Esztergom és Vidéke, 1943
1943 / 35. szám
2 ESZTERGOM és VIDÉKÉ 1943. május"! templomban, és elfutott. A papi fejedelmek összeszedték az elszórt pénzt és azon megvették egy fazekas telkét, melyet a jövevények temetkezési helyéül jelöltek ki. Még ma is mutatják a helyet a Hinnon völgyében, Jeruzsálemtől délre. A XIV. században a domonkosok megvásárolták, kolosto't és templomot e- meltek a helyen, de a muzulmánok folytonos zaklatása miatt el kellett hagyniok. Júdást a bűntudat egy másik gyilkosságra vitte, az öngyilkosságra, kétségbe- . esve felakasztotta magát, de vagy a fa | A XIX. század első évtizedeinek nyelvi viszonyaira enged következtetni a Tax- ner-csaíád sírhelyének első, korábbi kőemléke. Német betűk vonalai feketéllenek a kökereszt nekiszélesedő mellén, mikor az 1836-ban, 64 éves korában elhalálozott Taxner Ferenc-ről, majd a 90. esztendejében elköltözött Taxner Anná-ról emlékeznek. A karcsú, hullámos barokk kő mellett, ugyanazon a köhasabon a nyelvében megmagyarosodott csalad további sarjairól őriz emléket a sírkeresztet felállító Haurer Mihály né Taxner Terézia. Az övéit az ,,irgalmas Jézus kegyelmébe" ajanló hálás leány iatyjanak, Taxner Ferenc-nek s húgának, a 18 éves Taxner Hermin-nek nevét vésette a sírkő oszlo- p s lapjara. Utt tündöklik édesanyjának, Melschmidt Anná-nak emlékezést könyörgő neve is. Bátyjáról, Taxner Ferenc-ről a nem felejtő testvér kegyeletével gondoskodik. A két kő az idők árján eltűnt korábbi, majd megváltozott napok melegítette későbbi évtizedek leikéről, nyelvéről szól gondolkoztató igéket. Örökzöld, nekisürűsödött bokrok kis csalitja húzódik a vonal három sírhelyet elfoglaló, tovahullámzó során. Fej fáikat porrá korhasztotta az idők senyvesztő ereje. A bokrok ágai között foszlott koszorúszalagok tekergőznek. Szebb napjaik bús emlékeképen elhagyott helyükről ide sodorta hervadt testüket a játszi szellő pajkos száguldása. Kissé távolabb negyvennyolcas emlékek tüze izzik a hamuvá esett nemes élet sírgödörbe zárult por és csontmaradékában. 1848-ban a délvidéki forrongás hírére a kormány május közepén tíz önkéntes nemzetőr-zászlóaljat szervezett. A pár nappal később országszerte megindult toborzás idején az esztergomiak közül az elsők között ott találjuk Szöl- gyémi János-1 is. Mikor Czuczor Gergely vérforraló költeményében merész ajakát hadi dalnak eresztette s a riadónak mélységét verte fel dörgő szavával, a gyenge dalú sípok hadikürtökké öblösödtek, hívták az erősek nagy tetteire a lelkes, tüzes ifjúságot. Ott vívott a hősi „ezerekkel" Isaszegnél, Vácnál, ahol ,,a rettentő szuronyok füstben csillámlottak." Klapka komáromi óvárának bástyái mögül az ellenség mohó tekintetével nézett farkasszemet, Az ősi dicsőség hányásakor azután visszakerült szülővárosába, ahol a halottas napok nagyon csendes zugában a hasznos polgári munkának lett katonája. A dolgos csizmadiamester életének fáján bőségesen fakadt az Istenáldás, Tizennégy kis embervirágot ringattak a testvér égi-angyalkezek a ringó bölcsőben. Az érés idején dús aranytermés szikrázott a nemes törzs fáján. — Az ifj. Szölgyémy János-1, mint a szerzet nagynevű főnökét siratta el a magyar piaristák rendje, — Szölgyémy Ferenc hitvalló, a véka alatti szerény meghúzódást nem ismerő katolikus életével, apostoli bátorságával vívta az első sorok nehéz harcait abban az időben, amikor ilyenért nem fényes zsíro- zású érvényesülés járt. A budapesti Ferenc József intézet kormányzótisztében vágott el nem tűnő utat a magyar ifjúság nevelésének terén. — A sok gyermek közül a harmadik, Szölgyémy Gyula Esztergomnak áldozta nemes életét, mellyel példaképül szolgál a szülőváros emberhajtásainak, Esztergomnak most is élő drágakíncse. A síroszlop merev sorai néma nyelvükön erről beszélnek, Esztergom csizmadiacéhének utolsó mesteréről, aki hős honvédként sokszor odamosoly- gott a sokak szerint ,.rémítő" halál üreges szemébe, de harci lángok kialuvása után a jó és hasznos polgár életét is megvalósította : Dalok zendülése, zászlók lobogása Hívogat bennünket örök baj vívásra, Emlékezni, tenni ! — A síri árnyéklakásban mellette nyugszik életének társa : Szölgyémy Jánosné Muzsik Rozina. Szölgyémy Gyuláné Brulsy Anna sírbaszállott életének földi útját jelzi a nem felejtő betűk utolsó sora. Az életutak és sorsok egymástól any- nyira elágazó csapása itt a temetőben is útón-útfélen eszünkbe juttatja az élet színképének szivárványból, napsugárból, fekete felhőből egybefolyó gazdagságát. Az életért életet adni kész édesanyának állított hófehér márvánnyal tündöklő emléket a rajongásig jzzó testvéri szeretet. A nemes kő nemes vonalú falán egy név tündöklik csak az arany szikrázó ragyoága, melyen lógott letört a test súlya alatt, vagy a kötél szakadt el, vagy talán az ott átmenők közül vágta le valaki, a test lezuhant és szétrepedt úgy, hogy a belek kiömlöttek. Krisztus ellenségei mind elmúltak, már mind megjelentek az Ö itélőszéke előtt. Krisztus mint feltámadott Isten-Ember él ma is Egyházában, él híveiben. Üldözhetik Öt, keresztrefeszíthetik híveit, ez semmit sem vesz el istenségéből és hatalmából. Az emberek ne felejtsék, hogy létén malmai lassan, de biztosan őrölnek. gásában : Annuskánk. Minden bizonnyal egész világot jelentő azoknak, akikhez tartozott. A név fölött a márvány testéből domborműben faragott fiatal asszony képmása magasztosodik. Két karján két apróság borul az ,,anyja kebelére." Ott lenn, a sír sötét mélyén is anyjuk oldalán szenderegnek, akik tündöklő csillagszemüket meg nem tudták a földi világ világosságára deríteni. A síremlék két oldalán magas, karcsú, finom vonalú márvány virágtartók kelyhének mélyéről virágos ágyak mosolyognak gyöngyös szirmaikkal. Középen a bús emlékezés fehér lampaja villog. A sirdomb márványlapok kerítette ágyában habos testű viragarcoa tarka sokasaga ujjong a színes életnek. Kórusban zengik a feltámadás himnuszát: Jaj, be szép virág lettem ! Jaj, be szép virág lettem ! — A művészi alkotás Taky Imre építész fiatal feleségének, Neumann A/ina-nak kora évekkel sírba omlott teste fölött zengi a nem felejtés könnyes énekét. A telekrész nagy kőkeresztje régebben nem mostani helyén állott, A felírás szerint ,,hálás emlékkel az 1854, esztendőnek novemberében tartatott Szent Míssió emlékezetére emelték. Ebben a tisztében a belvárosi templom ajtajának jobb széle felől állott 1884-ig, amikor helyét a mostani, szebb kidolgozású missiós-kereszt- nek adta át, Akkor az élet forrásához, a templomba igyekvők felé tárta áldó kezét, most a révbe megtértek sajkájának elsik- lasát nézi a keresztre Feszítettnek utat őrző szemével. Sehreiner Károly cs, és kir. ny. orvos emlékéről hallgatag márvány csendeske- dik, A temetőben nagyon gyakran látható, itt a közelben is felbukkanó vörösmárvány síremléknek őrző lapján nógrádi Neogrády János nevét olvashatjuk, akit N. J.-né Veisz Szidónia kísért el a földről elkanyargó útjára, Második felesége, N. J.-né Liszi Marianna társult harmadiknak melléjük a sírí csendesség néma lakásában, Haraszti márvány testes, magas oszlopa feszíti hatalmas mellét a magas kőkeret mellső párkányáról. Eltűnt neveket szedeget össze a múlt elsüllyedt mezein, útjain. Gerber Antalné Heinisch Franciska nevének betűi gördülnek végig az emlék kőarcán, hogy a második sorban a 84 éves Riedl Ferenc rézműves nevét folytathassák. R. F.-né Gerber Johanna következik tovább az elmúltak eltűnő sorában. Gyermekeik : Riedl Tivadar banktisztviselő és R. Győző rézműves haladnak később az elköltözés útján. A záró sor a 82 esztendőt megért Riedl Károly ellobbant életéről értesít. Az 1914—18-as világháború férfi virtussal vívott harcai emlékének áldozhatunk a fiatal Simon Sándor tartalékos hadnagynak sírjánál. Az egyetem padjaiból ragadta el a II. éves bölcsészettan- hallgatót a háború fergeteges orkánja a viadalok öldöklő tüzébe. A gimnázium 8 osztályát az esztergomi bencéseknél végzett pesti egyetemi hallgató a katonaerények nagy próbaiskolájában is helyt- állott. Első, súlyos sebesülése után áldozatos lelke önkéntes jelentkezéssel újra a csaták viharába küldte. Második, az az elsőnél is veszedelmesebb sérülése megszakította a harctereken zajló életét. A komáromi helyőrségi kórházba került. Itt keresett kínzó sebére gyógyulást. Az életbe visszatérő úton már szépen haladt, mikor tragikus eset visszarántotta a halál ásító mélységébe, Most itt pihen a hős fiú dúló csaták után. Sírját díszes vaskerítés öleli körül, melynek puha szívei között ezüstös lángnyelvek csapnak az ég felé. Márványtalapzat közepéből Krisztus vert vaskeresztje emelkedik megkínzott vastestével a sír fölé, Hirdeti az áldozat örök értékét s a lélek diadalát az otromba anyag fölött. Ez a diadalmas lé- ek ünnepel, bíztat, ragyog elő a szülők könnyeinek búsító fellegén keresztül is : bízhatunk a jobb jövőben, hiszen ilyen fiaink vannak ! A vérrel áztatott katonasors mellett emlékjelet kap a csendes, szellemi foglalkozás is. Sziléziai márvány csillogó oszlopán Ilulényi Ferenc neve ütközik ki a múltak ködlö homályából. Esztergom gyermeke. Itt telt el munkás életének alkotással fizető napszáma, A bencés gimn. hal osztályának elvégzése után Pesten hallgatja a bölcseletet. Tanulmányai végeztével az ország szivében marad. A zene és ének zengő világa már gyermekkorában magához emelte, Ehhez fűzi to- vábbiramló életét. Lelkes odaadással sze- epel a főváros templomainak zenekaraiban. Kiváló tehetségét kezdetben a pesti német, majd magyar színház előadásain gyümölcsözteti. Közben nevelő állást töltött be s elvégezte a tanítóképző tanításra képesítő ismeretanyagát. 1844-ben kerül vissza Esztergomba, ahol karnagy lesz a belvárosi templomban s „főtanítói hivatalt" vállal. A reáliskolában, a főgimnáziumban s a tanítóképzőben tanítja hosszú évek során az éneket s a „zene- művészeti tárgyakat." Egyházi, világi ének- és zeneművei a város érdemes fiai közé sorolják. Tőle jelent meg — névtelenül — az esztergomi elemi iskolák használatára szerzett, három kiadást megért munkája „Egyházi énekek a kát. ifjúság számára" címen." Derült lélekkel lelkiismeretes, sikerekben gazdag élet után tért meg Alkotójához, minden harmóniák örök Urához. (Folyt, köv.) Vértes Zoárd A zarándokház alapkövének ünnepélyes megaldása Szentkereszten Május 3-án d. e, 10 órakor dr. Beresz- lóczy Miklós min. tan. sok kereszthordozó magyar zarándok jelenlétében megáldja annak a zarándokháznak az alapkövét, amelyért már két esztendeje folyik a gyűjtés nemcsak vármegyénkben, hanem szinte az egész országban. Ez alkalommal időszerűnek látszik azoknak a kivaló jótevőinknek a nevét felsorolni, akik önzetlen támogatásukkal lehetővé tették az ország első nagy zarándokházának a megépítését. 1.000 pengőt adományozott dr. Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, a kegyhely Kegyura, zO.OOO pengős segélyt ajánlott fel a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, 7.500 pengőt adott a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztérium a zarándokházhoz vezető út megépítéséhez, 5.000 pengőt adományozott a lábatlani Cementgyár, a nyergesújfalui Viscoza Müvek és az esztergomtábori Szalézi intézet, 3.000 pengőt szavazott meg Esztergom, valamint Komárom vármegye törvény- hatósági kisgyűlése, 2.000 pengőt a nyergesújfalui Eternit Művek, 1.350 pengőt ajánlott fel a Salgótarjáni Kőszénbanya dorogi igazgatósága, 1.000 pengős adománnyal járult hozzá Metternich-Sándor Klementina hercegnő Tóth Kálmán prot. kanonok, 500 pengőt adományozott Bakos János prot. kanonok, Pintér László nagyváradi kanonok, a lábatlani Munkás Otthon, 200 pengőt ajánlott fel Drahos János érseki helynök, Jeszenszky Kálmán prot. kanonok, Szent Alajos Szalézi Intézet Budapest, 150 pengővel járult hozzá Virág Ist- vánné Székesfehérvár, Ékes Henrik igazgató Budapest, 100 pengőt adományozott Meszlényi Zoltán félsz, püspök, Mertán János prot. kanonok, Gróh József Esztergom, Révész Ferenc dr. Zsigárd, Berberich Jakab Dorog stb. Az egyes községek pedig a mai napig a következő adományokkal járultak hozzá : Agostyán 203, Alsógalla 299.44, Alsó- némedi 33, Baj 150.50, Bagota 242.20, Bajna 282.53, Bajót 494.48 pengő, 104 fuvar, a közbirtokosságtól 75 köbméter terméskő, Bart 59, Bánhida 200.38, Bátor- keszi 138, Békásmegyer 253.40, Budakeszi 420, Budaörs 1642.78, Cseke 305.80, Csepel 320, Csév 317.90, Csolnok 60, Dág 162, Dorog 760, Dunaalmás 171.52, Duna- bogdány 141.40, Dunamocs 36, Duna- szenlmiklós 346.30, Ebed 435.20, Esztergom 624.93, Etyek 217.50, Érsekkéty 21, Farnad 105.64, Felsőgalla 688.50, Garam- kövesd 118.87, Garampáld 87.09, Gyer- mely 170.20, Héreg 154.10, Ipolyszalka 350, Izsa 91.50, Kecskemét 300, Kecskéd 470.50, Kesztölc 392.20, Komárom (dél) 413.80, Komáromszentpéter 312, Kós- pallag 32.42, Környe 302, Köbölkút 356 P 30 fii., Kurlakeszi 290.30, Kürt 570.94, Lábatlan 85, Madar 41.10, Marcellháza 50, Máriahialom 300, Mocsa 416.98, Mogyoród 404, Mogyorósbánya 370.98, P és 80 fuvar, Muzsla 220.70, Nagyölved 344, Nagysáp 327.40 P és 10 fuvar, Naszvad 1225, Nána 90.90, Neszmély 227.90, Né- metkér 194, Nyergesújfalu 445 P és 8 uvar, Ogyalfa 430, Párkány 355.32, Per- bete 404.60, Pilisborosjenő 230.24, Pilismarót 202, Pilisszentiván 55, Piszke 141.14, Sárisáp 384.45, Solymár 70, Soroksár 223, Süttö 381.28, Szilasháza 50 P 40 fii., Szomód 564.70, Szomor 204.40, Szőgyén 495.25, Tardos 486.74, Tarján 304, Tatabánya 72.80, Tatatóváros 742.55, Tápiógyörgye 205, Tárkány 266.91, Tát 301.30 P, 33 fuvar és 20 köbméter kavics, Tokod (Rózsafüzértársulat) 601.22, Tóváros 321.55, Vértessomló 170, Vértesszőlős 275.40, Vértestolna 132.55, Uj- gyalla 63, Uny 248. Üröm 363, Zsigárd 420, Tokod 401.90, Kistarcsa 128.50, Vác- rátót 53 pengő. Mindezeknek a jótevőknek a nevét adományukkal együtt márványtáblán örökítjük meg. Minden adományt, amelyet Szentkereszt tisztelői a zarándokház megépítésére szánnak az 58,994 sz, postatakarékpénztári csekkszámlán kérnénk hozzánk juttatni. Dr. Sellye Vince S. S, igazgató. Egységes állami pótadókat vezettek be Az országos 42-es bizottság elfogadta az állami pótadóról szóló kormányrendeletet, amely megszünteti az eddigi különböző különadókat, pótlékokat és pótadókat és helyettük egységes állami pótadót vezet be. Az egységes pótadóban a kártalanítási hozzájárulás is benne van. A földadó után 50 százalékos egységes állami pótadó fizetendő. A házadó kulcsa községekben 60 százaléktól 120 százalékig terjed, ideiglenesen adómentesség után 72 százalék. Megyei városokban 62, illetve 110 százalék, adómentes épületeknél 70 százalék. Budapesten legfeljebb kétszobás házaknál 62 százalék, egyéb épületek után 106 százalék, adómentes épületek után 66 százalék. Az általános kereseti adó után ideiglenes adómentesség esetében 50 százalék állami pótadó fizetendő. 500 pengőig terjedő adóalapnál 5 százalékos kereseti adókulcsnál 30 százalék, 6 százalékos adókulcsnál 70, 7 százalékos adókulcs esetében 64 százalék. Egyéb adózóknál 5 százalékos adókulcsnál 100, 6 százalékosnál 110, 7 százalékos általános kereseti adókulcs esetében pedig 80 százalék. A jövedelemadó után alkalmazandó kulcs 110 százalék, a vagyonadó után 130 százalék egységes pótlék fizetendő. Hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák, tűzkeresztesek 5, illetőleg 10 százalékkal kisebb pótadót fizetnek. A munkaadó az alkalmazottak illetményei után járó kereseti adó levonásával egyidejűén köteles levonni az állami pótadót. A rendelet részletes táblázatot közöl a köz és magánalkalmazottak heti fizetése után levonandó pótlékok össze- géről. A rendelet visszamenő hatállyal január 1-én lép életbe. 130 millió pengő volt a MÁK múlt évi nyersbevétele A Magyar Általános Kőszénbánya rt. április 30-án tartotta meg évi rendes közgyűlését, amelyen az igazgatóság a forgalom nagyméretű fellendüléséről s az egyes üzemek termelőképességének fokozásáról számol be. A vállalat nyersbevételei 110.3 millió pengőről 130 millió pengőre emelkedtek, amiből az igazgatóság 5.6 millió pengőt fordított értékcsökkentési leírásokra és 6.858.000 pengő tiszta nyereséget mutat ki. Az elért üzleteredmény újból 17 pengő osztalék folyósítását teszi lehetővé a 200 pengő névértékű részvények tulajdonosai számára. A MÁK üzemi kiadásai 78.2 millió pengőről 88 millió pengőre, az adminisztrációs kiadások 2,9 millió pengőről 4 millió pengőre emelkedtek, az adók és illetékek tétele — 5.4 millió pengős gyarapodással — 14 millió pengőt tett ki, szociális kiadásokra pedig 11.6 millió pengőt fordított a vállalat, 4.1 millió pengővel többet, mint tavaly. A bányabirtok értékelése 9 millió pengő, az ingatlanoké, gyáraké és berendezéseké — 21 millió pengős gyarapodással — 151.2 millió pengő. Az erdőké 840.000 pengő és a raktári készleteké 14 millió pengő. Az értékpapírtárca állománya új érdekeltségek szerzése, illetve létesítése folytán 18.5 millió pengőről 27.6 millió pengőre emelkedett, ezenkívül 32.2 millió pengő értékű államadóssági kötvény fölött is rendelkezik a vállalat. Az adósok tartozása a kamatozó bankbetétekkel együtt 72.6 millió pengő, amiből az üzletév folyamán átvett kincstárjegyekre 20.7 millió pengő esik. A MÁK különböző jóléti alapjai összesítve 8.2 millió pengőt tesznek ki, az alkalmazotti nyugdíjalap pedig jelentőt új dotációkkal együtt 29.7 millió pengőt tesz ki. A mérleg impozáns adatai mindennél ékesebben igazolják az elektrifikálás terén is vezető szerepet játszó legnagyobb magyar bányavállalat anyagi erejét, produkciós felkészültségét, forgalmának növekedését és a hazai gazdasági életben való jelentőségét. Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XXIV. Séta a halottak városának utcáin.
