Esztergom és Vidéke, 1941

1941-10-04 / 80.szám

összeg kitevődík az államrendőrségi ki­adásokhoz való hozzájárulásból 26.000 P, s a mezőrendőrség költségeiből : 21.400 P (19.350 P). A rendészet fede­zete : 21.400 P (19.350 P). A következő fejezet a tűzrendészetet mutatja be, Ennek a fejezetnek a kiadási végösszege: 33.644 P (33.288 P). A vég­összeg részletezése a következő : szemé­lyi járandóságok és jutalmak ; 22,944 P (23,088 P), dologi kiadások: 7.600 P (6.700 P), lég- és gázvédelmí kiadások 3,000 P (3,400 P), a Horthy Miklós Nem­zeti Repülő-alap támogatása : 100 P, A tűzrendészet! oldal bevételi oldalán szerepel az előző évről áthozott légvé­delmi hitel: 2000 P. A katonaügy és népmozgalmi nyilván­tartás 8,505 P (6,913 P) szükséglettel és 200 P bevétellel szerepel, A szükségleti oldalon az emelkedést az előírt létszám­szaporulat okozza. Az adókezelés fejezetének összes ki­adása: 57.678 P (54.793 P). Ebben a fe­jezetben a városi adóhivatal 43,150 P-vel (41,701 P), a javadalmi hivatal 14,528 P-vel (13,092 P) szerepel. Az adókezelés összes bevétele : 401,700 P (333,300 P). Ez a bevétel a következő összegekből tevődik össze : Vigalmi adó : 5000 P (4000 P). Borfogyasztási adó : 58,000 P (58-000 P), Húsfogyasztási adó : 28,000 P (23,000 P), Szeszfogyasztási adópótlék : 5.000 P (4000 P). Sörfogyasz­tási adópótlék ; 4.000 P (1.500 P). Szik­es ásványvíz fogy, adók : 2,600 P (2,600 P). Italmérés! illeték: 6.800 P (6800 P). Ingatlan vagyon-átruházási illeték : 22,000 P (15.000 P). Kereseti adó: 120.000 P (79.000 P), Alkalmazottak ke­reseti adója: 50,000 P (45,000 P). For­galmi és fényűzési adórészesedés : 90,300 P (85,300 P), Késedelmi kamatok: 5:000 P (4,000 P), Végrehajtási díjak : 4,000 P (4,000 P). Bírságok : 1000 P (1.000 P). A tavalyi adatokkal szemben mutatko­zó jelentősebb eltérések indoklása töb­bek között ezeket mondja : A vigalmi adó 1000 P-ős emelésére ezen adónem gondosabb kimunkálása ad lehetőséget. - A húsfogyasztási adót és a sörfogyasz­tási adópótlékot azért lehetett a mutat­kozó lényeges összegekkel megemelni, mert az 1940-es évi eredmények az akko­riban előirányzott összegeket lényegesen meghaladták és minden remény megvan arra nézve, hogy ezt a bevételi színvona­lat a jövőben ís tartani lehet. Lényegesebb az emelkedés a kereseti adónál : 41,000 P. Ennek az emelkedés­nek a magyarázata, mint már jeleztük, a kereseti adó kulcsának 7 %-ra való fel­emelése, (Folytatjuk.) Megállapították a kukorica legmagasabb árát és szabá­lyozták a forgalmát A kormány rendeletet adott ki a ku­korica forgalmának és felhasználásának szabályozásáról, A rendelet szerint minden termelő kö­teles bejelenteni az 1941, évben kukori­cával bevetett terület nagyságát és a be­takarított kukorica mennyiségét, továbbá az 1940, évi termésből megmaradt kuko­ricakészletét ís. A konvenciós cselédnek és részeseknek kiadott kukoricamennyi­séget a munkaadónak kell a maga részé­re betakarított mennyiségtől elkülönítve bejelenteni, A készleteket a termelő a kukorícatö­rést követő nyolc nap alatt, de legkésőbb november 10-íg köteles bejelenteni. A kukoricát a jelen rendelet hatályba­lépésének napjától kezdve hatósági zár alá helyezettnek kell tekinteni és azt forgalombahozni, feldolgozni, vagy azzal egyébként rendelkezni csak a hatóság en­gedélyével szabad. Nem vonatkozik a zár alá helyezési korlátozás az igazolt háztartási és gazda­sági szükségletek kielégítésére. Akinek kukorica van a tulajdonában, kukorica­feleslegét köteles a közellátási miniszter által megállapított határidőig a Hombár­nak vagy bizományosának megvételre felajánlani. Az a termelő azonban, aki 50 katasz­trális holdnál nagyobb földbirtokon foly­tat mezőgazdasági termelést, kukoricája feleslegének egyharmadát már 1941. no­vember 20-ig köteles csöves állapotban a Hombárnak vagy bizományosának meg­vételre felajánlani. A rendelet a továbbiakban intézkedik a kukorica szállításáról, a rendelet ren­delkezései megtartásáról, végül felsorolja a büntető rendelkezéseket, A jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe. Az árellenőrzés kormánybiztosa rende­letet adott ki a csöves és szemes tengeri legmagasabb árának megállapításáról. Az 1941. évben termelt egészséges, érett csövestengerí legmagasabb termelői ára az ország bármely feladóállomásán 100 kilogrammonként a következő ; 1941, szeptember és október hóban 13,40 P, november hóban 14.60, december hóban 15.30, 1942, januárjában 16.—, februárban 16.60, márciusban 17.10. Az 1940, évben termelt egészséges sze­mes tengeri legmagasabb termelői ára az ország bármely feladóállomásán 100 ki­logrammonként a következő : 1941, szeptemberben és októberben 18.70, novemberben 19,70, decemberben 20,40, 1942, januárban 21,—, februárban 21,60, márciusban 22,60, áprilisban 22.90, májusban 23-50, A rendelet mind a szemes, mind pedig a csöves tengeri legmagasabb árának megállapításánál közli azt a víztartalom­százalékot, amely mellett a megállapított legmagasabb árat még fel lehet számí­tani. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Hozzászólás a városi közép­iskolák kérdéséhez Vettük az alábbi levelet: Az elmúlt városi közgyűlés óta Esz­tergomban társadalmi különbség nélkül az érdeklődés központjába került a vá­rosi gimnázium és a városi polgári fiú­iskola kérdése, A városi gimnázium megszűnésével egy kultúrintézménnyel enne szegényebb városunk. Ami azon­ban veszteség lenne a város polgáraínak, mert az iskolának jelenleg 300-nál több növendéke van, ami azt mutatja, hogy az skola fenntartása szükségletet jelent. Ugyanekkor szükségletet jelent a pol­gári fiúiskola is, mert a késő meghirdetés ellenére is lett kellő számú jelentkezője, Most felvetődik a kérdés, melyik ma­radjon meg, vagy hogyan maradjon meg mind a kettő ? Ha mind a kettőt a vá­rosnak kell fenntartani, az súlyos teher a város adófizető polgárainak, viszont, ha az egyik megszűnik, az veszteség az is­koláztató városi szülőknek, A városban lévő két nyilvános gimnáziumból, ha az egyik becsukja kapuját, a másik nem képes felvenni a növendékeket, így egyesek középiskola nélkül maradnak, mert azt se lehet kimondani, hogy csak esztergomi gyermekeket vegyen fel ez az egy gimnázium. Hová, merre megy Esztergom közvetlen környékének az if­júsága ? A két iskola életképességével kapcso­latban egy megoldás kínálkozik a város vezetőségének, az pedig az, ha a város külterületén lévő polgári fiúiskolát át tudná telepíteni a városba, Itt fel kelle­ne venni a kapcsolatot az iskola vezető­ségével, fenntartó hatóságaival, hogy hajlandóságot mutatnak-e arra, hogy Esztergomba bejöjjenek. A részletkérdé­sek a tárgyalások folyamán tisztázód­nának. Különösen jelentősége van ennek a kérdésnek, mivel a legutóbbi közgyűlé­sen városunk egyik iskolapolitikusa han­goztatta, hogy a polgári fiúiskolát az ál­lam állítsa fel, ami — tudjuk —• igen ne­hezen megy, mert az állam nehezen vesz át terheket. Az áttelepítés ha sikerülne, a város lényeges kiadásoktól szabadulna meg és akkor már csak a gimnázium fenntartásáról volna szó, amire lehetne megoldást találni, A város idegenforgalma a felszabadu­lás után lényegesen megcsappant, a régi ábránd is eloszlott, Esztergom nem lett fürdőváros, azonban még a környéknek és a felszabadult Felvidéknek lehet isko­lavárosa és ezt segítsük elő, !!!P5I1IIinaT||<!H|[;i[Hi!l!iSií;nBSl!!I!&a!li!!SI[[!lHi]UiBS;íinB;:i: ^-lüisiiiiiep A Magyar Szociális Népmoz­galom KáLOf népfőiskolái Pár éve nyílt meg a Népmozgalom el­ső KALOT-népfőiskolája Érden. Most októberben megnyílik az újabb népfőis­kola Székelyföldön, Csíksomlyón. Az, akinek gondot és aggódást jelent magyar népének sorsa, megnyugodva állhat meg e tényéknél. Végre-valahára a sok rek­lámdobos falukutatás, nyomorszenzá­ciók, zsínóros-fokosos népapostolok vész-vijjogó kakaskodásai után olyanok dobták a falu felé a mentőövet, akik — mint az ábrák mutatják — komolyan akarnak ís egészséges magyarságot, A KALOT-népfőiskolákon a falu te­hetséges legényeit és leányait képezik ki. Vezetőket kovácsolnak itt, akiket az­után visszabocsájtva a faluba, egy új magyar jövő munkásaivá tesznek. Kitű­nő szakemberek irányításával a) vezető­képzés, b) kulturfejlesztés és c) gazda­sági szaktanfolyamok zajlanak itt le. Vi­lágnézeti alapszín meghúzása mellett a legmodernebb elméleti és gyakorlati út­mutatást kapják itt meg magyarjaink. Történelem, irodalom, művészet, nemzeti és társadalompolitika, magyar népi mű­vészet és zene az elmélet tárgyai vázla­tosan. A gyakorlat : gazdasági vezető­tanfolyamok, kiképzés kereskedelmi, sőt ügynöki pályára Itt bebizonyítják, hogy a magyar ifjú alkalmas a kereskedelem­re és így nemcsak védekeznek, hanem hódítanak, elhódítanak ís gazdasági te­rületeket a zsidóságtól, A népfőiskola célja tehát totális : nemcsak az elméleti, hanem a gazdasági vezetést is a falu ke­zébe teszi le. A legújabb csíksomlyói népfőiskolát Kós Károly, a kiváló író és művész tervezte, eredeti székely népmű­vészet szerint. Ennyit akarunk e tényekről tudomást venni és nem többet. Mert ez elég ! Ide nem kellenek mennydörgő újságcikkek, asztaltcsapdosó reformkövetelések, meg­pántlikázott népmegváltók ökölrázásai, mert a fentemlített tények már megvan­nak, léteznek. És ezért ma, amikor any­nyit szavalnak népünk fölemeléséről, nemcsak hívatottak, de - leginkább olya­nok, akik tegnap rántották magukra a zsinóros mentét, ma, amikor éppen ezért csak szép szavak léggömbsorozatai száll­nak el a magyar élet kopár pusztaságai felett és semmi sem történik, —• most, amikor szavalatok nélkül történt mégis valami, ez nekünk untig és igazán elég. Fellélekző boldogsággal küldjük köszö­netünket, legmagyarabb kézfogásunkat azok felé a névtelenek felé, akik a ma­gyar népért, a magyar jövőért így har­colnak ! HÍREK Magyar tragédia napja október 6-a, amikor a magyar sors igaz mártírfainak, ártatlan áldo­zatainak gyásznapját siratjuk. Nem­csak az aradi tizenhárom, hanem még sok száz, sok ezer vértanúja van a ha­zának, akik, mint ők, veszélyes viszo­nyok között, a kötelességteljesítésnek és hősies hazafiságnak drámai végki­fejlődésébe jutottak. Nemzeti önálló­ságunknak vértanúi mindnyájan, akik­nek emléke élni fog a Dunamedencé­ben, amíg a magyar enmzetnek erköl­csi törvényei lesznek, Haynau beteg agya véres példával akarta engedel­mességre szorítani a rebellis magyart, s amikor Európa kegyetlenkedésein felháborodott, megrettent és szeretett volna kegyelmeket osztogatni. A mos­tani világmészárlásban, tömegpusztí­tásban sem tudják a magyar fajtában a félelmet, a gyávaságot megállapítani. Amely nemzetnek olyan ragyogó, nagy hősei és mártírjai vannak, mint az ara­di tizenhárom volt, abban a nemzetben sem kicsihitűség, sem félelem, sem gyávaság nem verhet gyökeret soha. Házasság. Dr. Farkas Andor orr-, gége-és fülspecialista, szak és kór­házi orvos és Szabó Vilma oki. ta­nítónő szeptember 27-én tartották esküvőjüket Zomborban. (Minden kü­lön értesítés helyett.) Október 6-ika. A város közön­sége az aradi vértanuk emléknapját ezévben is méltó kegyelettel kívánja megünnepelni. Ezért a belvárosi kegyúri plébánia-templomban folyó évi október 6-án, hétfőn délelőtt 9 órakor ünnepi istentisztelet lesz, melyre a hatóságok, hivatalok, in­tézmények, egyesületek tisztikarát és tagjait meghívta dr. Etter Jenő polgármester. Esküvő. Deutsch Magda és Selig­mann Sándor f. hó 5-én, vasárnap d. e. fél 12 órakor tartják esküvő­jüket az esztergomi izraelita temp lomban. Adomány. Gerendás Márton a Vö­rös Keresztnek 5 és a Horthy Mtk­lósné segélyalapra 5 pengőt küldött szerkesztőségünkbe Rendeltetési he­lyére juttatjuk. Gyászbir. özv. Staniek Gézáné szül. Neumayer Anna szeptember hó 30-án hosszas betegeskedés után el­hunyt. Temetése f. hó 3-án volt a belvárosi temetőben. Adományok a vaskapui Mária­szoborra: Kókay Katalin és Mária 6 P, Kókay Kálmán, Szentgyörgyi Mária 3—3 P, Stefán Andor 2.80 P, Mitter Anci, Pataky Ferenc, Homor Margit 2—2 P, Országh Kálmán, Ray Erzsébet, Ráder Hilda, Mitter Ferencné, Pózna József, Szent­györgymezei irg. nővérek 1—1 P. Turistakirándulás 'Feketehegyre. Mint már jeleztük, az Esztergomi Turista Osztály résztvesz a Fekete­hegyen, október 12-én tartandó szövetségi vándorgyűlésen. Napi programm: 'indulás kocsival jelzett napon reggel 8 órakor a Hősök teréről. A gyalogtúrázók reggel fél 8 órakor a Rozália-kápolnától. Dél­előtt 11 órakor szentmise lesz. Ét­kezésről, főként kenyérről mindenki maga gondoskodik, úgyszintén ta­nácsos italnak való üveget is vinni. Amennyiben kellő számban nem lesz jelentkezés a kocsira, azt nem indítják. Kocsiköltség körülbelül 1,20 pengő. Férőhely a kocsin 25 személy számára. Sebesült katonáinkak eddig az alábbi adományok folytak be: Pénzben: Amon Károlyné 10, Né­methy Jenő, Friedlánder^Rezső 5—5, dr. Oravecz Gyula, Torma József, Timár (Elit-mozi) 3—3, Ámon Fe­renc, Philipp József, Kemény Lajos, Holop Mihály 2—2, Farnady E. 1.50, Nándor 1.10, N. N., Kósa Lajosné, Nábrády Teréz, Makk Joli, Muzsik Árpád, Szabó István, Schwach S., Kántor József, dr. Táboriné 1—1, Adolf Béla —.40, Czirok F. —.30 pengő. Természetben: Hogyelka trafik: 10 drb. hüvely, 1 drb. do­hány, Alberti Józsefné: 200 drb. mákoskifli, Neumann gyüm.-keresk. : 160 drb. alma, 160 drb. paprika, Amon Károlyné: 156 drb. pogácsa. Október 6-án bankszünnap. F évi október 6-án, hétfőn, az aradi vértanuk emlékünnepén a pénzinté­zetek bankszünnapot tartanak. Áramszünet. A Hungária Vili. r. t. értesíti a közönséget, hogy folyó hó 5-én, azaz vasárnap reggel 6—8.30 óráig halaszthatatlan hálózati mun­kák miatt áramszünetet tart. Orvosi hir. Dr, Breitwieser Pál fogorvos szabadságáról hazaérkezett s újból rendel d. e. 9—12, d. u. 3—6-ig Szt. Lőrinc-utca 1. sz. alatt. Telefonszám: 64. Turistaünnepély. A Magyar Tu­rista Egyesület október hó 5-én véd szentjének, hegyi Sz. Bernát tiszte­letére ünnepélyt rendez a magyar­kúti menedékháznál. (Nógrád m.) Az esztergomi osztály szintén részt­vesz az ünnepélyen. Indulás a pár­kánynánai vasúti állomásról 8 óra 40 p.-kor induló budapesti személy­vonattal. Vasúti költség oda és visz­sza 4 P. (Esetleges viteldíjemelés esetén 5 P.) Gyaloglás Nógrádverő­céről 1 óra. Visszaindulás Nógrád­verőcéről 18.38 órakor. Akik Szo­kolya—Hután át a kismarosi völ­gyön át óhajtanak visszatérni, ezek útja 2 és fél óra, a kismarosi va­súti állomásig. Élelmezés hátizsák­ból. Vezető: Vitái István. A püspöki kar imát rendelt az egyházért és békéért. XII. Pius pá­pa látván azt a sok fájdalmat és megpróbáltatást, amelyet a mai idők zúdítanak az emberiségre, azt a kí­vánságát fejezte ki, hogy október hónapban az egész világ katoliku­sai imahadjáratban könyörögjenek az egyházért és a békéért. A pápa szándékának megfelelően a magyar püspöki kar tagjai elrendelték, hogy egyházmegyéikben az októberi ró­zsafűzér-ájtatosságot minden temp­lomban erre a szándékra végezzék és erre a papság hívja fel a hivek figyelmét. Több helyen a biboros hercegprímás által a hazáért és a hadbanálló katonáinkért elrendelt imádság elmondását is októberben ennek az ájtatosságnak keretében fogják elmondani. A friss kenyér eladásának tilal­máról szóló rendeletet hatályon kívül helyezték. A hivatalos lapban közzétett rendelet értelmében friss kenyeret is lehet ezután forgalomba hozni és kimérni. Nem kell tehát többé sütés után legalább 24 órát várni az értékesítéssel. Megszűntek ugyanis azok az okok és körülmé­nyek, amelyek szükségessé tették az előbbi intézkedést s igy siet a kormány megadni az engedélyt a frissen sült kenyér forgalomba­hozatalára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom