó szívéért mindenfelé szerették, A szegény gyermekek könnyet törlő jóságáért ragaszkodtak hozzá. Súlyos kincs a másvilágra vezető út tarsolyában, Szeretete az itthagyottak lelkében él, jótettei a túlsó partokra kísérték. — A sírhalom üde, színes virágai emélkező meleg szivek el nem múló kegyeletét illatozzák. — Az életfa apró hajtasa szikkadt el a kis „Gézácska" égbe távozásakor. A Helcz-család súlyos, hatalmas kőhasábokból, kőlapokból egyberótt sírboltja a méltóságos, komor gyász mélabús gondolatát társítja. Már a homlokfala is tekintélyes szélességű. Befele még inkább megnyúlik kiterjedésében. Baloldalt három sor sír helyezkedik el hosszúsági vonalában. Öntöttvas kerítése fekete öltözetében úgy hat, mint a titokzatos végzet sorompója, amelyen túl a hallgatás vetett horgonyt s a holtak csendszigete szomorkodik. Atlasztestű tömör, óriás obelíszk őrzi a rávésett neveket .Helcz János a sírbolt első lakója. 14 évvel később felesége, Sze- gesdy Erzsébet került halott ura mellé. H .Győző, H. Mariska után H. Kálmán kereskedő, dr. H. Antal polgármester fítestvére szállott le a korábban elköltözőitek pihenőhelyére. Neve H. Mariska s H. Margitka nevével együtt a síremlék jobboldalán olvasható. Baloldalt H. Erzsiké, H. Jozefa, H. Anna, H. Emma nevei süppednek a haraszti márvány kemény falába. A kerítésen belül a sírrács négy sarkában gömbre nyírt örökzöld bokrok nyújtanak kiindulást a közöttük húzódó testvérsövényeknek. így azután obelíszk, vas, kő, márvány és növényzet egybefogva a gyászoló emlékezet valami megkapó leikével szól a temetőlátogatóhoz, A sírbolt balsarkában hatalmastörzsű akác ágaskodik a magasba. Kissé elnéz az alázatosságra intő bús környezet fölött. Bizonnyára a vas és kő harcát mosolyogja, melyben a vas maradt alul rozsdamarta foszló testével. Talán észre sem vette : felette is eljárt az idő ! A korábbi esztergomi nemzedékek még tö- möttebb haj koronáját láthatták. Ritkult ágain a levelek dús fürtjei is meggyé- rültek, akárcsak az öregedő emberfejen az egyre vékonyodó hajszálak. Kerek koronggá faragott, keresztben végződő márványemléken a kőfaragó jóvoltából a kései korok nyelvészeinek esetleg feladatot jelentő német szavak ropognak a sírkő sóik mindent eltűrő sima falán. „Bedhe für mich" : imádkozzál értem, szól a könyörgés. ,,Du bisd, bin ich auch gewesen“ : valamikor én is az voltam, ami most te vagy, folytatja tanítását. Hálából majd ő is könyörög : ,,So werde ich auch bey Godd bidden für dich." Az ötéves korában meghalt — 5 Jahr áld isd gesdorben — kis „Mac- dalena Wübner“ fohászkodik az elhaladókhoz. Az ártatlan szív imájánál nem dolgozhatik a hibakereső irószerszám, még akkor sem, ha felnőtt keze, nyelve csúszott el a munkánál, (Folyt, köv.) Vértes Zoárd Istenről* Már nyugodt vagyok. Békességről álmodom. Almaimban elhullajtom barbár pallosom Isten a nyugodalom s az alkotás feszültsége. Ő a szeretők öleltetője és a gépek zenéje Ő az a szó, amely most kívánkozik a számra-, ha mindenki el is hagyna, 6 szívére zárna. Isten a háborúban a Vörös-Kereszt intézmé- Békében a hidak legszilárdabb pillére, [nye. Nem ' ő a híd, de alatta tátong a mélység: megnemértés, előítélet, kishitűség, irigységMegölelem ellenségem, akit megvetettem {az Isten gesztusait sikerült ellesnem). ANGELUS GYÖRGY. *) A sajtó alatt levő, INDULÁS című verseskönyvből. Augusztus közepén jelenik meg. Az idén is lesz pálinkafőzés A pénzügyi kormány a gyümölcstermelőknek az idén is biztosítja a kedvezményes pálinkafőzést, ami a kedvező gyümölcstermés folytán fokozott jelentőséggel bir. Az eddigi alapon minden termelő család részére általában 10 hl, fok (kb. 20 liter) kedvezményes pálinkafőzés volt engedélyezve, mely a főzdék kontingense szerint módosul, a múlt évben pl. kb. 7 hl. fok kedvezmény jutott egy-egy termelő családra. A kedvezményt minden év nyarán kell kérni, az idén is rövidesen meghirdeti a város a kedvezménykérést. Akik a múlt évben kedvezményt kértek és azt a múlt őszön és télen igénybe nem vették, azt szeptember 1-íg igénybe vehetik. A nyáron kérendő kedvezmény igénybevétele szeptember 1-én kezdődik. A kedvezményes pálinkafőzési illeték hl. fokonként (kb. 2 liter) 11 pengő. Ezzel szemben a teljes főzési hektoliterfokonként a baracknál 18.42, /a szilvánál 18.57, a törkölynél pedig 18.62 pengő. ........................... A z ipartestületek új szerepe Életkérdésünk az, hogy a mai súlyos időkben a rend, a felkészültség és a biztonság álJama legyünk. Ebben igen nagy szerep jut az ipartestületeknek, amelyek nemcsak intézményes feladatuknál fogva hanem azért is, mert tagjai a magyar iparosok mindenkor, a legválságosabb időkben is a honpolgári öntudat és józanság képviselői, szinte az állami és társadalmi rend és biztonság várainak tekinthetők, Ennek elismerése késztette a kormányt arra, hogy a közgazdasági életben és a közellátás megszervezésénél, de főként ott, ahol az árdrágítás elleni intézkedéseknek az életben való megvalósítását várja, fontos szerepet juttasson a magyar iparosságnak, az ipartestületéknek. Az állam bizalommal fordul az egyes foglalkozási ágak érdekképviseleti szervei és az autonóm testületek iránt. A helyesen és becsületesen vezetett autonóm szervezetek igen hasznos munkát végezhetnek a köz érdekében. A gazdasági és ipari autonómiáknak a törvényes rendeletek hivatalos végrehajtói mellett segiteniök kell az ellenőrzést illetően és üldözőbe kell venniök azokat, akik a közösség ellen vétenek. Az ipari autonómiák igénybevételével ia közellátásügyi miniszter az ipartestületekre bízza a főszerepet az árdrágítók és a tiltott iparüzők letörésében, A. tisztességes iparosok jóhirnevét veszélyeztető kontárok ellen elsősorban az ipar- testületek erélyes fellépése kívánatos, — emellett a feketepiac ellen is hathatós eszközöket találhat és alkalmazhat az ipartestület, amelynek szeme kiterjedt szervezettségénél fogva mindent meglát, A fekete piac erélyes letörése az iparosságnak elsőrendű érdeke, mert hiszen ez az üzleti verseny tisztességét is felborítja. Az ipartestületek beidézik, megfeddik és figyelmeztetik az esetleg megtévedt tagjaikat, a kormányzat pedig elvárja, hogy ki-ki szívlelje meg saját testületé figyelmeztetését és térjen arúa az útra, amely az ipartestületek hagyományos szellemének és a magyar iparos hazafiasságának, becsületességének megfelel. Természetesen ta magyar iparosságnak hazafias és becsületes magatartása a köz java szempontjából csakis úgy vezethet eredményre, ha a közgazdasági élet minden tényezője, a gazdák és a kereskedők társadalma is becsületesen és hazafiasán összefog az árdrágítás és a feketepiac ellen. Kormányrendelet az ország faellátásának biztosításáról Az ország faellátásának biztosítása érdekében a kormány rendeletet adott ki, amely szerint a földmívelési miniszter, illetve annak felhatalmazása alapján az erdőigazgiatóság, a törvényes korlátozásokon túlmenően az 1943—44. évi termelési idényben is engedélyezhet rendkívüli fahasználatot. A Budapesti Közlöny vasárnapi számában megjelent föllmivelési miniszteri rendelet a megtakarítási kötelezettséget az 1943—44., 1944—45. és 1945—46. évi termelési idényekre felfüggeszti és kötelezővé teszi az évi rendes fahasználatoknak teljes egészében való kitermelését. A rendelet előírja, hogy minden erdő- birtokos, akinek szálerdeje eléri a 60 ka- tasztrális holdat, sarjerdeje pedig a 30 katasztrális holdat, köteles az 1943—44. idényben egyévi vágásnak, az ennél kisebb erdő birtokosa pedig katasztrális holdanként egy normál ürméternek megfelelő mennyiségű fát a rendes fahasználaton felül kitermelni, A rendelet kötelezi az erdőbirtokosokat arra is, hogy a szükséges faválasztékokat az erdőigazgatóságtól megállapított mennyiségben termeljék ki és a fatermelés menetéről havonként jelentést tegyenek. H»I»R»E*K Felhívás a Női Mnnka- szolgálat tagjaihoz! A csepeli Weisz Manfréd hadiüzem nagyobb számú női munkaerőt óhajt alkalmazni. Jelentkezni és tudakozódni kizárólag augusztus 2 án és 3-án d. e. 11—1 óra között lehet az Önkéntes Női Honvédelmi Munkaszervezetnél. (Vár- megyeháza). Elsősorban a már esküt tett tagok számíthatnak felvételre. Később jelentkezők figyelembe nem vehetők. Vezetőség. ELŐFIZETŐINKHEZ! Értesítjük t. előfizetőinket, hogy a nyomdai munkabérek, a posta és egyéb nyomdai anyagok árának emelkedése miatt f. évi augusztus hó 1-től lapunk havi előfizetési diját 2 P-re emeltük fel. A hercegprímás gyászmisét mondott Csernoch hercegprímás lelkiüdvéért. Dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás julius hó 29-én, csütörtökön ünnepélyes gyászmisét és rekviemet mondott a bazilikában elődje, dr Csernoch János bíboros hercegprímás lelkiüdvéért halálának 16. évfordulóján. Városi közgyűlés. Esztergom szab. kir. város képviselőtestülete f. hó 31-én szombaton délután 5 órakor a városháza nagytermében rendes közgyűlést tart. A hosszú tárgysorozat 80 pontból áll. Áthelyezés. Dr. Fodor Frigyes rendőrfogalmazót a belügyminiszter szolgálati érdekből Szabadkára helyezte át. Orvosi hir. Dr. Kiss Ernő fül-, orr-, torok- és gégeszakorvos szabadságát megkezdte és augusztus hó 28-ig a rendelés szünetel. Magasszinvonalúnak Ígérkező képklállltás nyilik meg vasárnap, aug. 1-én a Fürdő Szálló színháztermében. Amint értesültünk, a legkiválóbb magyar mesterek, mint: Rudnay Gyula, Cencz János, Krus- nyák, Viski János, Szánthó Mária stb. műveinek szereplésével. A kiállítás aug. 10-én zárul. Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XXXIII. Séta a halottak városának utcain.
