Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 63. szám

TOTrRf.aH „/IMF HATVANNEGYEDIK ÉVF. 63. SZ. SZOMBAT, 1943. AUGUSZTUS 7 Szerkesztőség’és kiadóhivatal: Simor-u. 20. Keresztény politikai és társadalmi lap. Szerdán 201fillér, szombaton 24 fillér Megjelenik minden szerdán és szombaton. Előfizetési ár 1 hóra: 2 pengő. Helyes gazdálkodásról tanúskodik a város múlt évi zárszámadása HETI ESEMÉNYEK BELFÖLD Ebben az évben 600, jövőre 1252 fővárosi kislakás épül Budapesten. — Szobrot emel Zenta városa Hu­nyadi dánosnak. — 110 millióval emelkedett a postai levélforgalom. KÜLFÖLD Különleges készülékekkel szerel­ték fel a német búvárhajókat. — Amerika érvénytelenítette Argentíná­val való kiviteli engedélyét. — Uj vezérkari főnök került az Európá­ban harcoló amerikai csapatok élére. — Kétszáz fascistát tartóztattak le Palermóban. — A külföldi diploma­ták ismét visszatértek Moszkvába. — Még jobban akarják fokozni Ame­rikában a repülőgéptermelést. — Elárverezték a Rotschild-család ki­sajátított kastélyait Franciaország­ban . — Feloszlatták az olasz egye­temi milíciát. — Jeruzsálemben is terjed az antiszemitizmus. — Kana­dában szénhiány miatt sok ipari üzemet bezártak. — Törökország hajlandó közvetíteni a szövetsége­sek és Olaszország között. — An­gol és kommunista propaganda okozta a portugáliai sztrájkkisérle- teket. — Horvátországban a 22—25 éveseknek jelentkezniük katonai szol­gálatra. — Németország szállítja az istanbuli drótkötélvasút sínéit és drótkötelét. — Anglia nem ismeri el a Moszkvában felállított Német Bizottságot. — A világ kőolajter­mése tavaly 2.04 milliárd hordó (á 156,1 1.) volt. — Kötelező az üveg­hulladékgyűjtése Horvátországban. — Roosevelt 7 pontban küldte meg békefeltételeit Olaszországnak.— 116 halottja és 147 sebesültje van a ro mán petróleumforrások elleni nagy légitámadásnak. — A németek 36 légierődöt lőttek le és 66 amerikai pilótát elfogtak. — Nyolc amerikai repülőgép kényszerleszállást végzett Törökországban. — Beolvasztották az olasz rendőrséget a hadseregbe. — Nincs többé római köszöntés az olasz hadseregben. — Október 1-ig nem szabad új ruhát készíteni Né­metországban. — Jegy nélkül vá­sárolható Romániában a fehér ke­nyér és a péksütemény. — Megöl­tek a partizánok két horvát törvény széki birót. — Háromezer olasz me­nekült tért haza Abesszíniából. — Milánóban tilos szeszesitalt kiszol­gálni. — Salandra volt olasz mi­niszterelnök fia visszatér Olaszor­szágba, — Kiterjesztették a halál- büntetést Romániában. — Az ango­lok nem intéztek ultimátumot a né­met néphez. — Kidolgozzák az új olasz választási törvényt. — Hor- vátoiszagban a városi köztisztvise­lők is végeznek aratói munkálato­kat. — Horvátországban nem sza­bad zárva tartani az üzleteket. — Kétszáz kereskedelmi hajót szállít 10 hónap alatt Amerika Angliának. — Vatikánban rendkivül fontos ta­nácskozásra ültek össze a bíboro­sok. — Újabb görög munkáscso­portok mentek Görögországba. — Kivizsgálják a fascista tisztviselők vagyonának eredetét. — Őreit ki­ürítették a németek. Esztergom szab. kir. város képviselő­testülete július hó 31-én, szombaton délután 5 órakor rendes közgyűlést tartott dr. Etter Jenő polgármester el­nöklésével. Tárgysorozat előtt az elnöklő polgár- mester kegyeletes szavakkal emlékezett meg a képviselőtestület nemrég elhunyt értékes tagjáról, Marosi Józsefről, aki­nek halála a közéletben és a város tár­sadalmában mély részvétet keltett. Em­lékét jegyzőkönyvében örökítette meg a képviselőtestületi közgyűlés. Ugyancsak tárgysorozat előtt bejelen­tette a polgármester, hogy a képviselő­testület illusztris tágját, dr. Csárszky Istvánt a pápa az esztergomi főkáptalan nagyprépostjává nevezte ki. A képviselő­testületi közgyűlés örömmel vette ezt tudomásul és üdvözli az új nagyprépos­tot. Dr. Darvas Géza tárgysorozat előtt felvilágosítást kért arról az állítólagos esetről, hogy a városi hatósági hússzék­ben nagyobb mennyiségű hús romlott meg. Schalkház Ferenc gazdasági tanácsos válaszában kijelentette, hogy egy alka­lommal valóban megromlott a hússzék­ben 31 kg sertéshús, amelyet az állat­orvos utasítására meg kellett semmisí­teni. Ennek oka az volt, hogy a közön­ség ezen a napon nem vitte el húsadag­ját, az egyetlen rendelkezésre állott jégszekrényből kimaradt húsból a rend­kívüli meleg napon a fej és a csontos rész megromlott. Hangoztatta, hogy ed­dig mintegy 3000 sertést vágtak a város­nál és ilyen eset még nem fordult elő. Ez egyszer a megszokottnál valamivel több hús került a hússzékbe. Elnöklő polgármester bejelentette, hogy azóta már egy másik hússzékben is mérik a hatósági húst, ahol nagyobb hússzek­rény áll rendelkezésre s így ilyen saj­nálatos eset a jövőben nem fog előfor­dulni. A felszólaló és a képviselőtestület megnyugvással vette tudomásul a fel­világosítást. A napirendi tárgysorozat során be­jelentette a polgármester, hogy a Kor­mányzó Ur Öfőméltósága a kabinet- iroda útján megköszönte a képviselő- testületnek hetvenötödik születésnapja alkalmából kifejezett jókívánatokat. Majd mély megilletődéssel vette tu­domásul a képviselőtestületi közgyűlés a polgármesteri jelentést a város egyik legszorgalmasabb, leghűségesebb tiszt­viselőjének, Merényi Gyula irattárosnak elhunytáról. A képviselőtestület néma felállással áldozott emlékének és el­határozta, hogy emlékét jegyzőkönyvé­ben örökíti meg. Tudomásul vette a képviselőtestület a belügyminiszteri leiratot a vízvezetéki szabályrendelet módosításának jóvá­hagyásáról és arról, hogy a csendőr- karhatalmi zászlóalj elhelyezésére tett városi ajánlatot nem fogadta el, mert a területet nem találta megfelelőnek. Több kisebb, személyi és egész sor fizetésrendezési ügy tárgyalása után elhatározta a képviselőtestület, hogy a Széchenyi- és Rákóczi-terek rendezé­sére vonatkozó tervpályázat kiírásáról hozott közgyűlési határozatot fellebbe­zésre való tekintet nélkül végrehajtja és a pályázatot kiírja, annál is inkább, mert az erre a célra megszavazott 8000 pengőt sikerült beállítani a költség- vetésbe. Ami a honvédelmi miniszternek a nagylegelő kisajátítása tárgyában hozott abbéli határozatát illeti, hogy nem haj­landó a vételár után kamattérítést adni, úgy határozott a képviselőtestület, hogy felterjesztéssel él a honvédelmi minisz­terhez, amelyben ragaszkodik a kamatok megtérítéséhez, mert ez legalább valami kárpótlást jelent a városnak z. vételár értékcsökkenésével szemben. Régóta vajúdik a vitézek telekvásár­lási ügye. Annak idején a Kórház-utcai Vitál-telek és az ennek folytatásában levő teleknek megszerzéséről volt szó a vitézi székház céljaira. Most a Baross Gábor-úti volt vámház-teleknek eladá­sát kérte a vármegyei vitézi Szék. Vitéz Dudás László nem fogadta el az erre vonatkozó javaslatot, mire a polgármester felvilágosító hozzászólása, majd Váci-Hübschl Antal mérnök Szak­szerű hozzászólása után úgy határozott a képviselőtestület, hogy mielőtt a kér­désben döntene, a vitézek tegyenek konkrét ajánlatot, hogy melyik telket akarják és milyen összeget szándékoz­nak érte adni. A belügyminiszter előbb 200.000, majd újabban 100.000 pengős kölcsön felvéte­lét engedélyezte a közvágóhíd átépítési céljaira. A polgármester javaslatára úgy határozott a képviselőtestület hogy sem a 200,000, sem a 100.000 pengős kölcsönt nem veszi fel a város, mert azóta már mintegy 500,000 pengőbe kerülne az átalakítás az anyag- és munkadrágulás folytán. A közvágóhíd modern átépítését a háború utáni időre halasztja a képviselőtestület. Nagy érdeklődés mellett került sorra a város 1942. évi zárszámadásainak el­fogadása. Perédy Ferenc számvevőségi főtaná­csos ismertette a gondos lelkiismeretes­séggel elkészített zárszámadást. A háztartási alapnál a készpénzkeze­lés bevételi összege 2,540.215 P, kiadási összege 2,491.224 P, maradvány 48.990 P. Az értékkezelésnél 126.061 P, az adós­levelekben 18.720 P maradvány mutat­kozik. A cselekvő és szenvedő hátralékok rovatában a bevételi hátralékok vég­összege 642.418 P, a kiadási hátralékok végösszege 332.348 P. Ami a költségvetési hitelek betartását illeti, az 1942. évi költségvetés 1,476.986 P szükséglettel és 1,282.327 P fedezettel, s így 194.659 P hiánnyal nyert jóváha­gyást. A hiány fedezésére 102°/o-os pót­adó szolgált. Az előirányzati összegeket Vasárnap fényes ünnepség keretében avatták fel a vármegye párkányi járá­sának legtávolibb községében azt a 10 ONCsA házat, amelyet a volt Pálfy- kastély helyén egy évvel ezelőtt kezdett építeni az Országos Nép- és Család- védelmi Alap. Délután érünk a községbe, ahol ha­talmas feldíszített diadalkapu várta a vendégeket. A község főútvonalán sora­kozik az újonan épített tíz ház piros tetejével, hófehérre meszelt falával és ámbítusaíval. Úgy sorakoznak, mint a katonák az eskütételre. Ezek a házak tényleg ott állnak a falu közepén és bi­zonyságot tesznek arra, hogy az anya­giakban talán a legszegényebb, de a magyarság szempontjából a legértéke­sebb emberek jutottak házhoz, akik a legszűkebb anyagiak között a nemzet fennmaradását biztosítják. Boldogság végignézni az új ház- és telektulajdonosokon, akiknek a hála érzése tölti el a szívét, azért, hogy a háborús nehézségek közepette tudott nekik hajlékot biztosítani az Országos Nép- és Családvédelmi Alap. Mind az építkezés, mind a juttatás az ügy emel­kedett lelkű és szellemű vezéreinek, Szabadi István igazgatónak és Helga testvérnek köszönhető, akik a juttatást nagy körültekintéssel végezték és hozták fedél alá annyi nehézség árán ezt a 10 hajlékot. A házak előtti hatalmas téren ott volt a község apraja és nagyja. A vármegye részéről megjelent dr. Késmárki Frey Vilmos főispán és neje, Igaz Lajos al­ispán és neje, vitéz O no dy - Jánoskát i József vm. főjegyző és neje, dr. Eleméri Imre főszolgabíró, dr. vitéz Bánomy An­az előírási adatokkal összehasonlítva az alanti eredményeket kapjuk : Kiadás: az engedélyezett szükségletek végösszege 1,476.986 P, az utalványozott kiadások végösszege 1,673.505 P, több­letként mutatkozik 196.519 P. Bevétel : előirányzott fedezet a pót­adóval 1,476.986 P, a bevételre előírt tételek végösszege 1,752.755 P, többlet­ként jelentkezik 275.769 P. Ha pedig a kiadási és bevételi elő­írásokat hasonlítjuk össze, akkor a kö­vetkező eredményeket kapjuk : a kia­dási előírások végösszege 1.673.505 P, bevételi előírások végösszege 1,752,755 P, mutatkozik különbözet 79.249 P, vagyis azon összeg, amelyet a folyó évi kezelésben a számadási év javára meg­takaríthatnak. Ezen adatok igazolják, — mint a je­lentés mondja — hogy a város vezető­sége az általános drágulási folyamat és sok rendkívüli kötelezettség teljesítésé­nek ellenére is a mindenkori bevételi előírások keretén belül utalványozott és a számadási egyensúlyt nagy összeggel javította. A város tiszta vagyonának értéke 1942 év végén 10,011.191 P-re emelkedett az előző évi 9,699.489 P-vel szemben, tehát a szaporodás összege 311.702 pengő. A város tiszta vagyonának gya­rapodása a vagyontárgyak lényeges gyarapodása és tartozásaink törlesztése következtében állott elő. A víz- és csatornaműalapnál a költ­ségvetési előirányzat 241.578 P-jével szemben a kiadási és vele egyező be­vételi előírások végösszege 275.540 P, tehát az előírási összegek többlete 33,962 P. A kiadási többletet a szi- vattyúzási áramköltségek 22%>-os emel­kedése és a hálózat karbantartásához szükséges anyagok drágulása okozta. Uj alap a közellátási alap 41,516 P bevétellel és 48.138 P kiadással, tehát 6.621 P túlkiadással szerepel. A zárszámadás ismertetése után a képviselőtestületi közgyűlés a felpient- vényt megadta és a zárszámadást jóvá­hagyta. A közgyűlés egyéb, kisebb tárgyairól lapunk más helyén számolunk be. tál városi főjegyző, dr. Bádi István ta­nácsnok, Perédy Ferenc számvevőségi főtanácsos, Gérecz Géza közgyám,, Hor­váth József népművelési titkár, Répásy Károly főmérnök, Szabadi István igaz­gató és neje, Fogarassy János a Foncier Biztosító Intézet esztergomi vezetője, Helga testvér, Németh Béla mérnök, központi építési ellenőr és Füsti Molnár Sándor országos ONCsA előadó. A köz­ség részéről ott volt dr. Korpás Pál fő­jegyző, dr. Sztrehár Dezső esperes-plé­bános, Lelkes Ferenc ref. lelkész, Gyo­pár László körorvos, Schenkengel Ernő muzslai és Vályi István búcsi főjegyzők, Szenczi Dénes községi bíró, a leventék és a tűzoltók. Az ünnepséget a Magyar Hiszekegy vezette be, amely után dr. Korpás Pál a község főjegyzője üdvözölte a meg­jelent vendégeket. Hálás szívvel mon­dott köszönetét a község minden egyes polgára nevében a vármegye vezetőségé­nek azért a megértő támogatásért, amely­ben a vármegye egyik legszegényebb községét részesítették. Külön köszönetét mond Szabadi István igazgatónak és Helga testvérnek, kiknek odaadó és tá­mogató munkája nélkül mindez nem állna itt. Ezek a házak a szeretetnek és a megbecsülésnek a házai, amelyekbe ma olyan polgárok kerültek, akik azon dolgoznak, hogy ebben a hazában az ország békés polgáraiként kivegyék ré­szüket a nemzetépítő kötelességükből. A község megbecsüli ezt a telepet és úgy fog dolgozni, hogy mások is meg­becsüljék és a hasonló juttatást meg­érdemeljék. A főjegyző beszéde után magyar­ruhás kislány „Áldja meg az Isten Nagy Bensőséges ünnepély keretében történt a bátorkeszi tíz ONCsA családi ház átadása

Next

/
Oldalképek
Tartalom