Esztergom és Vidéke, 1943

1943 / 33. szám

2 ESZTERGOM és VIDÉKE 1943. április 24 és csizmakészletből az igénylések alig 5—10%-a elégíthető ki. Bejelenti ezután, hogy megkezdődtek a. háborús közellátást és beszolgáltatást teljesen új alapokon biztosítani hivatott íerménybeszolgáltatási rendelet, azaz a Jurcsek-féle terv végrehajtásának elő­munkálatai. Rámutatott ezzel kapcsolatban a ki­számíthatatlan következményekre, ame­lyek egyrészt a városi és községi tiszt­viselőhiányból, másrészt a növexvő munkakövetelményekből származhat­nak. Az előkészítő munkálatok tökéletes keresztülviteléhez sok körültekintés, tu­dás, tapasztalati érzék és helyi ismeret kell. A felvételi munkálatokat csak a vezető jegyzők végezhetik el maradék nélkül s ők is csak abban az esetben, ha hosszú heteken keresztül kizárólag ezzel foglalkozhatnak. Feltétlenül szük­séges, hogy legalább átmeneti időre fel­emeltessék a községi tisztviselői létszám. Javasolja az alíspáni jelentés, hogy a létszámemelés érdekében írjon fel a vármegye a belügyminiszternek. Beszámol az alispán! jelentés arról is, hogy a múlt hóban a kedvező időjárás folytán a mezőgazdasági munkák korán megkezdődtek és jó eredménnyel foly­nak és hogy a hatóságoknak gondjuk lesz arra, hogy minden megművelhető terület megmunkálásra kerüljön. Rámu­tatott arra, hogy problémát okoz a mun­kavállalók magas bére. A munkaadók kénytelenek a maximális bér kétszere­sét is felajánlani, hogy munkást kapja­nak, sőt a szöllőmunkások a maximális bér háromszorosát is kérik. Az ünnepségekről, majd arról is meg­emlékezik az alispání jelentés, hogy az Esztergomban felállított Vöröskereszt- hadikórházban ápolt sebesült katonáink a vármegye és közönségének osztatlan és állandó szerető gondoskodásában ré­szesülnek, Az alispáni jelentéshez dr. Drahos Já­nos érseki helytartó, bizottsági tag szólt hozzá és mint az esztergomi iskolaszék elnöke szóvátette, hogy a kórház cél­jaira annak idején önként átengedett esztergomi leányiskolái épületszárny a kórházépítkezések elhúzódása miatt még mindig nem volt visszaadható rendelte­tésének. Annak dacára, hogy az iskola­épületet kórház céljaira az iskolaszék önként engedte át azon reményben, hogy a kórház építése a kapott Ígéretekhez képest sürgősen be lesz fejezve, sajná­lattal azt tapasztalja, hogy az építkezés nem olyan tempóban folyik, mint az kívánatos lenne. Kérte a közigazgatási bizottságot, utasítsa az összes illetékes hatóságokat az építkezések minél sür­gősebb befejeztetésére. Vitéz Onody-Jánoskúti József dr. fő­jegyző válaszolva a felszólalásra, azt a reményét1 fejezte ki, hogy a tanév kez­detéig az iskolaépület rendeltetésének visszaadható lesz az építkezés előre­haladása folytán. Vitéz Szivós-Waldvogel József azon­ban aggályait fejezte ki az építkezést illetőleg és kérte, hogy az illetékes ha­tóságok és ezek útján a vállalkozó a leghatározottabban szoríttassék rá arra, hogy az építkezések legkésőbb június hó 1-re befejeztessenek. Indítványozta, hogy a bizottság kötelezze az alispánt, hogy havonkint a közig, bizottsághoz tegyen jelentést az építkezések előre­haladásáról. Az indítványt elfogadták. A továbbiakban vitéz Szivós-Wald­vogel József bizottsági tag kifogásolta Bars és Hont vármegyék alispánjának rendelkezését, amely szerint vármegyé­jéből a tej és tejtermékek Esztergom varosába való kiszállítását megtiltotta. Kifogásolta azt is, hogy a közellátásban bizonyos kivételezéseket tapasztal és hogy a városi hatóság nem tudja meg­szüntetni a hússzékek előtt való és mind tarthatatlanabbá váló álldogálást Elnöklő főispán válaszában a bizott­ság tudomására hozta, hogy a legutóbb kiadott kormányrendelet értelmében a tejet és tejtermékeket csak az úgyneve­zett ellenőrzött gazdaságok szállíthatják idegen vármegyékbe. Esztergom város részére eddig a nógrádmegyei Vágner- féle, de nem ellenőrzött gazdaság szállí­totta a tej és tejtermékek jelentős ré­szét. Bejelentette a főispán, hogy mivel a jelzett gazdaság most a szállítást nem eszközölheti közvetlenül, már eljárt a kormányzatnál, hogy a Vágner-féle gaz­daság felsőbb helyről olyan utasítást kapjon, mely szerint az Esztergom vá­rosnak szállított tej és tejtermék-meny- nyiséget az ellenőrzött Schöller-féle gazdaságnak adja át és azt a város a Schöller-féle gazdaság útján fogja majd megkapni. Ugyancsak vitéz Szivós-Waldvogel József felszólalására válaszolva vitéz dr. Onódy-Jánoskúti József vármegyei főjegyző a vármegyei önellátó csoport teljesen szabályos működését ismertette, dr. Eiter Jenő polgármester pedig ki­jelentette, hogy a városi tisztviselői kar a közellátásnál semmiféle előnyben nem részesül. Bejelentette, hogy felmerülő panaszok ügyében a közeljövőben újabb értekezletet fog összehívni, ahol a pa­naszok orvoslásának módját megbeszél­hetik. Az alispáni jelentés tudomásul véte­lével kapcsolatosan a közigazgatási bi­zottság felhívja a kormányzat figyelmét arra, hogy áz úgynevezett Jurcsek-féle íerménybeszolgáltatási terv végrehajtása céljából feltétlenül szükség van a köz­ségi tisztviselői létszámok legalább át­meneti felemelésére. Ennek engedélyezé­sére felkéri a belügyminisztert. Ezt a határozatát pedig a vármegyei közigaz­gatási bizottság hasonló állásfoglalás céljából megküldi a társtörvényhatósá­gokhoz is. Vitéz Szivós-Waldvogel József a kö­vetkező tárgysorozati ponttal kapcsolat­ban emlékeztette a vármegye alispánját az úgynevezett egyke-bizottság beígért és mielőbbi összehívására. Helyesléssel fogadta el a közigazga­tási bizottság vitéz Szivós-Waldvogel Józsefnek azt a javaslatát is, mely sze­rint a népművelési előadások keretében hívassák fel a községek lakosságának figyelme arra, milyen veszélyeket rejt magában faji és nemzeti szempontból, hogy a falukról a városokba kerülő fiatal házicselédek a nagyobb javadalmazásért szívesebben mennek zsidó családokhoz szolgálni, mint testi és erkölcsi jólétüket nem veszélyeztető és jövőjük szempont­jából csak előnyöket nyújtó, bár keve­sebb bért adó úri családokhoz. Az indítvány elfogadása mellett a közigazgatási bizottság utasította a ki­rályi tanfelügyelőt is, hogy a javasolt irányban tegye meg intézkedéseit. ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦» »♦♦♦< A Párkányi Rat. Legényegylet évi közgyűlése F, évi április hó 18-án d. u. 4 órakor szép számban megjelent tagok és az esztergomi Kát. Legényegylet képvise­letében megjelent Schweiczer Vilmos világi elnök jelenéltében folyt le a köz­gyűlés az egylet székházának nagyter­mében. Dr. Motesiczky Károly pléb. egyh. elnök a magyar Hiszekegy elhangzása után szeretettel üdvözölte a megjelen­teket, megemlékezett az elmúlt év ese­ményeiről és örömmel állapította meg, hogy dacára a háborús időknek, mikor is az egylet számos fiatal tagja harc­téri szolgálatot teljesít, az egyleti élet a további fejlődés útján halad és az el­múlt évben is sikerült kitűzött célját elérni. A jelentésekből kitűnik, hogy az egy­let múlt évi összbevétele 3.946.39 P volt, mellyel szemben a kiadások összege 3.592.56 P-t tett ki, a tiszta maradvány 353.83 P. Az egylet tagjainak száma : 5 alapító tag, 94 rendes tag, 152 pártoló tag, összesen : 251 tag. Az egylet könyv­tárállománya a múlt év végén 523 kötet, a múlt évi szaporulat 38 kötet. Az egy­let vagyona a háznagy jelentése szerint Baják István-1, Esztergom szorgalmas gazdálkodóját, munkabíró életének de­rekán szólította magához a sorsok Ve­tője. Szerettei könnybelábadt szemmel kísérték végtelenbe vesző lépései nyo­mát, míg testét átadták a földnek, ahol a fű között méla tücsök zenél s madár dalol a sírkereszt helyet adó puha kar­ján. Izmos, vaskos kőhasábok téglaalapala- kú, hosszan elnyúló sírhalmot fognak közre. Rajtuk kovácsolt vasrács hajlí­tott, egyenes sínéi kapcsolódnak egy­másba s futnak tova a kőpadok felüle­tén. Benn, a hátsó perem közepén szé­lestestű svédgránit tükrös márványán aranyoshátú betűk siklanak. Engedelmes vállukon a Nélhiebel-család pihenni ide tért tagjainak nevét hordozzák, Nelhie- bel Gusztáv hentes- és mészárosmester földi pályájáról számolnak be, aki mun­kás életének elismeréséül a városi kép­viselők sorába került. Nelhiebel Gusz­táváé Szoleczky Emmá-t, a jóságos édes­anyát 7 árvája siratta, mikor az élettől búcsúzván, a koporsójára hulló görngyök hasogatták a gyászoló szíveket. Nelhie­bel Ferenc József főherceg alcsúti ura­dalmában tanította az elemi ismeretekre az apróbb-nagyobbacska magyarokat. 42 évi működés után vonult vissza a termő mezőktől, hogy félévvel később a kevés földi pihenő után igazán pihenhessen. A négyhónapos N. Jenő s a tizenegyhóna­40 diarab székkel és 1 darab kályhával szaporodott. Az új vezetőség megválasztása sorám egyh. elnök lett : dr. Motesiczky Károly plébános, vil. elnök : Répásy István, egyh. alelnök : Fundeliusz Vilmos káp­lán, vil. alelnökök : Klész József és Sümegh János, jogtanácsos : dr. Loczner József, háznagy: Paulovits János, tit­kár : Meng Ferenc, pénztáros : Sipka Béla, ellenőr : Fatter Ferenc, számvizs­gálók : Munka Ferenc és Pozsár István, I. dékán : Kuklis József, II. dékán : Németh Béla, könyvtárosok : Szűcs Jó­zsef és Jancsó Jenő. Az 1943. évi költségvetés letárgyalása után a közgyűlés jóváhagyta az alap- szabálymódosítást. Dr. Motesiczky Ká­roly plébános, egyh. elnök záró szavai­ban a jó Isten áldását kérte az egyesület további működéséhez, megköszönte a szíves megjelenést, különösképpen Schweiczer Vilmosnak, az esztergomi Kát. Legényegylet vil. elnökének, aki az egylet minden megmozdulásán szere­tettel vesz részt. Schweiczer Vilmos válaszában meg­köszönte a figyelmet és buzdította a fiatalságot a legényegyleti eszme sze- retetére és pártfogására, amire különö­sein a mai sorsdöntő időkben van szük­sége a hazának, a vallásnak és az egész magyar közösségnek. A közgyűlés 2 perces néma hódolattal adózott a keleti harctéren hősi halált halt Záchorszki Pál tagtárs emlékének. A Hiszekegy elhangzásával a közgyű­lés véget ért. napos N. Mariska fölött hullattak köny- nyet utoljára. A vaskerítés szívei meleg szeretetről csendeskednek, a felnyúló lándzsahegyek az őriző kegyelet síri vár­táján a szótlan kötelességteljesítés tisz­téről beszélnek az érc szűkszavú, komor nyelvén. Vörös márvány régi esztergomi család sírjáról emlékezik, mikor kőtestén csil­logó betűk ágyában Borz István nevé­nek ad pihenőhelyet, hogy utána özv. Borz Ignácné Borz Rózá-nak nyújthas­son emlékezést. A sírkő felső lapján Borz Ignác neve vonul el utoljára a messze útra mentek menetében. Lenn az alsó lapon Dr. Borz Gyula budapesti állami főgimn. tanárról kesereg a fájó írás. A fatal tanár Zichy János gróf volt vallás- és közoktatásügyi miniszter fiait nevelte, oktatta, majd a budapesti tiszt­viselőtelepi s az Attila-utcai állami fő­gimnáziumban tanított. Náthaláz ham­vasztotta el Budapesten ígéretes életét. Szülővárosának földjében talált pihe­nőre. Sziléziai márvány vésett írása a Hal­mai-család nyugvóhelyét jelzi. Halmai Jánosné Hermann Mária mellett pihen Halmai János ny. igazgató-tanító. A ki­tűnő zenész nagy tudását szívesen aján­lotta fel a köz szolgálatára. Megszer­vezte az Önkéntes Tűzoltó Egyesület fú­vószenekarát, mely pattogó játékával so­kat gyönyörködtette a korábbi esztergo­Az esztergomi belvárosi temető sirlámpái mellől. XXIII. Séta a halottak városának utcáin. Menekülés Kéz a kézben meneküljünk el a kifosztott mától. Életünk filmjén a vágyaink mindennél többet érnek. Oltsd el a lámpát, édes, akik nagyon szeretik egymást — örökké élnek. Gonosz szeszély nem rontja most a bizalmunk, s köröttünk a puszta falat kályhánk fénye rajzokkal futja tele. Tejszínként csurran a csend, de keletről közeleg a bombavihar szele. S nem tudom hány óra, vagy hány [vei, nap lesz még a miénk, míg nyugodt derű- töretlen borul ránk felülről az ég. Annyi boldog otthon kérdezi velem : a háborúból nem volt elég ? Hozzád futok a kifosztott mától, magam leszek a legszebb ajándék, s tovább élünk a szürke holnapoknál. Te leszel majd a leggazdagabb, édes, ha nem kívánsz többet önmagomnál. Ifj. Balázs János. Izsó Miklós kalandja Eszter­gomban Irta : Einczínger Ferenc. Görgey fővezér, Győr elesle után 1849. junius 28-án hadával visszavonult a ko­máromi vár oltalmazó sáncai mögé ; jú­lius 2-án még nem sikerült áttörnie a várat ostromló sereg gyűrűjét, de reá tiz napra, megindíthatta már hadait Ko­máromból Vác felé. Magasan állt a nap az égen, déli ha- angszó kisérte Görgey Ármin száguldó dandárát, mikor végigcsattogtak a lova­sok Komárom apró házai között. A sereg zöme, a három hadtest, másnap hajnal­ban indult útnak Görgey Arthur tábor­nok vezetése alatt, Az éjszaka beálltára Bátorkeszire értek és az első éjszakát itt töltötte a honvédsereg ; honnét virra­datra Muzsla felé indultak, hogy Nána és Garamkövesden át Szob felé vegyék útjukat. Nánát elérve a fővezér a VII. hadtesthez tartozó 17-ík zászlóaljjal a párkányi part felé irányította a környe­ző vidék megfigyelésére. Fazekas százados, hogy tájékozódjon Esztergom város megszállásáról, levelet írt egy Szentgyörgymezön lakó özvegy­asszony ismerőséhez, hogy megtudhassa, milyen erős a megszálló csapat ? — Ki vállalkozik arra, hogy ezt a le­velet átviszi a Dunán ? A címzett ott a magas parton lakik, — szólt embereihez. A tizennyolc éves ifjú honvéd, Izsó Miklós, a hat osztályt végzett hajdani sárospataki diák vállalta. Hajnalban csónakba ült, de hogy világosodott már, a Duna közepéről látta, hogy a part mentén végig sűrűn jártak a császáriak. Szinte nyüzsgőit a gyűlölt ellenség a parton. Visszatért a párkányi révbe, kikötött az egyik zakatoló malom feljárójánál, megegyezett a molnár legénnyel, ruhát cseréltek, vásárolt két zsák lisztet, be a csónakba és újra elindult szerencsét próbálni a kabátja bélésébe beleügyes­kedett levéllel. Át is jutott rendben a Dunán, s egy suhancra bízta csónakját és rakományát. Fel a partra s hamarosan bekopogtatott az özvegy úrasszony portája kapuján, tekintetre sem méltatva a parti házsor előtt áldogáló „német" katonákat. — Elküldte a mesterem, nemzetes asszonyom^ a megrendelt két zsák lisz­tet, majd felhozom egyenkint a zsáko­kat, hová is tegyem be ? — s vágott egyet a szemével, Az özvegy megértette, még látszatra panaszkodott is. — Már azt hittem el is feledte a mes­ter, miért késték, — az ördögbe, ilyen sokáig ? Hát csak jöjjön segítsen, a kamrába helyet készíteni a zsákoknak. Óvatosságból csak itt a kamrában ad­ta át a zsázados levelét az özvegynek. Visszatért a csónakhoz, egy zsákot a fiú segítségével a vállára emelt s neki a partnak. Mire másodszor is visszatért már a kamrában várta a válasszal az özvegy. Izsó az udvaron és Duna partján ta­nyázó, portyázó császári katonák közt botorkálva fáradt léptekkel ballagott a csónakjához. — Te ki vagy ? — kérdezte az egyik strázsa. — Nem látod ? Az új hercegprímás ! Erre hagyta ballagni a hóbortos legényt. Mig ö a liszt elszállításával töltötte idejét, zászlóalja elhagyta régi álláshe­lyét s neki hosszú csónak utat kellett tennie a Garamon felfelé. De már itt is császári járőröket látott. Sok vesződség árán veszélytelen helyre érve, egy kon­dással akadt össze. Kiszállt és jó pén­zért megosztozott annak ruháján s most már molnárból kondássá változva, vele együtt hajtani kezdte a röfögő csordát, mig végre visszatalált sok óvatos kérde- zősködéssel csapatához. A százados igen megörült a levélnek, melyből megtudta, hogy aránylag cse­kély számú őrség maradt vissza a vá­rosban. Igen megdicsérte ügyes és bátor ma­gatartásáért és elismerésül káplárrá ne­vezte ki. Görgey seregének elvonulása után Esztergom vármegye az önkényuralom alá jutott. Ezzel véget ért a nemzeti küz­delem a megyében s következett a bosz- szú s megtorlás keserves ideje. Követke­zett : Haynau, Jagasich, elfogatások es a börtön ... * Ez a kaland pedig megesett azzal az Izsó Miklóssal, aki az első magyar szob­rászművészünk volt. Aki magyaros érzé­sű szobrászműveit, a régi hagyományok mellőzésével, közvetlen természet szem­lélet alapján alkotta. A szabadságharcot végigküzdötte, Pe­tőfi szavai szerint : ,,A harc veszélyiben, ahol élet pusztul és a halál terem." Majd álnév alatt bújdosott és Ferenczy Ist­ván, akkor hires szobrász inasa lett Ri­maszombaton. Münchenből 1862-ben küldte Pestre a „Búsuló juhász" c. nagy feltűnést keltett szobrát. A pesti Duna partján felálitott Petőfi szobrát mar nem ő fejezhette be, mert negyvennégy­éves korában kiesett kezéből mintázó­fája. A múlt század derekán, a siralmas művészietlen nehéz években, csak a gondviselés külön kegyelme óvta meg őt, az őserejű, izig-tövig eredeti magyar zamatú tehetséget az elpusztulás, vagy elkallódástól. 0

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom