Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 53. szám

1943. junius 26 3 ESZTERGOM és VIDÉKÉ oltára volt. Ennél az oltárnál mi is az Istent akarjuk dicsőíteni, azért jöjjetek kicsinyek és nagyok imádkozni az oltár elé. Beszéde végén, ima közben megáldotta az új oltárt. Közben a templom vegyeskara Ferdi- nandy István dorogi igazgatótanító ve­zényletével énekelt, majd Szepessy Ká­roly lelkész magasszárnyalású beszéd­ben a lelki egységről és a hódító keresz- tyénségről beszélt, amely után Molnár Ilona és Selyki Nándor szavalata követ­kezett, akik mélyen átérezték a költe­mény Vallásos tartalmát és azt hű tol­mácsolásban adták elő. A felemelő ün­nepség a Himnusz hangjaival ért véget. Másnap a Fejér-Komárom egyház­megye rendes évi közgyűlése volt, ame­lyen megjelentek a fenti előkelőségek, azonkívül Csanády László Mák tata­bányai bányaigazgató, vitéz Hunyadi László Komárom vm. főjegyzője és dr. Lassányi Tibor miniszteri titkár s mint­egy 65 egyházközség lelkésze, vagy ki­küldötte. Az egyházmegyei felügyelő elnöki megnyitójában a házasság szent oltárára mutatott rá, Esperesi jelentésében az egyházmegye elmúlt évi jelentését tárta fel, majd a bizottságok jelentését tár­gyalta le a közgyűlés. Negyvenéves papi jubileum Nógrádvármegye dimbes-dombos, he­gyes vidékének egyik nagy, színmagyar községében múlt hétfőn olyan ünnepély­nek volt e sorok írója szemtanúja, me­lyet csak nagyritkán iehet látni. Ez a nagy, magyar, tiszta katholikus lakosú község, az ünnepelt tudta, aka­rata és előzetes beleegyezése nélkül, ebben a nagy mezei munkaidőben, hét­köznap ünnepre gyűlt össze, hogy ünne­pelje plébánosát, pappászentelésének 40. évfordulója alkalmával. Érsekvadkert kath. leány- és kath. legénykor rendezésében ünnepet ült Mátéffy Viktor jubileuma alkalmával. A község nem a prépostot, a kormány­főtanácsost, az országgyűlési képviselőt, hanem lelkipásztorát, plébánosát gyűlt össze ünnepelni olyan impozáns nagyság, külső és belső megnyilatkozásban, hogy nagyon kicsinek bizonyult a templom és a tágas plébániaudvar, ahol az ünne­pély lefolyt. A kerületi esperes ünnepi beszéde után az óvódás gyermekektől kezdve a község minden szervezete, egyesülete köszöntötte az ünnepeltet. A rózsafűzős anyóka egyszerű szavai, csak úgy mond­tak hálát, mint a többi szónok ékes mondatokban foglalt elismerő szavai. És talán nem lett volna az ünnepelt részéről teljes a meglepetésszerű ün­neplés, ha írásban, élőszóval, telefonon nem hullott volna egy-két esztergomi virágszem is a falu virágjai közé. Hogy a falu ünnepe mennyire meg­lepetés volt, bizonyítja az a körülmény, hogy az ilyenkor már szokásos ünnepi ebéd is, nagyon szűk körben, nem a plé­bánián, hanem a községi orvos vendég- szerető házánál volt, ahol az ünnepelt is mint vendég vett részt. A számos elhangzott üdvözlő szó és immár elmúlt ünnepségnek maradandó emlékét is adta a község lakossága. Dí­szes miseruhával lepte meg plébánosát, amiben az a legnagyobb érték, hogy an­nak költségeihez a falu minden egyes lakosa ki pengőjével, ki fillérével járult hozzá. A X, mesterképző-tanfolyam vizsgája az ipartestületben Az 1943. május hó 1-én megnyílt, 6 hétre terjedő mesterképzőtanfolyamra 18 helybeli és 23 vidéki, többnyire a környékbeli falvakból, kí-kí kerékpáron vagy vonattal tette meg az útat a hétfő- szerda-péntek esti tanfolyamokhoz. Az Ipartestület jegyzői : dr. Szeren­csés József és Hermann József együttes munkáját ezúttal is szép siker koronázta és a szorgalmas hallgatóknak meghozta a legszebb sikerét : a menterlevelet. Június 23-án szerdán reggel 8 órától 12 óráig és d. u. 2 órától este 6 óráig hármas turnusokban vizsgáztak a Győri Iparkamara kiküldöttei előtt a mester- jelöltek, a közismereti tárgyakból, (ipar­törvény, iparszámvetés, adók, OTI stb.) és tettek tanúbizonyságot jó felkészült­ségükről a kiküldött iparkamarai tiszt­viselők legnagyobb megelégedésére. Este 9 órakor barátságos, kedves záróünnepély volt az Ipartestületben, melyen az Ipartestület elnökével az élen megjelent az Ipartestület vezetősége, a vizsgáztató iparosmesterek, vitéz dr. Bánomy Antal városi főjegyző, dr. Etter Kálmán ügyvéd, iparhatósági biztos és az új mesterek által meghívott ven­dégek. A felszólalások során Hermann Lajos ipartestületi elnök buzdítót intézett az immár a törvény által is hivatalosan el­ismert új mesterekhez. Utána vitéz dr. Bánomy Antal szólalt fel, összetartásra, egymás kölcsönös megbecsülésére és tekintélytiszteletre serkentette az új mestereket, A vizsgázók háláját, szeretetét és ragaszkodását Stang Lajos mesterjelölt tolmácsolta, majd humoros strófákban megörökítve tette derűssé a tanfolyam hallgatóinak hibáit és szép emléktárgyat nyújtva át dr. Szerencsés József és Her- menn József testületi jegyzőknek. Ezután dr. Szerencsés József ipt. jegyző megköszönve a tanfolyamhallga­tók ragaszkodását, jó tanácsokkal és útbaigazítással látta el az új életre fel­készülő mestereket. Felszólalt még Her­mann József joghallgató-jegyző is, ki megköszönve a megnyilatkozott szere- tetet és ragaszkodást, Isten bőséges ál­dását kívánta az új iparosok további munkájához. A mestervizsgát sikerrel letették : helybeliek : Tóth Mária nőiszabó, Zámbó katalin fodrász, Hock László és Speck Rudolf asztalosok, Pereszlényi Ferenc é; Madarász Gyula lakatosok, Hetves István vili. szerelő, Schweiczer Ernő és Baráth József férfiszabók, Németh Já­nos sütő, Tóth Mihály és Stang» Lajos cipészek, Adorján Gyula mészáros és hentes, Neumann Ferenc vendéglős, Krekács János és Kricsneider Ferenc a fodrásziparból. — Vidékiek : Pozsonyi Katalin (Tát), Tóth Józsefné (N.-Sző- gyén) nőiszabók, Drexler Mihály (Csol- nok), Tóth Lajos (Bajna), Ultó Károly (Dorog), Horváth István (Párkány) és Plaier Pál (Köbölkút) asztalosok, Fehér Péter (Kicsind) cipész, Takács László (Eény) csizmadia, Köri Rezső (Dorog) fodrász, Zachár István (Bény) és Hajdú Béla (Dömös) férfiszabók, Kovács Sán­dor (Dorog) lakatos, Koczka Gáspár (Csév), Kondáker Antal (Leányvár) és Hajdú Lajos (Nagysáp) kovácsok, Gyu- rovics Vilmos (Bény) mészáros és hen­tes, Béres Mihály (Köbölkút) és Péteri István (Csolnok) sütők, Molnár József (Párkány) és ifj. Putz Ágoston (Dág) vendéglősök, Lengyel János (Szőgyén) férfiszabó. 2 helybeli és 1 vidéki ismétlésre utal­tatott. Összesen 41. Az eddig lefolyt 10 tanfolyamon 220-an szerezték meg a mesteri oklevelet. HÍREK Eljegyzés- Bezemek Béla ny. ren­dőrfelügyelő, az esztergomi rendőr­őrszemélyzet volt parancsnoka, tart. százados Katalin leányát eljegyezte dr. Bense Imre, a Kolos-kórház bel­gyógyász alorvosa. (Minden külön értesítés helyett.) Az Oltáregyesület tagjai a va­sárnapi Jézus Szive körmeneten tes­tületileg vesznek részt. Gyülekezés a belvárosi templom előtt. Hadigondozó tiszti állás rend­szeresítése. Esztergom szab. kir. me gyei városhoz és járásához Bezemek Béla tart. századost nevezte ki ha­digondozó tiszti állásra. Hivatalos helyisége a városházán van. . A városi népiskola tanulói a Jé­zus Szive körmeneten való részvé­tel céljábóljjúlius hó 4-én, vasárnap délután fél 6 órakor gyülekeznek a Szent Imre-utcai iskola előtt. A Kormányzó és Pétain szere péről ír a francia sajtó. A Kor­mányzó ur 75. születésnapja alkal­mából a francia sajtó hosszú cik­kekben méltatja a magyar államfő személyét, munkásságának nemzeti és európai jelentőségét. A lapok ha­sonlóságot fedeznek fel a Kormányzó Ur és Pétain tábornagy szerepe kö­zött s párhuzamot vonnak a két nemzet megújhodása között. Közgyűlés. Az Esztergomi Közs. Szent Imre Reáliskola és Gimnázium Volt Növendékeinek és Barátainak Szövetsége f. évi julius hó 4-én, vasárnap d. e. fél 11 órakor a vá­rosház közgyűlési termében tartja 6-ik évi közgyűlését. Ugyanezen na­pon tartják a 10, 20, 25 és 30 év­vel érettségizett volt növendékek is találkozójukat. A sorrend a követ­kező : délelőtt fél 10 órától gyüle­keznek a 10, 20, 25 és 30 éves ta­lálkozóra a volt növendékek a Szt. Imre Reáliskola-Gimnázium tanári szobájában. Fél 11 órakor a Szö­vetség közgyűlése a városházán. Fél 12 órakor szentmise a belvárosi plé­bánia-templomban. 12 órakor az el­halt tanárok sírjának meglátogatása. Délután 1 órakor találkozás a Für­dő Szállóban. Délután szabad vá­lasztás szerint az Árpádkori ásatá­sok megtekintése, vagy hajókirán­dulás Dömösre, vagy fürdés a strandfürdőn. A Bakács kápolnai Mária Kong­regáció férfitagjai a vasárnapi Jézus Szive körmenetre a városháza, előtt gyülekezzenek. Tűzharcos tájékoztató gyűlés. F. hó 4-én, vasárnap délelőtt 11 óra­kor a Magyar Tűzharcos Szövetség esztergomi csoportja a Kereskedelmi Társulat székházában havi tájékoz­tató gyűlést tart, melyre a tagokat ezúton hívja meg az Elnökség. Takarmánygabonát kapnak a hiz­lalók. A közellátási miniszter leg­újabb rendelkezése szerint a mal­mok és darálók a Hombárnak ed­dig be nem szolgáltatott 1942 évi termésből származó árpa, zab, ku­korica és az úgynevezett vegyes ta­karmánygabona vámkeresményeit a vát megyei és községi közellátási szervek, elsősorban a Közellátási Hi­vatal által jóváhagyott bérhizlalá­sokra lekötött sertések részére utal­ják ki. Ezen igények kielégítése után a fennmaradó mennyiséget a takar­mánnyal nem rendelkező hadbavo- nultak hízói részére és egyéb jogos igények kielégítésére fordítják. A gyermekhiány Franciaország­ban. Franciaország nagyon szomorú fejezete a gyermektelenség. A leg­újabb francia statisztika szerint Franciaország 13 millió családjából több mint a fele, 53 százajék gyer­mektelen, 23 százaléknak van egy gyermeke, 13 százaléknak két gyer­meke és csak 6 százaléknak van három gyermeke. A következő évek fogják majd megmutatni, hogy a Pétain-kormány törvényei milyen eredménnyel jártak. Mérgező hatású higanyvegyüle- teknek tiltott használata a fod­rásziparban. A kereskedelmi és közlekedésügyi miniszter leiratot intézett a másodfokú iparhatóság­hoz. A belügyminiszter úr a hozzá érkezett feljelentések alapján arról értesített, hogy egyes fodrásziparo­sok tilalom ellenére a bajhállámo- sítást az egészségre ártalmas hi- ganyvegyületek és alumínium le­mez segítségével végzik. Tekintettel azokra a súlyos közegészségügyi ártalmakra, amelyek az említett erős hatású szerek használata kö­vetkeztében előállhatndk, hogy megfelelő módnn újból figyelmez­tessék a fodrásziparosokat a fenn­álló tiltó rendelkezés szigorú meg­tartására azzal, hogy a tilalom megszegése súlyos büntetést von maga után. Tízhónapos kereskedelmi tanfolyamol nyit Budapesten a Baross Szövetség oly ifjak és leányok számára, akik valamely oknál fogva hosszabb ideig tartó tanul­mányokat nem folytathatnak. Hallgató­kul felvehetők a polgári iskolának, vagy a gimnáziumnak legalább négy osztályát végzett, 17 életévüket betöltött keresz­tény ifjak és leányok, de részt vehetnek középiskolában érettségizett, vagy ta­nítóképzöintézetet végzett fiúk és leá­nyok is. Tantárgyak : kereskedelmi és jogi alapismeretek, magyar kereskedelmi levelezés, könyvvitel, kereskedelmi és politikai számtan, gyorsírás, gépírás. Az előadások f. évi szeptember 9-én kez­dődnek és délután 3-tól 7-íg lesznek. Beiratási díj 40.—- P. Tandíj 300— P, mely havi 30.— pengős részletekben is fizethető. A beiratkozásoknál benyúj­tandó a születési anyakönyvi kivonat és az iskolai végzettséget igazoló bizonyít­vány. Beiratkozni hétköznaponként d. e. 11-től 2-ig és d. u. fél 5-től fél 7-ig, VIII., Vas-utca 9. sz. alatt lehet. Vidéki hallgatók beiratkozhatnak a szóbanlevő két okmánynak és 40.— P beiratkozási díjnak postán való beküldésével. SPORTROVAT Bántay Hilda újabb országos bajnoksága F. évi május hó 11—18-án Kolozs­várott megtartott Országos Gazdász Céllövöversenyen, amely egy hétig tar­tott és résztvett azon a kolozsvári, deb­receni, magyaróvári és keszthelyi gaz­dasági akadémiák mintegy 100 növen­déke, Bántay Hilda, a magyaróvár! gaz­dasági akadémia növendéke és a MOVE Esztergomi Szent István Lövészszak­osztály aranyjelvényes mesterlövésze és országos bajnoknője, országos gazdász bajnokságot nyert a nemzetközi céltábla versenyszámban FÉG--fegyverrel, 60 lö­vésből 506 köregységgel. Bántay Hilda ezen kiváló teljesítmé­nye annál nagyobb dicsőség részére, mert a nemzetközi versenyszámban csak a legjobb versenyfegyverekkel lehet na­gyobb eredményeket elérni és mint hölgyversenyző kétszeresen megérdemli az országos bajnoki cimet és a vele járó bajnoki érmet a szalaggal. Bántay Hilda újabb országos sikeré­hez szívből gratulálunk és kívánjuk, hogy az esztergomi hölgylövészek közül minél többen érhessenek el hasonló sikereket. Ifjúsági evezőseink sikere a budapesti regatta-versenyen. A csepeli . evezősversenyen mutatko­zott be a nagy nyilvánosság előtt az esztergomi Szt. Imre gimnázium és Ér­seki Tanítóképző négyevezős csapata, ahol a három első hely megszerzésével bebizonyították, hogy alapos munkát végeztek a Move Esztergomi Hajós Egylet kebelén belül. Elsajátították nemcsak az evezéstudást, hanem az egyesület kipróbált régi versenyzési szellemét is. A következő alkalommal Győrben mu­tatták meg küzdőképességüket, ahol a kezdő négyes számban csak néhány centiméterrel maradtak el az ugyan­abban a versenyben elindított haladó négyes mögött. Még nagyobb feltűnést keltett a vá­rosi gimnázium A.) csapata (Tölgyesi, Páva, Bartal, Pékh vezér ev., Kárpáti kormányos) a Margitsziget mellett ren­dezett budapesti nagy regattán, ahol a középiskolás kezdő négyesben kilenc csapat állt a rajthoz. Az esztergomi fiúkon kívül elindult az FTC váci piarista gimnázium, a Pannónia EC három középiskolás, a sze­gedi kegyesrendi gimnázium és az új­vidéki gimnázium versenycsapata. A rajtnál az esztergomi fiúk a kisérő mo­torcsónak hullámaiba kerültek és ezért hátrányba jutottak. Izgalmas látvány volt, amint a nézők előtt megjelent a kilenc karcsú regatta­hajó. Az Esztergomi Hajós Egylet trikó­ját viselő versenyzők hajója már az élen szelte a vizet, behozva a rajtnál szer­zett hátrányt. A cél előtt 50 méterrel már külön versenyt evezett az eszter­gomi és újvidéki diáknégyes. A csapásról csapásra előretörő esz­tergomi fiúkat a hatalmas pesti néző- közönség kórusban bíztatta : „Eszter­gom, Esztergom“. Amikor a mezőny átfutott a célon, mindenki izgatottan kérdezte, hogy me­lyik csapat lett az első, mert úgylát­szott, hogy holt versenyben ért célba az esztergomi és az újvidéki hajó. Néhány perc múlva a hangszórók hirdették az eredményt, hogy az újvidéki négyes egy evezőscsapással győzött az esztergomi A.) csapat előtt. A városi gimnázium B.) csapata két hajóhosszal a győztes mögött az ötödik helyen végzett a kilences mezőnyben. A versenybizottság megállapítása sze­rint a középiskolások száma volt a leg­szebb és legizgalmasabb a budapesti nagyregattán. IRODALOM Köves Gábor Zoltán: Angóranyúl tenyésztése és takarmányozása Az angóranyúl tenyésztése, illetve az angóragyapjú feldolgozása iránt mutat­kozó érdeklődés és a mindinkább foko­zódó bekapcsolódni szándékozók nagy tömege igazolja, hogy az angóranyúl te­nyésztésének jelentősége megsokszoro­zódott. A nagyközönség a textilfeldolgozó­ipar és az illetékes hatóságok felismerve ennek a nemes gyapjúnak nemzetgazda­sági jelentőségét, igyekszik az angóra­nyúl tenyésztés potenciáját a mostani­aknak sokszorosára fokozni. Éppen ezért kell elismeréssel megemlékeznünk Köves Gábor Zoltán mezőgazdasági szakíróról, •akinek most jelent meg az Angóranyúl tenyésztése, takaimányozása. — Angóra­gyapjú fonása, feldolgozása című köny­vének III. kiadása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom